Helyiipar és Városgazdaság, 1978 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
A környezet védelme mindannyiunk feladata A TELEPÜLÉSEK TISZTASÁGÁÉRT A levegő, a talaj, a víz védelmét jelentő komplex tevékenység hatékony ellátása biztosíthatja a jövőben is a városi települések környezetvédelmét. Az elsődleges cél a környezetvédelmi ártalmak megelőzése, s ebben meghatározó a köztisztasági, a településtisztasági vállalatok felelőssége. Az alapvető gond, hogy a városok szemétlerakó helyei előbb-utóbb megtelnek, szükséges a szemétártalmatlanítás más módját keresni. A fővárosban 1981-re készül el a napi 1200 tonna kapacitású szemétégető mű építése. Másutt a közterületek tisztításának további gépesítése lehet a követendő út. Tavaly az összegyűlt szemét mennyisége már megközelítette a 7 millió köbmétert. Megszervezték a telepítést tömörítő berendezések konténeres szállító rendszerét, bevezették a nagy űrtartalmú műanyag tárolóedények alkalmazását, melyek kerekeken gördíthetők és ez gyorsabbá, hatékonyabbá teszi a gyűjtés technológiáját, enyhíti a munkaerőgondokat. Segítheti a környezetvédelmi tevékenységet a gazdasági társulások és egyesülések koordináló munkája. Gondolunk itt a köztisztasági, a kertészeti egyesülésre, a kéményseprő és tüzeléstechnikai társulásra, a FORRÁS vízügyi vállalatok egyesülésére. Növekvő a felelőssége a településtisztasági szolgáltató vállalatoknak, amelyek a csatornázatlan területek folyékony szennyvíz hulladékát ártalmatlanítják. Bár a szilárd hulladékok gyűjtési technológiája az utóbbi években jelentősen fejlődött, a szemétlerakó helyek hiánya, a sok helyütt még korszerűtlen ártalmatlanítási módszerek tovább növelik a környezetet szennyező veszélyforrásokat. Ezért szükséges a szennyvíziszap, a folyékony hulladékok ártalmatlanítása korszerűbb módszereinek kialakítása is. AZ IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK FELADATAI Az árutermelő és az ipari szolgáltató vállalatok hulladéktermelők, víz- és levegőszennyező anyagokat továbbítanak, jelentős mértékben szennyezik környezetüket. Sajnos a mi területünkön ma még előfordul korszerűtlen munkahelyi környezet, így a vállalatok által kibocsátott lég- és vízszennyeződés foka magas. Az új beruházásoknál, az ipari vállalatok körében egyre nagyobb arányú rekonstrukció során azonban már megfelelő berendezések védik a levegőt, az élővizet és a talajt a károsodástól. El kell érni, hogy a termelőmunkában keletkezett szennyezett anyagok a környezetet nem károsító módon kerüljenek kibocsátásra. Sajátos a szerepük a patyolat vállalatoknak. Egyre feszítőbb igény, hogy megoldják a különleges védő- és munkaruhák tisztítását. Olyan technológiát kell kialakítaniuk, amely kizárja a fertőzési veszélyt a csatornatisztító, a temetkezési, a településtisztasági, a köztisztasági tevékenységet végzők ruháiból, az ólommal és más vegyi anyagokkal szennyezett holmikból. A jelentésben megfogalmazódik néhány közös probléma, amelyet az állami szervekkel közösen kell megoldani. Ilyen a környezet megóvását szolgáló bírságrendszer megváltoztatása, mert a jelenlegi nem teszi érdekeltté a vállalatokat a racionális környezetvédelmi intézkedések megtételére. Célszerű minden új ipari termék gyártásának megkezdésekor megvizsgálni a környezetre gyakorolt hatását. Megoldásra vár a szilárd és folyékony hulladékok, a szennyvíziszap és az iparban keletkező, a környezetre káros anyagok elhelyezése korszerűbb módszerének kialakítása. Határozottabb és szigorúbb intézkedések szükségesek a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben. A nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve célszerű lenne kísérletezni, hogy milyen formában oldható meg a keletkezett hulladékok újrahasznosítása. Akadnak problémák a lakótelepek köztisztaságát illetően is. Nem megoldott a szemétledobó csúszdák és a tárolóhelyek tisztítása, a bogarak és rágcsálók irtása. A más területen bevezetett és itt hasznosítható módszereket ugyancsak meg kellene vizsgálni. A Balaton védelmét szolgálja az a javaslat, mely szerint a szennyvizek szippantását, kezelését a parttól 15 kilométeres sávban a szennyvíztelepeket üzemeltetők feladatává célszerű tenni. A dolgozók szakmai ismereteit folyamatosan szükséges tovább bővíteni. Sajnos e tevékenységek társadalmi rangja, a munkavégzés nehézségi foka, a lakosság előtt folyó, az általánostól szenynyezettebb munka akadálya, hogy a megfelelő képzettségű munkaerő ide áramoljon. Az e területen dolgozók alapképzettsége alacsony színvonalú, s a szakmai képzést tovább nehezíti a munkahelyek szétszórtsága. Az e területen dolgozók szakmai oktatását az egyesülések, társulások útján lehetne a leghatékonyabban ellátni. SZERVEINK FELADATAIRÓL Az írásos előterjesztéshez Péter István KV-titkár tartott vitaindító kiegészítőt. Elmondta, hogy a környezetvédelmi tevékenységben — mely egyetemes emberi érdekeket szolgál —, jelentős feladat és felelősség hárul a szakszervezeti mozgalomra. Ezt a felelősséget jelzik azok a döntések, amelyek az utóbbi időben születtek a magyar és nemzetközi szakszervezeti mozgalomban a környezetvédelem érdekében. A környezetvédelemmel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról nemrégiben tárgyalt a SZOT életszínvonal-politikai csoportja. 1978 első felében a SZOT titkársága is megvitatja és határozat születik a szakszervezeti mozgalom legfontosabb feladataira. Ezt követően alakítjuk ki mi is a különböző szintekre bontott intézkedési és feladattervünket. Péter elvtárs hangsúlyozta a munkahelyi és a természeti környezet védelmének szoros összefüggését, amely nem választható el egymástól. Szerveinknek állandóan szem előtt kell tartani és következetesebben elősegíteni azon elv érvényesülését, hogy társadalmunkban a gazdasági fejlődés nem történhet a dolgozó ember, az emberi környezet rovására. Különösen a meglevő létesítmények fejlesztésekor és az új beruházásoknál kell erre gondot fordítanunk. A környezet védelméért társadalmi összefogással sokat lehet tenni. Szakszervezeti szerveink sajátos eszközeik latbavetésével hasznosan hozzájárulhatnak a dolgozók, a lakosság öntevékeny környezetvédelmi munkájának előmozdításában. Látnunk kell, hogy a környezetvédelem megszervezése és társadalmi szintű gyakorlása nem „divat”téma, szoros kapcsolatban áll a jogi szabályozás, a tervezés, az oktatás, a tudomány, az államigazgatás területével. Szakszervezetünk érdekkörében megtalálhatók a kommunális szolgáltató vállalatok, mint a környezetet védő szervezetek, s az ipari üzemek, mint a környezetet szennyezők. Hozzá kell tenni, hogy a kommunális vállalatok sorában is akadnak a környezetet károsító tevékenységű vállalatok, ugyanakkor nem minden ipari üzem szennyezi környezetét. A KV titkára a környezetvédelemmel összefüggésben levő munkakörök közül szólt a csatornatisztítási, az iszapkiemelési, a kéményszigetelési, szemétbeöntői, egyengető- és úttisztító munkáról, hangsúlyozva hogy ezek a társadalmilag fontos munkák a közvélemény részéről nem kapnak kellő megbecsülést. Ez gondot okoz a feladatok magasabb szintű ellátásában. Mindinkább egyértelművé válik, hogy ezen mutkák elvégzése nem elsősorban bérszínvonal-fejlesztési kérdés, bár ilyen gondok is vannak, hanem nagyobb figyelmet kell fordítani a munkakörülmények gyorsabb ütemű javítására, a nehéz fizikai munkák gépesítésére. A szóbeli kiegészítésben Péter elvtárs kitért arra, hogy a környezetvédelem komplex tevékenységet jelentő témáját közel egyévi előkészítő munka után hozták a vezető testületi ülés elé. Ennek során több százan kapcsolódtak be a téma vizsgálatába, az előkészületekbe. A KV ágazati bizottságai is sok hasznos javaslattal gazdagították az előterjesztést. Szakszervezeti szerveink munkája a jövőben célirányosabb, összetettebb kell hogy legyen. A tennivaló kettős: egyrészt a dolgozók közvetlen érdekében a vállalatok, üzemek és a lakóhely környezetének társadalmi ellenőrzése, a környezeti veszélyek időbeni jelzése, a helyi és más állami szervek irányában történő fellépés, a szükséges intézkedések megtételére. Másrészt: az össztársadalmi érdekek képviseletében a dolgozók felvilágosítása, mozgósítása a környezetvédelmi feladatokra. Csakis így együtt, közös erővel tudunk hatékony, céltudatos környezetvédelmi munkát folytatni — mondotta befejezésül Péter István KV-titkár. ALKOTÓ VITÁBAN Az írásos előterjesztésről és a szóbeli kiegészítésről a központi vezetőség tagjai alkotó vita során mondták el véleményüket. PINTÉR LÁSZLÓ, a Győr-Sopron megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese arról szólt, hogy milyen felelősséggel jár a folyékony szennyvízhulladékok ártalmatlanítása, amelyet a településtisztasági vállalatok végeznek. Nemcsak a talaj védelmét kell biztosítaniuk, meggátolni a fertőző betegségek terjedését, hanem a mezőgazdaság részére felhasználható anyagot kell szolgáltatniuk. Hangsúlyozta, hogy ehhez a munkához mindenütt meg kell teremteni a korszerű munkafeltételeket, az orvosi ellátást, mert a nehéz munka mellett a mostoha körülmények még inkább megnehezítik a szükséges munkaerő biztosítását. ALMÁSI LÁSZLÓ, a Fővárosi Temetkezési Intézet dolgozója, a KV tagja hangsúlyozta: a tisztaság egyfajta emberi magatartás. Óvni környezetünket mindannyiunk kötelessége. Szigorúbban kellene eljárni a környezetszenynyezőivel szemben. A szakszervezetnek ebben nem kis nevelő-felvilágosító szerepe van. Fontos, hogy a létesítendő új beruházások ne kerülhessenek átadásra a környezet védelmét szolgáló berendezések nélkül. LÁSZLÓ PÁL, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat dolgozója, a KV tagja arról a megyei társadalmi összefogásról szólt, amelyet a nyárfa-telepítési akció jelentett Békés megyében. Több ezer csemetét ültettek el, s ez érezhetően tisztább levegőt biztosít a településeknek. A helyiipari és kommunális szolgáltató vállalatok dolgozói sokat tehetnek a környezetvédelem érdekében, hiszen tevékenységük is ezt a célt szolgálja. Különösen a környezetkárosítók szigorúbb megbírságolása hozhat változást a közvélemény szemléletében. Javasolta, hogy a bírságpénzekből jutalmazzák meg azokat, akik a legtöbbet tesznek, a leghatékonyabban dolgoznak a munkahelyi és a természeti környezet megóvásáért. KÁLLAI ISTVÁN a Szekszárdi költségvetési üzem szb-titkára a növények szerelőét hangsúlyozva elmondta, hogy nemcsak árnyékot adnak, hanem lekötik a szénmonoxidot, jó szűrőszőzegek és ezért meghatározó szerepük van a levegő tisztaságában. A költségvetési üzemük végzi a fásítást, a zöldterület-kialakítást. Gyakorlatból tudják, hogy a sokhelyütt lerakott építési törmelékekre épülő fis park milyen csenevész növényzetet, füvet ad a későbbiekben. Szigorúbban kellene eljárni a tiltott helyekre szennyezően törmelékanyagot lerakókkal szemben. KANASZ IMRÉNÉ, a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozója szemléltető adatok sorával bizonyította a fák, a növények környezetvédelmi funkcióját: egy harmincéves juharfa egy mázsa port képes lekötni; ötszázezer sorfa 130 ezer tonna port köt le; a zárt növényzet 15—20 decibellel csökkenti a zajszintet; egy autó 20—30 ember oxigénszükségletét fogyasztja el. A vállalatuk több mint kétszázezer cserjét, 20 ezer fát ültetett el nemrégiben, és konkrét tervük van a Népköztársaság úti platánok védelmére is. Visszavágják, injektálják, s ha idővel sor kerülne a régi fák kivágására, a tahi faiskolájukban előnevelt fáikat egyszerre tudják átültetni a Népköztársaság útjára. DR. ILLÉS GYÖRGY, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a tanácsi vízügyi vállalatok 33 ezer dolgozójára nagy felelősség hárul a vizek védelmében. Egyre inkább szigorítják a vízszennyezők bírságát, de a kívánt célt így sem tudják elérni, tovább szennyeződnek az élővizek. Csakis társadalmi összefogással lehet csökkenteni a környezeti ártalmakat. Az OVH és a HVDSZ évek óta szoros együttműködésben tesz megelőző intézkedéseket a környezet védelmében. Ezt tovább folytatják. Most elsősorban a víztisztító telepek építését és a szükséges munkaerő biztosítását tekintik a közeljövő legfontosabb feladatának. DR. HAJDÚ GYÖRGY, a Fővárosi Köztisztasági Hivatal igazgatója mint a Köztisztasági Egyesülés elnöke is hasznos, az ágazat gyakorlati munkájából vett tapasztalatokkal gazdagította a vitát. Elmondta, hogy környezetünkre az úgynevezett toxikus, mérgező anyagokat tartalmazó hulladékok jelentik a legnagyobb veszélyt. A megfelelő technológia, a keletkező hulladékok ártalmatlanítása korszerű módszerének a kialakítása — ez a jelen legfontosabb feladata. A Budapesten épülő, napi 1200 tonna kapacitású szemétégető mű, amely 1981-ben készül el, jelentős hozzájárulás lesz a főváros környezetvédelméhez. Egyetértett azzal — ahogy a KV elé került jelentés is megfogalmazta —, hogy az új létesítmények átadását csak a környezetvédelmi hatások ismeretében engedélyezzék. A munkahelyi környezet, a levegő tisztasága védelmében csakis közös összefogással lehet jelentős eredményeket elérni. LAKATOS JÓZSEF, Borsod megyei KV tagunk Miskolc 220 ezer lakosának helyzetéről szólt. A Sajó völgye az egyik legszenynyezettebb területe a megyének. Az ipari nagyüzemek éjjel-nappal szennyezik a vizet, a levegőt. Bár 1976-ban 37 millió forint büntető bírságot fizettek ki a vállalatok a vizek szennyezéséért, nem történt érdemi változás a szennyvizek ,,visszafogásában”. 1978 elején új szennyvíztisztító telep lép üzembe, ez valamit javít majd a helyzeten. A megyebizottság decemberben tárgyalta a megye környezetvédelmi helyzetét. Szó esett ott az „Egy brigád — egy park” társadalmi akcióról, amelynek nyomán nemcsak megszépült, de tisztább is lett a megyeszékhely. Ő is javasolta, hogy a szemetelőket, a parkrongálókat hatóságilag büntessék meg. JUHÁSZ ZOLTÁNNÉ, Fejér megyei KV tagunk a letaposott fű, a megcsúfított fák, a lakótelepek szemétledobóinak rongálóival szemben erélyesebb hatósági fellépést sürgetett. A szülők felelősségét és példamutatását hangsúlyozta, mert sokszor ők maguk járnak elöl rossz példával. Az iskola és a család sokat tehet a szemlélet megváltoztatásáért, akárcsak a sajtó és a rádió. A közvélemény, a lakosság segítő közreműködését kérte a környezet védelmében. A vitában elhangzottakra válaszolva Péter István KV-titkár köszönetet mondott az őszinte helyzetképért, a hasznos tapasztalatokért. A hozzászólások megerősítették szakszervezetünket abban — mondotta —, hogy a környezetvédelemért az eddigieknél céltudatosabban és a helyi állami partnerszervekkel szoros együttműködésben kell dolgoznunk. A SZOT környezetvédelemmel kapcsolatos határozatának megjelenése után, ahhoz kapcsolódva, kidolgozzuk a konkrét tennivalókat és ezeket az ajánlásokat eljuttatjuk szerveinkhez. SIKERES ÉV VOLT Fabók Zoltán főtitkár szóbóli kiegészítést tett az ágazatok 1977. évi terveinek várható teljesítéséről szóló tájékoztató jelentéshez. A könnyűipari ágazat 70 tanácsi vállalatának mintegy 40 ezer dolgozója az előző évinél kedvezőbb munkaerő-gazdálkodás mellett teljesíteni tudja az előirányzatot. Kedvezően hatott az év közben végrehajtott ruházati bérpolitikai intézkedés, valamint a műszakpótlék rendezése. Tovább javult a szolgáltatások kulturáltsága, csökkentek a vállalási idők, több új szolgáltatási formát vezettek be. Mintegy 15 százalékos szolgáltatási árbevétel-növekedéssel számolnak. Az ÉVM ágazathoz tartozó 174 tanácsi válalat és 255 költségvetési üzem mintegy 100 ezer dolgozója ugyancsak jó évet tudhat maga mögött. Az 1977. évre tervezett 5,1 milliárd forintos lakóházjavítási előirányzatot mintegy 96 százalékban teljesíti az ingatlankezelő hálózat. Sajnos változatlanul gond a régi lakóházak felújítása és tatarozása, amely túlnyomórészt hagyományos módon történik, nagy munkaigényesség mellett, ehhez azonban nincs meg a szükséges létszám. Ugyanez mondható el a munkaerőt illetően a köztisztasági területen is. Itt a további gépesítéssel csökkenthetők a munkaerő-problémák. A településtisztasági szolgáltatások és a zöldterület gáz Daw