Helyiipar és Városgazdaság, 1980 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

DR. KÖCSÓ ILLÉSNÉ, központi vezetősé­günk titkára, a november 7-i ünnepségek al­kalmával, kapta meg a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. 15 éve tevékenyke­dik szakszervezetünk apparátusában, 9 évig a közgazdasági osztály vezetőjeként, 1978-tól pedig a központi vezetőség titkári tisztségé­ben. Korábban kitüntették már a Munka Ér­demrend bronz fokozatával, megkapta a KISZ KB Ifjúságért Emlékérem kitüntetését, a Szak­­szervezeti Munkáért ezüst fokozatú és a „Víz­gazdálkodás Kiváló Dolgozója” miniszteri ki­tüntetést. J­aracnatulan energiával vesz részt a mozgalmi munka szerte­ágazó tevékenységében. Tisztelettel köszöntjük kormánykitüntetése alkal­mából. SZABÓ BÉLÁNÉ, szakszervezetünk köz­ponti könyvtárának 15 éve vezetője, de mér 194­5-ben, a VAOSZ szervezetében is tevé­kenykedett. Idestova három évtizede a szak­szervezeti mozgalom szolgálatában áll. (1949- től 52-ig a Közalkalmazottaknál.) Szakmai sokoldalúságát (népművelő-könyvtáros, terv­­statisztikus, munkaügyis) jól hasznosította az eltelt évek során. A most megkapott Munka Érdemrend ezüst fokozatán túl büszkélkedhet a Munka Érdeméremmel, a Szolgálati Érdem­éremmel, a Szakszervezeti Munkáért kitünte­tés arany fokozatával az MSZBT aranykoszorús jelvényével. 1980 má­jusában nyugdíjba vonul. A rangos kormánykitüntetés egész életútjá­nak elismerését jelenti. Szívből gratulálunk hozzá! PINTÉR LÁSZLÓ, a Győr-Sopron­ megyei Településtisztasági Vállalat gazdasági igazga­tó-helyettese ugyancsak évek hosszú felét töl­tötte a mozgalmi élet sűrűjében. 1961 óta me­gyebizottsági tag. 1963-tól a központi vezető­ség tagja, aktív társadalmi munkás. Szakmai képesítése szerint mérlegképes könyvelő, ügy­vitelszervező. A most­ kapott Munka Érdem­rend ezüst fokozata mellett, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés bronz és arany fokozatát is megkapta. A hétszeres vállalati kiváló dol­gozó elismerésen túl az ÉVM ágazat kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést is kiérdemelte. Pintér László ízig-vérig mozgalmi ember, lételeme a másokért, a közösség dolgaiért való szüntelen tenniakarás. Azt kívánjuk, hogy még hosszú évekig tartsa még ezt a szokását. FERENCZI JENŐ, a Komárom megyei bi­zottság titkári tisztségét 15 éve tölti be. Köz­ben sikeresen elvégezte a felsőfokú bányagaz­dasági technikumot és okleveles bányagaz­­dász lett. 1952 óta vesz részt a munkásmoz­galomban, megkapta a .Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés arany, ezüst és oklevél fo­kozatát. a .Hazafias Népfronttól az ,,Érdemes társadalmai munkát?” kitüntető­ címet. Ko­­­­rábban volt üzemvezető, igazgató és moz­galmi munkájában is jól tudja kamatoztat­ni a gazdasági munka tapasztalatait. A Munka­­Érdemrend bronz fokozata, ki­tüntetés méltó helyre került, h­i­szen olyan tisztség­viselő munkásságát ismerte el a kormánykitüntetés, aki állandóan képezve magát, min­dig magasabb színvonalon akarja végezni a reábízott feladatokat. Szeretettel köszön­tjük kitüntetése alkalmából. Ha egy szocialista brigád 26 tagja közül 15-en tizenöt éves, vagy annál hosszabb idejű bri­­gádtagsággal büszkélkedhetnek, azt mondhatjuk, hogy összeszo­kott a gárda. Ha hozzátesszük, hogy egy szál férfi van a brigád­ban, s valamennyien fizikai mun­kát végeznek, azt is állíthatjuk: összeforrott a kollektíva. Ha ki­egészítjük azzal, hogy tőkés ex­portra dolgoznak, s esztendők óta teljesítik vállalásaikat, nyugodtan kijelenthetjük: kiváló brigádról van szó. Nem is, akármilyen kollektíva a Szakma kiváló brigádja”: a Hajdú-Bihar megyei Textilfeldol­gozó Vállalat November 7. bri­gádja. A könnyűipar egyik leg­jobb megyei vállalatának kollek­tívája a legnehezebb fronton áll helyi év­ek óta. Hazai anyagból lökés exportra bőrkabátokat és különböző, bor ruházati cikke­ket készítettek. A­ jó szakképzett­ségű munkacsoport nincs könnyű helyzetben; a hazai bézellátás­­mindennek mondható, csak üte­mesnek és rendszeresnek nem Így az alapanyag beérkezése után gyakran kényszerülnek „rávenni” a munkára, hogy a szállítási ter­vet teljesíthessék. Ennek ismere­tében értékelhető 1979. évi válla­lásuk, mely szerint a szalagtervet 110 százalékra teljesítik. A bri­gád tagjainak többsége ugyanis egy szalagon dolgozik. (Figyelem­re méltó, hogy akik éveket töl­töttek el a brigádban, s később elkerültek más — vállalaton be­lüli — munkahelyre, most is a kollektíva tagjai!) Visszakanyarodva gazdasági vállalásaikhoz: szerepel ebben az export határidőre és kifogástalan minőségben történő legyártása (nem kis, vállalás), az üzemszer­vezési feladatok részarányos tel­jesítése s­­egy újabb figyelemre­méltó ígéret: minden átállásnál legalább négy órát nem használ­nak­­fel.­­ Azt hiszem, ez valamifé­le magyarázatot kíván: amint egy-egy szériát legyártanak, a technológia utasítás által megszá­llott átállási ideje van a brigád­nak. Ekkor meghatározott törzs­bért kapnak, ez az új modell „betanulási ideje”. Ügyes, jó szakemberei: ezt a 6—8 órás időt felére csökkenthetik. A vállalat­nak ez hamarabb több bevételt jelent. A brigád tagjainak pedig több pénzt, hiszen ha „normára” dolgoznak, a teljesítményüktől függ a keresetük. Sokáig lehetne sorolni a Hajdú-Bihar m­egyei Textilfeldol­gozó Vállalat e brigádjának válla­lásait. Az egyik környékbeli is­kola patronálását, a város egy idős lakosának, a brigád régi „tiszteletbeli"’ tagjának gondozá­sát. Kulturális vállalásaikon, kö­zös kirándulásaikon túl úgy vé­lem az a fontosabb: az egyre fej­lődő egykori hajdúváros, Hajdú­böszörmény egyik olyan kollek­tívája a November 7. brigád, amely már túljutott a munkássá válás folyamatán. Évek óta bizo­nyítanak, kitüntetéseik egy része ezt is jelzi. Végiggondolni könnyű: két mű­szakban egész nap nagyon jól kell dolgozniuk. Végigvinni már nehezebb: — hetes váltással — hol délelőtt, hol délután — na­ponta nyolc órán át hibamente­sen varrni De érdemes! Amikor a brigád egyik tagja mellé ültem beszélgetni, elmond­ta: tizenöt éve törzsgárdatag és brigádtag. Fizetése 3500 forintos átlag körül mozog. Néhány percig beszélgettünk, ezután Oláh Gyuláné meggyúj­­totta a villanyt, beindította a gé­pet. Észre sem vettem, úgy szól­tak lám- láttam-, amikor elkezd­tünk beszélgetni, mindent kikap­csolt. Energiatakarékosság. Má­sok is így tesznek, ha abbahagy­ják a munkát. Jó kollektíva. El­ismerésre érdemes élcsapat. H. I. Az 1980-as esztendőt több körülmény avatja kiemeltté. gaz­­daságilag az, hogy az V. ötéves terv befejező éve és a VI. öt­éves terv megalapozója; politikai szempontból pedig, hogy a választások éve: párt- és tömegszervezetek, országgyűlési és a tanácsi szervek megújításának időszaka. Mindezek érintik a szakszervezetünk képviseletébe tartozó gazdasági, szervezetek életét, kollektíváinak, vezetőinek helyzetét. Mit jelent szá­mukra az új év? — erről kérdeztünk öt gazdasági vezetőt, berendezéseknél. Ezzel együtt nö­vekszik az élőm­unkaigény is. A közgazdasági szabályzók szá­munkra várhatóan nem hoznak különösebb változást, de népgaz­daságunk nehézségei nálunk is érzékelhetők. Mindezzel együtt optimisták vagyunk. Derűlátá­sunkhoz hozzájárul a 20 év alatt kialakult törzsgárdatagságunk, melyre minden körülmények kö­zött lehet számítani. Ide sorolom a vállalati politikai, mozgalmi szerveket is, ahol a korábban megválasztott fiatalok beértek. Az üzemi demokrácia fórumain megvitattuk­ a jövő évi tervet, a termelékenység növelését, a dif­ferenciált bérezést, a szolgáltatás minőségének javítását, a munka­idő jobb kihasználását szolgáló tennivalókat. Derűlátásomhoz családi körül­ményeim is­ hozzájárulnak. Gyer­mekeim, felnőttek, fiam családot, alapított, lányom­ most végezte az egyetemet. Jelentősebb gon­dunk nincs, a gyerekek lakás­­helyzete megoldott. Két unokám körében könnyebben oldódik a fáradtság s ez segít a vállalatnál szerzett 20 év tapasztalata hasz­nosítására irányuló energia feltöl­­­té­sében. IVÁSZÍIK LÁSZLÓ, A FŐV. FAIPARI VÁLLALAT IGAZGA­TÓJA : — Tíz hónapja vagyok a válla­lat igazgatója, így számomra 1980 kétszeresen is újat jelent. Egy­részt, mert részt veszek a tervek elő­­készítésében, másrészt mert megváltoznak­ a­ közgazdasági sza­bályozók Sok a kérdőjel, a bi­zonytalanság. Az idei évnek arra kell választ adni: mennyire vagyok képes az irányításra az új körülmények között és a kol­lektívánk "hogyan tudja megérte­ni az új helyzetet, s ebben ho­gyan tud helytállni. Korábban ugyanis kényelmes volt a hely­zet, válogatni lehetett a rendelés­­állományban. Emiatt nem foglal­koztak eléggé a gyártmányfej­lesztéssel. A követelmények növekedését a közgazdasági területen dolgozó munkatársaim jobban érzik, mint a műszakiak, akik valahogy fél­nek az újtól. Ma még nem azt, keresik, hogyan lehetne megolda­ni, hanem azt, hogy miért nem hevet. Bőséges tartalékot látok az újítómozgalomban is, mely az el­bírálás elhúzódása miatt visz­­szaesett. A m­agasabb követelmé­nyek teljesítésében számítok a szakszervezeti bizalmiakkal ki­alakított közvetlen kapcsolatra. /A negyedéves munkavédelmi szemle során szót­ váltok velük, melyet kölcsönösen hasznosnak tartok. A pártvezetőséggel,,szb-vel közös nevezőn vagyunk, e körben a koordinációt kell rendszeresebbé tenni. A szakszervezeti választásoktól fiatalítást és egy­ harcosabb ma­­­­gatartású vezető testületet várok. Jó a hangulat, lecsillapodtak a kedélyek, érzékelhető a vezetés ide irányuló igény és bizalom. Egyéni életemben a szabadidő csökkenését és az életszínvona­lam stagnálását várom 1980-tól. Családi körben is indokolttá vá­lik a takarékosabb gazdálkodás. Együtt lakunk az anyósommal, aki sokat segít a háztartásban. Kedvenc nyári szórakozása csalá­domnak az országjárás, kempin­gezés, télen a színház és a mozi. Kislányunk 4 éves lett, így már el is lehet vinni a gyermekszín­­ház­ba. HÍDVÉGI MÁTYÁS, A FÖV. VHI. KÉR. IKV IGAZGATÓJA: — Az V. ötéves terv első­ négy évét közel 10­­%-ra teljesítettük. A lehetőségek és az adottságok figyelembevételével úgy értékel­jük, hogy teljesíteni tudjuk az 1980-ra meghatározott naturáliá­­kat. Az ehhez szükséges munkák már 1979-ben folyamatban vol­KONCZ FERENC A FŐV. TÁV­FŰTŐ MŰVEK IGAZGATÓJA. — Vállalatunk jövőre lesz 20 éves, amelyet jobb munkával kí­vánunk ünnepelni. 1969-ben 68 fővel 4829 lakás távfűtését láttuk el, ma 2000 fővel 79 150 lak­ás fű­tését biztosítjuk. Az új év szá­munkra — a fővárosi lakásépítés függvényében —, a szolgáltatási tevékenység további bővülését je­lenti. Az új lakások belépése mel­lett növekszenek a karbantartási feladataink is, különösen a régi­­ak és időarányosan­ megvaló­sultak. A teljesítés feltételét az idegen kivitelezésben végzett munka határidőre történő átadá­sa jelenti. A naturáliák teljesí­tése mellett sajnos a karbantar­tás követelményeinek nem tud­tunk eleget tenni, ami kedvezőt­lenül befolyásolja kerületünk la­kóinak hangulatát. Növekvő feladatainkat, a dol­gozóink ösztönzését 1980-ban bér­politikai intézkedésekkel is elő kívánjuk segíteni. Terveink kö­zött szerepel az egységes teljesít­­m­ényelszámolási rendszer beve­zetése, még a karbantartó műhe­lyieknél is. A vállalati politikai mozgalmi szervek választásától a vállalati felépítéshez igazodó szervezet ki­alakítását, a vezető testületekben, a tisztségviselők körében fiatalí­tást­ várok. Kollektívánk — az 1979. évi lakóbizottsági választá­sokhoz hasonlóan — a tanácstagi választásban is részt vesz, segít­jük a beszámolók összeállítását, a tanácstagok tájékoztatását. T­z évben kevesebb időm jut az olvasásra, a barkácsolásra. Gon­dot, jelent a feleségem hosszabb betegsége, kinek mielőbbi gyó­gyulását a család tagjai, közöttük négy unoka várja és kívánja. MUHARI JÓZSEFNÉ, A FÖV. III. KER SZOCIÁLIS FOG­LALKOZTATÓ IGAZGATÓJA: — Fennállásának 20. évfordu­lóját ünneplő egységünket a sza­bályzók változása csak közvetve érinti, ezzel együtt a 400 fős be­dolgozói hálózat folyamatos mun­kával való ellátása, egyre nehe­zebb feladatot jelent. Kulcsszere­pe­ van e téren — a 35 főállású dolgozó mellett — a szállítást végző, kis létszámú férfi dolgo­zóknak. Segítene helyzetünkön, ha a­­1000 Ft alatti nyugdíjaknál nem kötnél­ kereseti határhoz a foglalkoztatást. A nehézségek ellenére jó a kol­lektívánk hangulata, szelleme, amit az is jelez, hogy — 1977-hez hasonlóan — most is 100 ezer Ft értékű társadalmi munkát vállal­tunk, a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója tiszteletére. A Foglal­koztatónál töltött 25 év tapaszta­lata alapján úgy ítélem meg, hogy egyenletesebb munkaelátás­­sal, a munkafegyelem javításá­tól, nagyobb szorgalommal gaz­dánk többre képes. Kívánatosnak tartom a fejlő­dést a véleménynyilvánítás terü­letén is, melynek bátorítása ér­de­­kében korábban­ tesztlapokat adtunk ki. Ebben — munkatár­saim mellett —, magamról is vé­leményt kértem és az elismerés mailéit, a kritikai észrevételeket igyekeztem hasznosítani. Családi életemben sem várok nagy dolgokat 1980-ban, kicsit nehezebbé válik­ az életünk, amit tudomásul veszünk. Gyermekeim felnőttek, 2 unokám van, nyug­díjas férjem élenjár a háztartási munkában Olyan bázis ez, mely sok örömet jelent és biztonságot ad az embernek. CZIFRA MIHÁLY, A FÖV. VIII. KÉR KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM VEZETŐJE: — Kedvező körülmények kö­zött várjuk az új évet, tervcélki­­t­ű­­zéseinket ■ eddig időarányosan teljesítettük. Nehézségünk a gaz­daságosság terén mutatkozott, az 1979. évi átrendezés építőiparra történő kisugárzása miatt. A to­vábbi helytállás felülről kezdődő szemléletváltozást igényel. Segí­tene e téren, ha az üzemvezetők és helyetteseik részére a FÖV. Ta­nács Közmű Főigazgatóság is ren­dezne továbbképzést. Segít a fejlődésben az 1980-ban sorra kerülő anyagmentes terme­lési érték alkalmazásának beve­zetése, mely kimutatja a végzett munka milyenségét. Ez jó alapot biztosít a differenciált bérezés­hez, amit a közepesnél jobb mun­kások eddig is igényeltek. A munkaerőgazdálkodás terén ja­vulást­ térök a Munka Törvény­­könyv módosításától. Rendező­dött a helyzetünk a Kerületi Ta­nácsnál azzal, hogy felügyeleti szervünk a műszaki osztály lett. Egyéni életemben 1980-ban a továbbképzés szerepel az első he­lyen. .Jelenleg a MLEE 2. évfo­lyamát végzem. Az első gépko­csinkat ez évre igazolták vissza, melynek­ elhelyezését családi há­zunk kertjében épülő garázsban tervezem. A kocsi lehetővé teszi a sűrűbb találkozást gyerme­keinkkel és a 4 unokával. Király Mihály Egy őszinte emberi érzésről Többször írtam már a Komlói Car­bona Könnyűipari Vállalat­ szakszer­vezeti, bizottságának munkastílusáról, rugalmas, emberséges gondolkodásá­ról, munkájuk eredményeiről. Most egy keresetlen szavakkal írt cédulát kaptam egyik munkatársnőm­től, aki arra kért, hogy szedjem mon­danivalóját szebb, irodalmibb szavak­ba, mert ilyen úton is szeretné ,,szó­­vá tenni’ és megköszönni a szakszer­vezetnek, hogy huzamosabb időn át figyelemmel és jóleső megértéssel se­gítette számos gonddal birkózó nagy­­család­ját. Nem tartottam szükségesnek meg­másítani, „irodalmiasabbá” tenni a szavait. A legszebb érzés az őszinte­ség, és a legszebb szónál is ékesebb a szívből jövő érzés. Álljon tehát itt úgy, ahogyan munkatársnőnk megír­ta, az őszinte elismerés, az elvtársi köszönet hangján: „Köszönetemet szeretném kifejezni a Carbon Válla­lat szakszervezeti bi­zottságának azért, hogy támogattak nehéz helyzetemben, figyelembe vették, hogy négy kiskorú gyermeket nevelek. A vállalat figyelemmel kíséri az egye­dül álló és nagycsaládosok helyze­tét. A beiskolázások alkalmával és ka­rácsonyra én is többször kaptam már jóleső segítséget a szakszervezettől. Ezúton is szeretném megköszönni szí­ves figyelmességüket s kívánok to­vábbra is jó munkát és egészséget mindannyiuknak. M­­­a­r­k­ó J­á­n­o­s­n­é a Carbon bútorüzem dolgozója Úgy érzem, a feladatunk nemcsak az­, hogy a valóságot a maga teljessé­gében meglássuk, hanem, hogy a legmélyebben meg is értsük. C­s­i­k­ó­s Fer­e­n­c AZ­­MSZMP BUDAI JÁRÁSI BIZOTTSÁGA méltó és mara­dandó emléket kíván állítani a magyar munkásmozgalomban egykor jelentős szerepet játszó nagyszénási menedékháznak. Ezért kéri mindazokat, akik ez­zel kapcsolatos eseményekről tárgyi dokumentumokkal (fény­képek, kiadványok, sajtócikkek) rendelkeznek, vagy személyes tapasztalataikkal, visszaemléke­zéseikkel segíteni tudják ezt a munkát, juttassák el azokat a budai járási bizottság propagan­da- és művelődési osztálya cí­mére (Bp. XII., Csörsz utca 49. 1126. Telefon: 358-959).

Next