Helyiipar és Városgazdaság, 1981 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

A kongresszusok mindenkor a megméretés és a feladatmeghatározás állomásai. Így volt ez a négy és fél millió szervezett dolgozót magába tömörítő szakszervezeti mozgalom decemberben megtartott XXIV. kongresszusán is, amelynek munkájában a Vili. kongresszusunkon megválasztott ötven küldöttünk képviselte csaknem háromszázezres tagságunkat. Az elnökségben foglalt helyet Juhász Ottó szakszervezetünk főtitkára. A kongresszus munkabizottságaiban is több küldöttünk kapott felelős megbízatást. A plenáris ülés vitájában szólalt fel Király Mihály, a budapesti bizottság titkára, elnökségünk tagja, a négy szekcióülésen pedig Szabó Imre, a Debreceni IKV szb-titkára, Dékán László, az Ajkai Városgazdálkodási Vállalat szb-titkára, Kondor Sándor, a fővárosi XIII. ker. IKV szbtitkára, elnökségünk tagja kapott szót. A kongresszusról szóló összeállításunkban az ő felszólalásaikat elevenítjük fel. Gáspár Sándor elvtársnak, aSZOT főtitkárának beszámolójából rövid összefoglalót adunk közre, miután azt a napi sajtó, a tv, a rádió teljes egészében közölte és ez a MUNKA c. szakszervezeti folyóirat januári számában megjelenik, a kongresszusi határozat, a módosított Alapszabály, és a választott vezető testületek, munkabizottságok névsorával egyetemben. Gáspár Sándor elvtárs előadói beszédében az elmúlt öt esztendő munkájáról szólva mondta: „Azt kell most számon kérni önmagunktól, hogy milyen színvonalon, milyen hatásfokkal dolgoztunk. Eleget tettünk-e a társadalom életében betöltött, egyre növekvő szerepünknek? Tudjuk-e képviselni tagságunk érdekeit, törekvéseit?” . A szakszervezetimozgalom elfoglalta az őt történelmileg megillető helyet. Részese a hatalomnak és nemcsak a politika végrehajtásának segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is; folytatta a továbbiakban a SZOT főtitkára. Utalt arra, hogy hosszú — még ma sembefejezett — folyamat eredményeként kialakult a szakszervezeteknek a párthoz, a kormányhoz, a munkáshatalomhoz való viszonya. Az így kialakult munkamegosztásnak az a következménye, hogy a párt, mint ve-GASPÁR SÁNDOR, A SZOT FŐTITKÁRA tető erő, tud építeni az önállóan dolgozó szakszervezetekre. Nem véletlenül épült be a mi társadalmunk irányításába az az elem, hogy ma már a munkásosztály, a dolgozó nép élet- és munkakörülményeit, a társadalmi fejlődés egészét érintő egyetlen lényeges kérdésben sem lehet dönteni a szakszervezetek nélkül. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom önállóan, de nem függetlenül végzi a maga munkáját. A szocialista társadalom építésének politikája sajátunk is. Ezért és így elkötelezett a magyar szakszervezeti mozgalom. A jövő feladatairól szólva hangsúlyozta Gáspár elvtárs, hogy „Jobban meg kell ismerni és ki kell fejezni tagjainknak a szocialista társadalom építésével és fejlesztésével kapcsolatos tényleges igényeit és szándékát.” A munkásosztály számára az érdekvédelmi funkció adja ma is a szakszervezetek történelmi igazoltságát. Enélkül a szocializmusban sem szakszervezet a szakszervezet, amely pedig képes arra, hogy a létező érdek- és nézetkülönbségeket felszínre hozza. Ha a szakszervezet tevékenysége mégsem kielégítő, akkor az okokat nem a politikai rendszerben, hanem a végrehajtás gyakorlatában kell keresni. A társadalmi érdekek érvényesítése nem szoríthatja háttérbe a jogos szakmai és más csoportérdekek kifejezését, az egyéni vagy közvetlen hapi érdekek és jogok védelmét, mert ezzel előbb-utóbb maga a társadalmi érdek, a távlati érdek, a közös ügy kerülne veszélybe. Alapvető tévedést tükröz az a gyakorlat, amelyik a közvéleményt foglalkoztató, általa jólrosszul ismert gondokról hallgat, mert ezt valamilyen meggondolásból kellemetlennek érzi. A társadalmi feszültségek akkor is megvannak, ha nem beszélünk róluk. A Szaktanács beszámolójában Gáspár elvtárs a választásokról szólva elmondta, hogy ennek során, majd az iparági-ágazati kongresszusokon mintegy egymillióan szólaltak fel, s mindezek eredményeként a szakszervezetek mintegy 600 ajánlást és 800 észrevételt küldtek a SZOT-hoz. Alapvetően a gazdálkodással, a ki(Folytatása a 2. oldalon) TAGSÁGUNK TELJESEBB TÁJÉKOZTATÁSA ÉRDEKÉBEN a jövőben állandó rovatot nyitunk szakszervezeti szervezeteink, testületeink munkájának sokirányú figyelemmel kísérésére. „A HÓNAP KRÓNIKÁJA” című rovatunkban adunk helyet a „SZAKSZERVEZETÜNK ÉLETÉRŐL” címmel megjelenő gyűjtésnek, amely az elmúlt hónap és a lap megjelenését követő hetek várható eseményeiről közöl összefoglalást, híranyagot, az apparátus, a középszervezetek életéből, hírt adva az alapszervezetek példamutató kezdeményezéseiről, felajánlásairól, egy-egy jó módszer bemutatásával népszerűsítve az szb-k tevékenységét. December és január különösen gazdag időszaka a mozgalmi életnek. Erről tanúskodik mostani összeállításunk is. Szakszervezetünk elnöksége január 14-re összehívta a központi vezetőséget. Napirendként javasolta a vezetőtestület ülésére: " Az 1980. évi és az V. ötéves terv várható teljesítése, az 1981. évi és a VI. ötéves ágazati tervekből adódó feladatok a tanácsi ipar, a kommunális, a közüzemi szolgáltatók területén. — Állásfoglalás az éves munkaverseny célkitűzések együttes meghatározására. Előterjesztés a szakszervezet 1981. évi költségvetésére. Javaslat a központi vezetőség és az elnökség 1981. évi munkaprogramjára, ülésrendjére. — Feladataink szakszervezetünk Vili. és a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa határozataiból adódóan. A KV-ülésről februári lapszámunkban részletes beszámolót közlünk. Január 15-én került sor a középszervezeti titkári értekezletre, ahol az 1980. évi munka értékelése mellett szó volt a VI. ötéves vállalati tervkészítés, az évindítás és 1981 legfontosabb tennivalóiról. Réteg- és ágazati bizottsági tanácskozások Az óév végén tartotta meg alakuló ülését a VIII. kongresszuson újjáválasztott KV ifjúsági bizottsága. Péter István, KV titkár adott tájékoztatót a fiataloknak szakszervezetünk álll, valamint a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa határozataiból adódó konkrét feladatokról. Ezt követően Szamosi Levettit, az ifjúsági bizottság titkára értékelte az elmúlt öt év végzett munkáját, majd Tóth Géza, a bizottság elnöke ismertette a testület munkamódszerére, 1981. évi munkatervére és ülésrendjére vonatkozó javaslatot. A tanácskozáson az ifjúsági munkában kitűnt tisztségviselőknek, aktivistáknak jutalmakat adtak át. JANUÁR 22-ÉN ORSZÁGOS NŐFELELŐSI ÉRTEKEZLETET TART szakszervezetünk székházában a KV nőbizottsága. Somoskői Gáborné KV-titkár tart előadást a szakmánk VIII., a szakszervezetek XXIV. kongresszusa határozataiból a nőpolitikai munkára vonatkozó sajátos tennivalókról. A tanácskozás a továbbiakban a vállalati VI. ötéves és az 1981. évi tervfeladatokkal, ezen belül a szociálpolitikai tervek készítésével kapcsolatos tennivalókkal foglalkozik. Megvitatják és elfogadják a nőbizottság éves munkaprogramját és ülésrendjét. UGYANCSAK JANUÁRBAN ÜLÉSEZNEK AZ ÁGAZATI BIZOTTSÁGOK: a kommunális, a vízügyi, közüzemi szolgáltató,az árutermelő és a fogyasztói szolgáltató, a szövetkezeti és más alkalmazottak bizottságai. A KV mellett működő testületek a múlt évi munka értékelése mellet az idei munkaprogramjukat állítják össze. Kitüntetések Szakszervezetünk elnöksége — szerény lehetőségei szerint — eddig is méltányolta a társadalmi tisztségviselők, aktivisták áldozatkész, hűséges munkáját. Most a szakszervezetünk munkáját segítők közül hárman részesültek kitüntetésben. A SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT KITÜNTETÉS ARANY FOKOZATÁT KAPTA: Szivós Lajos, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT KITÜNTETÉS EZÜST FOKOZATÁT KAPTA: Szűcs Ferenc, a Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat osztályvezetője, szb-elnök, a közgazdasági osztály társadalmi munkabizottságának tagja; Nyikos Imre, a Borsod megyei Déli Hírlap munkatársa, publikációs tevékenysége elismeréséül. Köszöntjük a kitüntetetteket és további sikeres munkát kívánunk mindannyiuknak!