Helyiipar és Városgazdaság, 1982 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Szakszervezetünk elnöksége december 15-i ülésén áttekin­tette a VIII. kongresszus határozatának végrehajtását. Megálla­pította, hogy a szakszervezet központi vezető testületei, a kö­zép- és alapszervezetek a határozatban foglaltak végrehajtására összpontosították figyelmüket és tevékenységüket. A nehezedő gazdasági feltételek ellenére a határozat célkitűzé­sei időarányosan megvalósul­tak. Szervezeteink erőfeszíté­sei a közüzemi és a kommunális szolgáltatásokat, az ipari szolgálta­tásokat végző tagságunk munkájá­ban és munkafeltételeinek fejlődé­sében váltak gyakorlati valósággá. Tagságunk, szinte legfontosabb fel­tételként, nagyra értékeli, hogy nyu­godt, kiegyensúlyozott politikai lég­körben dolgozhat. A közüzemi, a kommunális, az ipari szolgáltatások dolgozói, szakszervezeti szervezeteik azzal a jóleső érzéssel tekinthetnek vissza a mögöttünk maradó évre, hogy népünk életkörülményeinek javulásához — súlyának megfelelően — a mi munkánk is hozzájárult. Ez évi mozgalmi munkánk számos vonatkozásban alapozta meg a kö­vetkező éveket is. Ezek közül csak a legfontosabbakat említem. Ilyenek a vállalati VI. ötéves tervek elkészíté­sében, a kollektív szerződések meg­kötésében, az ötnapos munkahétre való áttérés előkészítésében való részvétel, a szervezeti és működési szabályzatok korszerűsítése. A tiszt­ségviselők széles körének oktatása, felkészítése a feladatok jobb elvég­zésére. Ezek után vegyük szemügyre kissé részletesebben elnökségünk megálla­pításait.­­ A gazdasági építőmunka segí­tését, az 1981. évi tervek telje­sítésének szervezését alapvető fel­adatuknak tekintették szervezeteink. A lakosság szolgáltatások iránti igé­nyének jobb kielégítését, színvonalá­nak további emelését folyamatosan szorgalmazták és segítették. A központi vezetőség 1981. januári ülésén elfogadott munkaprogramjá­ban — a kongresszus határozatának megfelelően — határozta meg évi mozgalmi feladatainkat. Az ágazati partner gazdasági szervezetek veze­tőivel közös állásfoglalásban adott útmutatást a gazdasági építőmunka segítéséhez. Ebben rögzítette állás­pontját és elvárásait a vállalati bér­­intézkedések végrehajtására vonat­kozóan. A tapasztalatok szerint a közép- és az alapszervezetek érvé­nyesíteni tudták ezeket a követelmé­nyeket. A központi vezetőség májusi ülé­sén a lakóházfelújítási és -fenntar­tási tevékenység értékelésével, s e témakörben kialakított állásfoglalá­sával adott ösztönzést e fontos szol­gáltatási tevékenységet zavaró, a gyorsabb fejlődést akadályozó té­nyezők elhárításához. A központi vezetőség állásfoglalá­sa alapján a középszervezeteink — a megyei tanácsok szakigazgatási szervezeteivel közösen — feladat­­meghatározó értekezleten jelölték meg a lakóházfelújítással kapcsola­tos megyei, vállalati (üzemi) felada­tokat Az elnökség — június 16-i ülésén az OVH elnöke előterjesztésében — értékelte a vízügyi ágazat közüzemi vállalatainak helyzetét, dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Jó ér­zéssel nyugtázta az V. ötéves terv­ben bekövetkezett fejlődést, megál­lapította, hogy a VI. ötéves tervben ez a fejlődés — ha ütemében las­súbb is — folytatódik. Augusztusi ülésén a temetkezési szakágazat helyzetével, dolgozóinak munkakörülményeivel, szociális helyzetével foglalkozott az elnökség, a temetkezési társaság helyzetelem­zése alapján. Az október 20-i ülésén Útmutató­ban határozta meg az energiataka­rékosság, a hulladék és másod­­nyersanyagok hasznosításával kap­csolatos szakszervezeti feladatokat. A titkárság szinte folyamatosan részese volt a gazdaságépítő munka szervezésének. Nap mint nap tesz intézkedéseket szervezeteink ilyen irányú munkájának javítására. A kongresszus határozata végre­hajtásának alapozását szolgál­ta a megyei tanácsok elnökei­nek április 10-i értekezlete, melyen titkárságunk önálló napirend keretében ismertette a határozatban foglalt törekvéseinket, igényelve azok megvalósításában a tanácsi szervezetek közreműködését, az ala­pító, a tulajdonos felelősségének megfelelően. A november végén és december­ben megtartott ágazati aktívaérte­­kezletek ugyancsak jó lehetőséget­­biztosítottak a kongresszus határo­zatából adódó 1982. évi feladatok meghatározásához. Az aktívaértekez­letek feladatismertető szerepük mel­lett, az ott képviselt kollektívák munkájának társadalmi fontosságát is jelzik. Egyfajta erkölcsi elismerést is kifejeztek. A kommunális aktíva­értekezleten ezt többen meg is fo­galmazták. A gazdasági építőmunka segítésé­ben a szocialista munkaverseny szer­vezése megkülönböztetett szerepet játszik. A VIII. kongresszus erre vo­natkozó útmutatásainak érvényesíté­se nem elég következetes, számos helyen elégtelen. A vállalati szerve­ző munka, a munkaerő-gazdálkodás, a dolgozók szakmai műveltségének emelése és a szocialista munkaver­seny szorosan kapcsolódó tényezők. Az ezekben rejlő lehetőségek folya­matos, a mainál jobb kihasználása ugyancsak határozottan szorgalma­zandó feladat.­­ Az érdekképviseleti, az érdek­­védelmi munkát — a gazdasági építőmunka segítésével összhangban — az elért életszínvonal megtartá­sának, az élet- és munkakörülmé­nyek javításának szolgálatában vé­gezték szervezeteink. A kongresszus idevonatkozó út­mutatásait jellemzően érvényesíteni tudtuk a vállalati ötéves tervekben, a kollektív szerződésekben. Azonban a vállalatok (üzemek) egy részének vannak pótolni valói a szociális ter­veket illetően. Nem fogadhatók el azok a tervek, amelyekben még a szintentartást biztosító intézkedése­ket sem tervezték meg. A szakszervezet érdekkörébe tar­tozó ágazatok funkciójával összhang­ban, vezető testületeink gazdaság­építést segítő munkájával is azt cé­lozta, hogy népünk életkörülményei javuljanak. Emellett az életfeltétele­ket jelentősen érintő több kérdéssel külön is foglalkoztunk. Ezek közül kiemelendő központi vezetőségünk november 12-i ülése, melyen a kör­nyezetvédelem problémáit vitattuk meg. Megállapítottuk, hogy szer­vezeteink környezetvédelmi tevé­kenysége az elmúlt években erősö­dött. Állásfoglalásban jelöltük meg szervezeteink aktuális tennivalóit. Ezek következetes végrehajtása to­vább öregbítheti tagságunk e téren szerzett elvitathatatlan érdemeit. A VIII. kongresszus megkülönböz­tetett figyelmet fordított a munka­­körülményekre. Határozatában hang­súlyozta, hogy a termelés, a szolgál­tatások minden területén váljon a napi munka szerves részévé az élet, az egészség, a testi épség védelmé­ről való gondoskodás. Ennek érde­kében tettünk erőfeszítéseket az új határozat megismertetésében, alkal­mazásának elősegítésében. A baleseti helyzet romlása, az 1981-ben bekövetkezett halálos bal­esetek számának jelentős növekedé­se indokolja, hogy központi vezető­ségünk a jövő évben tűzze napirend­re e fontos témát. A mainál határo­zottabb, egymást erősítő közös fellé­pésre van szükség e kedvezőtlen tendencia megváltoztatására. Az érdekképviseleti munkánk fon­tos alkotó eleme a bér- és jövede­lempolitika alakításában való rész­vétel. Központi vezetőségünk 1981 januári ülésén konkrét és határozott útmutatással segítette a vállalati gazdasági vezetőket és szakszerveze­ti szervezeteinket az 1981. évi bérin­tézkedések kidolgozásában. R­észt vettünk a bérpreferencia elosztásában. Hetvenkét válla­lat mintegy 30,5 millió Ft bér­­preferenciában részesült. Több vállalat bázisbérszínvonalának mó­dosítása történt meg. A vállalatok nagy többsége magáévá téve közpon­ti vezetőségünk álláspontját és az 1—I&Ig-os önerős bérfejlesztést vég­rehajtotta. Mindezeket figyelembe véve egyértelműen megállapítható, hogy 1981-ben egyértelműen megva­lósult a kongresszusnak idevágó ál­láspontja, miszerint „A gazdasági eredményekkel párhuzamosan leg­alább a népgazdasági átlagnak meg­felelő ütemben — az alacsony társa­dalmi tekintélyű munkakörökben azt meghaladóan — kell biztosítani a képviselt dolgozók bér- és jövedelmi színvonalának növekedését.”. A megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetének javításával — a rokkantak nemzetközi éve kereté­ben — kiemelten foglalkoztunk.­­ Az ideológiai és a művelődés fejlesztését szolgáló nevelő munkát a kedvezőtlen nemzetközi helyzetben s a folyamatosan növek­vő követelményekhez igazodva vé­gezték szervezeteink. Megkülönböztetett figyelmet for­dítottunk a Magyar Szakszervezetek XXIV., szakszervezetünk VIII. kong­resszusa, a SZOT és szakszerveze­tünk vezető testületei határozatainak megismertetésére. Agitációs és pro­pagandamunkánk középpontjában az alapszervezetek segítése, a szocialis­ta tudat, az életmód fejlesztése, a szocialista módon való munkavég­zésre történő mozgósítás állt. A vállalati VI. ötéves tervek ké­szítése során arra törekedtünk, hogy a művelődés fejlesztését megalapo­zottan tervezzék meg. A titkárság, majd az elnökség tár­gyalta az információs munka helyze­tét és a mai követelményekhez iga­zítva határozta meg e téren jelent­kező további feladatainkat. A szakszervezeti tagság oktatásá­ban, a tisztségviselők képzésében tett erőfeszítések mai és jövőbeni felada­taink hatékonyabb elvégzését alapoz­ták. A mostani oktatási évben ezt tovább folytatjuk. Figyelmet fordítottunk az olvasó­mozgalom továbbfejlesztésére. Mű­vészeti csoportjaink sikeres hazai és külföldi szerepléseikkel járultak hozzá kultúránk gazdagításához, a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Szakszervezetünk lapja javuló színvonalon szolgálta tagságunk tá­jékoztatását, fáradtságos munkájuk bemutatását és méltatását. A titkár­ság — a szerkesztő bizottság előter­jesztése alapján — hosszabb távú programot fogadott el a lap fejlesz­tésére. A testnevelés és tömegsport széle­sebb körű kibontakoztatásában is fi­gyelemre méltó erőfeszítések történ­tek. Ezt tovább folytatjuk a növek­vő szabad idő hasznos eltöltésének elősegítése jegyében.­­ A szervezetek építésében, a ve­zető testületek munkastílusá­nak korszerűsítésében, az alapszer­vezeti élet fejlesztésében megtett kezdeti lépéseink és intézkedéseink kedvezően hatottak a munka színvo­nalára. Ezek mindenek előtt azt cé­lozták, hogy: biztosítsuk a központi irányítás és a helyi önállóság, a kez­deményezés egységét; tovább széle­sítsük a vezető testületek és a tag­ság kapcsolatát, erősítsük a tagság meghatározó szerepét. A szervezetek építését szolgáló tö­rekvéseinkből kiemelendők az alap­szervezeti munka fejlesztésében tett lépéseink. Ezeket az a felismerés motiválta, hogy a szakszervezeti mozgalom tevékenységének közép­pontja, a szakszervezetek társadalmi (kettős) funkciója érvényesítésének fő színtere az alapszervezet. A korszerű alapszervezeti munka kialakításához a SZOT áprilisi és októberi plénumának állásfoglalásai jó iránymutatást adnak. Gyakorlati érvényesítésük azonban csak szívós, következetes és türelmes, a mainál korszerűbb segítő munkával érhető el. Tanácsolom alapszervezeteink ve­zető testületeinek, hogy az említett állásfoglalások tükrében, kritikusan elemezzék saját tevékenységüket, az 1981. évi munkáról való beszámoló során, s azok szellemében jelöljék meg a munkájuk fejlesztésében je­lentkező tennivalóikat. Ennek sike­rességét nagymértékben elősegítheti — meggyőződésem, hogy így is lesz — a szakszervezeti tagságunk őszinte véleménynyilvánítása, igényének ki­fejezése, segítő javaslatainak hasz­nosítása. A munka értékeléséből levonható következtetéseink vezető testüle­­teinknek az 1982. évi munka terve­zéséhez is adhatnak impulzusokat. A januártól megalakuló önálló gazdasági munkaközösségek tag­jai nem tudják, hogy a sokirányú gazdálkodási szabályozáson túl, kik látják majd el az érdekvédel­müket és képviseletüket, s mi­után korábbi munkahelyüket fel­adták, a szakszervezeti tagságu­kat illetően melyik ágazati-ipar­ági szakszervezethez fognak tar­tozni ... Szakszervezetünk foglal­kozik ezzel a kérdéssel, amire a későbbiekben visszatérünk. Azt mondják, hogy Vas me­gyében, de másutt is, egyre több kisiparos jelentkezik, hogy sze­retne belépni a szakszervezet­be ... Eddig ugyanis a mintegy 19 ezer kisipari alkalmazott és négyezer kisiparoshoz szerződött szakmunkástanuló lehetett szak­­szervezetünk tagja... Azt mondják, hogy ezért nem értik a SZOT elnöksége által 1981. szeptember 4-én elfogadott új üdülési szabályzatnak azt a pontját, miszerint a teljes önkölt­ségű üdültetésben részt vehet az a szabad foglalkozású (művész, kisiparos, kiskereskedő stb ...), aki nem szakszervezeti tag. Kivé­ve, ha a szabad foglalkozás ese­tén érvényes határozat alapján szakszervezeti tagsággal rendel­kezik. Akkor hát tag lehet... ? Azt mondják, hogy a januártól életbe lépő szabályozó változások közül a szakszervezetünk érdek­köréhez tartozó kommunális vál­lalatokat hátrányosan érinti a gépkocsik után kötelezően fize­tendő járulék. Szakszervezetünk ez ügyben már korábban megke­reste az illetékeseket és­ kérte, hogy a kommunális vállalatok — sajátos tevékenységükre való te­kintettel — mentesüljenek a já­rulék fizetése alól. Sajnos eddig eredménytelenül... Azt mondják, hogy Baranya, Tolna és Somogy megyei bizott­ságunk 1982-től a gyerekek nyári tatai utaztatását közösen szervezi meg, úgy­hogy turnusváltáskor a három megye HVDSZ-gyerekeit egyszerre viszik és hozzák a gyer­meküdülőnkből, ami a szülők és a gyerekek számára is kedvező, no meg anyagiak és energiataka­rékosság szempontjából is kifize­tődőbb ... Azt mondják, hogy évek óta a szakszervezeti tanácskozások leg­gyakoribb témája az, hogy kevés a SZOT-beutalójegy. Ez igaz, s bár jelentős erőfeszítések történ­nek az ágazati szakszervezetek közös hozzájárulásával épülő új üdülők létesítésére, a főidényben üdülni vágyók igényeit nem tud­juk kielégíteni. Ezért is volt meg­lepő szakszervezetünk közgazda­­sági és szociálpolitikai osztályá­nak nyolcvan kiemelt vállalat kö­rében végzett felmérése, ahol sa­ját vállalati üdülő van, hogy sok helyütt még a főidényben sincs teljesen kihasználva az üdülő. Úgy gondoljuk, hogy az egymás közötti ágazati, vagy társvállalati együttműködés e területen is enyhítené az üdültetési gondo­kat ... Azt mondják az alapszerveze­teinknél, hogy az ötnapos munka­hét bevezetésével, a napi munka­idő meghosszabbodásával még nehezebb lesz a bejáró dolgozó­kat a munkaidő utáni tömegpoli­tikai oktatásra, szakszervezeti rendezvényekre ottmarasztalni. Ha azonban a dolgozók értelmét látják és érdemben megvitathat­ják az őket foglalkoztató kérdé­seket, nem kell félni a távolma­radásuktól. A mostani ifjúsági parlamentek bizonyították: ahol jól szervezetten, gondosan előké­szítették a tanácskozást, ott sza­bad szombaton is nagy érdeklő­dés mellett vitatták meg a fiata­lok saját dolgaikat... Azt mondják, hogy a patyolat vállalatok közül többen tartanak a területükön működő és újonnan alakuló ruhatisztító szövetkeze­tekkel való versengéstől. Már­pe­dig ez a verseny egyre élesedő és a lakosság elsősorban a szolgál­tatások minősége szerint dönti majd el, hogy a ruháját a patyo­lat vállalatokhoz vagy a szövet­kezethez, esetleg a kisiparoshoz viszi tisztítani, még akkor is, ha néhány forinttal többet kell fizet­nie ... Azt mondják, hogy sokan óva­kodnak a SZOT által szervezett lengyelországi üdültetéstől. A SZOT Üdültetési és Szanatóriumi Főigazgatóságától azt a felvilágo­sítást kaptuk, hogy a belpolitikai események, az ellátási gondok nem érintik a beutaltakat. Szá­mukra a vállalt szolgáltatásokat, ellátást, kulturális programot biz­tosítják, s ha ebben bármi válto­zás lenne, az érintetteket értesí­tik. Azt mondják, hogy ... aktuális információs rovatunkban szívesen adunk helyet olvasóink észrevé­teleinek. Várjuk jelentkezésüket!

Next