Ajka - Ajkai Szó, 1988 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1988 / 1. szám
r Kedves Olvasóink! Örömmel adjuk hírül, hogy a Városi Tanács Tájékoztatója ezentúl havonta Ajkai Szó címmel jelenik meg. Úgy tudjuk, hogy lakosságunk az eltelt 3 évben megszokta, megkedvelte és igényelte az Ajkán történtekről hírt adó írásokat. A Tájékoztató elsősorban a városi tanács által fontosnak tartott hírekről, közleményekről tudósított, emiatt kissé egyoldalúvá vált és csak részben felelt meg azoknak a kívánalmaknak, amelyeket az olvasó egy sajtótermékkel kapcsolatban támaszthat. Szándékunk, hogy a megjelenés gyakorisága, az új cím megváltozott célokat és tartalmat takarjon. Elhatározásunk, hogy az Ajkai Szó valóban újság legyen. Sokoldalúan tájékoztasson mindarról, ami a lakosságot érdekli. Tervezzük, hogy a lehetséges legnagyobb igényességgel tudósítunk: a várospolitikai aktualitásokról, a vállalatok, a gazdálkodószervek tevékenységéről; az intézmények életéről; közérdekű politikai, népfront- és ifjúsági mozgalmi eseményekről, tervekről; egyesületeink programjairól. Szeretnénk, ha lapunk helyet adhatna irodalmi próbálkozásoknak, képzőművészeink alkotásainak, a lakossági fórumokon elhangzott észrevételeknek. Meggyőződésünk, hogy az Ajkai Szónak a lakossági vélemények, észrevételek fórumává kell válnia. Ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy mindarról, amit a várossal, önmagukkal kapcsolatban közérdekűnek tartanak, írják meg a szerkesztőbizottságnak. Mi reflektálunk az észrevételekre. Szorosan együttműködni kívánunk az üzemi lapokkal, igényeljük, hogy azok szerkesztői a városi lapban írjanak a számukra fontos történésekről. Kedves Olvasóink! A leírtak a mi céljaink, kérjük, kísérjék figyelemmel próbálkozásainkat! Véleményüket hozzák tudomásunkra, mert ezzel is igényesebb, felelősségteljesebb szerkesztésre ösztönöznek bennünket. Ha úgy ítélik meg, hogy az Ajkai Szó megfelel a megfogalmazott céloknak, legyenek annak előfizetői. A Szerkesztőbizottság nevében: BÖRÖCZ FERENC tanácselnök-helyettes___________________________________________________ » Emlékezzünk Ajka felszabadulására Tavaszi ünnepeink sorában illő megemlékeznünk szőkébb hazánk, Ajka felszabadulásának eseményeiről és arról, hogyan indult meg az élet a háború sújtotta községben. Széles körben kevésbé ismert, ezért érdemes felidézni a felszabadulás közvetlen előzményeit, települést és környékét érintő hadműveleteket is. 1945. február 13-án fejeződött be a szovjet második és harmadik Ukrán Front budapesti támadó hadművelete, melynek eredményeként felszabadult hazánk fővárosa. A szovjet hadsereg felkészült a következő, Bécs elleni hadműveletre, a visszavonulásra kényszerülő fasiszta csapatok pedig újabb védelmi állásokat építettek ki a Dunántúlon. Ezek közül a Komáromtól — Zircen és Veszprémen keresztül — a Balaton nyugati végéig húzódó védelmi vonalon később jelentős haderők csaptak össze. A legsúlyosabb harcok Veszprém térségében bontakoztak ki március közepétől. A szovjet tüzérségi és légicsapások hatására a németek kiürítették Herendet és Szentgált és visszavonultak Városlőd, Úrkút és Kislőd környékére. A március 23-áról 24-ére virradó éjszakán heves harcok dúltak a körzetben. A nehéz terepen vívott küzdelmet az döntötte el hogy máj-us ?5-én délután 3 órakor az 5. szovjet gárdahadtest 15 harckocsija a német védelem hátába kerülve Ajkarendek és Bakonygyepes felől áttörte az ellenség védelmi vonalát. Ezzel egyidejűleg a szovjet 37. gárda lövészezrede Úrkút felől benyomult Ajkára. A német utóvédek Devecser és Halimba irányába gyors visszavonulásra kényszerültek. Ajka szerencsés volt, mert a község területén nem zajlott jelentősebb harci cselekmény, így épületei és lakói megmenekültek az általános rombolástól, pusztulástól. Ennek ellenére nehezen oldódott a feszültség, a félelem légköre. Napoknak kellett eltelni, míg az emberek el tudták hinni, hogy számukra véget ért a háború. A közvetlen életveszély elmúltával hatalmas feladatok vártak az ajkaiakra. A visszavonuló fasiszta csapatok ugyanis már február közepétől azon munkálkodtak, hogy lebénítsák a hadiüzemek termelését, vagy megsemmisítsék őket. Szerencsére erőfeszítéseik csak részleges sikerrel jártak, mert sem a bányák berobbantását, sem a létfontosságú gépek és berendezések elszállítását nem tudták véghezvinni. Szabotálták, hátráltatták romboló terveik végrehajtását a szervezett munkások. A munkáskollektívák rendkívüli erőfeszítése és áldozatvállalása eredménye<patálatot jelentő '9 rosan megindult — a bányából március 29-én felhozták az első csille szenet. Az elkövetkező hónapokban a timföldgyárban, az erőműben és az üveggyárban is sikerült megteremteni a termelés feltételeit. Az ebben az időszakban megnyilvánuló lelkesedés és tenniakarás az új, népi rendszer támogatását juttatta kifejezésre. Az 1945. novemberi választáson a kommunista párt Tósokon és Berénden a szavazatok 50%-át, Ajkán 33%-át nyerte el. Ajka fejlődése, mint mi, lakói tapasztaljuk, töretlen volt az elmúlt 43 év alatt. A felszabadulás és az újjáépítés időszakának eseményeit azonban érdemes felidézni, mert az élni és tenniakarás <Jzr'(Q?ihcí*n;*kizártunkra napjainkban is. n e. Csí (Fekete István Park fecskéi) A város életének szervezéséért, szabályozásáért felelős tanácsi testületek tagjai számára kötelező jelleggel határozza meg a Tanácstörvény, hogy munkájukról rendszeresen visszajelezzenek a lakosságnak. Városunkban a tanácstagi beszámolókra 1988. február 15-e és március 5-e közötti időszakban került sor. Ennek összegzésére kértem meg a végrehajtó bizottság titkárát. Milyennek ítéli meg a lakosság érdeklődését, aktivitását, hangulatát? A lakosság érdeklődése a tanácstagi beszámolók iránt megfelelt az előzetes várakozásunknak. A résztvevők száma az elmúlt időszakhoz viszonyítva nőtt. Az aktivitásra jellemző, hogy 337 fő szólalt fel, 124 közérdekű bejelentést, 304 közérdekű javaslatot tettek. Úgy érzem, hogy őszinte légkör jellemezte a tanácskozásokat. A felelősséggel jelzett kritikai észrevételek mellett — a számadatok is jelzik — számos konstruktív, segítőkész javaslat is elhangzott. Melyik választókörzet aktivitását lehet kiemelni? A korábbi évekhez hasonlóan, most is azt tapasztaltuk, hogy a több gonddal küszködő, kevésbé ellátott körzetekben volt nagyobb a lakosság érdeklődése, aktivitása. Kiemelten kezeljük ezekben a városrészekben a kapcsolattartást annak érdekében, hogy a lakosság gondjait naprakészen ismerjük és azok megoldására keressük a lehetőséget. A tanácstagi beszámolókon jórészt az idősebb korosztály jelent meg. Véleménye szerint mi lehet az oka a fiatalok passzivitásának? Az érdeklődés korösszetételére részben magyarázatot ad az előző válasz, mivel a hagyományos beépítésű városrészekben — kertes házakban — él az idősebb generáció. A komfortosabb városközpontban látszólag kevesebb a gond. A fiatalabb korosztály családi, munkahelyi elfoglaltsága miatt kevesebb időt tud közügyekre fordítani. Azt is el kell mondanom, hogy az idősebbek féltve őrzik a város eredményeit és nagyobb felelősséget éreznek jövőjéért. Ajka nemcsak fiatal város, de a fiatalok városa is, bízunk benne, hogy az eddigiekhez hasonlóan számíthatunk az ifjúságra is. Közvetve is igyekszünk róluk információkat szerezni, gondolok itt az ifjúsági parlamentekre, de hangsúlyozni kívánom, hogy a közvetlen fórumokat tartom érdemesnek az aktívabb közéletiségre. Kérem összegezze a város egészét érintő javaslatokat, bejelentéseket! A legtöbb gondot az idén is az utak, járdák állapota, a csapadék- és szennyvízelvezetés okozta. Szóvá tették a helyi közlekedés, közvilágítás, kereskedelem hiányosságait. Természetesen választókörzetenként változott a téma és a fontossági sorrend. Kiemelten foglalkozott a lakosság a környezetvédelemmel. A város vezető testületei jogosnak és indokoltnak tartják a jelzéseket, mert megerősítik őket abban az elhatározásban, hogy még következetesebben és határozottabban intézkedjenek és kérjék számon a jelzett területeken végzett munka mennyiségét, minőségét. A városközponttól távolabb eső körzetekben gyakran elhangzott, hogy örülnek a város dinamikus fejlődésének, szépülésének, de elhanyagoltnak érzik a külső bódéi, padragi, gyepesi, csingeri körzetekkel való foglalkozást. Milyen program van érvényben, vagy készül-e feladatterv a jelzett körzetek fejlesztésére? Elfogadom azt, hogy minden városlakónak közel azonos szintű ellátást kellene biztosítani. Be kell azonban látnunk, hogy a különbségek megszüntetésére pénzre és időre van szükség. A tanács — az 1986-ban jóváhagyott középtávú tervében — kiemelt városfejlesztési célként jelölte meg a külső városrészek kommunális ellátottságának javítását. A feladatok rangsorolva és ütemezve vannak. A végrehajtás ellenőrzésére bizottságot hoztunk létre. A program eredményességét azonban veszélyezteti a tanács pénzügyi forrásának apadása. Ennek ellenére a szándék változatlan: a felszabadítható erőforrásokat a hagyományos beépítésű városrészek fejlesztésére fordítjuk, természetesen úgy, hogy számítunk a lakosság társadalmi munkájára, hozzájárulására. A tanácstagok többsége vállalja a társadalmi összefogás szervezését. A közérdekű kérdések között gyakran találkozunk a város köztisztaságának problémájával. Azon kívül, hogy a lakosság sokat tehet a környezet tisztaságáért, szépítéséért, milyen intézkedéseket tervez a tanács? A város köztisztasága, a környezet kulturáltsága, a meglévő értékek védelme szinte minden lakossági fórumon felmerül. Adminisztratív intézkedésekkel ezen a területen sem lehet tartós eredményt elérni. Időszerűnek tartom viszont, hogy korszerűsítsük, esetleg szigorítsuk azokat a helyi tanácsrendeleteket, melyeknek előírásai környezeti kultúránkat szolgálják. Fontosabbnak tartom az állampolgári fegyelem javítását, a Városszépítő Egyesület, a népfrontbizottság, a vöröskereszt, esetleg a tanácstagok, valamint a lakóközösségek köztisztasági akcióinak kezdeményezését. A felvetett kérdések nagy részére a tanácstagok, a tanács tisztségviselői, a nem tanácsi szervek képviselői, a helyszínen válaszoltak. Mi lesz a sorsa válasz nélkül maradt közérdekű és egyéb kérdéseknek? A nyitva maradt kérdéseket munkatársaink vizsgálják, keresik a megoldást, a megvalósítás lehetőségeit. Számtalan kérdésben érintettek a nem tanácsi szervek is, ezért a kapcsolatot velük felvettük. A válaszokat az érdekelteknek és a tanácstagoknak írásban adjuk meg. A válaszadás alapelve: a kérés a realitásokat alapul véve, érvekkel indokolva legyen elfogadott, vagy elutasított, hogy a számonkérés időszakában egymás szemébe nézhessünk. A tanácstagok és a választópolgárok kapcsolatát is értékelni lehet egy ilyen beszámoló után. Milyen érdemjegyet adna Ön a tanácstagoknak, ha öt érdemjeggyel osztályozhatna? A tanácstagok munkáját a választók minősítik. Hangsúlyozni kívánom, hogy a tanácstag és a választók kapcsolatának alakításában a tanácsi szerveknek fontos feladatuk van. Magánvéleményem szerint a tanácstagok túlnyomó többsége jelest érdemel. Az esetleges elmarasztalásért nekünk is vállalni kell a felelősséget. Mit terveznek, hogy még élőbb legyen a kapcsolat a tanácsi testületek, valamint az állampolgárok között? Igen lényeges kérdést vetett fel. A tanácstag feladata, joga és kötelessége, hogy közvetítse választói kéréseit, jelzéseit a testületek és a szakigazgatási szervek felé, ezt követően aktívan vegyen részt az érdekfeltárásban, egyeztetésben és a döntéshozatalban. A végrehajtás munkamódszerei még kialakulatlanok. Ezért kerül a márciusi tanácsülés elé egy újabb javaslat, amely a kapcsolatrendszer fejlesztését kívánja szolgálni. A testület döntését követően szívesen adunk bővebb tájékoztatást erről a kérdésről. Kevesen foglalkoztak a város kulturális, egészségügyi ellátottságával. Véleménye szerint mi lehet ennek az oka? Valószínűleg azért, mert a résztvevők tudatában vannak, hogy mind a kulturális, mind az egészségügyi intézmények dolgozói komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a nehezebb feltételek mellett is megfelelő ellátást biztosítsanak. De az is igaz, hogy az emberek személyes gondjaik elmondására más formát, vagy fórumot is választhatnak. Igaz kevesen, de jelezték, hogy a tanácsi apparátus dolgozóinak ügyintézése lehetne ügyfélcentrikusabb, udvariasabb, körültekintőbb. Hogyan lehetne a kapcsolatot javítani az apparátus és a lakosság között? Jó lenne, ha a jövőben még elvétve sem fordulnának elő hasonló panaszok. Ezért élő gyakorlattá kívánjuk tenni a hatósági ügyintézés társadalmi ellenőrzését. A választók képviseletére hivatott tanácstagokat az egyedi döntések előkészítésébe is be akarjuk vonni. A tanácsi vezetés szívesen fogad minden jelzést, ami a szakigazgatási szervek munkájára vonatkozik, legyen az dicsérő, vagy elmarasztaló, mert ha kevesebb idő követünk el — a munkánk megítélése is javulni fog. A tehó megszüntetéséről szóló tanácsi döntést hogyan fogadta a lakosság? A fizetési kötelezettség megszüntetését a lakosság tudomásul vette, elfogadta a megszüntetés indokait is. Bízunk abban, hogy a város fejlesztése érdekében továbbra is számíthatunk a városlakók erkölcsi, anyagi támogatására. Törvényességi szempontból kérem értékelje a tanácstagi beszámolókat! Törvényességi szempontból azt mondhatom, hogy a városi tanács tagjai teljesítették a törvényben előírt beszámolási kötelezettségüket. Ennél azonban sokkal több történt. Valamennyi rendezvényen azt éreztük, hogy a lakosság egyre inkább igényli a tanácsi tevékenységről való visszajelzést. A tanácstagok információkat szereztek, feladatokat, megbízásokat kaptak az elkövetkező időszakra képviseleti munkájukhoz. A tapasztalatokat úgy összegzem, hogy a tanácstagi beszámolókon történt eszmecserék kedvezően hatnak kapcsolataink alakulására. Köszönöm a beszélgetést. UTASSY ISTVÁN főmunkatárs VISSZAJELZÉS Beszélgetés Orosz Istvánné dr.-ral, a végrehajtó bizottság titkárával Tűzoltó utcai építkezés