Ajka - Ajkai Szó, 1988 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1988 / 1. szám

r­ Kedves Olvasóink! Örömmel adjuk hírül, hogy a Városi Tanács Tájékoztatója ezentúl havonta Ajkai Szó címmel jelenik meg. Úgy tudjuk, hogy lakosságunk az eltelt 3 évben megszokta, megkedvelte és igényelte az Ajkán történtekről hírt adó írásokat. A Tájékoztató elsősorban a városi tanács által fontosnak tartott hírekről, közleményekről tudósított, emiatt kissé egyoldalúvá vált és csak részben felelt meg azoknak a kívánalmaknak, amelyeket az olvasó egy sajtótermékkel kapcsolatban támaszthat. Szándékunk, hogy a megjelenés gyakorisága, az új cím megváltozott célokat és tartalmat takarjon. Elhatáro­zásunk, hogy az Ajkai Szó valóban újság legyen. Sokoldalúan tájékoztasson mindarról, ami a lakosságot érdekli. Tervezzük, hogy a lehetséges legna­gyobb igényességgel tudósítunk: a várospolitikai aktualitásokról, a vállala­tok, a gazdálkodószervek tevékenységéről; az intézmények életéről; közér­dekű politikai, népfront- és ifjúsági mozgalmi eseményekről, tervekről; egyesületeink programjairól. Szeretnénk, ha lapunk helyet adhatna irodalmi próbálkozásoknak, képzőművészeink alkotásainak, a lakossági fórumokon elhangzott észrevételeknek. Meggyőződésünk, hogy az Ajkai Szónak a lakossági vélemények, észrevételek fórumává kell válnia. Ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy mindarról, amit a várossal, önmagukkal kapcsolatban közérdekűnek tartanak, írják meg a szerkesztőbizottságnak. Mi reflektálunk az észrevételekre. Szorosan együttműködni kívánunk az üzemi lapokkal, igényeljük, hogy azok szerkesztői a városi lapban írjanak a számukra fontos történésekről. Kedves Olvasóink! A leírtak a mi céljaink, kérjük, kísérjék figyelemmel próbálkozásainkat! Véleményüket hozzák tudomásunkra, mert ezzel is igényesebb, felelősségteljesebb szerkesztésre ösztönöznek ben­nünket. Ha úgy ítélik meg, hogy az Ajkai Szó megfelel a megfogalmazott céloknak, legyenek annak előfizetői. A Szerkesztőbizottság nevében: BÖRÖCZ FERENC tanácselnök-helyettes­­___________________________________________________ » Emlékezzünk Ajka felszabadulására Tavaszi ünnepeink sorában illő megem­lékeznünk szőkébb hazánk, Ajka felsza­badulásának eseményeiről és arról, ho­gyan indult meg az élet a háború sújtotta községben. Széles körben kevésbé is­mert, ezért érdemes felidézni a felsza­badulás közvetlen előzményeit, telepü­lést és környékét érintő hadműveleteket is. 1945. február 13-án fejeződött be a szovjet második és harmadik Ukrán Front budapesti támadó hadművelete, melynek eredményeként felszabadult hazánk fővárosa. A szovjet hadsereg felkészült a következő, Bécs elleni had­műveletre, a visszavonulásra kénysze­rülő fasiszta csapatok pedig újabb vé­delmi állásokat építettek ki a Dunántú­lon. Ezek közül a Komáromtól — Zircen és Veszprémen keresztül — a Balaton nyugati végéig húzódó védelmi vonalon később jelentős haderők csaptak össze. A legsúlyosabb harcok Veszprém térsé­gében bontakoztak ki március közepé­től. A szovjet tüzérségi és légicsapások hatására a németek kiürítették Heren­det és Szentgált és visszavonultak Vá­­roslőd, Úrkút és Kislőd környékére. A március 23-áról 24-ére virradó éjszakán heves harcok dúltak a körzetben. A nehéz terepen vívott küzdelmet az dön­tötte el hogy má­j-us ?5-én délután 3 órakor az 5. szovjet gárdahadtest 15 harckocsija a német védelem hátába kerülve Ajkarendek és Bakonygyepes felől áttörte az ellenség védelmi vonalát. Ezzel egyidejűleg a szovjet 37. gárda lövészezrede Úrkút felől benyomult Aj­kára. A német utóvédek Devecser és Halimba irányába gyors visszavonu­lásra kényszerültek. Ajka szerencsés volt, mert a község területén nem zajlott jelentősebb harci cselekmény, így épü­letei és lakói megmenekültek az általá­nos rombolástól, pusztulástól. Ennek ellenére nehezen oldódott a feszültség, a félelem légköre. Napoknak kellett el­telni, míg az emberek el tudták hinni, hogy számukra véget ért a háború. A közvetlen életveszély elmúltával hatalmas feladatok vártak az ajkaiakra. A visszavonuló fasiszta csapatok ugyanis már február közepétől azon munkálkodtak, hogy lebénítsák a hadi­üzemek termelését, vagy megsemmi­sítsék őket. Szerencsére erőfeszítéseik csak részleges sikerrel jártak, mert sem a bányák berobbantását, sem a létfon­tosságú gépek és berendezések elszál­lítását nem tudták véghezvinni. Szabo­tálták, hátráltatták romboló terveik vég­rehajtását a szervezett munkások. A munkáskollektívák rendkívüli erőfeszí­tése és áldozatvállalása eredménye­­<pat­álatot jelentő '9 rosan megindult — a bányából március 29-én felhozták az első csille szenet. Az elkövetkező hónapokban a timföldgyár­ban, az erőműben és az üveggyárban is sikerült megteremteni a termelés felté­teleit. Az ebben az időszakban megnyil­vánuló lelkesedés és tenniakarás az új, népi rendszer támogatását juttatta kife­jezésre. Az 1945. novemberi­ választá­­son a kommunista párt Tósokon és Berénden a szavazatok 50%-át, Ajkán 33%-át nyerte el. Ajka fejlődése, mint mi, lakói tapasz­taljuk, töretlen volt az elmúlt 43 év alatt. A felszabadulás és az újjáépítés idősza­kának eseményeit azonban érdemes felidézni, mert az élni és tenniakarás <Jzr'(Q?ihcí*n;*k­izártunkra napjainkban is. n e. Csí (Fekete István Park fecskéi) A város életének szervezéséért, szabályozásáért felelős tanácsi testületek tagjai számára kötelező jel­leggel határozza meg a Tanácstörvény, hogy munkájukról rendszeresen vissza­jelezzenek a lakosságnak. Városunkban a tanácstagi beszámo­lókra 1988. február 15-e és március 5-e közötti időszakban került sor. Ennek összegzésére kértem meg a végrehajtó bizottság titkárát. Milyennek ítéli meg a lakosság ér­deklődését, aktivitását, hangulatát? A lakosság érdeklődése a tanácstagi beszámolók iránt megfelelt az előzetes várakozásunknak. A résztvevők száma az elmúlt időszakhoz viszonyítva nőtt. Az aktivitásra jellemző, hogy 337 fő szólalt fel, 124 közérdekű bejelentést, 304 közérdekű javaslatot tettek. Úgy érzem, hogy őszinte légkör jellemezte a tanácskozásokat. A felelősséggel jel­zett kritikai észrevételek mellett — a számadatok is jelzik — számos konst­ruktív, segítőkész javaslat is elhang­zott. Melyik választókörzet aktivitását lehet kiemelni? A korábbi évekhez hasonlóan, most is azt tapasztaltuk, hogy a több gonddal küszködő, kevésbé ellátott körzetekben volt nagyobb a lakosság érdeklődése, aktivitása. Kiemelten kezeljük ezekben a városrészekben a kapcsolattartást an­nak érdekében, hogy a lakosság gond­jait napra­készen ismerjük és azok meg­oldására keressük a lehetőséget. A tanácstagi beszámolókon jó­részt az idősebb korosztály jelent meg. Véleménye szerint mi lehet az oka a fiatalok passzivitásának? Az érdeklődés korösszetételére rész­ben magyarázatot ad az előző válasz, mivel a hagyományos beépítésű város­részekben — kertes házakban — él az idősebb generáció. A komfortosabb vá­rosközpontban látszólag kevesebb a gond. A fiatalabb korosztály családi, mun­kahelyi elfoglaltsága miatt kevesebb időt tud közügyekre fordítani. Azt is el kell mondanom, hogy az idősebbek félt­ve őrzik a város eredményeit és na­gyobb felelősséget éreznek jövőjéért. Ajka nemcsak fiatal város, de a fiatalok városa is, bízunk benne, hogy az eddigi­ekhez hasonlóan számíthatunk az ifjú­ságra is. Közvetve is igyekszünk róluk információkat szerezni, gondolok itt az ifjúsági parlamentekre, de hangsúlyozni kívánom, hogy a közvetlen fórumokat tartom érdemesnek az aktívabb közéle­­tiségre. Kérem összegezze a város egészét érintő javaslatokat, bejelentéseket! A legtöbb gondot az idén is az utak, járdák állapota, a csapadék- és szenny­vízelvezetés okozta. Szóvá tették a he­lyi közlekedés, közvilágítás, kereskede­lem hiányosságait. Természetesen vá­lasztókörzetenként változott a téma és a fontossági sorrend. Kiemelten foglalkozott a lakosság a környezetvédelemmel. A város vezető testületei jogosnak és indokoltnak tart­ják a jelzéseket, mert megerősítik őket abban az elhatározásban, hogy még következetesebben és határozottabban intézkedjenek és kérjék számon a jel­zett területeken végzett munka mennyi­ségét, minőségét. A városközponttól távolabb eső körzetekben gyakran elhangzott, hogy örülnek a város dinamikus fej­lődésének, szépülésének, de elha­nyagoltnak érzik a külső­ bódéi, pad­ragi, gyepesi, csingeri körzetekkel való foglalkozást. Milyen program van érvényben, vagy készül-e fel­adatterv a jelzett körzetek fejleszté­sére? Elfogadom azt, hogy minden városla­kónak közel azonos szintű ellátást kel­lene biztosítani. Be kell azonban lát­nunk, hogy a különbségek megszünte­tésére pénzre és időre van szükség. A tanács — az 1986-ban jóváhagyott kö­zéptávú tervében — kiemelt városfej­lesztési célként jelölte meg a külső vá­rosrészek kommunális ellátottságának javítását. A feladatok rangsorolva és ütemezve vannak. A végrehajtás ellen­őrzésére bizottságot hoztunk létre. A program eredményességét azonban veszélyezteti a tanács pénzügyi forrá­sának apadása. Ennek ellenére a szán­dék változatlan: a felszabadítható erő­forrásokat a hagyományos beépítésű városrészek fejlesztésére fordítjuk, ter­mészetesen úgy, hogy számítunk a la­kosság társadalmi munkájára, hozzájá­rulására. A tanácstagok többsége vál­lalja a társadalmi összefogás szervezé­sét. A közérdekű kérdések között gyak­ran találkozunk a város köztisztasá­gának problémájával. Azon kívül, hogy a lakosság sokat tehet a kör­nyezet tisztaságáért, szépítéséért, milyen intézkedéseket tervez a ta­nács? A város köztisztasága, a környezet kulturáltsága, a meglévő értékek vé­delme szinte minden lakossági fórumon felmerül. Adminisztratív intézkedések­kel ezen a területen sem lehet tartós eredményt elérni. Időszerűnek tartom viszont, hogy korszerűsítsük, esetleg szigorítsuk azokat a helyi tanácsrende­leteket, melyeknek előírásai környezeti kultúránkat szolgálják. Fontosabbnak tartom az állampolgári fegyelem javítá­sát, a Városszépítő Egyesület, a nép­frontbizottság, a vöröskereszt, esetleg a tanácstagok, valamint a lakóközössé­gek köztisztasági akcióinak kezdemé­nyezését. A felvetett kérdések nagy részére a tanácstagok, a tanács tisztségvise­lői, a nem tanácsi szervek képviselői, a helyszínen válaszoltak. Mi lesz a sorsa válasz nélkül maradt közér­dekű és egyéb kérdéseknek? A nyitva maradt kérdéseket munka­társaink vizsgálják, keresik a megol­dást, a megvalósítás lehetőségeit. Számtalan kérdésben érintettek a nem tanácsi szervek is, ezért a kapcsolatot velük felvettük. A válaszokat az érdekel­teknek és a tanácstagoknak írásban adjuk meg. A válaszadás alapelve: a kérés a realitásokat alapul véve, érvek­kel indokolva legyen elfogadott, vagy elutasított, hogy a számonkérés idősza­kában egymás szemébe nézhessünk. A tanácstagok és a választópolgárok kapcsolatát is értékelni lehet egy ilyen beszámoló után. Milyen érdemjegyet adna Ön a tanácstagoknak, ha öt ér­demjeggyel osztályozhatna? A tanácstagok munkáját a választók minősítik. Hangsúlyozni kívánom, hogy a tanácstag és a választók kapcsolatá­nak alakításában a tanácsi szerveknek fontos feladatuk van. Magán­vélemé­nyem szerint a tanácstagok túlnyomó többsége jelest érdemel. Az esetleges elmarasztalásért nekünk is vállalni kell a felelősséget. Mit terveznek, hogy még élőbb le­gyen a kapcsolat a tanácsi testületek, valamint az állampolgárok között? Igen lényeges kérdést vetett fel. A tanácstag feladata, joga és kötelessé­ge, hogy közvetítse választói kéréseit, jelzéseit a testületek és a szakigazga­tási szervek felé, ezt követően aktívan vegyen részt az érdekfeltárásban, egyeztetésben és a döntéshozatalban. A végrehajtás munkamódszerei még kialakulatlanok. Ezért kerül a márciusi tanácsülés elé egy újabb javaslat, amely a kapcsolatrendszer fejlesztését kívánja szolgálni. A testület döntését követően szívesen adunk bővebb tájé­koztatást erről a kérdésről. Kevesen foglalkoztak a város kul­turális, egészségügyi ellátottságá­val. Véleménye szerint mi lehet en­nek az oka? Valószínűleg azért, mert a résztvevők tudatában vannak, hogy mind a kulturá­lis, mind az egészségügyi intézmények dolgozói komoly erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy a nehezebb feltételek mellett is megfelelő ellátást biztosítsa­nak. De az is igaz, hogy az emberek személyes gondjaik elmondására más formát, vagy fórumot is választhatnak. Igaz kevesen, de jelezték, hogy a tanácsi apparátus dolgozóinak ügyintézése lehetne ügyfélcentriku­­sabb, udvariasabb, körültekintőbb. Hogyan lehetne a kapcsolatot javí­tani az apparátus és a lakosság kö­zött? Jó lenne, ha a jövőben még elvétve sem fordulnának elő hasonló panaszok. Ezért élő gyakorlattá kívánjuk tenni a hatósági ügyintézés társadalmi ellenőr­zését. A választók képviseletére hivatott tanácstagokat az egyedi döntések elő­készítésébe is be akarjuk vonni. A taná­csi vezetés szívesen fogad minden jel­zést, ami a szakigazgatási szervek munkájára vonatkozik, legyen az dicsé­rő, vagy elmarasztaló, mert ha keve­sebb­­ id­ő követünk el — a munkánk megítélése is javulni fog. A tehó megszüntetéséről szóló ta­nácsi döntést hogyan fogadta a la­kosság? A fizetési kötelezettség megszünteté­sét a lakosság tudomásul vette, elfo­gadta a megszüntetés indokait is. Bí­zunk abban, hogy a város fejlesztése érdekében továbbra is számíthatunk a városlakók erkölcsi, anyagi támogatá­sára. Törvényességi szempontból ké­rem értékelje a tanácstagi beszámo­lókat! Törvényességi szempontból azt mondhatom, hogy a városi tanács tagjai teljesítették a törvényben előírt beszá­molási kötelezettségüket. Ennél azon­ban sokkal több történt. Valamennyi rendezvényen azt éreztük, hogy a la­kosság egyre inkább igényli a tanácsi tevékenységről való visszajelzést. A ta­nácstagok információkat szereztek, fel­adatokat, megbízásokat kaptak az elkö­vetkező időszakra képviseleti munká­jukhoz. A tapasztalatokat úgy összeg­­zem, hogy a tanácstagi beszámolókon történt eszmecserék kedvezően hatnak kapcsolataink alakulására. Köszönöm a beszélgetést. UTASSY ISTVÁN főmunkatárs VISSZAJELZÉS Beszélgetés Orosz Istvánné dr.-ral, a végrehajtó bizottság titkárával Tűzoltó utcai építkezés

Next