Ajka - Ajkai Szó, 1989 (2. évfolyam, 1-21. szám)
1989-03-04 / 1. szám
Új első titkár az MSZMP Városi Bizottsága élén Az MSZMP Városi Bizottsága január 6-án ülést tartott, melyen személyi kérdésekben döntöttek. A pártbizottság első titkárának Jambrich Ernőt, titkárának pedig Hock Ernőt választották. JAMBRICH ERNŐ 1941-ben született Horvátzsidányban. Kőszegen, a Jurisics Gimnáziumban érettségizett. A tanítóképzőt Szombathelyen, a tanárképző főiskola orosz szakát pedig Pécsett végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedagógia szakos diplomát szerzett. 1970-ig Nagyalásonyban tanított, majd 1970-75 között járási úttörőelnök. 1975-től 1983- ig a járási művelődési osztály vezetője volt, majd első titkárrá választásáig a városi pártbizottság politikai munkatársa. Jambrich Ernő nős, felesége tanító, lánya egyetemi hallgató, fia pedig elektronikai műszerész a Videotonban. Pályázati kiírás meghosszabbítása Az Ajkai Városszépítő Egyesület a városi tanácsosai karöltve 1988. augusztusában közös pályázatot hirdetett Ajka városi arculatához illő, egységes megjelenésű utcanév- és számtáblák megtervezésére és kivitelezésére. A pályázat eredetileg kiírt határidejét - a beérkezett pályaművek kis száma miatt — a kiírók 1989. április 15-ig meghosszabbítják. A már beküldött pályaművek automatikusan versenyben maradnak. A pályázat bírálatának szempontjai változatlanok: városképi illeszkedés, gyárthatóság, költségek, időállóság. A pályázat jeligés, a beküldött anyaghoz belső, lezárt borítékban kérjük mellékelni a nevet és a lakcímet. Cím: Ajkai Városszépítő Egyesület 8400 Ajka, Szabadság tér 12. A pályázatot 1989. május 15-ig bírálja el az e célra felkért bizottság. Ajkai Városszépitő Egyesület Ajkai Városi Tanács A VÁROSI TANÁCS LAPJA II. ÉVF. 1. ÁRA: 5 Ft Munka még . . . 1953-ban, egyetemista koromban jártam először Ajkán, üzemi gyakorlaton. Ajka még falu, a gyár kisüzem volt, de megtetszett. 1955. február 7-én lettem a laboratóriumban kutató vegyész, s korán már vezető is: 7 évig a központi laboratórium vezetője. Tetszett a munka, és eredményes volt, az aluminátlúgokból a vanádiumtartalmat vontuk ki, s ez a kutatási eredmény vezetett a címhez is 1965-ben.kandidátusi . .. 1963. és 1973. között voltam főmérnök, és 1973. márciusától lettem igazgató, dr. Marschek Zoltán után. . . . Részese lehettem a vállalat legdinamikusabb fejlődési szakaszának. 1955-ben 40 000 tonna timföld és 10 000 tonna alumínium volt a termelésünk, most pedig már félmillió tonna körül van. Ezt tudni igazi öröm, mert közös munka eredménye. 1988-ban pedig ismét évtizedekre csúcsot javítottunk mind a termelésben és fejlesztésben, mind a szervezettségben, s több mint 20%-os volt a bérfejlesztés is. ...Utódom: dr. Boksa György. Igen, a csapatmunkában fel kellett fedezni a fiatal, kreatív kollégákat, hozzájuk mért munkát kellett nekik adni, elmondhatom, hogy nyugodtan mehettem nyugdíjba, mert az üzemnek tehetséges vezetése van. ... Igen, készültem a nyugdíjra, s évtizedekre való munkám van, amivel foglalkozni szeretnék. A szakmai munkám mellett szívesen veszek részt továbbra is e szép város közéletében, amelynek vezetése alkalmas arra, hogy lokálpatriótává nevelje a lakosságot, s minden bizonnyal lesz időm hobbijaimra is. . . . Köszönöm a beszélgetést, és az olvasók és a magam nevében egészséges és sikeres nyugdíjas évtizedeket kívánok dr. Tóth Bélának, a Timföldgyár és Alumíniumkohó nyugalmazott vezérigazgatójának. MEGTISZTELŐ FELADAT ... A Timföldgyár- és Alumíniumkohó új vezérigazgatója dr. Baksa György. 1964-ben kötött tanulmányi szerződést a vállalattal, mint a Veszprémi Vegyipari Egyetem növendéke. Budapesti, és 1968-ban mett dolgozni az üzemben.kez... Ez az első munkahelyem. Emlékszem a régi Béke étteremre és a benzinkútra is, amely az irodaház helyén volt. Az akkor meghökkentő Ajka falu ma már modern középváros, szép kertváros, még mindig a fejlődés folyamatában, és joggal megkapott Hild-éremmel. Pályafutásomat technológus mérnökként kezdtem, de két és fél év után, 1971-ben, már üzemvezető lettem. Különféle mostani, sorrendben a 11. Végigmentem az üzemvezetői fokozatokon, dolgoztam a műszaki fejlesztésben, s több mint 5 évig voltam műszaki igazgatóhelyettes. Tanulás után legpozitívabb időszakom az első üzemvezetői megbízás volt, igazi megpróbáltatásnak, emberpróbáló munkának tartom mind a mai napig minden fiatal számára, mert akkor indult az új gyár építése. . .. Amikor elődöm, dr. Tóth Béla öt és fél esztendővel ezelőtt átadta a megbízást a műszaki igazgatóhelyettesi tisztségre, belátható fejlődési útszakasz volt előttem. Akkor még nem volt cél a mostani megbízatásom, mivel elődöm csak 53 éves volt. .. . Ars poeticám, hogy minden pillanatban csupa nagybetűs EMBER módjára tudjak viselkedni, és tudjam tenni a munkám. Állandó kontaktust kívánok tartani mindenkor mindenkivel, szeretném folytatni elődöm eredményes munkáját, és egyúttal munkastílusomként is vallom, hogy a vezetői feladat elsősorban az, már művezető koromban amit kialakítottam magamban: fontos a szakma, a munka szeretete, ami az eredmény elsődleges feltétele. ... Az üzemnek eddig jó kapcsolata volt a várossal. Ezt a termékeny munkakapcsolatot én is szeretném fenntartani, s ha személyemben a város igényt tart rám, minden bizonnyal vállalni tudom a feladatokat. A családom eddig is toleráns volt munkámmal kapcsolatban, s remélem, hogy az eddigi segítség ezután sem marad el. ... Köszönöm a beszélgetést, és az olvasók és a magam nevében sikeres tevékenységet kívánok dr. Baksa Györgynek vezérigazgatói megbízatásának eredményes elvégzéséhez. G. J. Dr. Tóth Béla ny. vezérigazgató. Benkő Imre fotóművészről szóló cikkünk, lapunk 3. oldalán található. Január 30-án nyíló kiállításából a „Gubacsi út, 1983." c. képét mutatjuk be. Dr. Baksa György vezérigazgató a terepasztalnál. Fotó: Gáspár J. Vita a kábeltelevízióról ülést tartott a városi tanács és végrehajtó bizottsága Az év vége nemcsak a „honatyáknak” és a „honanyáknak" jelentett zsúfolt programot a parlamentben, hannem Ajka város tanácstagjainak, vb-tagjainak is. Decemberben két testületi ülésre is sor került. A hónap közepén ült össze a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy előzetesen megtárgyalja az év utolsó tanácsülésének anyagát, az 1989. évi munkatervét és a város tűzvédelmi helyzetét. A napirendek között súlyponti helyet foglalt el a városi tanács 1989. évi gazdálkodási és fejlesztési tervkoncepciója. Az állami költségvetés kondíciói december elején még nem voltak ismeretesek, így csak a tervezet tárgyalására kerülhetett sor. terv végleges változatát, a tanácstagi beszámolókat követően, az első negyedévben tárgyalja a tanácstestület. A városi tanács tervkoncepciója elsőbbséget kíván adni meglévő intézmények fenntaratásának, működésének, különös tekintettel az oktatási és az egészségügyi ágazatra. Kiemelt feladat az állóeszköznagyjavítás ütemének emelése és a testületek által elfogadott útprogram 1989. évi ütemének megvalósítása. A városi tanács egységes pénzalapja 1989-ben 634 269 000 Ft, ami ugyan 12,2%-kal magasabb az 1988. évi eredeti előirányzatnál, de az árváltozások miatt a költségvetés reálértéke nem éri el az előző évit. Sajnos a tervezetben nem sikerült valamennyi jogos lakossági igény megvalósítására fedezetet biztosítani. Év közben várhatóan szükség lesz újabb pénzforrások előteremtésére ahhoz, hogy az elért színvonalat tartani lehessen. A napirend vitájának bevezetőjeként Belső Barnabás, a városfejlesztési bizottság elnöke tájékoztatta a testületet, hogy a bizottság koncpeciót előzetesen megtáragyalta és állást foglalt az útépítési program fontossága mellett. A napközi térítési díjak emelésével párhuzamosan várhatóan csökkennek az igények és többen kívánják igénybe venni a menzai étkezést. A bizottság javasolta, hogy a városi tanács készüljön fel az igények módosulására és szélesebb körben biztosítsa menza igénybevételének lehetőségét. Egervári László hozzászólásával a terv aránytalanságaira hívta fel a figyelmet. A kábeltelevízió fejlesztési kiadásait - összehasonlítva a kórház műszerparkjának felújítására szánt összeggel - aránytalanul magasnak találta. Dr. Jártás László szerint a városi tanács a vállalkozásokban rejlő lehetőségeket még nem használta ki, pedig a saját bevételi források növelése feltétlenül szükséges. A Kábeltelevízió megvalósítását nem tartotta feltétlenül szükségesnek, a beruházást későbbi időpontra is el lehetne halasztani. Véleménye szerint a koncepcióban megjelölt fontosságát ismét új feladatok kellene gondolni. Dr. Róna György a kórház műszerparkjának felújítására fordítható összeg felemelését javasolta. Bércy Pálné szerint a költségvetésnek tükrözni kell azt célt, hogy a tanácstagok a laakosság érdekében, az életkörülmények javításán munkálkodnak. A kiemelt feladatok között szereplő útépítési programot következetesen végre kell hajtani. Schvarcz Béla tanácselnök vitazáró összefoglalójában a kábeltelevíziórendszer kiépítése mellett foglalt állást. Emellett szól véleménye szerint a lakosság aktív részvétele és egyetértése is. A kórházi műszerek felújítására fordítható előirányzat növelésének lehetőségét meg kell vizsgálni. A tűzvédelem helyzetéről Vajda Imre tűzoltó főhadnagy, az ajkai egység parancsnoka tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. A parancsnokság szakemberei jól képzettek, a feladatok ellátására kellő felkészítést kaptak. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte a személyi állomány kiképzéséért, valamint a parancsnokság telephelyének építési munkálataiért a megyei tűzoltóparancsnokságnak és az ajkai parancsnokság vezetőjének. Az ülés végén a végrehajtó bizottság személyi ügyekben döntött. A kórházigazgatói állás betöltésével kapcsolatos pályázatok értékelésével megbízott bizottság munkáját elismerve, kinevezte dr. Mikola Istvánt az intézmény vezetőjévé. Aparácz Lászlónak, a városi pártbizottság első titkárának közéleti tevékenysége és a városért végzett eredményes munkája elismeréséül „Ajka városért" emlékplakettet adományozott. A végrehajtó bizottság december 22-ére hívta össze a tanácsülést. A városi tanács 61 tagja közül mindössze 37- en jelentek meg a tanácsülésen. Az ülés megnyitása előtti utolsó percekben még úgy tűnt, hogy nem lesz határozatképes a testület. Szinte minden tanácsülésen vissza-visszatér a környezetvédelem problémája. Schvarcz Béla tanácselnök tájékoztatta a testületet a Villamos Művek Tröszttel folytatott tárgyalásaikról. A város vezetése a legtöbb porszennyezést kibocsátó 4 kazán leállítását szorgalmazta. Ennek a kérésnek a tröszt a téli hónapokban csak az energia szolgáltatás korlátozásával tudott volna eleget tenni. A hőigények mérséklésével azonban a májustól októberig terjedő időszakban mód van arra, hogy csak egy elektrofilterrel fel nem szerelt kazán üzemeljen. Ez a megoldás a trösztnek nem kis terhet jelent, mert a jelzett időszakban a kieső energiát más erőműben kell előállítani, ami jelentősen megemeli az energiatermelés költségeit. A testület értékelte a tröszt vezetésének a probléma megoldásában tanúsított konstruktív magatartását, és a környezetszennyezés helyzetét figyelemmel kísérő ideiglenes bizottság állásfoglalását - miszerint a szennyezés szintjét rendszeres mérésekkel ellenőrizni kell - is figyelembe véve, a tröszt ajánlatának elfogadása mellett döntött. Az 1989. évi gazdálkodási és fejlesztési tervkoncepcióval kapcsolatban többen is elmondták véleményüket. György Árpád a kábeltelevízióra és a templomdomb rekonstrukciójára tervezett költségeket a többi fejlesztési kiadáshoz viszonyítva magasnak tartotta. Az útépítéseknek és a kórházi műszerpark felújításának biztosítana feltétlen elsőbbséget. Kiss Árpád egyetértett tanácstagtársával és a külső városrészek gondjainak megoldását égető szorgalmazta. Dr. Horváth Gyula, a városfejlesztési bizottság nevében a koncepció elfogadását javasolta azzal, hogy a bizottság egyetértett a tervezet fő célkitűzéseivel. Wéber László tanácstag örömét nem titkolva állapította meg, hogy a tervezetben az oktatásügy és az egészségügy elsőbbséget élvez. A kábeltelevízióval kapcsolatos fejlesztési kiadásokat nem tartja indokoltnak, választókerületének lakossága ezt a célkitűzést nem támogatja. Török István választókerületének legsúlyosabb problémájára, a szennyvízelvezetésre hívta fel a figyelmet. Egervári László a kábeltelevízió megvalósítását támogatta, de ugyanakkor mérsékletre intett a városi televízió létrehozását illetően. Tomózer József, a tervosztály vezetője tájékoztatta a tanácstestületet, hogy a 17 milliós ráfordítás zömében lakossági hozzájárulásból tevődik össze. 12 ezer lakos igényének kielégítését jelentené a kábeltelevízió-rendszerzése, ami egyáltalán nem kiépíelhanyagolható szempont. Schvarcz Béla tanácselnök hangsúlyozta, hogy az útépítéseket az 1988. évihez hasonló színvonalon kell megvalósítani. Kérte tanácstagtársait, hogy használják ki a hátralévő időt, tegyenek javaslatokat - a tanácstagi beszámolókon elhangzott jogos igényeket is figyelembe véve - annak érdekében, hogy a végleges terv célkitűzései a lakosság egyetértésével találkozzanak. A tanácsülés rendeletet alkotott a tanácsi szervek munkarendjéről és ügyfélfogadásáról. A szakigazgatási szervek ügyintézői hétfőn, szerdán és pénteken fogadják az ügyfeleket. Hétfőn 16 óráig, szerdán 18 óráig, pénteken pedig ig tart a félfogadás. Az 13.30- as félfogadási rend előnye, hogy a szerdai hosszabbított félfogadásban valamennyi ügyintéző részt vesz. A hivatalvezetők szerdai félfogadása is 18 óráig tart Az év utolsó tanácsülését a zeneiskola diákjainak, a közelgő ünnep hangulatát idéző hangversenye zárta. G. E.