Ajka - Ajkai Szó, 1989 (2. évfolyam, 1-21. szám)

1989-03-04 / 1. szám

Új első titkár az MSZMP Városi Bizottsága élén Az MSZMP Városi Bizottsága január 6-án ülést tartott, me­lyen személyi kérdésekben döntöttek. A pártbizottság el­ső titkárának Jambrich Ernőt, titkárának pedig Hock Ernőt választották. JAMBRICH ERNŐ 1941-ben született Horvátzsidányban. Kő­szegen, a Jurisics Gimnázi­umban érettségizett. A tanító­képzőt Szombathelyen, a ta­nárképző főiskola orosz szakát pedig Pécsett végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegye­temen pedagógia szakos dip­lomát szerzett. 1970-ig Nagyalásonyban taní­tott, majd 1970-75 között já­rási úttörőelnök. 1975-től 1983- ig a járási művelődési osz­tály vezetője volt, majd első titkárrá választásáig a városi pártbizottság politikai munka­társa. Jambrich Ernő nős, felesége tanító, lánya egyetemi hallga­tó, fia pedig elektronikai mű­szerész a Videotonban. Pályázati kiírás meghosszabbítása Az Ajkai Városszépítő Egyesület a városi tanács­osai karöltve 1988. augusz­tusában közös pályázatot hirdetett Ajka városi arculatához illő, egységes megjelenésű utcanév- és számtáblák megtervezésére és kivitelezésére. A pályázat eredetileg kiírt határidejét - a beérkezett pályaművek kis száma mi­att — a kiírók 1989. április 15-ig meghosszabbítják. A már beküldött pályamű­vek automatikusan verseny­ben maradnak. A pályázat bírálatának szempontjai változatlanok: városképi illeszkedés, gyárthatóság, költségek, időállóság. A pályázat jeligés, a be­küldött anyaghoz belső, le­zárt borítékban kérjük mel­lékelni a nevet és a lakcí­met. Cím: Ajkai Városszépítő Egyesület 8400 Ajka, Szabadság tér 12. A pályázatot 1989. május 15-ig bírálja el az e célra felkért bizottság. Ajkai Városszépitő Egyesület Ajkai Városi Tanács A VÁROSI TANÁCS LAPJA II. ÉVF. 1. ÁRA: 5 Ft Munka még . . . 1953-ban, egyetemista ko­romban jártam először Ajkán, üzemi gyakorlaton. Ajka még falu, a gyár kisüzem volt, de megtetszett. 1955. február 7-én lettem a laboratóriumban ku­tató vegyész, s korán már ve­zető is: 7 évig a központi la­boratórium vezetője. Tetszett a munka, és eredmé­nyes volt, az aluminátlúgok­­ból a vanádiumtartalmat von­tuk ki, s ez a kutatási ered­mény vezetett a címhez is 1965-ben.kandidátusi . .. 1963. és 1973. között vol­tam főmérnök, és 1973. már­ciusától lettem igazgató, dr. Marschek Zoltán után. . . . Részese lehettem a vállalat legdinamikusabb fejlődési szakaszának. 1955-ben 40 000 tonna timföld és 10 000 tonna alumínium volt a termelésünk, most pedig már félmillió ton­na körül van. Ezt tudni igazi öröm, mert közös munka ered­ménye. 1988-ban pedig ismét évtizedekre csúcsot javítottunk mind a ter­melésben és fejlesztésben, mind a szervezettségben, s több mint 20%-os volt a bérfejlesztés is. ...Utódom: dr. Boksa György. Igen, a csapatmunkában fel kellett fedezni a fiatal, krea­tív kollégákat, hozzájuk mért munkát kellett nekik adni, elmondhatom, hogy nyugodtan­­ mehettem nyugdíjba, mert az üzemnek tehetséges vezetése van. ... Igen, készültem a nyugdíj­ra, s évtizedekre való munkám van, amivel foglalkozni sze­retnék. A szakmai munkám mellett szívesen veszek részt továbbra is e szép város köz­életében, amelynek vezetése alkalmas arra, hogy lokálpat­riótává nevelje a lakosságot, s minden bizonnyal lesz időm hobbijaimra is. . . . Köszönöm a beszélgetést, és az olvasók és a magam ne­vében egészséges és sikeres nyugdíjas évtizedeket kívánok dr. Tóth Bélának, a Timföld­gyár és Alumíniumkohó nyu­galmazott vezérigazgatójának. MEGTISZTELŐ FELADAT ... A Timföldgyár- és Alumínium­­kohó új vezérigazgatója dr. Baksa György. 1964-ben kö­tött tanulmányi szerződést a vállalattal, mint a Veszprémi Vegyipari Egyetem növendéke. Budapesti, és 1968-ban mett dolgozni az üzemben.kez­... Ez az első munkahelyem. Emlékszem a régi Béke étte­remre és a benzinkútra is, amely az irodaház helyén volt. Az akkor meghökkentő Ajka falu ma már modern közép­város, szép kertváros, még mindig a fejlődés folyamatá­ban, és joggal megkapott Hild-é­remmel. Pályafutásomat technológus mérnökként kezdtem, de két és fél év után, 1971-ben, már üzemvezető lettem. Különféle mostani, sorrendben a 11. Végigmentem az üzemvezetői fokozatokon, dolgoztam a mű­szaki fejlesztésben, s több mint 5 évig voltam műszaki igazgatóhelyettes. Tanulás után legpozitívabb időszakom az első üzemvezetői megbízás volt, igazi megpróbáltatásnak, em­­berpróbáló munkának tar­tom mind a mai napig minden fiatal számára, mert akkor in­dult az új gyár építése. . .. Amikor elődöm, dr. Tóth Béla öt és fél esztendővel ez­előtt átadta a megbízást a műszaki igazgatóhelyettesi tisztségre, belátható fejlődési útszakasz volt előttem. Akkor még nem volt cél a mostani megbízatásom, mivel elődöm csak 53 éves volt. .. . Ars poeticám, hogy min­den pillanatban csupa nagy­betűs EMBER módjára tud­jak viselkedni, és tudjam tenni a munkám. Állandó kontaktust kívánok tartani mindenkor min­denkivel, szeretném folytatni elődöm eredményes munkáját, és egyúttal munkastílusom­ként is vallom, hogy a vezetői feladat elsősorban az, már művezető koromban amit ki­alakítottam magamban: fon­tos a szakma, a munka szere­­tete, ami az eredmény elsőd­leges feltétele. ... Az üzemnek eddig jó kapcsolata volt a várossal. Ezt a termékeny munkakapcsola­tot én is szeretném fenntartani, s ha személyemben a város igényt tart rám, minden bi­zonnyal vállalni tudom a fel­adatokat. A családom eddig is toleráns volt munkámmal kap­csolatban, s remélem, hogy az eddigi segítség ezután sem marad el. ... Köszönöm a beszélgetést, és az olvasók és a magam nevében sikeres tevékenységet kívánok dr. Baksa Györgynek vezérigazgatói megbízatásá­nak eredményes elvégzéséhez. G. J. Dr. Tóth Béla ny. vezérigaz­gató. Benkő Imre fotóművészről szóló cikkünk, lapunk 3. oldalán ta­lálható. Január 30-án nyíló kiállításából a „Gubacsi út, 1983." c. képét mutatjuk be. Dr. Baksa György vezérigazgató a terepasztalnál. Fotó: Gás­pár J. Vita a kábeltelevízióról ülést tartott a városi tanács és végrehajtó bizottsága Az év vége nemcsak a „hon­atyáknak” és a „honanyák­­nak" jelentett zsúfolt prog­ra­­mot a parlamentben, hannem Ajka város tanácstagjainak, vb-tagjainak is. Decemberben két testületi ülésre is sor ke­rült. A hónap közepén ült ös­­­sze a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy előzetesen megtárgyalja az év utolsó ta­nácsüléséne­k anyagát, az 1989. évi munkatervét és a város tűzvédelmi helyzetét. A napi­rendek között súlyponti helyet foglalt el a városi tanács 1989. évi gazdálkodási és fejlesztési tervkoncepciója. Az állami költségvetés kondíciói decem­ber elején még nem voltak is­meretesek, így csak a tervezet tárgyalására kerülhetett sor. terv végleges változatát, a ta­­­nácstagi beszámolókat követő­en, az első negyedévben tár­gyalja a tanácstestület. A városi tanács tervkoncepció­ja elsőbbséget kíván adni meglévő intézmények fenntar­a­tásának, működésének, különös tekintettel az oktatási és az egészségügyi ágazatra. Ki­emelt feladat az állóeszköz­nagyjavítás ütemének emelése és a testületek által elfogadott útprogram 1989. évi ütemének megvalósítása. A városi tanács egységes pénzalapja 1989-ben 634 269 000 Ft, ami ugyan 12,2%-kal magasabb az 1988. évi eredeti előirányzatnál, de az árváltozások miatt a költ­ségvetés reálértéke nem éri el az előző évit. Sajnos a terve­zetben nem sikerült valamen­­­nyi jogos lakossági igény meg­valósítására fedezetet biztosí­tani. Év közben várhatóan szükség lesz újabb pénzforrá­sok előteremtésére ahhoz, hogy az elért színvonalat tar­tani lehessen. A napirend vi­tájának bevezetőjeként Belső Barnabás, a városfejlesztési bi­zottság elnöke tájékoztatta a testületet, hogy a bizottság koncpeciót előzetesen megtár­a­gyalta és állást foglalt az út­építési program fontossága mellett. A napközi térítési dí­jak emelésével párhuzamosan várhatóan csökkennek az igé­nyek és többen kívánják igény­be venni a menzai étkezést. A bizottság javasolta, hogy a városi tanács készüljön fel az igények módosulására és szé­lesebb körben biztosítsa menza igénybevételének lehe­­­tőségét. Egervári László hozzászólásá­val a terv aránytalanságaira hívta fel a figyelmet. A ká­beltelevízió fejlesztési kiadá­sait - összehasonlítva a kór­ház műszerparkjának felújítá­sára szánt összeggel - arány­talanul magasnak találta. Dr. Jártás László szerint a vá­rosi tanács a vállalkozásokban rejlő lehetőségeket még nem használta ki, pedig a saját bevételi források növelése fel­­tétlenül szükséges. A Kábelte­levízió megvalósítását nem tar­totta feltétlenül szükségesnek, a beruházást későbbi időpont­ra is el lehetne halasztani. Véleménye szerint a koncep­cióban megjelölt fontosságát ismét új feladatok kellene gondolni. Dr. Róna György a kórház műszerparkjának fel­újítására fordítható összeg fel­emelését javasolta. Bércy Pálné szerint a költség­­vetésnek tükrözni kell azt célt, hogy a tanácstagok a la­a­kosság érdekében, az életkö­rülmények javításán munkál­kodnak. A kiemelt feladatok között szereplő útépítési prog­ramot következetesen végre kell hajtani. Schvarcz Béla tanácselnök vitazáró össze­foglalójában a kábeltelevízió­rendszer kiépítése mellett fog­lalt állást. Emellett szól véle­ménye szerint a lakosság aktív részvétele és egyetértése is. A kórházi műszerek felújítására fordítható előirányzat növelé­sének lehetőségét meg kell vizsgálni. A tűzvédelem helyzetéről Vaj­da Imre tűzoltó főhadnagy, az ajkai egység parancsnoka tá­jékoztatta a végrehajtó bizott­ságot. A parancsnokság szak­emberei jól képzettek, a fel­adatok ellátására kellő felké­szítést kaptak. A végrehajtó bi­zottság elismerését fejezte a személyi állomány kiképzé­­­­séért, valamint a parancsnok­ság telephelyének építési mun­kálataiért a megyei tűzoltó­­parancsnokságnak és az aj­kai parancsnokság vezetőjé­nek. Az ülés végén a végre­hajtó bizottság személyi ügyek­ben döntött. A kórházigazga­tói állás betöltésével kapcso­latos pályázatok értékelésével megbízott bizottság munkáját elismerve, kinevezte dr. Miko­la Istvánt az intézmény veze­tőjévé. Aparácz Lászlónak, a városi pártbizottság első tit­kárának közéleti tevékenysé­ge és a városért végzett ered­ményes munkája elismeréséül „Ajka városért" emlékplakettet adományozott. A végrehajtó bizottság de­cember 22-ére hívta össze a tanácsülést. A városi tanács 61 tagja közül mindössze 37- en jelentek meg a tanács­ülésen. Az ülés megnyitása előtti utolsó percekben még úgy tűnt, hogy nem lesz hatá­rozatképes a testület. Szi­nte minden tanácsülésen vissza-visszatér a környezetvé­delem problémája. Schvarcz Béla tanácselnök tájékoztatta a testületet a Villamos Művek Tröszttel folytatott tárgyalásaik­ról. A város vezetése a leg­több porszennyezést kibocsátó 4 kazán leállítását szorgalmaz­ta. Ennek a kérésnek a tröszt a téli hónapokban csak az e­ne­rg­ia szol­gá­ltatá­s korlátozá­­­sával tudott volna eleget ten­ni. A hőigények mérséklésével azonban a májustól októberig terjedő időszakban mód van arra, hogy csak egy elektrofil­­terrel fel nem szerelt kazán üzemeljen. Ez a megoldás a trösztnek nem kis terhet jelent, mert a jelzett időszakban a kieső energiát más erőműben kell előállítani, ami jelentősen megemeli az energiatermelés költségeit. A testület értékelte a tröszt vezetésének a problé­ma megoldásában tanúsított konstruktív magatartását, és a környezetszennyezés helyze­tét figyelemmel kísérő ideigle­nes bizottság állásfoglalását - miszerint a szennyezés szintjét rendszeres mérésekkel ellen­őrizni kell - is figyelembe vé­ve, a tröszt ajánlatának elfo­gadása mellett döntött. Az 1989. évi gazdálkodási és fejlesztési tervkoncepcióval kapcsolatban többen is el­mondták véleményüket. György Árpád a kábeltelevízió­ra és a templomdomb re­konstrukciójára tervezett költ­ségeket a többi fejlesztési ki­adáshoz viszonyítva magasnak tartotta. Az útépítéseknek és a kórházi műszerpark felújítá­sának biztosítana feltétlen elsőbbséget. Kiss Árpád egyet­értett tanácstagtársával és a külső városrészek gondjainak megoldását égető szor­galmazta. Dr. Horváth Gyula, a városfejlesztési bizottság nevében a koncepció elfoga­dását javasolta azzal, hogy a bizottság egyetértett a terve­zet fő célkitűzéseivel. Wéber László tanácstag örömét nem titkolva állapította meg, hogy a tervezetben az oktatásügy és az egészségügy elsőbbséget élvez. A kábeltelevízióval kap­csolatos fejlesztési kiadásokat nem tartja indokoltnak, vá­lasztókerületének lakossága ezt a célkitűzést nem támogatja. Török István választókerületé­nek legsúlyosabb problémájá­ra, a szennyvízelvezetésre hív­ta fel a figyelmet. Egervári László a kábeltelevízió meg­valósítását támogatta, de ugyanakkor mérsékletre intett a városi televízió létrehozását illetően. Tomózer József, a terv­osztály vezetője tájékoztatta a tanácstestületet, hogy a 17 milliós ráfordítás zömében la­kossági hozzájárulásból tevő­dik össze. 12 ezer lakos igé­nyének kielégítését jelentené a kábeltelevízió-rendszer­zése, ami egyáltalán nem kiépí­el­hanyagolható szempont. Schvarcz Béla tanácselnök hangsúlyozta, hogy az útépíté­seket az 1988. évihez hasonló színvonalon kell megvalósítani. Kérte tanácstagtársait, hogy használják ki a hátralévő időt, tegyenek javaslatokat - a ta­nácstagi beszámolókon el­hangzott jogos igényeket is fi­gyelembe véve - annak érde­kében, hogy a végleges terv célkitűzései a lakosság egyet­értésével találkozzanak. A tanácsülés rendeletet alko­tott a tanácsi szervek mun­karendjéről és ügyfélfogadásá­ról. A szakigazgatási szervek ügy­intézői hétfőn, szerdán és pén­teken fogadják az ügyfeleket. Hétfőn 16 óráig, szerdán 18 óráig, pénteken pedig ig tart a félfogadás. Az 13.30- as félfogadási rend előnye, hogy a szerdai hosszabbított félfo­gadásban valamennyi ügyinté­ző részt vesz. A hivatalvezetők szerdai félfogadása is 18 óráig tart Az év utolsó tanácsülését a zeneiskola diákjainak, a kö­zelgő ünnep hangulatát idéző hangversenye zárta. G. E.

Next