Aszód - Aszódi Tükör, 2007 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7. szám
14 Egy aszódi kőművesmester Dvorszki János tíz évesen határozta el, hogy iparosember lesz Megboldogult tanár koromban - nyaranként - el-eljárogattam kőművesekhez dolgozni, mert segédmunkásokra már akkor is nagy szükség volt. A nehéz munka mellett alkalmam volt megismerkedni munkatársaimmal is. Közülük emberségben, munkaszeretetben, és hozzáértésben ketten is kiemelkednek: Szamosvölgyi Pista bácsi és Dvorszki János bácsi. Sajnos az előbbi már sok éve elhunyt, de Jani bácsi szerencsére még él, így vele készíthettem azt a beszélgetést, melyet most közre adok. Élete korántsem volt könnyű. Édesapja részarató volt a nagygazdáknál. A fiatal fiú testvéreivel együtt már 10 éves korában markot szedett az aratásban. A fárasztó napi munka közben határozta el mindenképpen iparos lesz. -Nem akartam soha más lenni, mint kőműves - emlékezett Jani bácsi. - Mert ebben a szakmában maradandót lehet alkotni. S ha valaki szépen épít, azt mindenki megcsodálja, nemcsak a jelenben, de száz év múltán is. Régebben például volt olyan épületsarok, melyen egy óráig is el kellett dolgozni, hogy precíz és szép legyen. Nemrégen még kockaházakat terveztek és építettük olyanná, amilyenné megálmodta a tervező. Szerencsére mostanra változott a közízlés, így a mai fiatalok újra felfedezhetik is e szakma szépségét. Azonban nekik már jóval könnyebb dolguk van, hiszen korszerű anyagokkal és gépekkel dolgozhatnak. A Rákóczi úti iskola vasbeton gerendázatát a maltert keverő asszonyokkal együtt kézzel emeltük a helyükre A betont sem készen kapták, azt is az asszonyok és a segédmunkások keverték lapáttal, tolták talicskával s vödörrel húzták fel a koszorúhoz. Visszatérve a fiatalkoromra: a háború után Pestre jártam dolgozni, mert volt egy időszak, amikor itthon nem kaptunk munkát. 1946-ban fel is vettek rögtön, de felmondani nem lehetett, mert tervgazdálkodás volt. Csak sokára és nagy nehezen sikerült átkerülnöm 1953- ban Túrára, az ottani építőipari szövetkezetbe. Innen 10 év múltán jöttem el, mert az Aszódi Tanács is megalapította a maga építőipari csapatát. 1965- től ’68-ig brigádvezető voltam. Főként állami tulajdonú házakat tataroztunk, de építettünk újakat is, pl. a katolikus templom melletti üzletet (amit nemrégiben bontottak le - a szerk.), pedagóguslakásokat és a már említett Rákóczi úti iskolát, valamint a lakótelepi óvodát is. Brigádvezetőként mindig megköveteltem munkatársamtól a pontos és precíz munkát, s hogy dolgozzák ki becsületesen a munkaidőt. Ennek meg is lett az eredménye, mert sok erkölcsi és anyagi elismerésben részesültünk. 1968-ban megalakult a Költségvetési Üzem, amely már nagyobb munkákat is vállalt. Oda művezetőnek neveztek ki, onnan mentem nyugdíjba. A közért vállalt munkástörténet mellett óhatatlanul szóba került a családi élete is. Marika néni, János bácsi felesége szerényen, visszahúzódva hallgatta férje történetét. Ő azt a feleséget jelenítette meg a szememben, aki magára vette a férje egyéni és társadalmi boldogulásának a terhét, de nem a családi élet rovására Amikor megkérdeztem, milyen volt az élete a férje mellett, akkor sem magáról beszélt, hanem a 60 éve vele együtt élő élete párjáról és a gyermeikről Nekem János mindig nagyon jó férjem volt - mondta. - Eleinte nagyon szerényen éltünk. A három gyermeket csak igen kevés pénzből nevelhettük, de egyikük sem panaszkodott soha emiatt. A férjem korán ment és későn érkezett haza, ennek ellenére mindig besegített nekem a házimunkákban, mint manapság is. A családi házunkat mi építettük, a három gyerekkel. Bár már 81 éves, rendszeresen eljár a közeli üzletbe, de ő tartja rendben a kertünket is. A Liget utcában, de Aszódszerte is mindenki tiszteli, becsüli a házaspárt. Lehet is, mert egész életükben becsületben és szeretetben éltek, s nem múló példát mutatnak a jövő nemzedékeinek is. Aszódi Kovács István A szerző felvétele B Bejelentkezés: 28/401-966,06-20-575-5809 Nyitvatartás: hétfő, szerda: 9.00-18.00 kedd, csütörtök: 14.15-18.00 péntek: 9.00-19.00 _____________ -“.v. *-*-:*ma ASZÓDI TÜKÖR A Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium (2170 Aszód, Hatvani út 3. 28/400-006; 28/500-545) felvételre keres gépész-mérnöktanárt. Feltétel: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség Feladat: elsősorban a gépész felnőttoktatás területén (1/13 T; 2/14. T) műszaki elmélet és gyakorlati órák megtartása, szaktanterem fejlesztés Szakirány: gépgyártástechnológia CNC programozás (SIEMENS; HEIDENHAIN; FAMC; OKUMA), PLC vezérlés (SIEMENS; FESTŐ), AutoCAD ismeret Előny: angol nyelvtudás (műszaki) A pályázatot személyesen az iskola igazgatójának kell benyújtani Az iskolai végzettség igazolását, egyéb, a pályázattal kapcsolatos okmányokat eredetiben kell bemutatni. 2007. JÚUUS □