Aszód - Aszódi Tükör, 2007 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7. szám
( ASZÓDI TÜKÖR A Podmaniczkyak nyomában (Történeti ismertető mindenkinek - befejező rész) A Podmaniczky-család a XVIII. században nemcsak saját maga számára, de Aszód mezőváros lakóinak is több hasznos középületet létesített. Podmaniczky I. János U alakú udvarházát fiai hasonló formában átépítették, a kor ízlése szerint manzárdtetős pavilonokkal bővítették; a „Sándor szárnyban” Kracker János Lukács és Zách József, a kor kiváló freskófestőinek műve a mai napig hirdeti az uraság művészetpártoló igényességét. A hegyen álló barokk templom (benne csodálhatjuk a felsőmagyarországi megyéből érkező fafaragó mesterek művészetét), a Petőfi Múzeum főépületének földszinti része - amit kizárólag a család által alapított evangélikus középiskola számára építettek - valamint a már nem létező paplak, az evangélikus elemi iskola és kántortanítói lak is az ő költségükön létesültek. Segítették a római katolikus templom építését, de az egykori vízimalom, a már nem létező serfőzde, a két urasági intézőház és majorok épületei, a füvészkert, a Tusculanum, a városi színvonalú Fő tér kialakítása mindmind városfejlesztő munkásságuk bizonyítéka. A XIX. század elejétől aztán nagyot változott a világ, nemcsak a Podmaniczky-család, hanem Aszód mezőváros életében is. A családi tanács a hatalmasra duzzadt „Podmaniczkybirodalom” irányítását az Aszódon élő Podamniczky II. Sándor halála után Podmaniczky László ezredes fiára, III. Jánosra bízta, aki ettől kezdve a birtokközpontot Rákoskeresztúrra helyezte át, ide költöztette az ekkor már tekintélyesre duzzadt, ritka dokumentumokat is tartalmazó családi levéltárat, ami aztán a II. világháborúban megsemmisült. A terebélyesedő famíliából már csupán három családrész élt Aszódon: a „János-szárnyban” báró Podmaniczky Andor, a „Sándor-szárnyban” báró Podmaniczky Károly, az új, un. „zöld kastélyban” pedig báró Podmaniczky II. Sándor és hozzátartozói éltek. A többiek a birtokaik más falvaiban, javarészt azonban Pesten alakították ki lakásukat. Ennél is nagyobb bajnak számított, hogy - ahogy mondani szokták - többet költöttek, mint amennyit birtokaik megtermeltek, minek következtében a század közepén megindultak az egyes családrészeknél a csődeljárások. Különösen az életük javát Aszódon berendezett családok kerültek nehéz helyzetbe. Ennek betetőzése volt báró Podmaniczky Ármin 1869-es csődje, minek utána nemcsak a határban létező földjeik javarészét, de még az ősi fészket, az U alakú kastélyt is el kellett adniuk. A zöld kastélyban báró Podmaniczky Gyula és leszármazói maradtak. Az utolsó lakó, báró Podmaniczky Tibor (aki egyébként kiváló orvos volt) azonban ezt az épületet is eladta, mégpedig gróf Széchenyi Gyulának. Így lett vége a Podmaniczky-család és Aszód több, mint két évszázados kapcsolatának. A közeli Fenyőharaszton báró Podmaniczky Levente és hitvese, Kiskartalon báró Podmaniczky Géza és grófi felesége még a régi fényben és gazdagságban, lóri passzióiknak élhettek. Az előző neves műgyűjtőnek, az utóbbi pedig (feleségével együtt) jeles csillagásznak és nagy könyvgyűjtőnek számított, ám utódaik nem voltak, így haláluk után vagyonuk szétforgácsolódott az ekkor már bizony javarészt elszegényedett családtagok között. A család XIX. század közepétől megindult hanyatlását Aszód mezőváros közössége is megérezte Még virágzott a három céhbe tömörült céhes ipar, az aszódi vásárok országos nevezetességűek voltak, a Fő utca majd minden házában kereskedők árulták portékáikat, de már lanyhult az uraság építkezési kedve, és csak a Casino (az egykori „Tiszti Klub”) létesítését támogatták. A gazdasági központ elköltözése megtorpantotta mind a helyi ipar, mind a kereskedelem lendületes fejlődését. Az önkényuralom éveiben a dédelgetett középiskolájuk fölött is meghúzták a harangot, és csak báró Podmaniczky Árminnak, valamint fivérének, báró Podmaniczky Frigyesnek anyagi áldozatvállalásával sikerült megmenteni az enyészettől, és mint algimnázium új fejlődésnek indult, mely mind a mai napig létezik. Aztán Aszód XIX. századvégi újbóli fellendülése már a Podmaniczkycsalád nélkül indult meg újabb pályáján. dr. Asztalos István Hirdetési díjaink: 26.000, - Ft 13.000, - Ft 6.600, - Ft 4.500,- Ft 3.600, - Ft 60,- Ft/szó Legalább 3 havi lekötés esetén 5-10 % kedvezmény! Hirdetésfelvétel a Városi Könyvtárban 1 oldal (180mmx 252mm) 1/2 oldal (180mmx 125mm) 1/4 oldal (88,5mmx 125mm) 1/6 oldal (88,5mmx 80mm) 1/8 oldal (88,5mm x 60mm) apróhirdetés: 2007. JÚLIUS 1L5 •'------------------------------------------------------O 9%%enet 0^ Lágy emlékről Ódát írni valósághow-k idején? Hexametert dúdolgatni zörej-szimfóniák közt? Igen Ezt kell tenni! Szó várakba, kultúrába tisztán zengő magyar versbe behúzódva védekezni és lélekig szivárogni akarj, ha verset írsz! Kövess! Kérjük Diogenészt, Lámpását nyújtsa át nekünk! Legyen újra világosság istent váró akarásunk régi-új fegyverünk! (Takaró Mihály)