Csenger - Csengeri Hírmondó, 2002 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2002-01-01 / 1. szám
HÍRMONDÓ CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 45.-Ft 2002. január A tartalomból Országgyűlési választás (3. oldal) Az 1% is segít! (4. oldal) i Egy perc líra (5. oldal) :k s Évadzáró a futballistáknál... (6. oldal) Kemény téllel köszöntött ránk 2002. De inkább most tombolja ki magát, mint később. Ha tonnában lehetne mérni a hideget, az első decemberi hideghullám két hete alatt többet kaptunk belőle, mint tavaly egész télen. Nézzünk vissza az új ezredév első évére! Régiónkra vonatkozóan elmondhatjuk, időjárásilag az egyik legszélsőségesebb évet zártuk. Vagy áztunk, vagy aszalódtunk a melegen. Az előbbinek köszönhetően is a beregi térséget egy olyan hatalmas árvíz lepte meg, amilyet 1970 óta nem láttunk. Tucatnyi falu esett áldozatul. A mentési munkákból a csengeri polgárvédelem is kivette a részét. Folyóinkat most is, a Szamost is, a folyamatos erős hideg miatt már hetek óta jégtakaró fedi. Még rágondolni is rossz egy jeges árra, mely ismét elönthet bennünket. A médiákból állandóan halljuk: "...felkészültünk a jeges árra!". Már meg kellene kezdeni a mentesítést, nehogy késő legyen! Lezárultak a millenniumi megemlékezések országszerte. Városunk csúcseseményei amúgy is 2000-re estek. Aki azonban figyeli városunk fejlődését, szépülését, láthatja, hogy ha kisebb lépésekben is, de tovább folyt a városiasodás. Hadd említsem utcáink, tereink bővítését, aszfaltozását. A Széchenyi Terv nyújtotta lehetőségeket, de más pályázati utakat is kihasználva komoly összeghez jutott az önkormányzat és intézményeink egész sora. Az elnyert több, mint 100 millió forint kiemelkedő beruházásának a volt állami gazdaság helyén épülő ún. "Fecskeház"" ígérkezik, 13 garzonlakással, 62 millió forint értékben. Megalakult a természetvédők közössége, hogy mentsék ami még menthető Szamosunk környezetéből. Ugyancsak megalakult - a szükség hozta létre - az Önkéntes Tűzoltók Egyesülete. A sportcsarnok és a d f évet! művelődési központ több megyei és nemzetközi rendezvénynek adott otthont. Kulturális rendezvényeinkre sok neves előadó és együttes érkezett. Városunk nívójához az is hozzátartozik, hogy ezeket szívesen és érdeklődéssel fogadtuk. Sokan látták a városba látogató turisták közül is a múzeum kiállításait, gyönyörű templomainkat. Szerencsésen elkészültek városunk tájékoztató, eligazító táblái is. Ezredévünk első évének utolsó négy hónapját beárnyékolta a terrorizmus megdöbbentő merényletsorozata az USA ellen. Az ártatlan emberek ezreinek kiontott vére bosszúért kiáltott az égre. Szemet szemért vagy milyen álláspontra helyezkedjen Amerika? Úgy döntöttek az ENSZ-szel egyetértésben, hogy a megismétlődés elkerülése érdekében, felszámolják a terrorizmus melegágyát Afganisztánban és mindenütt a világon. Megindult a háború, mely mind a mai napig tart, sajnos civil áldozatokat is szedve. Az új, demokratikus alapon szerveződő afgán államot a nemzetek közössége - köztük mi is - támogatni fogja. Helyileg is számítani kell rá, hogy a sok vita és egyeztetés közben megszületett magyarigazolvány bennünket, mint határszéli várost közelről fog érinteni. Remélhetően a környező államok magyarjainak megjelenése nemcsak munkavállalásban fog megnyilvánulni, termékenyítően hat majd közös kultúránk kibontakoztatására is. Az egyezmények szerint természetesen számítani kell más nemzetiségűekre is. Ezek a kultúrák évszázadokig éltek egymás mellett a Kárpát-medencében, a mienkkel együtt békességben. Bizonyára ezután is így lesz. Békés, boldog munkáshétköznapokat kívánok az új esztendőre! F.J. EMLÉKEZZÜNK HÓNAPRÓL HÓNAPRA! Januárok Csengerben 172. január 12-én jelent meg Utrechtben (Hollandia) Diószegi István, későbbi csengeri prédikátor és orvos latin nyelvű gyógyászati könyve a vizenyőről. 1876. január 1-jén vezették be Magyarországon az új méterrendszeren alapuló súly-, hossz- és űrmértékeket. A Református énekkar jegyzőkönyvében ezt az eseményt így rögzítették: " a műveltségre törekvő nemzetek által már elfogadott" - s a mód elfogadását szorgalmazták. 1905. január 5-én született Molnár József, városunk közismert tudósa. 1970. január 1-jén Csengert nagyközséggé nyilvánították, miután 1969-ben megszűnt a járási székhely rangja. Dr. Molnár József LAKÁST ÉPÍTÜNK AZ IFJÚ HÁZASOKNAK - 2002 a beruházások éve lesz városunkban -- tudtuk meg Bokor László polgármestertől, akit arra kértünk, hogy foglalja össze röviden a 2001-es év történéseit és tájékoztassa a lakosságot az új esztendő terveiről. Mielőtt eleget tennék kérésének az újság adta lehetőséget megragadva szeretnék köszönetet mondani valamennyi csengeri polgárnak, valamint a képviselőtestület minden tagjának a segítő szándékért és a támogató, együttgondolkodó magatartásért, amellyel eddigi munkámat segítették. Mint 2000-ben, 2001-ben is arra törekedett a képviselő-testület, hogy az önkormányzat költségvetésében és a megvalósítási tervek meghatározásában a lakossági igények és elvárások alapján döntsön. Fejlesztési elképzeléseinket szintén a várost érintő szükségletekhez igazítottuk. A településfejlesztés pénzeszközeit a pályázati lehetőségek maximális kihasználásával kívántuk előteremteni. Legfontosabb célkitűzéseink közé tartozott a 65 millió forintos költségvetési hiány kiegyenlítése és az önkormányzati intézményhálózat zökkenőmentes működtetése. A költségvetési hiányt az ÖNHIKI-re benyújtott kétfordulós pályázaton nyert 44 millió forinttal tudtuk csökkenteni. A hiányzó 21 millió forintot pedig a településünkön működő kisebb és nagyobb cégek iparűzési adó feltöltéséből sikerült fedezni. Sok energiát és időt fordított az önkormányzat az elmúlt esztendőben a városunkban jelentkező azonnali megoldást igénylő gondok kezelésére. Legsürgetőbb feladataink közé tartozott a belterületi csapadékvíz-elvezetés, a járdák felújítása és Csenger összterületén az útpadkázás megoldása. Nagy hangsúlyt fektettünk a szabad munkaerőkapacitás igénybevételére, amelyet közmunka-programok beindításával valósítottunk meg. A Kisebbségi Önkormányzattal, a megyei Továbbképzési, Oktatási és Fejlesztési Központtal és a Szamos Kft.vel közösen az önkormányzat konzorciumot hozott létre, amelynek keretén belül cipőfelsőrész-készítő tanfolyamon vett részt 60 roma lakos. Ebből a létszámból január elején 45 fő tett sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát. folytatás a 2. oldalon Sikeres egyházi pályázatunkról A csengeri református gyülekezet nevében, de mint lelkipásztor, a magam nevében is szeretném átadni a Csengeri Hírmondó olvasóinak a mindannyiunk számára örömteli hírt. Néhány esztendeje az Egyházközség presbitériuma egyértelműen megfogalmazta szándékát a visszakapott egyházi iskola hasznosítása ügyében. A presbitérium teljes egésze a városunkban és térségünkben élő idős emberek számára kívánt otthont létesíteni. Az elképzelés szép volt, a cél nemes volt, de tudtuk, hogy a megvalósításhoz az akkor gondolt több mint 100 millió forint sehonnan nem áll rendelkezésünkre. Mint a gyülekezet lelkipásztora, minden irányban elkezdtem kérdezősködni és hasonló pályázatokat tanulmányozni. Egyházkerületünk püspökét és ma Kormányon lévő barátaim segítségét kértem, hogy ha elindulunk, segítsenek támogatást nyerni elképzeléseinkhez. Milliós nagyságrendű összeget nem fizettünk a pályázat elkészítéséért, hanem szerény lelkészi hivatalunk lelkes dolgozóival magunk készítettük azt el. Ilyen pályázatot, terjedelmét és szerteágazó dokumentációit tekintve még soha nem készítettünk. Kisebbeket igen (elég sokat), amiből hála Istennek, nyertes pályázatok is születtek. A Széchenyi Terv adta lehetőséggel élve a Farkas Miklós által készített tervekhez hozzáillesztettük a magunk által készített hatalmas pályázati dokumentációt. A tervekről Egyházközségünk templomba járó tagjai időben dokumentumokat kaphattak. Ezt a pályázati anyagot sok olyan helyre is elküldtük (támogatók kezébe), ami természetesen nem volt kötelező, de segítséget reméltünk tőlük. Sokáig kellett várni a jó hírekre. Az Egyházközség karácsonyra készített időszakos hírlevelében még imádságos szívvel vártuk a Kormány karácsonyi ajándékát. Megérkezett. Kedves Olvasók, kedves Csengeriek! Velünk együtt örülni tudó emberek! A karácsonyi ajándék Matolcsy György gazdasági miniszter úrtól kapott értesítés alapján 121.154.000.Ft. Hála Istennek, hogy ma már az építést tervezhetjük és folyamatosan az ott lakók és ellátottak névsorát állítjuk össze, az őket szolgáló dolgozókkal együtt. folytatás a 3. oldalon Még nantiig összefüggő jégtábla borítja a Szamost A 2001-es év egyik utolsó munkája a jelzőtáblák kihelyezése volt városszerte.