Dombóvár - Dombóvár és Vidéke, 1933 (2. évfolyam, 10-52. szám)

1933-03-11 / 10. szám

V 1933 márcis 11 DOMBÓVÁR ÉS VIDÉKÉ Válogatott ÉPÜLETKÖVET, fával égetett, príma, kiadós MESZET jutányos áron szállít HILBERT JÓZSEF mészgyár és kőbányavállalata ABALIGET X, 3 Levél a szerkesztőhöz Dombóvár, 1933 márc. 6. Községi képviselőtestületünket — köztudomású — tulajdonké­pen azért oszlatták fel, mert a a járdaépítési ügyből kifolyólag a község bonyolult helyzetbe ke­rült. Községünk csak 3000 négyzet­­méter járda építését határozta el, ily értelemben lett határozata is jóváhagyva, azonban — amint mondják — valami téves félre­értésből még további 16000 négyzet­méter járda kiépítése ada­tott át a vállalkozónak. Az ekép a községre és a telek­­tulajdonosokra szakadt váratlan költségterhet községi pénztárunk nem tudta megfizetni, a vállal­kozó pedig perrel fenyegetődzött. Az lett a látszólagos helyzet, hogy a községet súlyos károk fenyegetik. Felsőbbségeink ennek a kérdésnek rendezésére nem tartották alkalmasnak képviselő­­testületünket, ezért feloszlatták és megyebiztost kaptunk. A kiküldött biztos úrnak lesz tehát most már feladata, hogy a vállalkozóval a kép rendezze ezt az ügyet, hogy a költségviselő érdekelteket is, vállalkozókat is kielégítse. Azt nem lehet kétségbe vonni, hogy a járdaépítés költségeit előbb-utóbb meg kell fizet­nünk az egész munkálat után, mert a járdaépítés végrehajtatott, azt tehát meg nem történtté tenni nem lehet. Bár itt is vitat­ható, hogy az átvétel érvényes-e a községre, mert e felett a kép­viselet még nem határozott, de azon a címen, hogy senki más­nak kárára nem gazdagodhatik, a fizetési kötelezettség fennállása elképzelhető. Más kérdés, hogy a külön határozattal el nem hatá­rozott 16000 négyzetméter több­letépítés után mi jár a vállalko­zónak és hogy a tartozás milyen részletekben egyenlíttessék ki. Ezt olyan nyitott kérdésnek kell tekinteni, amely rendezésre csak ezután kerül és itt lesz helyénvaló, hogy a kiküldött megyebiztos úr a község érdekeit megvédje, amibe az adózóknak is beleszó­lásunk van, mert mi hordozzuk az általa kötött ügylet terhét. Szerződésünk világos és fél­re nem érthető részében csak 3000 négyzetméter jár­da építéséről szól. Lehet, hogy van a szerződés­nek olyan homályos pontja, amely alapul szolgálhatott téves értel­mezésnek a többletépítés kivite­lére is, de ezt csak újabb olyan képviselőtestületi határozat tisz­tázta volna és tette volna köte­lezővé a községre nézve, amely­ben világosan kimondatik, hogy a 16000 négyzetméter járdaépítés is átadatik kivitelre. Már­pedig az ügyet tárgyaló közgyűlésnek minden jelen volt tagja tudja, hogy a képviselőtestület semmi­féle, tehát még csak tévesen értelmezhető módon kifeje­zett akaratnyilvánítást sem tett, amelyből felhatalmazás volna ki­magyarázható a többletépítésnek kivitelbe átvitelére. Ezek szerint a községi akarat kifejezésére egyedül és kizárólag jogosult képviselőtestület ide vo­natkozó, egészen világos határo­zata nélkül a vállalkozó csak egyoldalú­­lag, a saját veszélyére járt el. Ha az elöljáróság kivitelre át is adta tévesen a többletjárda­építést — s azt a vállalkozónak is tudnia kellett — még nem jelenti, hogy a község adta át. Az elöljáróság csak végrehajtója a községi határozatnak, de nem képviseli a községet semmiféle ügyletkötésben. Aláírja ugyan a község ügyleti okiratát, a képvi­selet utasítására, azonban csak annak igazolásául, hogy a köz­ség tényleg elfogadta s megkö­tötte az okiratban foglalt ügyle­tet, ami pedig ezúttal nem tör­tént meg a 16000 négyzet­­méter járda kiépítésére nézve. Ha a vállalkozó félreértette a helyzetet, az csak neki lehet hát­rányára, abból a községre sem­miféle kötelezettség nem hárul­hat. Valamely ügylete a község­nek még kötelezővé válhatik reá nézve, ha az arról szóló határo­zata nem lett is jóváhagyva a megye részéről, de semmiféle szerződésbeli kö­telezettség nem származha­­tik a községre olyan ügylet­ből, amelyet a képviselőtes­tület soha nem tárgyalt, nem is tudott róla, még kevésbé fogadott el szabályszerűen ho­zott határozattal. Kérem Szerkesztő Urat, szíves­kedjék becses lapjában felfogá­somnak helyet adni. Egy adózó. legjutányosabb árakért, kedvező fizetési feltételek mellett is­­ HIRSCH FERENC bútoráruházában szerezhetők be Dombóvár, Szent László­ tér. Kemal pasa Törökországjában írta: Végh Jenő okleveles köz­gazda. II. Az elég tágas folyosón át nagy előcsarnokba jut a belépő, szé­les falépcsők­­ visznek innen fel az emeletre. Gyönyörű arabesz­­kek díszítik a falakat és a men­­­nyezetet. Innen az előcsarnokból egyenesen be lehet lépni az ülés­terembe, az elnöki emelvényhez. Az előcsarnok díványain szíve­sen tanyáznak a képviselők, mert itt lehet a legbiztosabban talál­kozni az érkező, vagy az üléste­remből kijövő miniszterekkel. És ide nyílik több bizottsági szoba ajtaja is. Magam is többször ül­dögéltem itten egy-egy miniszter vagy képviselő társaságában az elmaradhatatlan jó török fekete­kávét szürcsölgetve. Ilyenkor nyí­lott a legjobb alkalmam megis­merni a török politikai élet kivá­lóságait, vagy pedig ismételten találkozni azokkal, akiket már ko­rábbról is ismertem. Kezdjük mindjárt a Nagy Nem­zetgyűlés elnökén Kjázim pasán. Az Izmir környéki harcoktól fogva az egész függetlenségi há­borúban végig nagy szerepet ját­szott, majd pedig az új törvény­­hozás, a Nagy Nemzetgyűlés első elnöke lett s azóta is mindig új­ból megválasztották erre a tiszt­ségre. Itt jönnek sorra a minisz­terek , már akik valamilyen kül­detésben épen nem járnak leül­ a földön, vagy az ország valam­e­­­­lyik más részében. Eszat bej az­­ azóta leköszönt közoktatásügyi­­ miniszter, Sükrü Kaja bej, törhetetlen akaratáról híres belügy­i miniszter, most egy mosolygó­­szemű férfi közeledik, Zekjái bej, egy igen tanult és befolyásos po­litikus, ismételten volt nagykövet, most a honvédelemügy miniszte­re, majd meg a hivatalban leg­régibb miniszter lép be az ajtón, a nagytekintélyű orvos, akinek olyan sokat köszönhet a török nemzet a népbetegségek elleni küzdelmekben elért eredmények terén: dr Rétik bej a közegész­ségügy hivatott őre s egyben — érdekes egyezés az egykori ma­gyar állapottal — állandó mi­niszterelnökhelyettes. Az előcsar­nok egyszerre megélénkül, tódul­nak ki a mellékfolyosókból a szünetet felhasználni akaró kép­viselők, amott az egyik sarokdi­­ványnál a gazdasági kérdések iránt érdeklődők tömörülhettek, mert a csoport középpontjában Hilmi bej közmunkaügyi minisz­ter és Mah­mut Cselal bej az egyik nagy bank vezérigazgatója s nem sokkal később közgazda­­sági miniszter állanak. Boldog vagyok, hogy olyan ki­tűnő embertől kapok információ­kat, mint a mellettem ülő képvi­selő, egyike a legnépszerűbb em­bereknek a török parlamentben, dr Resit Galip bej, a mostani közoktatásügyi miniszter. Hama­rosan minket is szoros gyűrű vesz körül, csupa kiváló ember, leginkább ennek megfelelően tu­dományos kérdésekről folyik a szó. Itt van közöttük Akcsura Juszuf bej, a történelmi társaság elnöke és az ankarai jogi főis­kola professzora, a világhírű tu­dós Halil Etem­bej, az isztam­buli múzeumok volt­ főigazgató­ja, mind a ketten ismételten jár­tak Magyarországon, persze, hogy sok ismerős nevet emleget­nek, közöttük igen nagy szere­tettel néhai Szemere Miklós ne­vét. Hatalmas szép szál ember — egészen olyan megjelenés, mint Pekár Gyula — fogadja szívélye­sen köszöntésemet, Vaszil bej, a volt pesti követ, a nemzetgyűlés alelnöke, most meg már római nagykövet, kötekedve szól oda Resti Galiphoz : Már megint nya­kig ültök a történelemtudomá­nyokban, ugy­e ? Tudni kell itten, hogy épen a társaságomban volt három ar igen fontos szerepet vitt az azóta megtartott nagy tör­ténelmi kongresszus előkészítésé­ben és rendezésében. Megint egy érdekes ember lép csopor­tunkhoz, a gh­ezuni képviselő a köztársasági néppárt egyik leg­befolyásosabb tagja, Hakki Tarik bej, midőn értem jön a főház­nagy — mert több háznagy is van — Nedsip Ali bej s magá­val visz. Megmutatja a most épen üres üléstermet. Nagy téglaalakú te­rem, az egyik végében az elnöki emelvény, a képviselői padsorok egyenes vonalban mind erre felé néznek, olyanok, mint a mi isko­lapadjaink, mindegyikben két-két képviselőnek van hely. A fehérre meszelt nagy termet csak az alul körbefutó faburkolat, a terem hosszában kétoldalt a képviselők bejáratai, a köztársasági elnök és a diplomaták emeleti páholyai, meg a mennyezet arabeszkjei tar-

Next