Dunapataj - Pataji Hírlap, 2017 (24. évfolyam, 95-97. szám)

2017-12-01 / 97. szám

2 Pataji Forrás 2. A Pataji Hírlap melléklete (Folytatás az 1. oldalról) Érdemes idézni Tikász szavait a be­szédről: „Megrendítő emberi doku­mentum, szinte végrendeletszerű ez a beszéd. A halál fenyegetését érző ősz mester összefoglalta benne élete értel­mét. [...] Jelképes értelme van annak is, hogy ezt az utolsó beszédét ... egy kis alföldi faluban mondta el, hitet té­ve a magyar nép kulturális felemelke­désének ügye mellett, 85 évesen is részt vállalva abban.” így látta a pataji Kodály kultusz megalapítója és zászló­vivője. A fentiek alapján is joggal mondhatjuk, hogy Kodály Zoltán du­­napataji beszéde szellemi végrendelete is volt, mivel még életé­ben, tudtával és bele­egyezésével, sőt, közre­működésével (!) jelent meg nyomtatásban. Erről a kiemelkedő magyar kultúrtörténeti eseményről, a beszéd­ről, Kodály Zoltán utol­só nyilvános szereplésé­ről (és a dunapataji mű­velődési ház avatásáról) filmes felvétel is van. Az eredeti filmes anyagot, a hanganyaggal együtt, Szabó László dunapataji tanár-iskolaigazgató jut­tatta el a Pataji Múze­umba 2005-ben. A filmanyaghoz mellékel­ve Szabó László leírta, hogy általános iskola­igazgatóként 1993-ban lelte meg a kis tekercse­ket a dunapataji iskola egyik eldugott részében. A film feladója a Magyar Rádió MSZMP szervezete, címzettje pedig Petikó János, az MSZMP Kalo­csai Járási Bizottság titkára volt. Pár évre rá ezt a filmet sikerült Szabó Sán­dorral, a kecskeméti városi televízió főszerkesztőjével nézhetővé tenni. Az­óta a világhálón is látható kisfilm nagy értéke, hogy az eredeti hanganyag szól alatta, ami még a televízió archí­vumának sincs meg. (Szabó László le­vele Schill Tamásnak, a Pataji Múze­um vezetőjének 2005. március 29-én. Az átadást és a technikai segítséget ezúton is nagyon köszönjük!) Kodály Zoltán első dunapataji látogatása Kodály Zoltán háromszor járt Duna­­patajon. A dunapataji művelődési ház­hoz köthető két Kodály látogatás (1962: a művelődési ház alapkövének a lerakása, 1966: a művelődési ház avatása) mellett kevesebb szó esik Ko­dály első, 1940-es látogatásáról és fő­leg annak előzményeiről. (2. kép) Ar­ról, hogy hogyan érlelődött meg 1940-re a helyzet a Mester­pataji láto­gatására, illetve a Kodályi gondolatok és módszerek hogyan vertek gyökeret Dunapatajon. Alábbi írásomban meg­kísérlem vázolni a körülményeket, amelyek Kodály Zoltán első duna­pataji látogatásához vezettek, továbbá e látogatás eseményeit tárom az Olva­só elé. Kodály első pataji látogatása óta majdnem nyolc évtized telt el. A szem­tanú generáció tagjai sajnos elfogytak, fogynak és a kezdeteknél ott lévő, a dolgokat mozgató kulcsfigurák sincse­nek már az élők sorában. A témával foglalkozó kutató nem támaszkodhat másra, mint a fennmaradt iratok és dokumentumok információira, vala­mint Kodály dunapataji látogatása kapcsán fennmaradt és megismerhető néhány levél, fénykép, meghívó és né­hány szerény újságcikk adatára. A leg­többet a kezdeti időkről Tikász Mihály­­tól, a kodályi gondolat dunapataji út­törőjének írásaiból és interjú anyagai­ból tudhatunk meg. Tanulmányunkhoz forrásként hasz­náltuk fel a Kodály Zoltán Emlékmú­zeum és Archívumban található duna­pataji vonatkozású leveleket, továbbá a Pataji Múzeumban található, ide vo­natkozó dokumentumokat. Itt köszö­nöm meg Kodály Zoltánnénak, hogy engedélyezte a dunapataji leve­lek áttekintését, továbbá Sebestyén Theodóra múzeumvezetőnek és Kap­­ronyi Teréz ügyintézőnek a segítséget. A Pataji Múzeum archívumában ta­lálható dokumentumok főként Pastyik István múzeumalapító gyűjtései, amit kiegészítenek Schill Tamás jelenlegi múzeumvezető által gyűjtött anyagok. Nagyon fontos, forrásértékű doku­mentumok maradtak meg Tikász Mi­hály kántortanító hagyatékában, ame­lyeket Szalay Szabolcsné Tikász Ág­nes adott át a Pataji Múzeumnak. A cikkhez ugyancsak segítséget kaptam Szilágyi Erzsébettől, Patajon ismer­tebb nevén Tikász Zsizsitől. A témával kapcsolatban Szabó László iskolaigaz­gató adott hasznos tanácsokat, adato­kat. Ezúton szeretném megköszönni mindegyikük segítségét! Tikász Mihály munkásságára vonat­kozó egyik rövid írását - Pataj zenei életére vonatkozó adatok jelentősége miatt - a Pataji Hírlap már korábban közreadta. (Tikász Mihály: A Dunapa­taji Ének-Zenei Általános Iskola rövid vázlatos története. Pataji Hírlap 2012. január 12-13. oldal) Témánk szempontjából nagyon je­lentős Csalog Zsolt néprajzkutató­szociológus 1975-ös gyűjtése, Tikász Mihállyal készült interjúja. Az interjú írott anyaga a Pataji Múzeum archívu­mában is megmaradt, és legfőbb érté­ke, hogy utal a kezdetek, az 1930-as évek társadalmi és kulturális környeze­tére is, és tolmácsol­ja az olvasónak Ti­kász Mihály (mint a községbe kívülről jött értelmiségi) ér­zékeny megfigyelé­seit a zenei és kultu­rális életről. (Tanul­mányomban több helyen közlök rövi­­debb-hosszabb rész­leteket ebből az in­terjúból és más in­terjúkból is. Ezek a részletek az élőbe­széd szó szerinti le­jegyzései, bizonyos esetekben nehézke­sen olvashatók, de forrásértékük na­gyon jelentős.) A dunapataji polgári iskola iratait dr. Rákóczy Rozália mutatta be könyvé­ben. E könyvben bemutatott polgári iskolai értesítők, teljes néven a Du­napataji Magyar Királyi Állami Polgári Fiú és Leányiskola Értesítője (az 1938/39-es tanévtől kezdődően Év­könyv) adatai szintén jó adalékként, egyes esetekben hiánypótló forrásként szolgálnak témánkhoz. A könyvben szó esik néhány dunapataji vonatkozá­sú Kodály levélről is. (Rákóczy Rozá­lia: A dunapataji Polgári Iskola iratai - Történeti dokumentumok a Pataji Mú­zeumban. Bibliográfia, Dusnoki Csaba kiadása, é. n.) Kodály Zoltán első dunapataji látogatása erősen kötődik az iskolákhoz, a polgári iskolához, ta­nulmányokhoz a polgári iskola Értesí­tői, illetve Évkönyvei szolgáltattak ada­tokat. Az iskolai oktatás minőségéről, körülményeiről és egyes tanárok mun­kájáról tájékoztatnak a fennmaradt is­kolalátogatási jegyzőkönyvek, ame­lyek néhány adatát felhasználtuk. Mivel a visszaemlékezések, a kézira­tos feljegyzések és a korabeli doku­mentumok adják vissza a legjobban a kor hangulatát és az eseményeket, ezért ezekből adott esetben ugyancsak hosszabban idézek. (Folytatás a 3. oldalon) 2. kép Dunapataj, 1940. június 2. - Kodály Zoltán a polgári iskola udvarán az énekes nap résztvevőivel (PM archívum)

Next