Gödöllő - Gödöllői Mindenes, 1989 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Í V -----­ KÖZÉRDEKŰ - HIRDETÉSI MELLÉKLET Olvasóink írják 1988. májusában jelent meg az első írás Xantus Zoltán tollából az áruház mögötti tér rendezésével, az első világháborús emlékmű visszaállításával kapcsolatban. Azóta társadalmi vita folyik a folyamatosan Mindenes hasábjain erről! Ezt azért tartjuk szükségesnek megjegyezni, mert a Városszépítő Egyesület decemberi ülésén elhangzott: a tanács társadalmi vitát kíván rendezni az emlékmű visszaállításáról... Persze, ha a társadalmi vita fogalma csak egy ankét rendezésére szűkül le, lehet azt is rendezni. Mindenesetre furcsa, hogy a hónapok óta közölt írások között - nem számítva jelenleg GYES-en lévő városi főépítész a rövid ismertetőjét - egyetlen tanácsi vélemény sem jelentkezett Mindenesben. De nem mondott véleményt a­z az áruházát fenntartó ÁFÉSZ sem­ városszépítők összejövetelén egyhangúlag elfogadott állásfoglalást azért érdemes megemlítenünk: 1. Az egykori főtérből megmaradt kis teret parkként, autóparkolók kialakítása nélkül kell rendezni. 2. Az áruház elégedjen meg egyetlen nyomcsávos behajtási lehetőséggel, vállaljon némi áldozatot a tér érdekében. 3. Az első háborús emlékmű kerüljön vissza a térre. Most újabb írást közlünk a tér rendezésével kapcsolatban - hadd hívjuk föl a figyelmet arra, hogy ebben az írásban már a mai városközpont egységes kialakításának összefüggéseiben szerepel a tér rendezése. S hadd ismertessünk egy­­ közvetve példaként állítható körzetbeli kezdeményezést is. ÉSZREVÉTELEK A SZABADSÁG TÉR RENDEZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN Elöljáróban azzal kezdeném, hogy időszerű lenne egy a városhoz méltó, egységes városképpel rendelkező központot kialakítani, amelyet pironkodás nélkül mutogathatunk a városunkba látogatóknak. Az átépítés megvalósításához jó alkalom az emlékmű elhelyezése. Legfontosabb szempontnak azt tekintem, hogy a HÉV, Dózsa György úti volt járási hivatal, mozi­épület által határolt terület rendezési tervét egységes koncepció alapján (burkolatok, közművek, világítótestek, virágtartók, padok, stb.) egy tervben kell megoldani. A kivitelezés anyagi vagy egyéb okok miatt készülhet két-három év alatt, de­­ mindenképpen egyetlen terv részeként, rendezési elképzelések első alapkoncepciójával, a Gábor Áron utcai gépjármű forgalom megszüntetésével­­ forgalombiztonsági okokból maximálisan egyetértek, hiszen ezáltal két balesetveszélyes hely megszűnik. Az egyik a volt járási hivatal és az áruház közötti nagymértékű gyalogos forgalom, amely a csőkorlátok ellenére sem csak a zebrán történik, és a járműforgalom keresztezése. A második pedig a Petőfi téren az ötágú útkereszteződés, hiszen az öt vagy többágú csomópontok a forgalomra veszélyesek, nehezen áttekinthetők, a mozgásfolyamatok sokfélesége egyértelmű szabályozást megnehezíti.az A rendezési elképzelések első két variációjával nem értek egyet, mert a tér szívében kialakításra kerülő nagy burkolt felületek, pavilonok miatt a terület elveszíti park jellegét, zsúfoltá válik. A szobrot a pavilonok elnyomják. Ezenkívül eszerint a két változat szerint az aluljárón át érkezők csak jelentős kerülővel érhetik el az orvosi rendelőt, 20.sz. élelmiszerboltot és a Dózsa Gy. a úti üzleteket. Ha gyalogosforgalmi számlálást végeznénk, akkor egyértelműen kiderülne, hogy a felsorolt létesítményeket többen látogatják mint a múzeum, a mozi, a bank épületeit és a megnyíló üzletházat. (A Tanács épületét és az Egészségházat a Petőfi utcán keresztül közelítik meg a Szabadság út túloldaláról érkezők.) A fenti okok miatt én a harmadik elképzelésre adom a szavazatomat. Ezzel a változattal kapcsolatban az észrevételeim és javaslataim a következők. A terv az emlékművet arra a területre helyezi el, ahol jelenleg egy, az aluljáróból kivezető lépcső van. Remélhető, hogy a jelentős összeggel megépült műtárgyat nem akarják elbontani a tervezők. Nem szólva arról, hogy a lépcső megszüntetése miatt tovább csökkenne­­ a Dózsa Gy. úti csomópontban lévő zebra miatt amúgy is kicsi forgalma. További költségekkel járó műszaki probléma, hogy a lépcső és a feljáró közötti háromszög alakú terület erősen lejt az aluljáró felé, tehát­­ a meglévő támfalakat meg kellene magasítani. Ezenkívül ezen a részen több fa is található, a terület parkosított, rendezett. A felsorolt okok miatt az emlékművet az áruházhoz közelebb helyezném el, a jelenleg üres területen. Javaslom egy olyan geodéziai felmérés készítését, amelyen megtalálhatók a fák, bokrok, hogy a szobor elhelyezésénél minimális számban illetve egyáltalán ne kerüljenek kivágásra növények. A terület rendezéséhez hozzátartozik a piac helyének végleges kialakítása, hiszen amíg a piac a mozi­udvarban működik, addig lehetetlen a gépjárműforgalom kitiltása a mozi előtti útról Amennyiben sikerül a piacot kiköltöztetni, az aluljáró rámpájának folytatásaként elég lenne egy 4-5 méter széles útburkolat a jelenlegi személygépkocsi parkoló helyén. Az út gyalogosforgalomra készülne, de teherbíró pályaszerkezettel, hogy szervizútként is funkcionáljon (szemétszállítás, tűzoltóút, múzeumba történő szállítás, stb.) Megvizsgálandó, hogy a szervizutat nem lehet-e kiépíteni a mozi épülete mögött, rákötve a bank épületének szervizútjára. A volt járási hivatal és az áruház között szükség van a kétsoros parkolóra, hiszen megszűnik a mozi és a rendelő előtti parkoló is, tovább növelve a parkolóhely hiányát. Elhelyezése praktikus, mert az áruházban és az élelmiszerboltban vásárolt árut nem kell több száz méteren át cipelni a kocsiig, este pedig a mozilátogatók használhatják a parkolót. Az orvosi rendelő mögötti parkoló körülbelül a rendelőben és a BGTV kirendeltségen dolgozók igényeit elégíti ki, ezért azt a továbbiakban is a nyilvánosság elől lezárva hagynám A (munkaidőben)­ pavilonokkal kapcsolatban csatlakozom azokhoz a véleményekhez: butikokat, árusokat magába foglaló üzletház, ezenkívül a pavilonok tovább csökkentenék a zöld területet. Nézetem szerint a HÉV állomásépület volt éttermi részében ki lehetne alakítani egy büfét és egy hírlapárus helyiséget, ahova az Utasellátó árudáját be lehet költöztetni, így a többi bódét is meg lehet szüntetni. Végül a Gábor Áron utca felbontásából kikerülő nagykockakő felhasználására szeretnék javaslatot tenni. Ha támfalat építünk a nagykockakőből a zöldterületek, virágágyások köré, azokat esztétikus keretbe foglaljuk és kiemeljük a környezetből, meggátolva, hogy az emberek letiporják a növényeket. Nagy- és kiskockakőből épült burkolat, támfal készült, a városban már több helyen ezért javaslom hogy az egységes városkép kialakítása érdekében itt is kerüljön alkalmazásra. Gattyán Tamás *

Next