Kiskunlacháza - A Mi Újságunk, 2020 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2020-02-01 / 2. szám

Ott voltunk... Miután a Kiskunlacházi Ifjúsági Fúvószenekar kíséretében a jelen­lévők elénekelték a Magyar Himnuszt, az intézmény igazgató asszonya, Nemes Nagy Anita lépett a színpadra, aki ünnepi köszöntőjében a kultú­ra megőrzésének felelős szakembereként komoly gondolatokat közölt: „Itt, a helyi kultúra házában - vagy ahogy újévi köszöntőjében a pol­gármester úr említette: a kultúrpalotában - az intézmény vezetőjeként mindig kiemelt öröm számomra a Magyar Kultúra Napja. A közművelő­dési szakma azt mondja: jogos büszkeséggel gondolunk ezen a napon az elődeink által létrehozott kulturális, szellemi értékekre, de egyben ez a kultúrmunkások ünnepe is. Biztatnak, hogy legalább ilyenkor ne vonul­junk szerényen a színház-, koncert- és kiállítótermek sarkába, ahonnan csendesen csodáljuk munkánk gyümölcsét, legalább ezen a napon le­gyünk főszereplők, díjak, elismerések boldog tulajdonosai, vagy megbe­csült tagjai egy településnek. Biztatnak, hogy készítsünk pótolhatatlan munkánkról számadást, mutassuk, meg kik állnak név szerint a helyi kul­túra mögött, intézményekben és civil szférában egyaránt. ” Nemes Nagy Anita kitért arra is, hogy az általa is rajongásig szeretett terület válságban van, hiszen a kulturális ágazatban dolgozók nagy ré­szének bére még a költségvetésben dolgozók egyébként sem magas átlagbérét sem éri el, így 2020-ban szinte az ágazat összes dolgozója - alapfizetését tekintve - a garantált bérminimumot kapja, végzettségtől függetlenül, de az igazgató asszony kiemelte, hogy „Kiskunlacháza Ön­­kormányzata kultúra támogató! Ezért is kíván ezen a helyzeten helyi szinten változtatni, amiért hálásak vagyunk és ezúton is nagyon köszönjük!'’ Ezután a közművelődési szakma válságáról szólt, amely nehéz idő­szakát éli, pl. a társadalmi értékválságról, virtuális térnyerésről, az általá­nos érdektelenségről és még sorolta a sajnos hosszú listát. Majd pozitívabb hangnemben azokat a rendezvényeket emelte ki, amelyek az erőt adják a további munkájukhoz, ezt követően az intézmény és rendezvényeinek rendszeres támogatóinak mondott köszönetet: Bibók Optika, Mobil Trans, Józsa család, Kun Farm, Szikora János és felesége, a König meggy, Szentlélek Gyógyszertár, Obo Bettermann Kft. „De így 5 év elteltével beszélnem kell a Zsibongó táncházról, a Magyar Passióról, a Monarchia Light bérletről, templomi koncertekről, az István a királyról, Tóparti estékről, Tea koncertekről, az 56-os 60. évforduló rendezvénysorozatról, Bor&Jazz Napról, telt házas színházi előadásokról, Szóval a faluról, a Dzsungel könyvéről, Személyes ügyről, új fénytechnikáról, 26 millió forint értékben sikeres pályázatokról és fel­újított kultúrpalotáról. Arról, hogy aktív közösségi, kulturális élet nélkül nincs összetartó közösség. Együttműködő-daloló nyugdíjasainkról, soha nemet nem mondó fúvószenekarunkról, kialakult törzsközönségünkről, állva tapsolókról, élményeket sírva megköszönőkről, véd- és dacszövetségben álló támoga­tó barátainkról - társintézményeink segítségeiről, tehetséges gyermeke­inkről, munkánkról ódákat zengő Kossuth-díjas művészekről. Közössé­günkről. ” Végül Müller Péter Sziámi zeneszerző és előadó sorait idézve fejezte be ünnepi köszöntőjét Nemes Nagy Anita: „A kultúra a haladék, míg mondhatod a magadét. A kultúra a Szent Szabadság. A kultúra, hogy legyen nagy szád! A kultúra a közepe mindannak, amit szívesen szívunk be fentit idelenn. " Ezután színpadra szólította Fábián József kiskun kapitányt, a Kiskunlacházi Értéktár elnökét, aki szokásához híven az ünnephez méltón zsinóros, sujtásos viseletébe öltözött, és beszédében a magyar történelem dicső korszakait felvillantva azt a komoly kérdéskört járta körül, hogy mi a kultúra, és kell-e keresnünk Kiskunlacháza értékeit? Először megidézte azt a kort, amelyben a magyar himnusz született, az 1825 és 1848 közötti reformkort megelőző időszakot, amelyet úgy hívunk most, hogy a nemzeti ébredés kora. „A nemzeti ébredés a kora az alapfokú iskolák országos kiépítésének, a középfokú oktatás kiterjesztésének és általában az iskolázottság ugrás­szerű megnövekedésének. 1792-től kötelező lett a középfokú és felsőfokú iskolákban a magyar nyelv oktatása. Óriási viták között megkezdődött a magyar nyelv megújítása. Néhány név ebből a korszak­ból: Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Révai Miklós, Virág Be­nedek, Batsányi János, Édes Ger­gely, Fazekas Mihály, Kisfaludy Sándor és Károly, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Katona József és Czuczor Gergely. A megindult folyamatok kiha­tottak a szellemi értékek nagyobb megbecsülésére, és kezdetét vette a magyar kultúrkincs összegyűjté­se. ” - hangsúlyozta az ünnepi szó­nok, majd visszatért beszédének fő kérdésére: Mi is az a kultúra? Az eltelt évszázadok alatt so­kan próbálták definiálni - taglalta Fábián József -, de hozzá legközelebb a filozófus Hegel megállapítása áll: .....a kultúra az embernek az a képessége, hogy az egyest alá tudja rendelni az általánosnak. És két érdekesebb meghatározás. A kultúra egyenlő a nem genetikus információval. A másik, hogy ha valaki valamit tesz, az már kultúra. Talán ez utóbbi közelebb van az eredeti latin jelentéshez, mert a kul­túra szó a művelni igéből származik, és eredetileg a föld megművelését jelentette. Akkor a föld művelése jelentette az élet alapját. Itt hozzá­teszem, hogy ez ma is így van, csak az emberek többsége ettől nagyon messze került. Más, magasabb szintű értelmezés szerint a kultúra egy adott társada­lom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség fennmaradását és összetartozását biztosítják. " Ezután a szónok kitért arra, hogy számára akkor lesz kerek egész ez a megállapítás, ha nem hagyjuk ki belőle a természetet, pontosabban az ember természethez való viszonyulását, és napjaink legégetőbb problé­májára világított rá: „Akár azt az időszakot nézzük, amikor az ember még tudta, hogy a ter­mészet része, akár azt az időszakot, amióta azt hiszi, hogy már nem az, azon kívül áll, és csak használja. Azaz kihasználja, kizsarolja. Messzire vezetne az emberi kultúrát a természettel való viszonylatában értelmezni, de úgy gondolom, hogy erre kiművelt emberfőknek hamarosan sort kelle­ne keríteniük. Közeleg az idő, amikor a tűzre alapozott civilizációnak már nem lesz mit eltüzelni. ” Még egy nagyon fontos megállapítást hangsúlyozott Fábián József: „A kultúra a bennünk élő vágy, hogy kifejezzük magunkat a külvilágnak. Legfontosabb kifejeződése a saját életünk és annak alkotásai. Fizikai, szervezeti, lelki és szellemi alkotásai. ” Majd beszélt arról, hogy mennyi­re fontos megőrizni elődeink által létrehozott értékeket, „ ezért tisztában kell lennünk családunk, településünk, tágabb környezetünk és országunk múltjával, az elődeink által létrehozott értékekkel, kultúránkkal, hagyo­mányainkkal. Hogy a ma élő magyarok büszkék tudjanak lenni család­jukra, szűkebb és tágabb lakóhelyükre. " Ünnepi beszédének végén Fábián József Kiskunlacháza történelmére és értékeire hívta fel a hallgatóság figyelmét. Örömmel tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Képviselő-testület decemberben újjászervezte az 8 A MI ÚJSÁGUNK » 2020. FEBRUÁR

Next