Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1977 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1977-11-23 / 47. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PEPE HALASI KIADÁSA XV. évi, 47. szám Ára: 90 fillér 1977. november 23. szerda U PH fiWzi gr 0H JLÜ mmm mmÚULti,üí Értekezlet a megyei pártbizottságon Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács tegnap együttes értekezletet tartott Kecskeméten, a pártszékházban a megyei pártbizottság titkárai, osztályvezetői, a megyei tanács elnökhelyettesei, osztályvezetői, a városi, járási pártbizottságok első titkárai, a városi tanácsok elnökei és a járási hivatalok elnökei részvételével. Az értekezleten Horváth Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitója után dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke tartott tájékoztatót az 1977. évi gazdálkodás tapasztalatairól és az 1978. évi gazdasági munkára való felkészülés feladatairól. Ezután dr. Matos László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője tájékoztatta a részvevőket az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülése alapján a hosszútávú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről. Az értekezlet Horváth István zárszavával ért véget. SAJTÓPOSTA 4. oldal ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKBEN Alig van már termény a szántóföldön és a kertészetben. Az elmúlt hetekben szervezett munkával, külső segítséggel, kevés kivétellel mind betakarították a gazdaságok. Baja és Szabadszállás környékén található kisebb területen szedetlenül a vetőmagnak termesztett kukorica, a Tisza mentén a savanyításra váró kései káposzta. A november végi fagyos napok előtt talán még ezt is sikerül összegyűjteni. Az őszi betakarítás minden eddiginél nagyobb feladat volt Bács-Kiskun megyében, hiszen számos zöldségféle, szántóföldi és kertészeti növény jó termést hozott. Helyenként pótolta az ár- és a belvíz, valamint az aszály okozta veszteséget. Tiszakécskén a szőlő és más kertészeti növény fizette meg a gondos ápolást, talajerőpótlást. Dunavecsén a sárgabarack adott jóval nagyobb termést a tavalyinél. Jánoshalmán a Petőfi Tsz iparszerűen termesztett kukoricája hozott 70 mázsa fölötti átlagtermést. A lászlófalvi Egyetértés Tsz-ben pedig a paradicsom átlagtermése haladta meg a hektáronkénti félezer mázsát. Mindezekből kitűnik, hogy a kertészeti ágazatokban két-három éve elkezdett korszerűsítés, a munkafolyamatok gépesítése, a szakszerű növényvédelem mindinkább meghozza a várt eredményt. Ezt a következő hetekben a mérlegkészítés alkalmával is figyelembe veszik a mezőgazdasági üzemek. Az állami gazdaságokon kívül 108 tsz, 36 szakszövetkezet, hét mezőgazdasági közös vállalkozás és két halászati szövetkezet készít mérleget. A közös vagyon számbavételén mindenütt dolgoznak a leltározó bizottságok s ezzel egyidőben összegzik a gazdasági eredményt. Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemeiben hozzávetőlegesen tíz és fél milliárd forint értékű álló- és forgóeszközt kell felmérni. Sokhelyütt adatfeldolgozó gépen pontosítják a számokat, segítik a számviteli dolgozók munkáját. Bács-Kiskun mezőgazdaságában elég jelentős beruházást valósítottak meg 1977-ben. Újabb szakosított telepek épültek és járulékos létesítményekkel egészültek ki a kertészeti és a szántóföldi növénytermesztő ágazatok. Nem végleges adatok szerint 680 millió forintot költöttek a mezőgazdasági üzemek különböző gépek beszerzésére. Számos gazdaság vásárolt nagy teljesítményű hazai és külföldi gyártmányú erőgépet, s egészítette ki a cukorrépa, a napraforgó, a kukorica termesztés, valamint a kertészeti ágazatok gépsorait. A termőtalaj tápanyagpótlására a tavalyihoz képest két és fél százalékkal több műtrágyát vásároltak, bár ez a növekedés alatta marad a műtrágyafelhasználás népgazdasági tervben előírt ütemének. Különösen elhanyagolt ágazat volt 1977-ben is a rét- és legelőgazdálkodás, holott ennek a korszerűsítésével növekedne a gyepterületek tömegtakarmány termése, és jelentős szántóföldi terület szabadulna fel más növény termesztésére. Az idei gazdálkodás eredményeinek mérlegelése módot ad majd a következő évi ütemtervek gondosabb elkészítéséhez. Az idén számos gazdaságban a tervezettnél magasabb zöldség-, gyümölcstermés betakarítása, munkaszervezési és pénzügyi problémákat okozott. Ezek a nehézségek azonban áthidalhatók. Az egész évi munka mérlegelése alkalmával ennek a módját is megtalálják a közös gazdaságok. V. E. — K. A. Gépvásárlásra 680 millió forint • A kései érésű káposztát szállítják a tiszakécskei határban. • Ahol a tiszántúli talajvédelmi és talajjavító vállalat földgépei dolgoznak, a következő években paradicsomot termeszt iparszerűen a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz. HATÁRIDŐ ELŐTT NEGYVENEGY NAPPAL A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet baromfitenyésztő ágazatának szocialista brigádjai a csepeli munkások példája nyomán az év elején felhívással fordultak a mezőgazdasági szövetkezetekben és társulásokban dolgozó szocialista, illetve az e címért küzdő brigádokhoz, műhelykollektívákhoz, ágazatokhoz, hogy csatlakozzanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny-mozgalomhoz. Tegnap a következő értesítést küldte Füzesi János, a szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője: „A 60. évforduló tiszteletére tett vállalásunkat 41 nappal a kitűzött határidő előtt teljesítettük. A szocialista brigádok vállalása az volt, hogy az év végéig 24 ezer mázsa baromfihúst értékesítenek, ötvenegy napos korban 1,45 kilogrammos átlagsúllyal adják át a csirkéket a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak, az egy kiló baromfihús előállításához 2,3 kiló takarmányt és 0,37 kiló üzemanyagot használnak fel, s az elhullás nem haladja meg a 3 százalékot. Vállalásunkat tegnap reggelig teljesítettük, ugyanis 24 ezer 2 mázsa baromfihúst állítottunk elő. Az egyéb vállalásainkat pedig jelentősen túlteljesítettük, ugyanis a takarmányfelhasználás 2,27, az üzemanyag pedig 0,33 kilogramm lett, s a technológia pontos betartása mellett ötvenegy napos korban 1,51 kiló átlagsúllyal értékesítettük a csirkéket. Mindamellett az elhullás nem haladta meg a 2,1 százalékot.” A baromfitenyésztő ágazatban három szocialista kollektíva, a Dobó Katica, a Hámán Kató és a A hartaiak teljesítették vállalásukat Kossuth Zsuzsanna szocialista brigád több, mint félszáz tagja a kezdeményezőkhöz méltóan derekasan helytállt. Munkájukhoz jelentős segítséget kaptak partnereiktől, akikkel szocialista együttműködési szerződéseket kötöttek. A naposbaromfi szállítását végző Hunniahibrid társulás megyei tagja a rémi Dózsa Tsz, a felnevelt állatokat átvevő Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, valamint a tápokba keverhető premixet szállító Phylaxia ugyancsak teljesítette a szerződésekben vállaltakat, s ezzel hozzájárult a hartaiak sikeréhez. A munkaverseny mozgalom folytatását is tervezik a hartaiak. A jövő évi versenyvállalási feltételeiket kidolgozzák, és ennek alapján kezdeményezik 1978-ra a versenymozgalom továbbfolytatását az ország valamennyi mezőgazdasági üzemének. Cs. I. Ve. J Nemzetközi ifjúsági találkozó Leningrádban Október és az ifjúság címmel több, mint száz ország nemzeti ifjúsági és diákszövetségének négyszáz küldötte, valamint nyolc nemzetközi és regionális ifjúsági diákszervezet képviselőinek részvételével nemzetközi ifjúsági találkozó kezdődött kedden Leningrádban. A magyar fiatalok képviseletében Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának vezetésével vesz részt küldöttség a négynapos rendezvényen. Az ifjúsági találkozó keretében nemzetközi elméleti konferenciát tartanak. Kedden délelőtt a Tauriszi palotában összegyűlt küldöttek Borisz Pasztuhovnak, a Komszomol KB első titkárának megnyitó szavai után nagy tapssal fogadták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a találkozó résztvevőihez intézett üdvözletét. Ezt követően az Október, a mai világ és az ifjúság című elméleti konferencia plenáris ülésén Vagyim Zaglagyin, az SZKP KBI póttagja, a Központi Bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályának helyettes vezetője október eszméinek a nemzetközi ifjúsági mozgalomra gyakorolt hatásáról beszélt. A következő előadást Borisz Pasztuhov tartotta, s ebben a szovjet ifjúsági szövetség tevékenységét ismertette. A plenáris ülésen több külföldi küldöttség vezetője is felszólalt. A konferencia ma folytatja munkáját. (MTI) Gierek és Schmidt hivatalos megbeszélései • Helmut kancellárja, érkezett megkezdte a derekkel, Munkáspártjának első hét végéig országban. MTI — KS. Schmidt, az NSZK aki hétfőn délután lengyel tárgyalásait fővárosba, Edward a Lengyel Egyesült Központi Bizottsátitkárával. Schmidt a tartózkodik Lengyel(Telefotó — AP — ) ENSZ-határozat a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról Az ENSZ közgyűlésének 1. számú, politikai bizottsága határozatot hozott a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról. A határozat általános vélemény szerint azt a célt szolgálja, hogy csökkenjen a nukleáris háború veszélye. A vitában részt vevő 91 állam közül 89-en szavazták meg a javaslatot, amely felszólítja az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és a Szovjetuniót, hogy a nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról folytatott tárgyalásaikat rövid időn belül eredményesen zárják le. Egyedül a Kínai Népköztársaság szavazott a határozat ellen, Franciaország pedig tartózkodott. A világűr békés célú felhasználásáról folyó vitában felszólalt Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Elégedetten nyilatkozott az e témában folyó nemzetközi együttműködésről. Emlékeztetett rá, hogy húsz évvel ezelőtt bocsátották a világűrbe az első mesterséges műholdat, a szputnyikot. Üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az idén májusban létrejött megállapodást a világűr békés célú felhasználásában folytatandó együttműködésről. A különleges politikai bizottságban az Izrael által megszállt arab területek arab lakosságának emberi jogait sértő módszerekről folyó vitában felszólalt Halász András, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta, hogy a közelkeleti rendezés egyik súlyos akadálya a megszállt területeken folytatott izraeli politika, amely e területek jelentős részének bekebelezésére irányul és ezzel elfojtja az ott élő palesztin nép törekvéseit. A magyar küldöttség szerint a bizottságnak el kell érnie, hogy Izrael tudomására hozza: mindaddig nem számíthat jogainak elismerésére, ameddig nem teljesíti kötelezettségeit palesztin nép és az arab országok iránt. A 3. sz. bizottságban „Az ENSZ intézményrendszere tevékenységének javítása az emberi jogok hatékonyabb érvényesítéséért” című napirendi vitájában felszólalt Geréb Sándorné, a magyar küldöttség tagja. Hétfőn terjesztették az ENSZ- közgyűlés plenáris ülése elé azt a határozati javaslatot, amely sürgeti, hogy állítsák le a Délafrikai Köztársaságba irányuló külföldi beruházásokat. A javaslatról várhatóan a jövő héten szavaznak, miután a közgyűlés lezárja a Közel-Kelettel foglalkozó vitáját. (MTI) Iparfejlesztés „A gazdaságos export erőteljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a jelentős szerepet játszó, versenyképes termelőágakat fejlesszük, és számottevően növeljük a magas feldolgozottságú termékek arányát” — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i üléséről kiadott közleményből. Ahogy a magas házban fölfelé igyekvő embernek emeleteket kell megjárnia, a gazdasági fejlődés is szakaszokra a osztható. Ahol ma tartunk, ott további haladás objektív feltételévé vált a szelektivitás előtérbe kerülése, azaz nem kedvünktől, belátásunktól függ, utat engedünk-e neki. A magyarázatot a „kicsi” belső piachoz mérten a „nagy” termelés adja. Egyszerűbben: nem kell, de nem is tudunk mindent magunk előállítani, mert megfizethetetlenül sokba kerülne, azaz nem vagyunk képesek erre. Arra azonban igen, hogy például kiválasszuk a fényforrásgyártást, mert itt gazdag a szellemi háttér, a gyártási tapasztalat, az áru kelendő, anyagigénye relatíve csekély, a termék bármely piacon állja a versenyt. Megengedve a leegyszerűsítést: gabonakombájn helyett fénycsöveket, villamosizzókat, ezt mutatta a rostálás. Továbbá: egyre több haszonnal kecsegtet a kábelgyártó gépek kivitele, a kereslet a kábelek iránt világszerte folyamatosan és gyorsan növekszik. A könnyűiparban a kötöttárugyártáshoz fűzhetők jogos üzleti remények, s ennek jegyében míg 1975-ben az összes textilruházati anyagból 16 százalék készült kötött technológiával, 1980-ra az arány húsz százalékra emelkedik. Tapasztalatok és vizsgálatok egybehangzóan bizonyítják, kialakíthatók úgynevezett fejlesztési blokkok is, így komplex egészségügyi rendszerek itthoni és külföldi eladásra. Amibe az injekcióstű és a röntgengép éppúgy beleértendő, mint a betegek adatainak számítógépes feldolgozása vagy a hordozható elektronikus diagnosztikai eszközök. Ezen belül is lehet persze szelektálni, mi az, amit itthon állítsunk elő, s amit esetleg másutt érdemes — gazdaságos — legyártatni. Lényeges mérlegelési szempont ugyanis a rendelkezésre álló anyagok a minél értékesebb fölhasználása. Ennek ismeretében már érthetőbbé válik, miért tapasztalunk a fejlesztés ütemében — szándékkal elért — különbségeket. Az ötödik ötéves tervben például mérséklődik a vaskohászat részesedése az alapanyagtermelő ágazatok árukibocsátásából, holott lesztjük a vaskohászatot felis. Ám úgy, hogy nála lényegesen gyorsabb lesz a szerves és szervetlen vegyipari termékek gyártásának növekedése. A gépiparban a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar lépésritmusa bizonyul szaporábbnak, a gépek és gépi berendezések gyártásáé relative lassul, de úgy, hogy ezen belül fokozódik az energetikai berendezések kibocsátása. A szelektivitás tehát nem merev, s főként nem örökös érvénnyel működtetett rosták rendszere, hanem — bár meglepően hangzik — a rugalmasság kifejezője. Rugalmasságunk egyik bizonyítója, ha megnő az úgynevezett követő fejlesztések jelentősége, azaz néhány gyártási területen az élenjáró technika, technológia kidolgozását vállalhatjuk reális célként, másutt viszont a külföldön már alkalmazott megoldások átvételét, meghonosítását állítjuk a Ezt teszik ma a középpontba, gyógyszeriparban, ahol a terméklistát szűkíteni kell, mert van termékcsoport, ahol világviszonylatban jegyzett eredményeket mutathatunk fel, olyan is, ahol nem jutunk ötsről a hatra. Nem azzal egyenlő a lektivitás, hogy a jót meg szea rosszat szétválasztjuk — nagy baj, ha ezt értik alatta, márpedig vannak, akik így vélekednek —, hanem a jó és a még jobb, a rövidebb és hosszabb távon értékes, haszonos közötti választás, vagy ha úgy tetszik, válogatás. A lényeg a ráfordítással összevetett hozam, azaz lehet valami anyag- vagy munkaigényes, attól még nem hull át a rostán, ha a ráfordítás és a haszon aránya kedvező. A szelektivitás: állásfoglalás. Annak kimondása, mit tekintünk a gazdaságban — távlataiban is — jónak, hatékonynak, társadalmilag értékesnek. M. O. ; i