Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1977 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1977-11-23 / 47. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PEPE HALASI KIADÁSA XV. évi, 47. szám Ára: 90 fillér 1977. november 23. szerda U PH fiWzi­­ gr 0H JLÜ mmm mmÚULti,üí Értekezlet a megyei pártbizottságon Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács tegnap együttes értekezletet tartott Kecskeméten, a pártszékházban a megyei pártbizottság titkárai, osztályveze­tői, a megyei tanács elnökhelyettesei, osztályvezetői, a váro­si, járási pártbizottságok első titkárai, a városi tanácsok el­nökei és a járási hivatalok elnökei részvételével. Az értekezleten Horváth Istvánnak, a megyei pártbizott­ság első titkárának megnyitója után dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke tartott tájékoztatót az 1977. évi gaz­dálkodás tapasztalatairól és az 1978. évi gazdasági munkára való felkészülés feladatairól. Ezután dr. Matos László, a me­gyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője tájékoz­tatta a részvevőket az MSZMP Központi Bizottsága 1977. ok­tóber 20-i ülése alapján a hosszútávú külgazdasági politiká­nak és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről. Az értekezlet Horváth István zárszavával ért véget. SAJTÓPOSTA 4. oldal ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKBEN Alig van már termény a szán­tóföldön és a kertészetben. Az el­múlt hetekben szervezett mun­kával, külső­­ segítséggel, kevés kivétellel mind betakarították a gazdaságok. Baja és Szabadszál­lás környékén található kisebb területen szedetlenül a vetőmag­nak termesztett kukorica, a Tisza mentén a savanyításra váró ké­sei káposzta. A november végi fagyos napok előtt talán még ezt is sikerül összegyűjteni. Az őszi betakarítás minden ed­diginél nagyobb feladat volt Bács-Kiskun megyében, hiszen számos zöldségféle, szántóföldi és kertészeti növény jó termést ho­zott. Helyenként pótolta az ár- és a belvíz, valamint az aszály okoz­ta veszteséget. Tiszakécskén a szőlő és más kertészeti növény fizette meg a gondos ápolást, talajerőpótlást. Dunavecsén a sárgabarack adott jóval nagyobb termést a tavalyi­nél. Jánoshalmán a Petőfi Tsz iparszerűen termesztett kukori­cája hozott 70 mázsa fölötti át­lagtermést. A lászlófalvi Egyet­értés Tsz-ben pedig a paradicsom átlagtermése haladta meg a hek­táronkénti félezer mázsát. Mindezekből kitűnik, hogy a kertészeti ágazatokban két-há­­rom éve elkezdett korszerűsítés, a munkafolyam­atok gépesítése, a szakszerű növényvédelem mind­inkább meghozza a várt ered­ményt. Ezt a következő hetekben a mérlegkészítés alkalmával is figyelembe veszik a mezőgazda­­sági üzemek. Az állami gazdaságokon kívül 108 tsz, 36 szakszövetkezet, hét mezőgazdasági közös vállalkozás és két halászati szövetkezet ké­szít mérleget. A közös vagyon számbavételén mindenütt dolgoz­nak a leltározó bizottságok s ez­zel egyidőben összegzik a gazda­sági eredményt. Bács-Kiskun me­zőgazdasági üzemeiben hozzáve­tőlegesen tíz és fél milliárd fo­rint értékű álló- és forgóeszközt kell felmérni. Sokhelyütt adatfel­dolgozó gépen pontosítják a szá­mokat, segítik a számviteli dol­gozók munkáját. Bács-Kiskun mezőgazdaságában elég jelentős beruházást valósí­tottak meg 1977-ben. Újabb sza­kosított telepek épültek és já­rulékos létesítményekkel egészül­tek ki a kertészeti és a szántó­földi növénytermesztő ágazatok. Nem végleges adatok szerint 680 millió forintot költöttek a mező­­gazdasági üzemek különböző gé­pek beszerzésére. Számos gazda­ság vásárolt nagy teljesítményű hazai és külföldi gyártmányú erő­gépet, s egészítette ki a cukorré­pa, a napraforgó, a kukorica ter­mesztés, valamint a kertészeti ágazatok gépsorait. A termőtalaj tápanyagpótlására a tavalyihoz képest két és fél százalékkal több műtrágyát vásá­roltak, bár ez a növekedés alat­ta marad a műtrágyafelhasználás népgazdasági tervben előírt üte­mének. Különösen elhanyagolt ágazat volt 1977-ben is a rét- és legelőgazdálkodás, holott ennek a korszerűsítésével növekedne a gyepterületek tömegtakarmány termése, és jelentős szántóföldi terület szabadulna fel más nö­vény termesztésére. Az idei gazdálkodás eredmé­nyeinek mérlegelése módot ad majd a következő évi ütemter­vek gondosabb elkészítéséhez. Az­­ idén számos gazdaságban a ter­vezettnél magasabb zöldség-, gyümölcstermés betakarítása, munkaszervezési és pénzügyi problémákat okozott. Ezek a ne­hézségek azonban áthidalhatók. Az egész évi munka mérlegelése alkalmával ennek a módját­­ is megtalálják a közös gazdaságok. V. E. — K. A. Gépvásárlásra 680 millió forint • A kései érésű káposztát szállítják a tiszakécskei határban. • Ahol a tiszántúli talajvédelmi és talajjavító vállalat földgépei dolgoznak, a következő években para­dicsomot termeszt iparszerűen a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz. HATÁRIDŐ ELŐTT NEGYVENEGY NAPPAL A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet ba­romfitenyésztő ágazatának szocialista brigádjai a csepeli munkások példája nyomán az év elején fel­hívással fordultak a mezőgazdasági szövetkezetek­ben és társulásokban dolgozó szocialista, illetve az e címért küzdő brigádokhoz, műhelykollektívákhoz, ágazatokhoz, hogy csatlakozzanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversen­y-mozgalomhoz. Tegnap a következő értesítést küldte Füzesi Já­nos, a szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője: „A 60. évforduló tiszteletére tett vállalásunkat 41 nappal a kitűzött határidő előtt teljesítettük. A szocialista brigádok vállalása az volt, hogy az év végéig 24 ezer mázsa baromfihúst értékesítenek, ötvenegy napos korban 1,45 kilogrammos átlag­­súllyal adják át a csirkéket a Kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalatnak, az egy kiló baromfihús elő­állításához 2,3 kiló takarmányt és 0,37 kiló üzem­anyagot használnak fel, s az elhullás nem haladja meg a 3 százalékot. Vállalásunkat tegnap reggelig teljesítettük, ugyanis 24 ezer 2 mázsa baromfihúst állítottunk elő. Az egyéb vállalásainkat pedig je­lentősen túlteljesítettük, ugyanis a takarmányfel­használás 2,27, az üzemanyag pedig 0,33 kilogramm lett, s a technológia pontos betartása mellett öt­venegy napos korban 1,51 kiló átlagsúllyal értéke­sítettük a csirkéket. Mindamellett az elhullás nem haladta meg a 2,1 százalékot.” A baromfitenyésztő ágazatban három szocialista kollektíva, a Dobó Katica, a Hámán Kató és a A hartaiak teljesítették vállalásukat Kossuth Zsuzsanna szocialista brigád több, mint félszáz tagja a kezdeményezőkhöz méltóan dere­kasan helytállt. Munkájukhoz jelentős segítséget kaptak partnereiktől, akikkel szocialista együttmű­ködési szerződéseket kötöttek. A naposbaromfi szál­lítását végző Hunniahibrid társulás megyei tagja a rémi Dózsa Tsz, a felnevelt állatokat átvevő Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vállalat, valamint a tá­pokba keverhető premixet szállító Phylaxia ugyan­csak teljesítette a szerződésekben vállaltakat, s ez­zel hozzájárult a hartaiak sikeréhez. A munkaverseny mozgalom folytatását is terve­zik a hartaiak. A jövő évi versenyvállalási feltéte­leiket kidolgozzák, és ennek alapján kezdeménye­zik 1978-ra a versenymozgalom továbbfolytatását az ország valamennyi mezőgazdasági üzemének. Cs. I. Ve. J Nemzetközi ifjúsági­­ találkozó Leningrádban Október és az ifjúság címmel több, mint száz ország nemzeti ifjúsági és diákszövetségének négyszáz küldötte, valamint nyolc nemzetközi és regionális ifjúsági diákszervezet képviselőinek rész­vételével nemzetközi ifjúsági ta­lálkozó kezdődött kedden Lenin­­grádban. A magyar fiatalok kép­viseletében Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának vezetésé­vel vesz részt küldöttség a négy­napos rendezvényen. Az ifjúsági találkozó keretében nemzetközi elméleti konferenci­át tartanak. Kedden délelőtt a Tauriszi palotában összegyűlt küldöttek Borisz Pasztuhovnak, a Komszomol KB első titkárának megnyitó szavai után nagy taps­sal fogadták Leonyid Brezsnyev­­nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének a ta­lálkozó résztvevőihez intézett üd­­­vözletét. Ezt követően az Október, a mai világ és az ifjúság című elméleti­ konferencia plenáris ülésén Va­­gyim Zaglagyin, az SZKP KBI póttagja, a Központi Bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályá­nak helyettes vezetője október eszméinek a nemzetközi ifjúsági mozgalomra gyakorolt hatásáról beszélt. A következő előadást Borisz Pasztuhov tartotta, s eb­ben a szovjet ifjúsági szövetség tevékenységét ismertette. A ple­náris ülésen több külföldi kül­döttség vezetője is felszólalt. A konferencia ma folytatja munká­ját. (MTI) Gierek és Schmidt hivatalos megbeszélései • Helmut kancellárja, érkezett megkezdte a derekkel, Munkáspárt­jának első hét végéig országban. MTI — KS. Schmidt, az NSZK aki hétfőn délután lengyel tárgyalásait fővárosba, Edward a Lengyel Egyesült Központi Bizottsá­­titkárával. Schmidt a tartózkodik Lengyel­­(Telefotó — AP — ) ENSZ-határozat a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról Az ENSZ közgyűlésének 1. szá­mú, politikai bizottsága határo­zatot hozott a nukleáris fegyver­kísérletek általános és teljes be­tiltásáról. A határozat általános vélemény szerint azt a célt szol­gálja, hogy csökkenjen a nukleá­ris háború veszélye. A vitában részt vevő 91 állam közül 89-en szavazták meg a ja­vaslatot, amely felszólítja az Egyesült Államokat, Nagy-Britan­­niát és a Szovjetuniót, hogy a nukleáris fegyverkísérletek kor­látozásáról folytatott tárgyalásai­kat rövid időn belül eredménye­sen zárják le. Egyedül a Kínai Népköztársa­ság szavazott a határozat ellen, Franciaország pedig tartózkodott. A világűr békés célú felhasz­nálásáról folyó vitában felszólalt Hollai Imre nagykövet, Magyar­­ország állandó ENSZ-képviselője. Elégedetten nyilatkozott az e té­mában folyó nemzetközi együtt­működésről. Emlékeztetett rá, hogy húsz évvel ezelőtt bocsátot­ták a világűrbe az első mester­séges műholdat, a szputnyikot. Üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az idén májusban létrejött megállapodást a világűr békés célú felhasználá­sában folytatandó együttműkö­désről. A különleges politikai bizott­ságban az Izrael által megszállt arab területek arab lakosságának emberi jogait sértő módszerekről folyó vitában felszólalt Halász András, a magyar küldöttség tag­ja. Hangsúlyozta, hogy a közel­­keleti rendezés egyik súlyos aka­dálya a megszállt területeken folytatott izraeli politika, amely e területek jelentős részének be­kebelezésére irányul és ezzel el­fojtja az ott élő palesztin nép törekvéseit. A magyar küldött­ség szerint a bizottságnak el kell érnie, hogy Izrael tudomására hozza: mindaddig nem számíthat jogainak elismerésére, ameddig nem teljesíti kötelezettségeit palesztin nép és az arab orszá­­­gok iránt. A 3. sz. bizottságban „Az ENSZ intézményrendszere tevé­kenységének javítása az emberi jogok hatékonyabb érvényesíté­séért” című napirendi vitájában felszólalt Geréb Sándorné, a ma­gyar küldöttség tagja. Hétfőn terjesztették az ENSZ- közgyűlés plenáris ülése elé azt a határozati javaslatot, amely sürgeti, hogy állítsák le a Dél­afrikai Köztársaságba irányuló külföldi beruházásokat. A javas­latról várhatóan a jövő héten szavaznak, miután a közgyűlés lezárja a Közel-Kelettel foglalko­zó vitáját. (MTI) Iparfejlesztés „A gazdaságos export erő­teljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a jelentős szerepet játszó, versenyképes termelő­ágakat fejlesszük, és számot­tevően növeljük a magas fel­dolgozottságú termékek ará­nyát” — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i üléséről ki­adott közleményből. Ahogy a magas házban föl­felé igyekvő embernek emele­teket kell megjárnia, a gazda­sági fejlődés is szakaszokra a osztható. Ahol ma tartunk, ott további haladás objektív feltételévé vált a szelektivitás előtérbe kerülése, azaz nem kedvünktől, belátásunktól függ, utat engedünk-e neki. A ma­­gyar­ázat­ot a „kicsi” belső piachoz mérten a „nagy” ter­melés adja. Egyszerűbben: nem kell, de nem is tudunk mindent magunk előállítani, mert megfizethetetlenül sok­ba kerülne, azaz nem vagyunk képesek erre. Arra azonban igen, hogy például kiválasszuk a fényforrásgyártást, mert itt gazdag a szellemi háttér, a gyártási tapasztalat, az áru kelendő, anyagigénye relatíve csekély, a termék bármely piacon állja a versenyt. Megengedve a leegyszerűsí­tést: gabonakombájn helyett fénycsöveket, villamosizzókat, ezt mutatta a rostálás. Továb­bá: egyre több haszonnal ke­csegtet a kábelgyártó gépek kivitele, a kereslet a kábelek iránt világszerte folyamatosan és gyorsan növekszik. A kön­nyűiparban a kötöttárugyár­táshoz fűzhetők jogos üzleti remények, s ennek jegyében míg 1975-ben az összes textil­­ruházati anyagból 16 százalék készült kötött technológiával, 1980-ra az arány húsz százalék­ra emelkedik. Tapasztalatok és vizsgála­tok egybehangzóan bizonyít­ják, kialakíthatók úgyneve­zett fejlesztési­ blokkok is, így komplex egészségügyi rendsze­rek itthoni és külföldi eladás­ra. Amibe az injekcióstű és a röntgengép éppúgy beleérten­dő, mint a betegek adatainak számítógépes feldolgozása vagy a hordozható elektroni­kus diagnosztikai eszközök. Ezen belül is lehet persze sze­lektálni, mi az, amit itthon állítsunk elő, s amit esetleg másutt érdemes — gazdaságos — legyártatni. Lényeges mér­legelési szempont ugyanis a rendelkezésre álló anyagok a minél értékesebb fölhasználá­sa. Ennek ismeretében már ért­hetőbbé válik, miért tapaszta­lunk a fejlesztés ütemében — szándékkal elért — különbsé­geket. Az ötödik ötéves terv­ben például mérséklődik a vaskohászat részesedése az alapanyagtermelő ágazatok árukibocsátásából, holott lesztjük a vaskohászatot fel­is. Ám úgy, hogy nála lényegesen gyorsabb lesz a szerves és szervetlen vegyipari termékek gyártásának növekedése. A gépiparban a híradás- és vá­kuumtechnikai ipar, a mű­szeripar lépésritmusa bizonyul szaporábbnak, a gépek és gé­pi berendezések gyártásáé re­lative lassul, de úgy, hogy ezen belül fokozódik az ener­getikai berendezések kibocsá­tása. A szelektivitás tehát nem merev, s főként nem örökös érvénnyel működtetett rosták rendszere, hanem — bár meg­lepően hangzik — a rugal­masság kifejezője. Rugalmasságunk egyik bi­zonyítója, ha megnő az úgy­nevezett követő fejlesztések­ jelentősége, azaz néhány gyár­tási területen az élenjáró technika, technológia kidolgo­zását vállalhatjuk reális cél­ként, másutt viszont a külföl­dön már alkalmazott megol­dások átvételét, meghonosítá­sát állítjuk a Ezt teszik ma a középpontba, gyógyszer­iparban, ahol a terméklistát szűkíteni kell, mert van ter­mékcsoport, ahol világvi­szonylatban jegyzett eredmé­nyeket mutathatunk fel, olyan is, ahol nem jutunk öt­s­ről a hatra. Nem azzal egyenlő a lektivitás, hogy a jót meg sze­a rosszat szétválasztjuk — nagy baj, ha ezt értik alatta, már­pedig vannak, akik így véle­kednek —, hanem a­ jó és a még jobb, a rövidebb és hosszabb távon értékes, hasz­o­nos közötti választás, vagy ha úgy tetszik, válogatás. A lé­nyeg a ráfordítással összeve­tett hozam, azaz lehet valami anyag- vagy munkaigényes, attól még nem hull át a ros­tán, ha a ráfordítás és a ha­szon aránya kedvező. A sze­lektivitás: állásfoglalás. An­nak kimondása, mit tekintünk a gazdaságban — távlataiban is — jónak, hatékonynak, tár­sadalmilag értékesnek. M. O. ; i

Next