Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1978 (16. évfolyam, 1-49. szám)
1978-01-04 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m/i /Jl_ JuLkLlajoj a NÉPE HALASI KIADÁSA xvi. évf. 1. szám Ara: 90 fillér 1978. január 4. szerda Tojásporgyár épül Kecskeméten Az idén húslisztüzemmel, jövőre tojásporítóval bővül a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. A 90 millió forintos költséggel létesített új melléktermék feldolgozó, amely évente 2700 tonna húslisztet termel, ez év első negyedében kezdi meg próbatermelését. Az üzemet csőrendszerek kapcsolják össze a feldolgozópályákkal, s így teljesen zárt úton, szagtalanul nyeletik el a paritokkal a fel nem használt zsigerrészt, vért és egyéb hulladékot. A végtermék csökkenti majd a takarmánygyártáshoz szükséges húsliszt-importot. A vállalat 1978-ban folytatja az eredményességet javító beruházásokat: tojásporítót létesítenek a kecskeméti gyárban. A 45 milió forintos költséggel épülő bb üzemrész — amely 1979- kezdi meg a termelést — azon belül országos feladatot ;1. ide érkezik porításra a víz, a szállításra kevésbé alkalmas vékony héjú tojás a társulatotoktól is. Előreláthatóan itt 150 millió forint értékű vaspor készül itt a hazai tésztagyártáshoz, a vendéglátóipar részére, illetve exportra. Az új üzem kialakításához megkezdték a gépek beszerzését. A tevékenység-bővítéssel idejűleg folytatja a vállalat egya baromfihús-gyártás korszerűsítését, bővítik a hűtőkapacitást és 1979-re befejezik a kiskunhalasi gyár rekonstrukcióját. Így 1980- ban már a jelenleginél 200 vagonnal több, összesen 52 ezer tonna élőállat higiénikus feldolgozását, tetszetős csomagolását teremtik meg az ország legnagyobb élelmiszeripari egyik gyárában. Ezt szolgálja a jól megalapozott termelői háttér, az évekre szóló szerződéses árutermelés. Az összehangolt termelésfejlesztés jó felkészültségű munkáskollektívákra alapul, akik gyakran többlet munkával segítik a csúcsidények zavartalan lebonyolítását, az áru folyamatos fogadását. Ezekben a napokban az idei tervfeladatokat vitatják meg a szocialista brigádok és tesznek újabb vállalásokat, hogy több és minőségileg jobb baromfihús kerülhessen a hazai és a külföldi fogyasztókhoz. V. E. Sikeres évzárás — biztató évkezdés a megye ipari üzemeiben Az esztendő első munkanapjain még gyakran szóba kerül az üzemekben: mit, hogyan, milyen eredménnyel valósítottak meg a múlt évben. S ez így van rendjén, mert a mögöttünk hagyott esztendőben sok hasznosításra váró tapasztalat is felhalmozódott. Nem véletlen tehát, hogy ez idő tájt kérdéseinkre is ilyen jellegű válaszokat kapunk. — Az elmúlt év vállalatunk életében sikeres volt — mondotta Kosár Lajos, a Bajai Finomposztó Vállalat igazgatója. — Növeltük a választékot, fokoztuk az exportot és összességében csaknem egymillió négyzetméterrel több textilneműt gyártottunk, mint 1976-ban. Termelési tervünket ily módon 106,2 százalékra teljesítettük, ezáltal az V. ötéves terv harmadik esztendejének megkezdéséhez is megfelelő feltételeket teremtettünk. Az idén nem a termelés mennyiségének növelése a fő célunk, hanem a minőség további javítása, a választék bővítése, minden piacon jól értékesíthető a áruk előállítása. Nyugodtan mondhatom, hogy vállalatunk jól kezdte az új esztendőt. Minden üzemrészben megfelelően előkészítették a termelést, kielégítőek a munkafeltételek, s így kitűnő a hangulat is. Mindehhez hozzájárul még, hogy a közeli napokban fizetjük ki a természetbeni juttatások anyagi ellenértékét, ami dolgozónként körülbelül 750 forintot jelent. Ami idei legfőbb célkitűzésünket illeti, 900 ezer négyzetméterrel több exportképes árut kívánunk termelni az elmúlt évhez viszonyítva. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi gyára évről évre jobban fejlődik. A jelenleg 740 dolgozót foglalkoztató üzem — jórészt azonos létszámmal — 1975-ben 110,1 millió forintos termelési értéket állított elő, s ezt az összeget 1976-ban már 152,1 millióra növelték. Sikeresen zárták a múlt évet is, elérték a 178,7 millió forintos teljesítményt, és A múlt évben osztrák, NSZK csehszlovák kooperációban megkezdték az Anker típusú pénztárgépek gyártását. A tervek szerint az év végéig 1570 gépnek kellett volna elhagyni a gyárat, ezzel szemben 1776-ot adtak át a megrendelőnek. Ebből a mennyiségből 30- at juttattak az NDK-ba, a többi hazánkba került használatba. Ennek a mechanikus pénztárgépek közül a legkorszerűbbnek mondható gépnek — a sikerére jellemző, hogy 1978-ra már 2040-re kaptak megrendelést. A nemzetközi kooperáció keretében tavaly Csehszlovákiába hatezer gép szükséges részegységet építéséhez készítettek, az idén pedig hétezer gép készül a baráti országban Kiskőrösön gyártott egységekből. Az elmúlt év derekán még jelentősen el volt maradva az időarányos tervteljesítéstől a Villamos Állomásokat Szerelő Vállalat kunszentmiklósi gyáregysége. Vass Ferenc főművezető akkor arról panaszkodott, hogy a szereléshez nélkülözhetetlen anyagok és készülékek hiánya miatt másfélmillió forinttal maradtak el félévi terv-előirányzatuktól. Nos, ami nem ment júniusban, az sikerült december végére. Jól szervezett munkával pótolták a félévi lemaradást, sőt, még ráadásra is telt, erejükből ugyanis több, mint kétmillió forinttal teljesítették túl idei 76 millió forintos árbevételi tervüket. Zsíros Sándor gyáregység-vezető mindehhez elmondta, hogy az anyagellátásban az év második felében sem történt jelentős javulás. Igyekeztek viszont szervezési intézkedésekkel áthidalni a gondokat. A termelési programot mindenkor rugalmasan, az anyagellátottság helyzetéhez igazították. Minden termékféleségnek volt gazdája a munkáskollektívák körében, ily módon nagyobb begyakorlottság, a munka jobb előkészítése következtében növekedett a termelékenység, javult a minőség. Az eredmények elérése a szocialista munkaverseny nélkül elképzelhetetlen lett volna. A gyáregység tizennégy fizikai két alkalmazotti brigádja csatlaskozott a csepeliek felhívásához. Vállalásaik alapvető célja a termelékenység fokozása, a hatékonyság növelése mellett az éves termelési terv 2 százalékos túlteljesítése volt. A kunszentmiklósi VÁV-gyáregység jelenleg a rekonstrukciós fejlesztés időszakát éli. Ilyen körülmények között nem könnyű a szervezett termelés. 260 millió forintos beruházás azonban nemcsak méreteiben, hanem jellegében is megváltoztatja majd az üzemet. Az üzemi kollektíva ezért úgy határozott, hogy az építkezéssel járó gondok ellenére is teljesíti 1978. évi tervét. — Tizenötmillió forinttal teljesítettük túl 1977. évi termelési előirányzatunkat — mondotta Balogh Tibor, a Kismotor- és Gépgyár 5. számú bajai gyárának igazgatója. — Ez egyben azt jelenti, hogy sikerült jól előkézítenünk az idei gazdasági évet. Alkatrészekből például tekintélyes mennyiséget gyártottunk előre, ezzel már az új esztendő első napjaiban biztosítottuk a termelés zavartalanságát. Ebben az évben egyébként minden negyedévben 24 millió forint értékű szerelvénnyel többet gyártunk mint tavaly. Ami pedig a munkaversenyt illeti, a Kismotor- és Gépgyár vállalati szinten még 1977. október 3-án — a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásán — úgy döntött, hogy 1978-ban is tovább folytatja Nagy Októberi Szocialista Forrdalom 60. évfordulójára indított munkaversenyt. Munkahelyi kollektíváink idejében megfogalmazták felajánlásaikat. Több olyan brigádunk van, amelyik 10 százalékos norma-karbantartást ajánlott fel, mégpedig úgy, hogy ez nem mehet a minőség rovására. Vállalatunk egész kollektívája felajánlotta az idei felemelt terv időarányos teljesítését, ami lényegében alapot teremt az 1978- ra előirányzott hétszázalékos bérfejlesztés megvalósítására. • Balázs Ilona műszerész, a Petőfi brigád tagja az dagépipari Izo- és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi gyárában exportra kerülő részegységeket szerel. A minőség éve Egy-két nap telt még el az új esztendőből, de — gondolom legtöbben úgy vagyunk vele — annyira beletaláltunk már az „új ütemben”, hogy csak apróságok juttatják eszünkbe az óévben gyort „régit”. Ilyenek, abban ahogy például megpillantjuk a járda szélére kifektetett csupasz karácsonyfát, észrevesszük tárcánkban a tavalyi kártyanaptárt, s gyorsan széttépjük, mert nem akarjuk összekeverni az újonnan betett, 1978- assal. S még vissza-visszapillantunk. Efféle kis jelentéktelen mozzanatok felidézik az évvégi tanácskozásokon, a tömegkommunikáció különböző „csatornáin” elénk tárt számadásokat 1977. sikereiről, eredményeiről, meg esetleg kiegyenlítetlenül maradt adósságainkról. De ahogy múlnak a napok, egyre inkább távolodnak, zsugorodnak, összemosódnak a mögöttünk maradt hónapok, félévek eseményei, amiknek tevőleges voltunk. Olyanformán, részesei mint ahogyan egy magaslatról szemléljük a mind messzebb hagyott tájat, aminek a hozzánk közel eső részleteit látjuk még elkülönülten, egymástól megkülönböztethetően, míg a távoli területek sok nagy egységei mind kisebb sávokká, majd egyetlen csíkká olvadnak össze. Mert mint a térnek, az időnek is van perspektívája. Vigyázó szemünk most már 1978 hozzánk közel eső idősíkjain, az új mindennapokon van. A munka hétköznapjain. Ügy azért, emlékszünk arra is, ami hogy a múlt év hozzánk legközelebb eső időszakából „bázisként”, másként kifejezve — az új esztendő megalapozásaként ránk maradt. Hogy csak megyei szintről szóljunk az ipari termelésnek az most, országosnál gyorsabb ütemű, körülbelül 9 százalékos növekedésével, a mezőgazdaságnak az országoshoz hasonló fejlődési tempójával, azaz az előző évhez képest elért több mint 10 százalékos emelkedésével építettük meg azt a bizonyos magaslatot. Indulási alapul 1978-ra. Fülünkben csengenek még azok a kérések, útmutatások, közös számvetéseinkből leszűrt célmegjelölések is, melyeket államférfiak szájából hallottunk — útravalóként — az új év első, tehát még ünnepnapján. Egy-két gondolat ebből a „hogyan tovább?”ból, Losonczi Pál újévi köszöntőjéből: „Az új fokozottan szükség esztendőben lesz saját tevékenységünk elemző értékelésére, kritikus vizsgálatára, a ténylegesen végzett munka és a szigorú követelmények szembesítésére.” Keserű Jánosné könnyűipari és Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tévényilatkozatában egyformán „kiemelt útravalóként” szerepelt a minőségi követelmények minden eddiginél magasabb mércéje. Kommentárként az ország népe egyaránt láthatott belföldi és export-igényekre tévériport-részleteket vonatkozó Hazai és külföldi partner-vélemények egyaránt cáfolhatatlanul erősítették, hogy a minőség nemcsak az ismert külgazda- Ilyen nézőpontból tehát sági „klímában”, hanem a belső, 1978-at, mint úiLZJitödik ötéves földi piaci légkörben is egy S' terv teljesité áfjfiN Jtéle/cfí’% arant a döntő „szabályozók* — bátran tekinthetjük — a sorába lépett. S mint lám&t- minőség évének is. T. I. tűk, hallhattuk, nemcsak az áruk, termékek, gyártmányok „tartalmára", hanem egyre kikerülhetetlenebbül megjelenésükre, külső formájukra, a „csomagolásra” is vonatkoznak a minőségi követelmények. Ahogy mindannyiunk kán nyűg, teher, ráfizetés, nyaa termelés tempóját hátráltató a hibái miatt eladhatatlan, tehát raktáron felgyülemlett bútor, hasonlóképpen szegényítenek társadalmat, egyént a hibásan kivitelezett létesítmények, lakóházak. S felbontatlanul küldhetnek vissza külföldi vásárlóink jelentős tömegű élelmiszert, csak mert csomagolásuk nem tetszik, vagy két nappal később kapták meg, mint ahogy a szerződésben írásba fektették. Sokfelől vizsgálhatnánk 1978 „hogyan? "-jeit, de a minőség, bármely nézőpontból szemlélődjünk, sürgetően meghatározó tényezőként ugrik elő más, szintén fontos feladat, mint mondjuk a hatékonyság, termelékenység, gépkihasználás, ésszerű takarékosság stb. mellett. Mint ahogy közös munkánk, erőfeszítéseink eredménye, és politikánk helyességét tükrözi, hogy a nehezebb külgazdasági feltételek között is, a legtöbb területen elértük az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött célokat, — hasonlóképpen szorgalmunkon, fegyelmezett munkánkon múlik előrehaladásunk 1978-ban. Fegyelmezett munkánkon. Ami a minőségnek is kulcsa. Hiszen gondosság, odafigyelés, hivatás- és szakmaszeretettől fűtött tisztességtudat és fegyelmezett munka elválaszthatatlanul összetartoznak. És csak így lesz jobb minden, amit kezünk, önünk együttműködésével értesülhetünk. p Ü ÚJRA DIVAT A FÉRFIING KÉZIMUNKAFONALBÓL SEM LESZ HIÁNY Javult a kötöttáru-ellátás Az ünnepek előtt mindenki sokat vásárolt, ám az év eleji hetek, hónapok sem jelentenek holtidényt a kereskedelemben — főként ami az idei felkészülést illeti. Ehhez persze elengedhetetlenül szükséges az, hogy a nagykereskedelmi vállalatok is számvetést készítsenek az elmúlt évről, a tapasztalatokról, az idei tervekről ezúttal Tatár Gézától, a Délmagyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakatának igazgatójától érdeklődtünk. Mint azt a lerakat igazgatója mondta, az 1977-re meghatározott 400 millió forintos tervüket 406 millió forintra ez mintegy 22, millió teljesítették, forinttal több, mint a két évvel ezelőtti tervük. A szegedi központú vállalat Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében tavaly 1 milliárd 87 millió forintra teljesítette tervét, ebből jelentős rész Bács-Kiskun megyére jutott. Az elmúlt évekhez viszonyítva tavaly javult a rövid- és kötöttáru-ellátás. Bővebb volt a választék az újra divatba jött férfiingekből. Nagyon sokan keresték az indiai importból származó, már a hazai ipar által is gyártott ingeket, ami tulajdonképpen pamutból készül. Az elmúlt évben a kötő- és kézimunka-fonalból is javult az ellátás, bár az igazsághoz tartozik, hogy egyebek között gyöngyfonalból, bizonyos gekből, hímzőfonalból cérnaféleségyakran igen nem tudták kielégíteni az nyékét. — Jelenleg több mint húsz hazai gyárral van közvetlen kapcsolatunk — mondta a kecskeméti lerakat igazgatója. — Az idei fő törekvéseink közé tartozik egyebek között az is, hogy a hazai gyárakkal, így például a Kiskunhalasi Kötöttárugyárral, a bajai Férfi Fehérneműgyárral még szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki. Az éves igénytervek elkészítése után tárgyalásokat folytatunk a gyárakkal, üzemekkel, majd a szerződéskötések után folyamatosan várjuk a termékeket. A piackutatás egyik formája a divat-, illetve árubemutató. A DÉLRÖVIKÖT legközelebb februárban rendez árubemutatót, melyre a kiskereskedelmi vállalatok, áruházak vezetőit hívják meg. T. L. • A Férfi Fehérneműgyár bajai gyárából 1500 rövidujjú ing érkezett. • A rövidáru osztályon dolgozók remélik, hogy az idén több kézimunka-fonalat kapnak a gyáraktól. Jelenleg kiszállításra készítik elő az árut. (Tóth Sándor felvételei.)