Kiskunmajsa - Hazabeszéd, 2009 (3. évfolyam, 1. szám)
2009-06-01 / 1. szám
Tartalom Majsaival a világ végén is találkozhatni Miért vesznek időről időre vándorbotot a kezükbe falusfeleink? Hajtja őket nyugtalan vérük, s időnként ki-kirajzanak erről a bajtátott szülőföldről, hogy máshol próbáljanak szerencsét, akár a Holdon is? Vagy a sivár környezet, az áldatlan körülmények, a szembe fújó rossz homok, a szűk faluhatár, s a mindezekből adódó kilátástalanság űzi el őket? Olyan kérdés ez, melyet - már csak önismeretünk kiteljesítése érdekében is - érdemes magunknak föltennünk, végiggondolnunk, megválaszolnunk. (Folytatás a 4. oldalon) % Kiskunmajsai kulturális és helytörténeti folyóirtat : T Uf.r..«raml..sz$m • Megirtajuk negyedévei _____________V Wv l/^ 2QP9^is.,Ara:30ft .mte Ft Kiskunmajsa népességének alakulása 1743-1800-ig A 16-17. századi török háborúk következtében az Alföld jelentős része elpusztult. A török hódoltság a hosszú és kíméletlen háborúk áldatlan állapotokat eredményeztek. Egész falvak tűntek el nyomtalanul így járt a szebb napokat látott Magassaszállás is, mely az 1557-es török adóösszeírásban már nem szerepel lakatlan területként tünteti fel. A török kiűzése után(1686) folyamatosan zajlott az ország újjáépítése, benépesítése. A betelepítés a bevándorlás és a belső vándorlás során gyarapodott az ország lakossága. A legjelentősebb a belső vándorlás volt. A török pusztítás a Jászság területén nem volt olyan nagymérvű, mint a két kun területen. (Folytatás a 24. oldalon) Elvándorlás "toto-r* JEOO? QdkL Itt