Siófok - Siófoki Hírek, 1990 (3. évfolyam, 1-15. szám)
1990-01-12 / 1. szám
4 Egy egész oldal Szabadiról Ára: 9,50 Ft NI*. ÉVF. I. SZÁM 1990. JANUÁR 12. Évszázadonként újjászületve Balatonszabadi. A magyar származású név azt jelenti: a falu lakói bizonyos kötelezettségektől, szolgáltatásoktól mentesek, tehát kiváltságosak. A 15. század végén még kis település, jobbágyai rovásadóként mindössze 3 forintot fizettek. Azokban az időkben Fokszabadynak írják a históriában. Jó fekvése és megélhetésre alkalmas földjei vonzották a kolonusokat - hiába rombolták földig a törökök, a pestisjárvány, majd később a kuruc háborúkban Heister és Rabutin generális seregei, mindig újra és újra benépesült. Az 1600-as évek fordulóján Szabadi 50 esztendeig egyszerűen nem létezett! Száz évvel később Zala megyei jobbágyoknak kellett bérbe adni a földeket, mert a helyi lakosok igahiány miatt nem tudták megművelni. Még részesaratókat is több száz kilométerről kellett verbuválnia a földesúrnak. A falu sokszor került hát nehéz helyzetbe, a legutóbbi években azonban (ki tudja hányadszor?) újra a talpára állt. Ma 3178-an élnek - dolgoznak - a Sió-csatorna, a Mezőföld és a Balaton közé szorított községben, néhány kilométerre Siófoktól, sok évszázad keservének, tragédiájának és sikerének felelősségét hordozva vállukon. Hogy miképp, arról a 1. oldalon olvashatnak. SAKKJÁTSZMA M M rwr ____ AZ ÜDÜLŐÉRT Több évtizede „nyűg” a helyi lakosságnak a pártüdülő, amely zárt kapuival, farkaskutyával őrzött területével titkokat, vagy vélt titkokat takart. A földvári pártüdülő legyen a községé! Ezt kéri az MDF helyi szervezete lapunk 6. oldalán. Milyen polgármesterünk legyen? ...legyen kék szemű, szőke herceg (vagy hercegnő), sudár termettel, az erkölcs és erény bajnoka, özvegyek és árvák gyámolítója, meg nem alkuvó, zseniálisan jövőbe látó, az álmok és korunk hőse... S, hogy még milyen legyen? Erről olvashatnak játszadozásnak is felfogható komoly gondolatokat a 6. oldalon. Ezerszer áldott mesterek ...miről beszélget, vitatkozik? Rendszerint a régi Siófokról, sírba költözött mesterekről, akik az ő emlékezetében valamennyien érdekes, különleges emberek. (Egy érdekes siófoki mesterről szól Szapudi András írása az 5. oldalon.) No akkor, kié hát? A Balaton, mint gyarmat A Siófoki Hírek november 9-i számában vitairat jelent meg „Gondolatok a másik oldalról” címmel. A cikk szerzője vitába szállt a gyarmatosított Balaton esélyegyenlőtlenségeket reprezentáló megállapításaival. A „Kié a Balaton”*kérdésre kategorikus válasza: Mindenkié! Indulatosnak és tájékozatlannak minősítette az eredeti cikk megállapításait. Az üdülőtulajdonosok és törzslakók érdekkülönbségeit mesterkéltnek véli a cikk, propaganda jellegű beállításnak azt, hogy a helyi lakosság terhére és kárára működnek a strandok, közvilágítás, köztisztaság, és az idegenforgalmat eltartó szolgáltatások. A cikk írója megkérdezi, hol van az a nem jelentéktelen összeg, amit az üdülők fizetnek, de elismeri azt, hogy a tényszámokat nem ismeri. Ennek ellenére vitába száll az eredeti cikk megállapításaival és cáfolni próbálja azokat. A társadalmi igazságtalanságok megoldásaként velős bölcsességgel állapítja meg: „mindenkinek magának kell megoldania a problémáit.” Több tényt? íme! A vitairat több tényt és kevesebb megalapozatlan propagandát javasol az újság hasábjain megjelentetni. Kötelességemnek érzem eloszlatni azt a félreértést, miszerint az eredeti cikk célja az üdülők és a helyi Balaton-parti lakosság ellentéteinek szítása. Ellenkezőleg! Szeretném az üdülőtulajdonosokat megnyerni közös ügyünknek, a Balaton és a balatoni idegenforgalom vészes romlásának megakadályozásáért. Kategorikus igazság az, hogy az idegenforgalom a legolcsóbb export. A balatoni idegenforgalom az ország idegenforgalmának több mint egyharmadát bonyolítja le, zömében magánszállás-férőhelyeken kitermelt valutáért. Itt egy nyugatnémet márka nem kerül többe 10 forintnál a központi költségvetésnek. Mi féljük azt, hogy a csőd szélén álló nemzetgazdaság elveszti azt az egyetlen rentábilis valutatermelő ágazatát is, ami még biztosította a nemzetközi hiteltörlesztés forrásait. a (Folytatás a 3. oldalon) Munkánk elismeréseképpen - kissé késve ugyan - megkaptuk az első jókívánságokat DDDD□DDDDDDaDDDaDQDDDD□DDDDDDDDD□^ixoaacojaaaaaaanaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaqc n ínnnaaanQnaQDaaanaaannQnanoQnnQanQnnnnanaQcic’QacjnQQoncP □□□a□ö□a□□□□□□□□□□□ö□□□□□Q□□□□ □□□□