Szerencs - Szerencsi Hírek, 1997 (12. évfolyam, 1-25. szám)
1997-01-10 / 1. szám
XII. évfolyam-1. szám 1997. január 10. Ára: 35 forint KÉTHETENTE MEGJELENŐ KÖZÉLETI LAP Hogyan kerül víz a gázhoz? Ha víz kerül a gázvezetékbe, és a hőmérő higanyszála nulla fok alá csökken, akkor a nyomásszabályzó elfagy, és nem juthat el a földgáz a lakásokba. 2. OLDAL ÁMOKFUTÁS ÉRZELMESEN avagy könnyűzene mindenkinek 10. OLDAL Álljunk meg egy pillanatra! Még az elmúlt évben szerencsi lakos nyert a Szerencsejáték Rt. népszerű játékán kétmillió forintot. Vannak, akik szerint nemcsak a véletlennek és a szerencsének köszönhető a nyeremény... 3. OLDAL GYORSSEGÉLY A SZERETET ÜNNEPÉRE! Kik kaptak az adományokból? 12. OLDAL Úgy tartják, hogy a totó az ész játéka, mégis az egymillió forint feletti nyeremények közel huszonöt százalékát a véletlenszerűen kitöltött szelvényekkel nyerik meg a fogadók. Ez utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy egy hegyaljai kistelepülésen élő özvegyasszony, Margit néni hasonló módon tippelt a 48. fogadási héten és telibe talált. A 7 658 252 forintos nyeremény tutalásáról szóló dokumentumot a srencsés nyertesnek 1996. decem 17-én a szerencsi Népházban védő totó-lottó kirendeltségen adja Tóth Lajos, a Szerencsejáték Rt. Sz. Területi Igazgatóságának igazgatója. Margit néni 68 éves, nyugdíjas özvegyasszony. A Hegyalján élő emberekhez hasonlóan ő is a szőlőben dolgozott, amíg bírták a lábai. Ma már csak a portáján gazdálkodik, tyúkokat, kacsákat, malacokat tart. Három in van, akik munkanélküliek. Büszkén emlegette három unokáját. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy nyolc éve totózik. A kaparós sorsjegyek és a lottó is hozott már neki a konyhára pár ezer forintot. A fia hárm évvel ezelőtt nyert a totón hétszázezer forintot. Azóta elpártolt tőlünk a szerenegészen az idei év 48. hetéig - dta lapunknak Margit néni. - Ekán, vásároltam az utolsó pillanatpénteken délután fél kettőkor egy 160 forintos szelvényt, majd vettem még két darab nyolcvan forintosat is. Gyorsan kellett tippelnem, mert három óráig fel is kellett adnom azokat. Szombaton este a szokásomnak megfelelően hallgattam a mérkőzések eredményeit. Az első hét talált, majd a nyolcadik is. Vasárnap este a fiamat kértem meg, hogy figyelje tovább a sporthíreket, mert én éppen a ruháját varrogattam. Amikor bejött a szobámba és felsorolta a következő öt helyes tippet, boldogan mondtam, hogy azok is egyeznek. Már csak a plusz egyes hiányzott. Ezért a találatért már együtt imádkozott és izgult a család. Izgalmas volt végig a mérkőzés, de ez is bejött - mesélte el szerencséjének történetét Margit néni, akinek így egyetlen 160 forintos totószelvényen 1 darab 13+1-es, 2 darab 12- es, 2 darab 11-es és 1 darab 10-es találata volt. Arra a kérdésre, hogy mire költi el a pénzt, a boldog nyertesnek határozott volt a válasza: - Vásárolunk egy Lada személygépkocsit, már azzal jöttünk be Szerencsre. Szükségünk van traktorra, és adok belőle a fiaimnak, unokáimnak. Teszek belőle a takarékba is legalább annyit, hogy az összeg évente egy millió forintot kamatozzon. Búcsúzóul azt is hozzátette: - Az biztos, hogy életem végéig totózni fogok! (sárkány) Jut a nyereményből a Takarékba is. ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Egy reményteljes új évnek Állunk ismét küszöbén Isten add, hogy egyetértés Ragyogjon hazánk egén. Fogadjátok szívből eredt Üdvözletünk szavait Béke, áldás koszorúzza Életetek napjait Tartson távol az ég, minden Veszedelmet tőletek. S fáradtságainkért, rólunk Se feledkezzetek meg! Rómában Janus tiszteletére kicsapongással ünnepelték e napot, minden jót kívántak egymásnak, s a jókívánságokat ajándékokkal viszonozták. A római újév a Julius Caesar-féle naptárreform után került január 1 -re, ezt általánossá tette a XIII. Gergely pápa által megreformált naptár. „Januárius elején, Krisztus körülmetélése napján szokás a magyaroknál strenát, azaz ajándékot adni a beállott év jókívánságaiért. A királytól úgy kérik ezt, hogy ki-ki mestersége szerszámait nyújtja fel..." - írja Galeotti. A századfordulón még éltek ehhez hasonló szokások; Erdélyben a falusi bérlők udvarában szolgáló béresek ostor pattogtatásával, kolompok zörgetésével, állatterelő indulatszók kiáltásával csaptak lármát újév reggelén. Mindaddig zajongtak, amíg pénzt, tojást, kolbászt vagy italt nem kaptak. Az általános hiedelem szerint az újévi első cselekedetnek hatása van az egész évre. Például azért szoktak ezen a napon korán kelni, hogy egész évben koránkelők legyenek. A lányok ólomöntéssel igyekeznek tudakozódni férjük felől. A gyümölcsfákat megfenyegették, gondolván, hogy megijednek és nagyobb lesz a termés. Bíztak a falusiak a kimondott szó varázserejében is. Az újévi köszöntők tele vannak jókívánságokkal: pl. „Adjon Isten három bét, három effet, három pét, bort, búzát, békességet, falnt főző feleséget, pipát, puskát, patronázst, meg egy bütykös pálinkát." Ismeretes, hogy már a régi egyiptomiak és rómaiak is küldözgettek egymásnak újévi üzeneteket és az újévet jelképező kis emléktárgyakat. Ezeknek kései leszármazottja az évszázadok múltán divattá váló karácsonyi és újévi üdvözlőlap. A lapok színes képes oldalai mellett érdekesek a kor stílusát, hangulatát hűen tükröző, egyéni költésű, olykor humorral fűszerezett versikék: „Az angyalok égi szárnyán szálljon kívánságom, Ami szépet, jót kívánok mind valóra váljon!" (1903) _ _____________________________Ui !» /Vi«___^ SIKEREKBEN ÉS EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK SZERENCS VALAMENNYI LAKOSÁNAK! MAGDA GÁBOR POLGÁRMESTER A HAGYOMÁNYOK OKTATÁSA, ŐRZÉSE ÉS ÁPOLÁSA Göncz Árpád találkozóin a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel Sátoraljaújhely adott otthont 1996. december 16-án kisebbségi önkormányzatok találkozójának. Laczkó Károly, a város polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd előadások hangzottak el a kisebbségi önkormányzatok működésének törvényességi tapasztalatairól, a kormányzat törekvéseiről, a kisebbségi kultúráról a mai Magyarországon. A rendezvény fővédnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke volt, aki másfél órát tárgyalt zárt ajtók mögött a nemzetiségi és etnikai vezetőkkel. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Göncz Árpád megjegyezte, hogy a megbeszélést azért folytatták a nyilvánosság kizárásával, mert a valós helyzetet szerette volna megismerni, nem pedig azt, amit a felszólalók a sajtónak mondanak. A tanácskozásról szólva Faragó András elnöki szóvivő összegzésként elmondta, hogy közös gondként vetődött fel mindenütt a nyelvoktatás, a nyelv használatának kérdése és a hagyományok megőrzése. Külön problémakört jelentett ezen belül a cigányság, akiknek ebben a megyében is ugyanazok a gondjaik, mint az ország más részében. Ezek inkább szociális természetűek, ilyenek a munkanélküliség, az oktatás, a beilleszkedés és az egészségügy területén felvetődő nehézségek. Göncz Árpád kitért arra: fontosnak tartja a kisebbségi önkormányzatok szerepét abban, hogy közéleti embereket nevel a megválasztott képviselőkből. Megfontolásra érdemesnek tartotta a résztvevők azon egységes javaslatát, hogy a kisebbségi önkormányzatok elnökei a jövőben szavazati joggal rendelkezzenek a települések képviselő-testületeiben. A cigányság helyzetéről szólva Göncz Árpád megerősítette, hogy problémáik hetven százaléka szociális jellegű. Véleménye szerint növelni kell a cigány értelmiség számát, meg kell oldani a cigány tanítók és óvónők képzését, mert az ország felemelkedése és a cigányság sorsa szorosan összefügg. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a helyi hagyományokat oktassák az iskolákban, mert ez az identitás alapja, a gyökerekhez való visszanyúlás megőrzésének lehetősége. Milyen esélyt lát arra, hogy a parlamentben a nemzeti és etnikai kisebbségek politikai jelentőségüknek megfelelően jutnak majd képviselethez? - kérdezte lapunk a köztársasági elnököt, amelyre ő válaszul közölte, hogy a kisebbségeknek az új alkotmány keretein belül lehetne biztosítani a jelenlétüket, esetleg egy második kamarában. Most a képviseletüket az ombudsman biztosítja a parlamentben. A következő választások után azonban szívesen látnék több kisebbségi és nemzetiségi politikust az Országházban - fejtette ki véleményét Göncz Árpád. (sárkány) Göncz Árpádot a város polgármestere, Laczkó Károly fogadta