A Hét, 1891. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-26 / 30. szám

488 tartotta magát, s Krecsányi nem is habozott a kisasszonyt vég­leg szerződtetni. Szombaton este pedig reprise lesz, a­mennyi­ben a rég nem adott »Mikádó« kerül színre Hevessy Janka, Ledofszky Mariska és Petrik Ágnessel az iskolalányok szerepé­ben.­­ Körülbelül ugyanily hete volt a városligeti színkörnek. A fény pontjai voltak Újvári Mihály jutalomjátéka a »Zsidó hon­­véd«-ben, Rákosi Jenő két paródiájának előadása: A »Szla­­vianszky Ágrenes­é«, melyben Újvári exc­ellált és az »Elektrá«-é, melyben Tollagi kac­agtatta halálra a közönséget csak úgy, mint télen az andrássy-úti casinoban és a népszínházban. Érdekes volt nemkülönben a pénteki premiere, melyen Sardounak »A diva házasságáét adták, az igaz, hogy gyöngén és nem nagy közön­ség előtt. — Kell-e ennél több egy hétre ? Erkel Sándor követni akarta Mahlert a külföldre és igen előnyös szerződést is kötött már Hochberg gróffal, a berlini udvari színházak intendánsával. A napokban még azzal a kére­lemmel fordult Zichy Gézához, hogy engedje őt szerződése letelte előtt már távozni. Zichy Géza gróf azonban a tizen­kettedik órában mégis csak úgy találta, hogy bár ismert nagy tehetséget szélnek ereszteni egy idegen, eddigelé még meglehe­tősen ismeretlen muzsikus kedvéért és sikerült Hochberg grófot rábírnia, hogy Erkelről mondjon le, így ez a mi derék kar­nagyunk további három évre köztünk marad. Mindamellett szerencsénk lesz Robicsek József úrhoz is, a­kit a hír eleinte megtett Mahler utódjának, de a­kit az intendáns csak karnagyi minőségben szerződtetett. Szeptember 1-én foglalja majd el új hivatalát, Thermidort, Sardounak a tél folyamán annyi port fölvert darabját, a jövő saisonban Budapesten is fogjuk látni. Paulay Ede megszerezte már az előadás jogát és a szünidő után rögtön betanultatja. Hihetőleg deczember havában kerül majd színre. A 29. számban közölt képtalány megfejtése : Diogenes. Helyesen fejtették meg: Steiner Ida, Steiner Dezső, Léderer Róza, Csiszár Klára, Hollósi nővérek, Vincze nővérek, Berndorfer Ede, Beregi Alice és Ilon, Simon Antónia, Rattich Irma, Lőke Vilma. HETI POSTA. Budapest. R. E. Két verse azzal biztat, hogy öntől közölhető dolgokat is reméljünk. A most beküldötteknél még erősen a poétas rec­epthez tartja magát, pedig a »Körágyon« czimű­ arra vall, hogy van érzése s van érzéke is a költeménynek azon kellékei iránt is, melyekről a verstanok nem szólnak semmit. A viszontlátásra — későbben: M. Gy. urnák. Rosszul tetszett olvasni azt a czikket. Az észre­­vételek, melyeket velünk közöl, nem vágnak sehová ; ezekkel a nagyon ismeretes dolgokkal ellenkezőt­t, sehol sem irt. Nem irta például, hogy Bernadotte libapásztor-leányt vett nőül; csak azt írta, hogy létezik egy regényes monda, mely Bernadottet egy libapásztor-leány kérőjéül szerepelteti. (A­mint hogy ezt a mondát Jókai fel is dolgozta Dekameron­­jában). Hogy ezzel, a regényes históriával a mésalliance-okról szóló mese »közeledik a realitáshoz« csak annyit jelent, hogy míg a régi mesék (a pásztor-regények stb.) puszta képzeleten alapultak, ennek már volt némi alapja, mert hisz a svéd korona is, meg a polgári feleség is tör­ténelmi valóság. Hogy Bernadotte maga is alant kezdte ... Parbleu ! — Azt írja továbbá, hogy : »Battenberg Sándor házassága sem soroz­­ható a souverain házak tagjai által kötött mésalliance-ok közé«. T. nem is sorozta azok közé. Sőt nem is beszélt a souverain házak tagjairól, hanem beszélt átaljában fejedelmi személyekről. — Végre, hogy a posta­­kocsisról szóló románcz »megtörtént« volna, azt ugyan T. egy árva szóval se állította. Annyit mondott, hogy ez a románcz talán egyik utolsó költői feldolgozása az efféle szerelmi regényeknek. »Meráni« postakocsist említve czélzott egy magyar költőnek a versére, melyben a meráni grófnő regénye ily czimen van megénekelve. — A »történelmi valóság érdekében« (?) tett óvásra tehát nem volt épen égető szükség. Béke velünk ! Nagyvárad. Egy hölgyhöz. Nem látjuk át, hogy ezekhez a gorombaságokhoz minek kellett önnek a verses forma ? Budapest. Fürdőlevél a fővárosból. A dolgozat megfelel czimé­­nek — képtelenség. N.­­Kanizsa. Z. Zs. Verseit nem közölhetjük. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : KISS JÓZSEF. Főmunkatárs : JUSTH ZSIGMOND. KÉPTALÁNY. A 23. számban közölt képtalány megfejtése: Petőfi Sándor. Helyesen fejtették meg: Paxy Kornél, Antal Géza, Verzár Kálmán, Havas Etelka. BUDAPEST, VII. Kerepesi­ ut 12.1 em. 5. cr 0. Budapest, 1891. Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai r. társulat betűivel. DZCH-B. Z T3 § CD- rf CD O 3 Q. N ® ttq ffi 0 3 -s 'z. p. c. K 7? O: N p:rp O: < 3 — -• OQ0) CD sd.N CD fl) fa t CD Nyers-selyem háncs­ ruhákat ruhánkint 10 frt 56 krért és jobb minőségekben szétküld bér-és vámmentesen HENNEBERG G. (cs. és kir udvari szállító) Zürichben. — Min­ták postafordultával. Levelek bérmentesítése is krajczár.

Next