Hétfői Hírek, 1961 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1961-02-27 / 9. szám

A magyar politikának min­den reménye és minden gondja ott élt a parlamentben, ami­kor a költségvetési javaslatot tárgyalta az országgyűlés. Szá­mok tömkelege hangzott el ennek a vitának a során, olyan számok, amelyek tárgyilagosan egy egész nép életét foglalták össze. És mégis, a költségvetés tárgyalásán résztvevő azt érez­te, hogy ebben a vitában nem számokról beszélnek, hanem emberekről. Ha a pénzügymi­niszter azt mondhatta, hogy ez a költségvetés az optimizmus­nak a költségvetése, érdemes megkeresnünk e komoly kije­lentés mögött álló tényeket. Nem a költségvetés számszerű adatait kívánjuk ezen a he­lyen felsorolni, nem az ország főkönyvelőjének, vagy vala­mely más gazdasági szakértő­jének az összeállítását kíván­juk idézni, hanem azt az em­beri érzést, amely a hallgató­kat, köztük engem is elfogott ennek a vitának a folyamán. Nem számok beszéltek, ha­nem emberek. Nem forintok milliárdjai szóltak az egész or­szág népéhez, hanem emberi szívek, emberi ész. Ha nem or­szággyűlési képviselő lennék, hanem orvosprofesszor és úgy vizsgálnám a költségvetés ha­talmas kötetét, ahogy a pro­fesszor hallgatja a szívdobba­nások gyorsulását vagy lanka­­dását, ha úgy néztem volna ezt a költségvetési vitát, ahogy a professzor nézi az érvelést, akkor ha néha meg is kellene akadni egy-egy tüneten, vég­eredményben a diagnózis egy­értelműen úgy hangzana, hogy: egészséges ez az ember. S ez a megállapítás nemcsak a költ­ségvetésre, de az egész ma­gyar életre is teljes mérték­ben igaz. Hatalmas életakarat és élet­lehetőség bontakozott ki ebben a költségvetési vitában, akkor is, amikor még meglevő hibák­ra, hiányosságokra m­utatott rá az elért nagy eredmények és a kitűzött meg nagyobb célok mellett. Az élet fényei ragyogtak fel az emberi szívekben, amikor a régi parlament csarnokában a mai kor technikai hírközlő vívmányai közepette kigyúltak a jupiterlámpák. A magyar parlamentet, érezte ezt min­den képviselő, nem ezeknek a mesterséges lámpáknak a fé­nye világította be, hanem az életnek a fényei. És ha van még petróleumlámpa Magyar­­országon, annak is odafénylett a lángja a képviselők szívé­hez. Mert a költségvetés nem­csak a számok tárgyilagos tükrében mutatta meg a ma­gyar nép életét, hanem min­den képviselő, aki ott volt, érezte, hogy a pénzügyminisz­ter expozéja, a felszólalók tár­gyilagos és nyugodt hangja mögött ott rezdül az egész ma­gyar nép mai élete, gyerme­keinek, unokáinak jövendő re­­­ménysége. Ez a költségvetési vita mindennapi életünk, jele­nünk és jövőnk számvetése volt, a felsorolt és megvitatott számok mögül mélységes em­beri érzések csillantak elő. És ezért mondjuk, hogy ez nem az ország főkönyvelőjé­nek, a pénzügyminiszternek a beszámolója volt, hanem a magyar életnek a számvetése. Aki a költségvetés vitáját figyelemmel kísérte, elsősor­ban azt érezte, hogy amiről tárgyalnak, nem a képviselők egymás közti ügye, hanem közös ügye minden magyar embernek. Olyan közös ügy, amelyben becsületes emberek egymáshoz szólva azt kérde­zik: „No, édes komám, jól gazdálkodtunk-e?” Most, a költségvetési vita után az em­berek még világosabban ér­zik, hogy a Magyar Népköz­társaság kormánya nem ma­radt adós a bizalomért az or­szág polgárainak, becsülete­sen gazdálkodott, jól istápol­­ta a rábízott vagyont, igazol­ta a bizalmat azok iránt, akik annyi gonddal, átvirrasztott éjszakával törődnek a magyar nép sorsával. A költségvetési vita az élet fényeit bontakoztatta ki, an­nak az új magyar életnek a fényeit, amely mögött, ha akad is még gond, s nemegy­szer türelmetlenség is, jellem­zője az alkotó szándék, az er­kölcsi tisztaság, a valóra váló reménység. Olyan ez a gond és türelmetlenség, olyan ez a reménység, mint az, amely el­tölti az embert, ha tavaszi hajnalokon kimegy a magyar mezőkre. Mit lát ilyenkor? A felbukkanó nap sugarát, a le­hulló harmat gyöngyszemeit, s gonddal, türelmetlenséggel és reménységgel teli várja a termékenyítő, életnövesztő eső cseppjeit. Annak az ember­nek az érzései ezek, aki tud­ja, hogy a magáén a magáét gondozza, műveli. A költségvetés kijelölte kö­vetendő utunk közvetlenül előttünk álló szakaszát. Ezt a költségvetést szakemberek öntötték számokba, de egész magyar népünk eredményei és törekvései adják meg a tartal­mát. xoon AZ ÉLET FÉNYEI Írta: Parragi György Idén ezer, jövőre további ezer öröklakás épül Budapesten . Az idén a fővárosban több mint ezer öröklakás épül Az építkezések gyors ütemben haladnak. Az első öröklakásos ház április végére elkészül az Apáczai Cserei János utca 1. szám alatti telken. Néhány nappal később a Kárpát utcá­ban három ház építését feje­zik be. A Lágymányoson öt ház épül, a Szent István park­nál kettő, a Hegedűs Gyula utcában két ház, az Attila kör­úton ugyancsak két ház örök­lakásokkal. A nyár folyamán beköltözhetővé válik a Csaná­di utcában, az Egyetem utcá­ban egy-egy öröklakásos ház. A legnagyobb foghíj-beépítés a Madách téren folyik. Itt 147 öröklakás épül. Előreláthatóan ebben az évben ez az építke­zés is befejeződik. Ugyaneb­ben az időben a Pannónia ut­cában 97 lakást adnak át ren­deltetésének. Még az­­ idén további, csak­nem ezer öröklakás építését kezdik meg, amelyekbe jövő évben beköltözhetnek a lakók. é , MA**«* f: ~. ? *rzió Ára: 1 Ft Totó-eredmények V. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM POLITIKAI HETILAP 1961. FEBRUÁR 27. HÉTFŐ |‘|~ i.ifiTl | Épül Közép-Európa legnagyobb gyárkéménye| Mi okozza a vasúti baleseteket ? | Meglepetésekkel indult az NB I.­­ Hétfőn indul az első kalauz nélküli autóbusz Megváltozik a körzeti orvosok rendelési ideje őrjárat a fiatalok érdekében Újabb adatok a bolygóközi állomásról könnyí tme*a^^ A kongói kormánycsapatok elérték Leopoldville tartomány határát A lakosság örömujjongással fogadja az előnyomni a csapatokat — ismeri el az ENSZ-meghívott jelentése Leopoldville, február 26. (MTI) Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint a Stanleyville-ben székelő kon­gói törvényes kormány csapa­tainak egy része — mintegy­ ötszáz katona —, miután részt vett Luluabourg felszabadítá­sában a lázadók uralma alól, nyugat felé haladva elérte a Leopoldville tartomány hatá­rán fekvő Port Francqui fon­tos közlekedési csomópontot. A Leopoldville-be érkezett jelentések szerint — közli a Reuter — a lakosság minde­nütt örömmel üdvözölte az át­vonuló katonákat. Leopoldvil­­le-t jól tájékozott körök közöl­ték, hogy az útjukba eső váro­sok és falvak lakosai tömege­sen csatlakoztak a csapatok­hoz. A stanleyville-i csapatok előnyomulásuk során útjukba ejtik majd Kikvit városát, Kamitatunak, a Lumumbához hű tartományi kormányzónak szülőföldjét, ahol Lumumbát is szívélyesen fogadták mene­külésekor — írja a Reuter. Az MTI New York-i jelen­tése szerint az ENSZ székhe­lyén közzétették Dayalnak, az ENSZ kongói megbízottjának legutóbbi jelentését. A jelen­tés azt állítja, hogy némi ja­vulás következett be a hely­zetben, „noha a polgárháború veszélye továbbra is igen nagy”. Dayal jelentése elmondja, hogy egy Prolin nevű belga százados parancsnoksága alatt álló egység Piana térségében falvakat égetett fel és „kőszí­vű közönyösséggel viselkedett a helyi lakossággal szemben”. A jelentés beszámol arról is, hogy Lisala városában a pol­gári lakosság fellázadt Mobutu csapatainak rémuralma ellen. A Mobutu-féle bandák — amelyek különböző telítette­ket követtek el a lakosság el­leni — laktanyájukban bariká­­dozták el magukat. Dayal jelentéséhez utólag kiegészítést csatolt, amely köz­li, hogy a Luluabourgból érke­zett hírek szerint a város la­kossága „öröm,ujjongva fogad­ta a kongói törvényes kormány bevonuló csapatait”. Dayal további értesülései szerint Kaszai tartomány kormánya nem támasztott nehézségeket a tartományi főváros elfogla­lása ellen és „készen áll együttműködni a bevonult csapatok parancsnokságával Híre kelt, hogy az ENSZ- főtitkár kongói tanácsadó bi­zottsága megegyezett: a Biz­tonsági Tanács február 20-án hozott határozata egyik pont­jának végrehajtása végett háromtagú bizottságot létesít Lumumba, volt törvényes mi­niszterelnök és társai meggyil­kolásának kivizsgálására. " Magyar kormányküldöttség érkezett Berlinbe Berlin, február 26 .MT® A Kölcsönös Gazdasági Se­­gítség Tanácsának XIV. ülés­szakán és a március 4-én nyíló tavaszi lipcsei vásáron részt vevő m­agyar kormányküldött­ség különvonata vasárnap dél­után megérkezett Berlinbe. A magyar kormánydelegáció vezetőjét, Apró Antalt, a Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tesét és a küldöttség többi tag­ját, Kiss Árpádot, a Tervhiva­tal elnökét, Friss István or­szággyűlési képviselőt, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetőjét és Kará­­di Gyulát, a külkereskedelmi miniszter első helyettesét az Ostbahnhofon Bruno Leusch­­ner, az NDK minisztertaná­csának elnökhelyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, Jo­hannes König külügyminisz­terhelyettes, Kurt Enkelmann külkereskedelmi és belnémet kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Robert Menzel közleke­désügyi miniszterhelyettes fo­gadták.­A magyar kormányküldött­ség fogadásán­­ jelen voltak Rostás István, a Magyar Nép­­köztársaság berlini nagykövete és a nagykövetség tagjai. A budapesti t urcák felújításának és neonosításának idei menetrendje A fővárosi tanács közleke­dési osztályán közölték, hogy az idei útépítési program ke­retében a főváros negyven pontján végeznek felújítási és átépítési munkákat. A cél: a már megkezdett, vagy évek óta elhúzódó építkezések tel­jes befejezése, illetve egy-egy közlekedési probléma végle­ges felszámolása. E program­ba illeszkedik be az­ Isten­hegyi úti építkezés, ahol évek óta egy-egy szakaszt építettek át. Itt az idén további jelen­tős felújításra kerül sor, s így a jövő esztendőben már teljesen befejeződhet ezen a fontos útvonalon a mun­ka. Ebben az évben korszerűsí­tik a Szabadsághegyen, az Is­tenhegyi úthoz csatlakozó Dia­na utcát is. Igen jelentős munkálatok érnek véget a XIII. kerületi Reitter Ferenc utcában, s az év végére teljesen elkészül a 2500 méter hosszú gyors­­autóút. A Mauthner Sándor utcából ide terelik majd át az angyalföldi és az újpesti jára­tok egy részét, s a régi autóbuszút kizáró­lag az amúgy is nagy köz­úti forgalom , lebonyolítá­sára szolgál majd. Az új autóút a legmodernebb követelményeknek is megfelel, s akár a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsvonalon, az út kö­zepén itt is, korlát választja el egymástól a kétszer hét méter széles betonutat. A Reitter F­erenc utcai korszerű útnak nagy szerepe lesz majd a Hungária úti aluljáró át­építése után is. Megindultak az útépítés előtti munkák a Nagykörút és Üllői út kereszteződésénél is, ahol a különböző kábelfekte­téseket már elvégezték; a kö­vetkező hónapokban még több más földalatti vezeték és csa­torna átépítésére kerül sor, majd a nyár folyamán az utat is újjáalakítják. Ez a keresz­teződés hasonló lesz a Kö­vemben 7. térhez, s a jármű­vek kis ívben be is fordul­hatnak majd ezen a fontos közlekedési csomóponton. Egyidejűleg az Üllői utat is átépítik a Mária utca és a Kisfaludy utca kö­zötti szakaszán. Jelentősebb útépítésekre k­e­­rül sor a Ceglédi úton és a Bihari úton is,­­ ezáltal a IX. és a X. kerület jobb összeköt­tetését biztosítják. Átépítik a Gorkij fasor úttestét is, ahol a nagy trolibuszforgalom kö­vetkeztében az aszfalt alatti alépítmény meggyengült. Em­lítésre méltó útépítkezésre ke­rült sor a XXI. kerületben, a Hollandi utcában is, melynek segítségével autóbuszokkal is megközelíthetik majd a cse­peliek strandfürdőjüket. Végül közölték, hogy az Üllői úti keresztezésen kívül, ebben az évben a Körúton és a Rákóczi , úton nem végeznek újabb út-átépítéseket. Jóváhagyták az Elektromos Művek idei azonosítási tervét, s ennek alapján tájékoztatást kaptunk, hogy Budapest me­lyik útjain gyullad ki az év folyamán a korszerű neon­cső, illetve higanygőzlámpa. A Pozsonyi úton végig fény­csöveket szerelnek fel, s a Váci úton a Lehel tértől egé­szen Újpestig szintén végig neonfénybe borul az utca. Neonosítják a Baross utcát, a Lehel utat, valamint a Bimbó utat és az Alkotás utcát. Több más úton,­ a környék hangu­latának jobban megfelelő, de ugyancsak erős fényt sugárzó higanygőzlámpákat szerelnek fel. Még ez év folyamán a Népköztársaság útján, a Baj­­csy-Zsilinszky út és a Novem­ber 7. tér között szerelik fel a higanygőzlámpákat, továbbá az Üllői út jelentős szakaszán. Higanygőzlámpát kap a Szent István park és a Reitter Fe­renc utca is. Régi malmokból — új gyárak A költségvetési javaslat országgyűlési módosítása nyomán fokozottan fejlesztik a sütőipart és a baromf­itakarmány-ellátást Az országgyűlés költségve­tési vitája során az élelmezés­­ügyi tárcához kapcsolódó fel­adatok eredményesebb megol­dására több hasznos javaslat hangzott el. A pénzügyminisz­ter vitazáró beszédében kö­zölte, hogy a kormányzat eze­ket a javaslatokat magáévá­­ tette, és az országgyűlés e két módosítás figyelembevételével fogadta el a költségvetési ja­vaslatot. A módosítások lénye­ge, hogy a sütőipari üzemek­nél, valamint a baromfite­nyésztés fejlesztését elősegítő takarmánykeverő üzemek léte­sítésénél növelik a beruházási kereteket. Sütor­a­­ beruházá­sokra már a jövő hónapban to­vábbi 34 millió forintot kap a tárca, a takarmánykeverő üze­mek céljaira pedig megfelelő beruházási hitel segítségével­ 14 megyében 38 új üzemet hoz­nak létre. Az Élelmezésügyi Miniszté­riumban elmondották, hogy a takarmánykeverő üzemeket külföldi tapasztalatok alapján létesítették, eddig zömmel a dunántúli megyékben, ahol az állattenyésztés fejlettsége ezt jobban megkívánta. Az üzem működésének a lényege, hogy mesterséges úton olyan össze­tételű takarmányt állít elő, amely meggyorsítja a baromfi­hizlalást. A csirkék nevelési idejének jelentős megrövidí­tése sokban segíti a városok tökéletesebb ellátását. Ezek a nálunk korábban ismeretlen gyárak már minden megyében szerelés alatt állnak. Ez év vé­gére az országban körülbelül 80 ilyen üzem kezdi meg mű­ködését és segíti az állatte­nyésztés fejlődését. A takarmánykeverő üzemek létesítéséhez aránylag kevés beruházás szükséges. Zömmel régi malmokat alakítanak át, felhasználják megfelelően át­alakítva a­z ottani gépeket is. Az itt előállított takarmányok tápértéke igen magas, összeté­telük általában a következő: vitaminok, ásványi anyagok, antibiotikumok, búzacsíra, ola­jos magvak, és húsliszt

Next