Hétfői Hírek, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-03 / 27. szám
Lipi bácsi elment... Szombaton, 88 éves korában elhunyt Herman Lipót festőművész, a szeretett, népszerű Lipi bácsi. Nagy művész, igaz ember volt, szimbólum, fogalom és példakép. Neve, életműve összeforrott szeretett városával, Budapesttel, a Gellértheggyel — ahol élt és alkotott — a Fészekkel és a Hungáriával, ahol néhány éve még mindennapos vendég volt. A híres művészasztal, a Fehér Holló társaság egyik alapító és rangidős tagja volt, gellérthegyi otthona pedig a magyar irodalom és képzőművészet legrangosabb képviselőinek kedves találkozóhelye. Lipi bácsi híres volt nemcsak mint festőművész, hanem mint élő anekdotagyűjtemény is. Fáradhatatlan munkabírásáról legendák születtek: szinte halála napjáig festett, s írta — rajzolta emlékeit, kékfedelű irkáiba. Nemrég büszkélkedett vele: már a húszezredik oldalnál tart... Eddig csak töredékek jelentek meg belőle, 1958-ban kiadott „Művészasztal” című, ma már könyvritkaságnak számító kötetében. Herman Lipót a rajongásig szerette a szépet, legyen az egy göcsörtös fa a Gellérthegy oldalában, egy lobogóhajú, barnára sült lány a Duna-parton vagy egy ínycsiklandozó tál a Fészek Klub törzsasztalánál. Az életet szerette, az élet szépségeit ábrázolta ecsettel, ceruzával. (—ft—) Önarckép Halál Velencében Olasz film. Thomas Mann novellájából írta — Micola Badaluccióval — és rendezte: Luchino Visconti. Thomas Mann írásai nem filmre születtek: cselekményük — lemeztelenítve, megfosztva a gondolatoktól, a leíró részek páratlan szépségétől — elvesztik varázsukat, atmoszférájukat. Viscontinak sem sikerült hiánytalanul átmentenie filmszalagra e novellaremeket. Pedig a kor- és környezetrajz aprólékosan hiteles, a színészi alakítások egytől egyig kiválóak, a rendezés érzelem- és gondolatgazdag, az operatőri munka helyenként bravúros. A „Halál Velencében” jelentős mű, de nem éri utól a „Rocco és fivérei"-t és a „Leopárd"-ot, Visconti korábbi, feledhetetlen filmalkotásait. Gustav von Aschenbach alakját Dirk Bogarde kelti életre, Tadzio szerepére pedig Bjorn Andersent választotta ki a rendező. A svéd fiú alkatilag alkalmas is a kulcsfontosságú figura megformálására, de ez nem minden. A kisebb szerepekben Silvana Mangano, Romolo Valii és Mark Burns játéka érdemel elismerést. Kivágják a magas C-t Magyar előadóművészek sikere negyvenegy országban Az adatok azt bizonyítják: az elmúlt évben magyar előadóművészek és együttesek a világ 41 országában léptek a közönség elé, a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig, Ciprustól Kubáig, Gibraltártól Brazíliáig. A koncertigazgatóság — a magyar művészek, együttesek külföldi vendégszereplésének impresszálási díjaiból — forintra átszámítva — 1966-ban nem egész 3 millió, az elmúlt évben pedig már csaknem 13 millió forint bevételt könyvelhetett el A legtöbbször még jelentősebb ez az öszszehasonlítás, ha a komoly zene iránti nemzetközi érdeklődés adatait nézzük meg. A komolyzene 1966- ban mindössze 393 ezer forint impresszálási díjbevételt hozott, tavaly viszont ennek majdnem tízszeresét, mintegy 3 milliót. 1970-hez viszonyítva is 55,4 százalék az emelkedés. A magyar zeneművészet képviselői közül kik szerepeltek az elmúlt évben legtöbbször külföldön? Karmesterek: Ferencsik János, aki hét országban összesen 31 alkalommal vezényelt, valamint Lehel György, aki 33 ízben állt külföldi karmesteri emelvényen. Előadóművészeink közül hosszú évek óta Fischer Annie neve szerepel legtöbbször a világ hangversenytermeinek műsorán. Tavaly 46 koncertet adott, többek között Ausztráliában, Angliában, Dániában, Hollandiában és az NSZK-ban. Kovács Dénes hegedűművész az elmúlt évben összesen 13-szor koncertezett Angliában és Olaszországban. Két ifjú zongoraművészünk: Kocsis Zoltán és Ránky Dezső 1971-ben tört az élvonalba. Kocsis 21, Ránky 25 önálló külföldi hangversennyel. Kiss Gyula hegedűművésznek 13, Szabó Csilla zongoraművésznőnek 12, Perényi Miklós gordonkaművésznek pedig 16 fellépése volt. Az együttesek közül a tavalyi „rekorder”, a Bartókvonósnégyes, 89 fellépéssel. Szerepeltek Angliában, az NSZK-ban, Olaszországban, Hollandiában, a Szovjetunióban, Spanyolországban és Japánban is. A Tátrai-vonósnégyes 32-szer, a Kodályvonósnégyes 18-szor lépett pódiumra külföldön. Az Állami Hangversenyzenekar 26, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara 28 hangversenyt adott, a Madrigál-kórus pedig 9 országban, összesen 24 koncerten szerepelt. Növekszik az érdeklődés a könnyű műfaj magyar képviselői iránt is. Az ő impresszálásukból származó díjbevétel 36 százalékkal volt nagyobb 1971-ben, mint az azt megelőző évben. Ezen belül a hazai beatzenekarok iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés, de éppúgy keresettek voltak a népi zenekarok (például a KISZ rajkózenekara, tavaly 31 alkalommal vendégszerepelt külföldön), a táncosok és az énekesek is. Csak akkor, ha... A növekvő érdeklődés fokozottabb gondosságra készteti a koncertigazgatóságot. A világ legnagyobb hangversenyügynökségei, impresszárióirodái mellett, mind több új, kisebb rendező iroda és impresszárió jelentkezik. Ez utóbbiakkal a koncertigazgatóság csak akkor tárgyal, ha előzőleg meggyőződik arról: megfelelő erkölcsi hitellel és anyagi bázissal rendelkeznek. Többször előfordult ugyanis, hogy olyan külföldi impresszárió akart magyar művészeket szerződtetni, akinek csupán üzleti tervei voltak, bankgaranciája, üzleti tőkéje azonban nem. Ilyen impreszszárió szerette volna lekötni, USA-turnéra Moldován Stefániát, az Állami Operaház kiváló magánénekesnőjét. Mint a koncertiroda ellenőrzése nyomán kiderült: az impresszáriót — szakmai körökben — sehol a világon nem ismerik, anyagi fedezettel nem rendelkezik, ezért a szerződés nem jöhetett létre. A koncertiroda vezetői befejezésül elmondották a HH- nak: munkájuknak csak része a magyar művészek külföldi vendégszereplésének megszervezése és lebonyolítása. Nem kevésbé fontos feladatuk, hogy védjék a külföldre utazó magyar művészek anyagi és erkölcsi érdekeit. Végül: bár fontos a bevétel — hiszen ennek jelentős része a Kulturális Alapnak jut —, impresszálási munkájuk alapja: a hazai közönség se nélkülözze hoszszabb ideig legkiválóbb előadóművészeinket. Garai Tamás ÖN KIVÁLASZTJA, MI ELKÉSZÍTJÜK A budapesti Bútoripari Vállalat közkedvelt „M" családjának termékei a MODUL Lakberendezési Áruházban Bútorfalak furnér- és színválaszték szerint, elemenkénti bontásban. Heverőinket, különféle foteleinket az ön által kiválasztott szövettel készítjük el. Budapest Vill., Bacsó Béla u. 49-51. • DEBRECENBEN július 3-án kezdődik a nemzetközi Bartók Béla kórusfesztivál. Csehszlovákiát a brnói gépgyár madrigál-kórusa képviseli, XVI. és XVII. századi zeneszerzők műveivel. Bemutatják Reznicek 1969-ben írt Magnificat-kantátáját és a világűr hősei tiszteletére az idén alkotott Ignis aeternus című szerzeményét is. A SZMOKTUNOVSZKIJ, a nálunk is népszerű kiváló szovjet filmművész, a Hamlet, a Bűn és bűnhődés és az Egy év kilenc napja című filmek férfi főszereplője nemrégen fejezte be a forgatást a Puskin nyomán írt Kis tragédiák című filmben, amelyben Mozartot alakítja. A kritika nagy elismeréssel méltatja Szmoktunovszkij játékát. A művész egyébként a közelmúltban a moszkvai Kis Színház tagja lett, ahol Alekszej Tolsztoj egyik tragédiájának főszerepében debütál. Képünkön: Szmoktunovszkij, egyik legutóbbi filmjében, Csajkovszkij szerepében. A filmet az ősszel mutatják be a hazai filmszínházak. • A CANNES-i filmfesztivál idei mezőnyéből nyolc produkciót vásárolt meg a Hungarofilm. Ezek: Truman Capote „Üvegház” című társadalmi drámája, az amerikai börtönviszonyokról, Gordon Davison alkotása; „A Catonsville-i kilencek pere”, a vietnami háború ellen tiltakozó „A látogatók”, melyet a világhírű amerikai rendező, Elia Kazan forgatott, az „Egy embert találni” című amerikai vígjáték, a Marx-fivérek 1935-ben készült „Botrány az Operában” című burleszkje, a Peter O’ Toole főszereplésével készült angol filmszatíra: „Az uralkodóosztály”, „A szertartás” című japán film és a cannes-i filmfesztivál egyik legnagyobb sikert aratott filmje, a „Fellini Rómája”. • FÁBRI ZOLTÁN mondja a HH-nak: Most érkeztem Romániából. Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Temesváron kerestem férfifőszereplőket új filmemhez. Forgatása augusztus elején kezdődik. Címe: „Plusz mínusz egy nap” . Bodor Ádám fiatal kolozsvári író novellájából készül. A történet egy háborús bűnösről szól, aki 25 éves börtönbüntetése letöltése után most szabadult. A film operatőrje Illés György lesz. A KESSLER NŐVÉREK 9 — magyar tévéfilmen. „Revü a kofferban” címmel tízrészesre tervezett, egyenként egyórás színes varieté-revü sorozat forgatása kezdődik az ősszel a televízióban. A forgatókönyvet Karádi Béla írja, a sorozatot Bánki Iván rendezi. Az egyes részekben a legnépszerűbb magyar komikusok, artisták, énekesek és táncosok mellett egyegy világhírű vendégművész is fellép. Az első részben az eddig csak filmen látott énekes-táncos ikerpár, az NSZK-beli Kessler nővérek, a másodikban pedig Rudy Carrel svájci—francia „show-man” — azaz, nem pontos fordításban: revükonferanszié. Az első részt — a Kessler nővérekkel — a tervek szerint szilveszterkor láthatjuk. 9 BÉRES ILONA szeptember közepétől a Kamara Varietében vendégszerepel az „Itt-ott-amott” című műsorban, melyet Szenes Iván írt és Horváth Tivadar rendez. 9 OLIMPIAI SZÜNET. A Fővárosi Nagycirkusz egész nyáron játszik, csak az olimpiai játékok ideje alatt tartja zárva kapuit. Szeptember közepétől „eljegesítik” a porondot: egy francia jégrevütársulat, a „Paris Glace-Varieté” vendégszerepel két hónapig a városligeti cirkuszban. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kora délutántól hajnalig tartanak a próbák Verdi „Attila” című operájából, melynek bemutatója július 7-én lesz. Képünkön: Lamberto Gardelli, az előadás karmestere, Gregor József, a címszereplő és Marton Éva, Obadella alakítója. Jobb szélen a rendező: Gian Carlo Del Monaco. (Esztergály felv.) — a szereplők kitűnő telje-