Hétfői Hírek, 1978. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-03 / 27. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1978. JÚLIUS 3., S­ÉTFŐ MOSZKVA: „Azt szeretném, ha nemcsak úgy ismernének, mint az első lengyelt, aki szovjet űrhajóval űrutazásra ment, hanem úgy, mint aki derekasan megdolgozott a vi­lágűrben és elérte azt, amit vártak tőle.” Felvételizők közü­ ! Mikor város a város Interjú Tízpróbáz­ott Totó Bessenyeivel - nyeremények­­ a 8. oldalon­­ A 90 es évektől Vizsgára készülnek a magyar űrhajósjelöltek is Az első lengyel űrhajós, Miroslaw Hermaszewski mondta ezt, még a Szojuz 30. rajtja előtt, s a világűrből ér­­kező hírek szerint végre is hajtja ezt a programot, s minden előírt feladatot igyekszik — szovjet űrhajós­társai segítségével — a maxi­mális eredménnyel teljesíte­ni. A programot a két ország tudósai közösen dolgozták ki, s vannak olyan elemei is, amelyek már jó előre nagy érdeklődést keltet­tek. Ezek közé tartozik például az ízlelés módosulásának vizs­gálata. A korábbi űrutazások során kiderült, az űrhajósok­nak nem ízlik minden ma­gukkal vitt étel , pedig azo­kat a Földön kipróbálták, s csak azt csomagolták be, amelyik megnyerte tetszésü­ket Az ízek azonban vala­hogy módosulnak. Miért és hogyan? — ez a kérdés ér­dekli a lengyel tudósokat. Egy kis műszer, amelynek végződését az űrhajósok a szájukba veszik, kimutatja, hogyan alakul az ingerkü­szöb, így kiderül, hogy miként kell a földi konyhában változtatni az űrhajós­­menün. — FOLYTATÁS A 3. OLDALON Félévi mérleg 42 nagyberuházásról Tíz nap múlva átadják az ózdi acélművet Létszámhiány a metróépítésnél Az idén különös gondot kell fordítani a beruházási folya­mat tervszerűségére, mert a népgazdaság erőforrásai nem teszik lehetővé, hogy a beruházások száma tovább növeked­jék. Ez a gyors növekedés veszélyeztette az utóbbi években a népgazdaság egyensúlyának javítását, ezért az idén csak két új állam­i nagyberuházás indult, s inkább a korábban megkezdettek befejezésének meggyorsítására került előtérbe. A 43 állami nagyberuházáson milyen tapasztalatokkal zárult az első félév? Hol dolgoznak jól, hol van késedelem? — A múlt évihez képest — tizeneggyel — csökkent a nagyberuházások száma — tájékoztattak az Állami Fej­lesztési Banknál. — Ez né­hány területen lehetővé tette a munkáslétszám és a kapa­citások koncentrálását, sok­helyütt csökkentek a lemara­dások. Néhány pozitív példa: A Székesfehérvári Köny­­nyűfémmű új beruházásá­nak indítását jól előkészítet­ték, előre megrendelték a gé­peket, biztosították az anya­got és a szükséges munka­erőt, így március 31-én az el­ső 40­00 tonna kapacitású üzem termelni kezdett. A terv szerint folyik a munka, a Rábai Cukorgyár építésénél is. A deáki bauxitbányánál jól haladnak az építők, túl­teljesítették az éves tervet, így a bánya hamarosan fel­jár, kapacitással termelhet. Jól vizsgáztak a kivitelezők az Ózdi Kohászati Üzemek épí­tésénél is: a közelmúltban átadták a továbbfejlesztett Siemens-Martin acélmű ösz­­szes termelőberendezését. (A Kohó és Gépipari Miniszté­rium tájékoztatása szerint lyen átadás.­) Ezek a beruházók és kivi­telezők az állami költségve­tés pénzét, az „ingyen pénzt” sajátjuknak érezték. Odafi­gyeltek, segítettek az építők­nek. Sajnos szép számmal akad­nak beruházások, ahol a ha­táridők csúsznak, a költsár — FOLYTATÁS A 3. OLDALON — Olasz elnökválasztás Ma: 7. forduló RÓMA: Ma délután, magyar idő szerint 15.00 órakor tart­ják meg az olasz elnökválasz­tás hetedik fordulóját, mint­hogy vasárnap sem az 5., sem a 6. menet nem hozott ered­ményt. A kereszténydemokraták és a szocialisták a 6. fordulóban is tartózkodtak a szavazástól, a kommunista Amendola pe­dig 350 voksot kapott. A ki­­szivárgott hírek szerint ke­reszténydemokrata vezető kö­rökben már érlelődik az a gondolat, hogy — úgymond — talán célszerű volna, ha elfogadnák a baloldal indít­ványát és a parlamenti több­ség pártjai közösen próbál­nának meg jelöltet állítani. Vietnami hadijelentés a határ menti harcokról HANOI: A Kambodzsával határos vietnami tartományok­ból beérkező hadijelentések összegezése után az UNA hír­ügynökség vasárnap összefog­laló jelentésben számolt be a közelmúlt hadieseményeiről. Június 24-én a vietnami fegyveres erők harcképtelen­né tettek és fogságba ejtettek hatvan kambodzsai katonát, akik illetéktelenül behatol­tak Vietnam területére. Ugyanaznap a hazafias erők megtisztították Taj-Ninh tar­tományt a kambodzsai be­tolakodóktól. összecsapások zajlottak le június 26-án és június 28-án is, amelyek so­rán vietnami katonák mint­egy kétszáz kambodzsait tet­tek harcképtelenné és nagy mennyiségű harci eszközt zsákmányoltak. ­ Az elmúlt hetek csapa­dékos időjárása miatt a Dél- Alföldön több mint 5000 hektár vetés áll víz alatt­ Va­sárnap csaknem ezer vízügyi és mezőgazdasági dolgozó küzdött a belvízzel.­­ Algériába utazott a szekszárdi népi táncegyüttes, 150 perces műsorban magyar­­országi, közte Tolna megyei táncokból tart bemutatókat, írja . Vasárnap is dolgoztak a szegedi új Tisza-híd építésén: a búvárok több méteres víz­réteggel a fejük fölött, lég­kalapácsokkal verték fel a betonréteget.­­ Henry Moore, századunk egyik legnagyobb szobrász­­művésze 80 éves, s ez alka­lomból Londonban kiállítás nyílt az elmúlt kilenc évben készült alkotásaiból. Július 9.: Vasutasnap A következő hétvége — jú­lius második vasárnapja — a vasutasoké. A fővárosban és szerte az országban megü­n­­neplik a 28. vasutasnapot. Azt a 150 ezres gárdát, amely nélkül megállna az ország vérkeringése, Budapesten pénteken a Nyugati pályaud­varon lesz az ünnepélyes tisztavatás, szombaton a Déli pályaudvaron vasutasokat tüntetnek ki. Július 9-én kisvasúti sza­badtéri állandó kiállítás nyí­lik Nagycenken, a Széchenyi Múzeum kastély­állomása mellett. Avatóbeszédet Oroszváry László MÁV ve­zérigazgató-helyettes mond, a kiállítást dr. Czére Béla, a Közlekedési Múzeum főigaz­gatója mutatja be a résztve­vőknek. Borult idő Hétfőn: 22-27 fok C­sillebérc Csillebércben az a legcso­dálatosabb, hogy valahol mindig csomagolnak, valahol mindig készülnek ide, talán éppen most rakják b­e gon­dosan összehajtogatott nyak­kendőjüket a gyerekek. A 237 holdas erdő susogó öreg tölgyfái hatalmassá nö­vekedtek, csak az úttörőtá­bor nem öregedett. Pedig most 30 éves a „Csillebérci csoda”, ahogy az első láto­gatók között ittjárt Szabó Pál nevezte. Azóta számát sem tudják, de százezrekre becsülik az­t 1960-ig sátortá­borokban, azóta pedig a 120 millió forintból megépült két altábor kőházaiban az egész országból, sőt az egész vi­agról idesereglő gyerekek számát. A gyerekeket, a piros- és kéknyakkendősö­­ket, akik felnőtté nőve is fújják még a csillebérci in­dulót: „Lent, hol a tölgyek őrzik a völgyet, / Kúszik az erdei út, / Átszeli bújva, újra meg újra / Körben a völgy­­koszorút.” Idén az eltelt 30 esztendő­re emlékeznek a pajtások­. Egy­­turnusban ezerkétszá­­zan, évente több mint tíz­ezren ülnek nyaranta a tá­bortűz mellett, miközben a vén fák rábólintanak: me­gint énekszóra, játékra, ba­­rátkozásra, romantikára érett egy újabb nemzedék... (Fotó: Apostol Péter) Autóvezetésre alkalmatlan... • • Idősek a volánnál • 30 óra kevés • Képességvizsgálat Három hónapja lépett élet­be a közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló közlekedés- és postaügyi, illetve belügyminiszteri együt­tes rendelet. A többi közt ki­mondja: kötelező alkalmassági vizsgán kell megjelenniük azoknak, akik öt sikertelen gyakorlati vizsga után is jogo­sítványt akarnak szerezni. Perczel Tamással, az Autóköz­lekedési Pályaalkalmasság­vizsgáló Intézet igazgatójával beszélgettünk az elmúlt ne­gyedév tapasztalatairól. — Csaknem 450, ötször bu­kott gépkocsivezető-jelöltet vizsgáltunk meg eddig — mondja —, 35 százalékukat találtuk alkalmatlannak. A többségről tehát kiderült, hogy megtanítható a gépko­csivezetésre. Más kérdés, hogy miért nem képesek si­keresen vizsgázni. Az a véle­ményünk, hogy nem az a­lap­­képességgel van baj, hanem — miután ezeknek az embe­reknek a túlnyomó többsége viszonylag magas életkorú (átlagosan 40—50 évesek), az elmúlt évtizedekben nem ta­nultak új mozgásformákat, s a tanulástól is elszoktak. A­­ feladat tehát: a gépjárművezetés okta­tásában lépjenek előre az arra illetékesek, miként lehet és kell ezeket az embereket „befogadóké­pessé”" tenni. Egyébként az elkövetkező időben csökkenni fog a bukottak száma, mivel az áp­rilis elejével életbe lépett rendelkezés hatására sokan nem elégszenek meg a 30 óra gyakorlati vezetéssel, plusz órákat vesznek, felkészül­tebben vágnak neki a vizs­gának. Az ötször bukottak kötelező alkalmassági vizsgá­lata mindenesetre kellő visszajelzéssel szolgál az ok­tatás és a vizsgáztatás szín­vonaláról. Az alkalmasság, illetőleg az alkalmatlanság megállapítá­sára rendkívül alapos vizsgá­latot végeznek az intézet munkatársai. Mérik a bukott vizsgázók reakcióidejét, mesterséges konfliktushely­zet előidézésével ellenőrzik a döntési készséget, külön vizs­gálják az alkalmazkodási képességet (azaz: képes-e az illető alkalmazkodni saját korlátozott lehetőségeihez, nem vállal-e fölösleges koc­kázatot) , a személyiség jegye­ket, a neurózis szintet (vajon a vizsga okozza-e a neuró­zist), kiterjed a vizsgálat az észlelési terjedelem megálla­pítására, az intelligencia­­szintre, s egy útvonalszimu­látor segítségével nyomon követhető, hogy miképpen tud a bukott vizsgázó egy fénypontot akadálytala­nul végigkísérni a képzelet­beli útvonalon. A vizsgálatok végeztével kerül sor a gyakorlati ve­zetésre, valójában a ha­­­­todik vizsgára. Ez utóbbi csaknem ötven per­cig tart, s a tapasztalatokról a vizsgabiztos beszámol a pszichológusnak, aki ezután hosszasan elbeszélget a­­ je­lölttel. — Az ötször bukottak 15 százaléka ezen a hatodik vizs­gán megfelelő eredményt ért el, ők tehát jogosítványt kapnak — folytatja­ az igaz­gató. Az alkalmatlanok két évig nem jelentkezhetnek újabb vizsgára, azok pe­dig, akik a mi vélemé­nyünk szerint alkalmasak lehetnek gépkocsiveze­tésre, újra nekivághat­nak a vizsgának. Az alkalmatlanok jórésze persze nem akar belenyu­godni a döntésbe: több mint 90 százalékuk megfellebbezi a határozatot. Holott nem szégyen, nem személyiséghi­ba, hogy valaki nem való vo­lán mellé!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék