Hétfői Hírek, 1984. július-október (28. évfolyam, 27-41. szám)

1984-10-08 / 41. szám

Válogathatunk zöldségből, gyümölcsből a piacokon. A Hal­ler téren a hét végén 17—18 forintért mérték a csemegesző­lő kilóját. Apostol felv. Összetorlódtak az őszi munkák Két Műszakká a földeken Késésben a szüret A kedvezőtlen időjárás miatt összetorlódtak a me­zőgazdaságban az időszerű munkák. A termelőszövetke­zetekben és állami gazdasá­gokban ezért nyújtott vagy két műszakban dolgoznak az­­emberek és a gépek. Az el­múlt napok esőzései ugyan szüneteltettek néhány mun­kát, de haszonnal is jártak: megkönnyítették a talaj­­előkészítést, és segítették a gyors és egyenletes ke­lést. A legkisebb lemaradás, az elmúlt évihez képest a bur­gonya szedésénél van, amely rövidesen a befejezéshez kö­zeledik. A cukorrépa a gyá­rak igényeinek megfelelően kerül ki a földből. A termés ugyanis egyelőre még nem tárolható veszteség nélkül hosszabb ideig. Ütemesen folyik a napraforgó betaka­rítása is. A szójának mint­egy a felét szedték le az üze­mek. A rizs aratásához pe­dig csupán néhány helyütt fogtak hozzá. A gazdaságok a silókuko­rica nagy részét már leszecs­kázták. Mindenütt megkezdődött a szemes tengeri „töré­se”. Először a rövidebb tenyész­idejű fajták tábláin jelentek meg a kombájnok. A sze­m­ek nedvességtartalma egye­lőre még nagy, ezért szárí­tani szükséges a termést. A kertészetekben is meg­élénkült a munka. Szedik a paprikát, a paradicsomot, a szilvát és a körtét. Az almás­kertek közepes termést ígér­nek, de ez is elegendő a ki­egyensúlyozott hazai ellá­táshoz, és exportkötelezett­ségeink teljesítése sincs ve­szélyben. A szőlőszüret mintegy háromhetes késésben van. A csemegeszőlő is késve ke­rült nagyobb mennyiségben a piacokra. A borszőlő szü­retelése pedig csak a na­pokban kezdődött meg a gazdaságokban. A történelmi borvidéken a munka dan­dárja e hónap második felé­ben várható. A szőlősgazdák meleg, száraz, napos időben reménykednek, mert akkor emelkedik a szemek cukor­foka. Nagy ütemben végzik a gazdaságok az ősziek talaj­­előkészítését. Az őszi káposz­tarepcét 68 ezer hektáron már elvetették az üzemek, szépen kel. Sokfelé vetik az árpát, s nemsokára hozzá­látnak a búza vetéséhez is. A tavaszi vetésű növények alá a mélyszántás zömét majd novemberben végzik el. (mécs) ! Minisztériumi tájékoztatás Tartalmi korszerűsítés a pedagógusképzésben Felvételinél: komplex személyiségvizsgálat is! — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — már az ezredforduló után várhatóan újabb csúcs tornyosul, s vált­ja fel a demográfiai apályt. (Szülőképes korba lépnek a 70-es évek nagylétszámú né­pesség-korosztályai. ( A szerk.). Ehhez kell hozzá­igazítani a képzést, számol­va a társadalmi és pedagó­giai igényekkel. Mindennek ismeretében készült el nemrég a minisz­térium irányelveinek együt­tese a pedagógusképzés fej­lesztésére. Először a meny­­nyiségi fejlesztésről. El kell érni a 80-as évek végére a képesítés nélküli pedagógu­sok alkalmazásának meg­szüntetését! Az óvónőkép­zésben az elv: felkészülni a későbbi, az 1990-es években várható gyereklétszám­emelkedésre, tehát a közép­fokú óvónőképzés csökken­tésével, majd megszünteté­sével egyidejűleg a­ felsőfo­kú képzési létszámot egy kevéssel növelik. Főleg a főváros, Pest megye és a Dél-Dunántúl jobb ellátását tervezik, egyidejűleg kisebb cso­portok szervezése — és döntően — a teljes óvodáskorú népesség el­látása az alapkérdés. (Ilyen mindmáig a magyar óvodaügyben soha nem volt! — A szerk.). A tanítóképzés arányát — bár 1984—1998 között 40 százalékkal csökken az álta­lános iskolai diáklétszám —, fenn kívánják tartani, már csak azért is, hogy kiter­jeszthető legyen az „egész­­napos iskola” formája és kisebb létszámú tanulócso­portok szervezésére sor ke­rülhessen. Ami különleges figyelmet igényel: a fővá­ros, Pest megye és Dél-Al­föld tanítószükségletét meg­felelően biztosítani kell.­ A főiskolai szintű tanárképzés­ben legalább 1987-ig célsze­rű fenntartani a mai, meg­emelt felvételi keretszámo­kat. (Budapesten speciális esti oktatás szervezése is szükséges volt az általános iskolák felső tagozatának pedagógusellátásához). A későbbiekben ezt a tanár­­képzési szintet várhatóan csökkentik. Idén kezdték nö­velni az egyetemi szintű ta­nárképzésben a keretszámo­kat; ezen a területen a táv­lati munkák az egységes ta­nárképzés fokozatos kiépíté­sére irányulnak. Megkülönböztetett figye­lemmel foglalkoznak a mi­nisztérium szakemberei a leendő pedagógusok kivá­lasztásával. A gimnáziu­mokból több fiút kell a pá­lyára irányítani — az osz­tályfőnöki munkán is mú­lik ez, de „kedvcsinálás­ként” segíti majd a peda­gógiai-pszichológiai fakul­tatív tárgyak oktatása is. Célszerű lenne képessé­­gi és alkalmassági vizs­gálat bevezetése is — egyelőre kísérleti jelleg­gel — a felvételiknél, úgynevezett komplex sze­mélyiségvizsgálattal kombi­nálva. Várható speciális egészségügyi vizsgálat köte­lezővé tétele is. Ami a képzés tartalmi korszerűsítését illeti, most csak címszavakban említve az elvégzendő feladatokat: a gyakorlati képzés erősítése, az elméleti stúdiumok mel­lett erőteljesebb hivatástu­datformálás, a szaktudomá­nyi képzésben bővebb isme­retanyag, a személyiségfej­lesztés­ jobb elsajátítása, a pszichológia-pedagógia kor­szerű ismeretanyagának ki­dolgozása, több fakultatív stúdium — és még egész sor lépés kimunkálása, ifjú­ságvédelemtől az anyanyelvi nevelésig. Szorgalmazzák, hogy a hallgatók már tanu­lóéveik alatt sokat legyenek az iskolákban, közelebb ke­rüljenek a diákokhoz, job­ban és hamarabb­­ kiderül­hessen, milyen pedagógusok válnak belőlük... Szerepel a tervekben táv­lati perspektívaként, mi­ként teremthető meg a ta­nárképző főiskolákon az öt­éves, a tanítóképzésben pe­dig a négyéves képzési idő. Érdekes és hasznos el­gondolás, hogy az egy tanári szakból történő képesítés megszervezé­sét is lehetővé tegyék a tanítói oklevél mellé a tanítóképzőkben. Szakmai kipróbálásra ha­marosan sor kerül majd az elvek végleges formába ön­tése előtt. Gyors munkame­netet tart szükségesnek a minisztérium; a nevelők képzésében átfogó és sürgős lépések megtételét igényli az oktatáspolitikától a társada­lom. Várkonyi Margit Melegvárak népművésze Remekek a hamarosan megnyíló kályha- és kandallószalonban Ilyenkorra ugyebár csak megrakatni a cserépkályhát, nehogy váratlanul érje az embert a fránya hideg. Mert mostanság ismét divatba jött az ősi fűtési mód. A ritka szakma egyik jeles művelője Karcagon, a híres tiszántúli fazekasfellegvár­ban él, de országszerte isme­rik. Munkájának dicsérete szájhagyomány útján terjed. Így aztán hol a Dunántúl szegletében, hol a főváros egyik családi házában, hol valamelyik környező község­ben építi agyagból, zománc­ból a kis melegvárakat. Édes­apjától örökölte a mestersé­get, leérettségizett, de addig­ra már eldöntötte: apja nyomdokaiba lép. A hatvanas évek elején rangot jelentett, ha valaki kályhás lehetett. Aztán hirtelenjében — a kor­szerű fűtési eljárások betö­résével — sokan elpártoltak a cserépkályháktól. — Nem estem kétségbe — emlékezik Rusai István, aki­nek a mesterlevele mellé a „népi iparművész” titulus is jár —, belevetettem magam a fazekasságba. Országos pá­lyázatokon vettem részt, nem is rossz eredménnyel. A kály­harakás után megtanultam a csempekészítést is. Azóta csak a magam égette* agyag­ból készítek kályhákat. Nyolc éve önállósultam. Átéltem a „krízist”: a hetvenes évek közepén szinte csakis hordoz­ható vagy zsákkályhákra volt szükség. Most azonban már valóban nem panaszkodha­­tom tétlenségre. Mi a jó kályha titka? Elő­ször is: egyenletesen melegít­sen, amit a belső füstjáratok mesteri kialakításával lehet elérni. És persze a sárgaföld! Hiába épít kályhát, mondjuk, Hajdúszoboszlón, ő a karcagi anyagot viszi magával. Aztán a belső bélés. Nem szabad fu­karkodni a kidolgozott sárral. Busai István otthona akár egy bemutatóterem: az elő­szobában Kossuth-címeres „melegokácó”, benn, a szo­bában pedig egy mennyezetig érő, Zsigmond-kori, úgyne­vezett fiókos műremek. Idei utolsó remekét most készíti Budapesten. A Baross utca és a Kálvin tér sarkán rövidesen kályha- és kandal­lószalon nyílik. A legjobb ha­zai mesterek mintadarabjait a helyszínen lehet megren­delni. K. D. P. Körjárat lakásügyben Saját kockázat Mi­dfiá­ítan a lópénzzel Kötvényből kétféle : Nem kellett a maxi ® Otthonok „járulékkal’’ Két éve adott a lehetőség, hogy az építőipari vállalatok és szövetkezetek saját kockázatukra lakást építsenek. A kez­deményezésekben Bács-Kiskun megye járt az élen. Amikor Csapó István, a Kiskunfélegyházi Tanács Épí­tőipari Vállalat igazgatója vállalkozási szándékával kil lincselni kezdett, ilyen vá­laszokat kapott: „Őszinte részvétem”. A pesszimista vélemények ellenére megsze­rezte a szükséges engedélye­ket, s az országban elsőként két városban úgynevezett kötvény lakások építésébe fo­gott. A szükséges pénzt a Magyar Nemzeti Bankkal közösen értékpapírok kibo­csátásával teremtette elő. — Kétfélét lehetett je­gyezni — tájékoztattak az MNB-nél —, lakásépítési kötvényt, mely ötéves lekö­tésre évi 10 százalékos ka­matot fizet és lakás-elővásár­lási kötvényt, kétéves lekö­tésre­ évi 7 százalékos ka­matra. Garázsért legalább 50 ezer, lakásért pedig Kiskun­halason minimum 100 ezer, Kiskunfélegyházán 110 ezer forint értékben kellett köt­vényt jegyezni. Az ered­mény? Minden értékpapír gazdára talált. Jelenleg Kiskunhalason 44, Kiskunfélegyházán pedig 35 lakás épül a ter­veknek megfelelő ütem­ben. A jövő év őszére készülnek el, s úgy tetszik az értéke­sítéssel sem lesznek gondok. Más a helyzet a többi vál­lalkozásnál. Baján 12 lakás épül, a beruházás még fo­lyamatban van. A négyzet- 1 méterenkénti 15 600 forintos irányár alapján azonban várható, hogy értékesítési gondok lesznek. Ugyanígy a lakásokat kínáló Kecskemé­ten is. De mi is történt a megyeszékhelyen ? — 103 négyzetméteres la­kásokat is építettünk, hogy bővítsük a választékot, elő­segítsük a minőségi csere­igényeket — közölte Dudás Ede, az OTP Bács-Kiskun megyei igazgatója. — A vé­telár 1,3 millió. Azt hittük, vonzóak lesznek ezek­ a nagylakások. Tévedtünk. Pe­dig kedvezményes kölcsönt és szociálpolitikai kedvez­ményt is biztosítunk a vá­sárláshoz. E lakótelepi nagylakások hónapok óta mégis el­adhatatlanok. Megyénkben, úgy tetszik, legfeljebb egymillió-egymil­lió-kétszázezer forintig lehet elmenni... Az OTP most plakátokon hirdeti nagylakásait, s a jö­vőben csak kisebbekkel, leg­feljebb 80 négyzetméterig próbálkozik. A BÁCSÉP­­SZER 8 különálló extra la­kást épített Kecskeméten, a kiskunhalasihoz hasonlóan saját kockázatára. Később kezdte mint a többi, s min­denkit megelőzve el is ké­szült sorházával. A kétszin­tes lakások 126 négyzetmé­teresek, áruk 1,6 millió. Ám a magas ár ezúttal is sokakat elriasztott. Már jó ideje kínálják tet­szetős kivitelű épületeiket, de néhánynak még ma sincs gazdája. Bedobjákt-e a törölközőt? — Jó tanulópénz volt, s az is haszon, hogy nem veszteséges — mondja vál­lalkozásukról dr. Gáthy Fe­renc igazgató. — Ma már tudom, hiba volt a város­­központtól három kilométer­re, s főleg lakótelepen ilyen luxuslakásokat építeni. A második „fordulót” most kezdjük. Ezúttal olyasmit építünk, ami még a szabad­piacon is hiánycikk. S hoz­zá jó helyen, a kórház kö­zelében. A lakásokat butik, orvosi rendelő, italm­érés, és műterem létesítésére alkalmas 52 négyzetméter alapterüle­tű portálos üzlethelyiség­gel együtt adjuk át. A legkisebb 122, a legna­gyobb 212 négyzetméteres lesz. Még meg se hirdettük, máris híre ment. A legna­gyobb lakások ára megköze­líti a 3 milliót. Úgy látszik, itt a pénz már nem számít, a 11 szuperla­kásra eddig 16-an jelentkez­tek ... Tőke Péter Jebik lehetőség Mit jelenthet a dolgozók számára a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése? — vetődik fel a kérdés a SZOT pénteki ülésén elhang­zottak ismeretében. Nagyobb növekedési ütemet, a terme­lékenyebb munka és nemzet­közi fizetőképességünk to­­vábbjavítása révén az élet­­színvonal és az életkörülmé­nyek javítását. Ösztönzőbb, az eddiginél rugalmasabb vállalati bérgazdálkodást, s a teljesítményekkel jobban arányban álló, a mainál na­gyobb eltéréseket biztosító differenciálást. A szakszervezetek támo­gatják a dolgozók előbbrelé­­pését is elősegítő gazdaság­­irányítás továbbfejlesztése érdekében készített terveze­teket, s hatékonyan közremű­ködnek a kapcsolatos jog­szabályok előkészítésében —■ hangsúlyozták a SZOT ülé­sén. Kiemelték: a teljes és hatékony foglalkoztatásban fejlődésünknek talán a leg­nagyobb tartaléka, hogy min­den ember olyan munkakör­ben és munkahelyen dolgoz­zon, ahol leginkább szükség van rá. És ott kell megta­lálnia leginkább a számítá­sait is. Az új keresetszabá­lyozási rendszertől sokat várnak a dolgozók, ám azt is tudni kell, hogy ez a vál­lalatok között és a kollektí­ván belül is az eddig meg­szokottnál lényegesen na­gyobb kereseti különbsége­ket eredményezhet. (S nem­csak jövedelemnövekedést, hanem rossz munka esetén jövedelemcsökkenést is.) Gál László főtitkárhelyettes azt is kifejtette: a közeljövő egyik legkritikusabb kérdé­se az áremelkedések korlá­tok között tartása. Életszín­vonalpolitikai céljaink ugyanis nem engedhetnek meg nagyobb mértékű inflá­ciót.

Next