Hétfői Hírek, 1984. július-október (28. évfolyam, 27-41. szám)
1984-10-08 / 41. szám
Válogathatunk zöldségből, gyümölcsből a piacokon. A Haller téren a hét végén 17—18 forintért mérték a csemegeszőlő kilóját. Apostol felv. Összetorlódtak az őszi munkák Két Műszakká a földeken Késésben a szüret A kedvezőtlen időjárás miatt összetorlódtak a mezőgazdaságban az időszerű munkák. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban ezért nyújtott vagy két műszakban dolgoznak azemberek és a gépek. Az elmúlt napok esőzései ugyan szüneteltettek néhány munkát, de haszonnal is jártak: megkönnyítették a talajelőkészítést, és segítették a gyors és egyenletes kelést. A legkisebb lemaradás, az elmúlt évihez képest a burgonya szedésénél van, amely rövidesen a befejezéshez közeledik. A cukorrépa a gyárak igényeinek megfelelően kerül ki a földből. A termés ugyanis egyelőre még nem tárolható veszteség nélkül hosszabb ideig. Ütemesen folyik a napraforgó betakarítása is. A szójának mintegy a felét szedték le az üzemek. A rizs aratásához pedig csupán néhány helyütt fogtak hozzá. A gazdaságok a silókukorica nagy részét már leszecskázták. Mindenütt megkezdődött a szemes tengeri „törése”. Először a rövidebb tenyészidejű fajták tábláin jelentek meg a kombájnok. A szemek nedvességtartalma egyelőre még nagy, ezért szárítani szükséges a termést. A kertészetekben is megélénkült a munka. Szedik a paprikát, a paradicsomot, a szilvát és a körtét. Az almáskertek közepes termést ígérnek, de ez is elegendő a kiegyensúlyozott hazai ellátáshoz, és exportkötelezettségeink teljesítése sincs veszélyben. A szőlőszüret mintegy háromhetes késésben van. A csemegeszőlő is késve került nagyobb mennyiségben a piacokra. A borszőlő szüretelése pedig csak a napokban kezdődött meg a gazdaságokban. A történelmi borvidéken a munka dandárja e hónap második felében várható. A szőlősgazdák meleg, száraz, napos időben reménykednek, mert akkor emelkedik a szemek cukorfoka. Nagy ütemben végzik a gazdaságok az ősziek talajelőkészítését. Az őszi káposztarepcét 68 ezer hektáron már elvetették az üzemek, szépen kel. Sokfelé vetik az árpát, s nemsokára hozzálátnak a búza vetéséhez is. A tavaszi vetésű növények alá a mélyszántás zömét majd novemberben végzik el. (mécs) ! Minisztériumi tájékoztatás Tartalmi korszerűsítés a pedagógusképzésben Felvételinél: komplex személyiségvizsgálat is! — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — már az ezredforduló után várhatóan újabb csúcs tornyosul, s váltja fel a demográfiai apályt. (Szülőképes korba lépnek a 70-es évek nagylétszámú népesség-korosztályai. ( A szerk.). Ehhez kell hozzáigazítani a képzést, számolva a társadalmi és pedagógiai igényekkel. Mindennek ismeretében készült el nemrég a minisztérium irányelveinek együttese a pedagógusképzés fejlesztésére. Először a menynyiségi fejlesztésről. El kell érni a 80-as évek végére a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazásának megszüntetését! Az óvónőképzésben az elv: felkészülni a későbbi, az 1990-es években várható gyereklétszámemelkedésre, tehát a középfokú óvónőképzés csökkentésével, majd megszüntetésével egyidejűleg a felsőfokú képzési létszámot egy kevéssel növelik. Főleg a főváros, Pest megye és a Dél-Dunántúl jobb ellátását tervezik, egyidejűleg kisebb csoportok szervezése — és döntően — a teljes óvodáskorú népesség ellátása az alapkérdés. (Ilyen mindmáig a magyar óvodaügyben soha nem volt! — A szerk.). A tanítóképzés arányát — bár 1984—1998 között 40 százalékkal csökken az általános iskolai diáklétszám —, fenn kívánják tartani, már csak azért is, hogy kiterjeszthető legyen az „egésznapos iskola” formája és kisebb létszámú tanulócsoportok szervezésére sor kerülhessen. Ami különleges figyelmet igényel: a főváros, Pest megye és Dél-Alföld tanítószükségletét megfelelően biztosítani kell. A főiskolai szintű tanárképzésben legalább 1987-ig célszerű fenntartani a mai, megemelt felvételi keretszámokat. (Budapesten speciális esti oktatás szervezése is szükséges volt az általános iskolák felső tagozatának pedagógusellátásához). A későbbiekben ezt a tanárképzési szintet várhatóan csökkentik. Idén kezdték növelni az egyetemi szintű tanárképzésben a keretszámokat; ezen a területen a távlati munkák az egységes tanárképzés fokozatos kiépítésére irányulnak. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a minisztérium szakemberei a leendő pedagógusok kiválasztásával. A gimnáziumokból több fiút kell a pályára irányítani — az osztályfőnöki munkán is múlik ez, de „kedvcsinálásként” segíti majd a pedagógiai-pszichológiai fakultatív tárgyak oktatása is. Célszerű lenne képességi és alkalmassági vizsgálat bevezetése is — egyelőre kísérleti jelleggel — a felvételiknél, úgynevezett komplex személyiségvizsgálattal kombinálva. Várható speciális egészségügyi vizsgálat kötelezővé tétele is. Ami a képzés tartalmi korszerűsítését illeti, most csak címszavakban említve az elvégzendő feladatokat: a gyakorlati képzés erősítése, az elméleti stúdiumok mellett erőteljesebb hivatástudatformálás, a szaktudományi képzésben bővebb ismeretanyag, a személyiségfejlesztés jobb elsajátítása, a pszichológia-pedagógia korszerű ismeretanyagának kidolgozása, több fakultatív stúdium — és még egész sor lépés kimunkálása, ifjúságvédelemtől az anyanyelvi nevelésig. Szorgalmazzák, hogy a hallgatók már tanulóéveik alatt sokat legyenek az iskolákban, közelebb kerüljenek a diákokhoz, jobban és hamarabb kiderülhessen, milyen pedagógusok válnak belőlük... Szerepel a tervekben távlati perspektívaként, miként teremthető meg a tanárképző főiskolákon az ötéves, a tanítóképzésben pedig a négyéves képzési idő. Érdekes és hasznos elgondolás, hogy az egy tanári szakból történő képesítés megszervezését is lehetővé tegyék a tanítói oklevél mellé a tanítóképzőkben. Szakmai kipróbálásra hamarosan sor kerül majd az elvek végleges formába öntése előtt. Gyors munkamenetet tart szükségesnek a minisztérium; a nevelők képzésében átfogó és sürgős lépések megtételét igényli az oktatáspolitikától a társadalom. Várkonyi Margit Melegvárak népművésze Remekek a hamarosan megnyíló kályha- és kandallószalonban Ilyenkorra ugyebár csak megrakatni a cserépkályhát, nehogy váratlanul érje az embert a fránya hideg. Mert mostanság ismét divatba jött az ősi fűtési mód. A ritka szakma egyik jeles művelője Karcagon, a híres tiszántúli fazekasfellegvárban él, de országszerte ismerik. Munkájának dicsérete szájhagyomány útján terjed. Így aztán hol a Dunántúl szegletében, hol a főváros egyik családi házában, hol valamelyik környező községben építi agyagból, zománcból a kis melegvárakat. Édesapjától örökölte a mesterséget, leérettségizett, de addigra már eldöntötte: apja nyomdokaiba lép. A hatvanas évek elején rangot jelentett, ha valaki kályhás lehetett. Aztán hirtelenjében — a korszerű fűtési eljárások betörésével — sokan elpártoltak a cserépkályháktól. — Nem estem kétségbe — emlékezik Rusai István, akinek a mesterlevele mellé a „népi iparművész” titulus is jár —, belevetettem magam a fazekasságba. Országos pályázatokon vettem részt, nem is rossz eredménnyel. A kályharakás után megtanultam a csempekészítést is. Azóta csak a magam égette* agyagból készítek kályhákat. Nyolc éve önállósultam. Átéltem a „krízist”: a hetvenes évek közepén szinte csakis hordozható vagy zsákkályhákra volt szükség. Most azonban már valóban nem panaszkodhatom tétlenségre. Mi a jó kályha titka? Először is: egyenletesen melegítsen, amit a belső füstjáratok mesteri kialakításával lehet elérni. És persze a sárgaföld! Hiába épít kályhát, mondjuk, Hajdúszoboszlón, ő a karcagi anyagot viszi magával. Aztán a belső bélés. Nem szabad fukarkodni a kidolgozott sárral. Busai István otthona akár egy bemutatóterem: az előszobában Kossuth-címeres „melegokácó”, benn, a szobában pedig egy mennyezetig érő, Zsigmond-kori, úgynevezett fiókos műremek. Idei utolsó remekét most készíti Budapesten. A Baross utca és a Kálvin tér sarkán rövidesen kályha- és kandallószalon nyílik. A legjobb hazai mesterek mintadarabjait a helyszínen lehet megrendelni. K. D. P. Körjárat lakásügyben Saját kockázat Midfiáítan a lópénzzel Kötvényből kétféle : Nem kellett a maxi ® Otthonok „járulékkal’’ Két éve adott a lehetőség, hogy az építőipari vállalatok és szövetkezetek saját kockázatukra lakást építsenek. A kezdeményezésekben Bács-Kiskun megye járt az élen. Amikor Csapó István, a Kiskunfélegyházi Tanács Építőipari Vállalat igazgatója vállalkozási szándékával kil lincselni kezdett, ilyen válaszokat kapott: „Őszinte részvétem”. A pesszimista vélemények ellenére megszerezte a szükséges engedélyeket, s az országban elsőként két városban úgynevezett kötvény lakások építésébe fogott. A szükséges pénzt a Magyar Nemzeti Bankkal közösen értékpapírok kibocsátásával teremtette elő. — Kétfélét lehetett jegyezni — tájékoztattak az MNB-nél —, lakásépítési kötvényt, mely ötéves lekötésre évi 10 százalékos kamatot fizet és lakás-elővásárlási kötvényt, kétéves lekötésre évi 7 százalékos kamatra. Garázsért legalább 50 ezer, lakásért pedig Kiskunhalason minimum 100 ezer, Kiskunfélegyházán 110 ezer forint értékben kellett kötvényt jegyezni. Az eredmény? Minden értékpapír gazdára talált. Jelenleg Kiskunhalason 44, Kiskunfélegyházán pedig 35 lakás épül a terveknek megfelelő ütemben. A jövő év őszére készülnek el, s úgy tetszik az értékesítéssel sem lesznek gondok. Más a helyzet a többi vállalkozásnál. Baján 12 lakás épül, a beruházás még folyamatban van. A négyzet- 1 méterenkénti 15 600 forintos irányár alapján azonban várható, hogy értékesítési gondok lesznek. Ugyanígy a lakásokat kínáló Kecskeméten is. De mi is történt a megyeszékhelyen ? — 103 négyzetméteres lakásokat is építettünk, hogy bővítsük a választékot, elősegítsük a minőségi csereigényeket — közölte Dudás Ede, az OTP Bács-Kiskun megyei igazgatója. — A vételár 1,3 millió. Azt hittük, vonzóak lesznek ezek a nagylakások. Tévedtünk. Pedig kedvezményes kölcsönt és szociálpolitikai kedvezményt is biztosítunk a vásárláshoz. E lakótelepi nagylakások hónapok óta mégis eladhatatlanok. Megyénkben, úgy tetszik, legfeljebb egymillió-egymillió-kétszázezer forintig lehet elmenni... Az OTP most plakátokon hirdeti nagylakásait, s a jövőben csak kisebbekkel, legfeljebb 80 négyzetméterig próbálkozik. A BÁCSÉPSZER 8 különálló extra lakást épített Kecskeméten, a kiskunhalasihoz hasonlóan saját kockázatára. Később kezdte mint a többi, s mindenkit megelőzve el is készült sorházával. A kétszintes lakások 126 négyzetméteresek, áruk 1,6 millió. Ám a magas ár ezúttal is sokakat elriasztott. Már jó ideje kínálják tetszetős kivitelű épületeiket, de néhánynak még ma sincs gazdája. Bedobjákt-e a törölközőt? — Jó tanulópénz volt, s az is haszon, hogy nem veszteséges — mondja vállalkozásukról dr. Gáthy Ferenc igazgató. — Ma már tudom, hiba volt a városközponttól három kilométerre, s főleg lakótelepen ilyen luxuslakásokat építeni. A második „fordulót” most kezdjük. Ezúttal olyasmit építünk, ami még a szabadpiacon is hiánycikk. S hozzá jó helyen, a kórház közelében. A lakásokat butik, orvosi rendelő, italmérés, és műterem létesítésére alkalmas 52 négyzetméter alapterületű portálos üzlethelyiséggel együtt adjuk át. A legkisebb 122, a legnagyobb 212 négyzetméteres lesz. Még meg se hirdettük, máris híre ment. A legnagyobb lakások ára megközelíti a 3 milliót. Úgy látszik, itt a pénz már nem számít, a 11 szuperlakásra eddig 16-an jelentkeztek ... Tőke Péter Jebik lehetőség Mit jelenthet a dolgozók számára a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése? — vetődik fel a kérdés a SZOT pénteki ülésén elhangzottak ismeretében. Nagyobb növekedési ütemet, a termelékenyebb munka és nemzetközi fizetőképességünk továbbjavítása révén az életszínvonal és az életkörülmények javítását. Ösztönzőbb, az eddiginél rugalmasabb vállalati bérgazdálkodást, s a teljesítményekkel jobban arányban álló, a mainál nagyobb eltéréseket biztosító differenciálást. A szakszervezetek támogatják a dolgozók előbbrelépését is elősegítő gazdaságirányítás továbbfejlesztése érdekében készített tervezeteket, s hatékonyan közreműködnek a kapcsolatos jogszabályok előkészítésében —■ hangsúlyozták a SZOT ülésén. Kiemelték: a teljes és hatékony foglalkoztatásban fejlődésünknek talán a legnagyobb tartaléka, hogy minden ember olyan munkakörben és munkahelyen dolgozzon, ahol leginkább szükség van rá. És ott kell megtalálnia leginkább a számításait is. Az új keresetszabályozási rendszertől sokat várnak a dolgozók, ám azt is tudni kell, hogy ez a vállalatok között és a kollektíván belül is az eddig megszokottnál lényegesen nagyobb kereseti különbségeket eredményezhet. (S nemcsak jövedelemnövekedést, hanem rossz munka esetén jövedelemcsökkenést is.) Gál László főtitkárhelyettes azt is kifejtette: a közeljövő egyik legkritikusabb kérdése az áremelkedések korlátok között tartása. Életszínvonalpolitikai céljaink ugyanis nem engedhetnek meg nagyobb mértékű inflációt.