Heti Válasz, 2001. április-június (1. évfolyam, 1-12. szám)
2001-05-25 / 7. szám
FÉLELMEK ÉS HATÁRÉRTÉKEK Szép, új elektromágneses világ Tombol a mobiltelefon-mánia, rádió- és televízióadók magasodnak körülöttünk, nagyfeszültségű távvezetékek szelik keresztül-kasul az országot. A környezet és ezáltal az ember elektromágneses terhelését növelő új technikák megjelenéséről, a közkeletűen elektroszmognak nevezett jelenségről dr. Thuróczy Györgyöt, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet osztályvezetőjét kérdeztük. Környezetünkben több természetes sugárforrást is találunk, például a Földnek is van állandó mágneses tere. Ám a technika fejlődésével egyre több olyan eszközt használunk, amely növeli az élő szervezet elektromágneses sugárterhelését. A mobil- vagy rádiótelefon-bázisállomások, a nagyfeszültségű távvezetékek közelében lakók aggódnak a nem ionizáló elektromágneses terek által kibocsátott sugárzás esetleges egészségügyi kockázata miatt. Az elektroszmog, elektrofelhő elnevezés talán nem szerencsés, mert az elektromágneses sugárzás nem olyan jellegű szennyezés, amely lerakódik (mint például a levegőszennyezés). Thuróczy György szerint, aki nemrég érkezett vissza az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az elektromos erőterek élettani hatásairól, a szabványosítás kérdéseiről szóló genfi konferenciájáról, az aggodalom érthető, de tudományosan nem indokolt. Az azonban tény, hogy a sugárterhelés évről évre nő hazánkban is. A rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzásokkal működő személyi hírközlő berendezések és a működésüket biztosító bázisállomások száma Magyarországon megközelíti a háromezret. Megnyugtatásul Thuróczy György elmondta, hogy bár a rádiótelefon-állomások száma jelentősen növekszik, az ebből eredő sugárzás összességében nem éri el a műsorszóró adókból származó rádiófrekvenciás expozíció (sugárzás) nagyságát. Míg hazánkban a lakosság körülbelül 35 százaléka használ rádiótelefont, addig egyes északi országokban ez az arány már a 70 százalékot is meghaladja. A bennünket érő sugárzás több nagyságrenddel alatta van a Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve a nemzetközi szervezetek (ICMIRP, CENELEC) által ajánlott egészségügyi határértéknek. A mobil hírközlés robbanásszerű fejlődése a „bűnös" nem ionizáló elektromágneses sugárzás területén új sugárzás-egészségügyi problémákat vet fel. Mindemellett az elektromágneses spektrum más frekvenciáira is ráirányította a figyelmet. Az ipari, 50-60 Hz-es elektromos és mágneses terek lakosságot érő expozíciójának növekedése szintén folyamatos. Szerencsére a jelenlegi megengedett (ugyan sokat vitatott) határértékeknél mégis nagyságrenddel kisebb a sugárzás. iVm FOTÓK: GRIECHISCH TAMÁS