Heti Válasz, 2001. április-június (1. évfolyam, 1-12. szám)

2001-05-25 / 7. szám

FÉLELMEK ÉS HATÁRÉRTÉKEK Szép, új elektromágneses világ Tombol a mobiltelefon-mánia, rádió- és televízióadók maga­sodnak körülöttünk, nagyfeszültségű távvezetékek szelik keresztül-kasul az országot. A környezet és ezáltal az ember elektromágneses terhelését növelő új technikák megjelené­séről, a közkeletűen elektroszmognak nevezett jelenségről dr. Thuróczy Györgyöt, az Országos Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutatóintézet osztályvezetőjét kérdeztük. Környezetünkben több természe­tes sugárforrást is találunk, pél­dául a Földnek is van állandó mágneses tere. Ám a technika fej­lődésével egyre több olyan esz­közt használunk, amely növeli az élő szervezet elektromágneses su­gárterhelését. A mobil- vagy rá­diótelefon-bázisállomások, a nagy­­feszültségű távvezetékek közelé­ben lakók aggódnak a nem ionizá­ló elektromágneses terek által ki­bocsátott sugárzás esetleges egész­ségügyi kockázata miatt. Az elektroszmog, elektrofelhő elnevezés talán nem­ szerencsés, mert az elektromágneses sugárzás nem olyan jellegű szennyezés, amely lerakódik (mint például a le­vegőszennyezés). Thuróczy György szerint, aki nemrég érkezett vissza az Egészségügyi Vi­lágszervezetnek (WHO) az elektromos erőterek élettani hatásairól, a szabványosítás kérdé­seiről szóló genfi kon­ferenciájáról, az aggoda­lom érthető, de tudományo­san nem indokolt. Az azonban tény, hogy a sugárterhelés évről évre nő hazánkban is. A rádió­­frekvenciás és mikrohullámú su­gárzásokkal működő személyi hír­közlő berendezések és a működé­süket biztosító bázisállomások száma Magyarországon megköze­líti a háromezret. Megnyugtatásul Thuróczy György elmondta, hogy bár a rádiótelefon-állomások szá­ma jelentősen növekszik, az ebből eredő sugárzás összességében nem éri el a műsorszóró adókból származó rádiófrekvenciás expozí­ció (sugárzás) nagyságát. Míg ha­zánkban a lakosság körülbelül 35 százaléka használ rádiótelefont, addig egyes északi országokban ez az arány már a 70 százalékot is meghaladja. A bennünket érő su­gárzás több nagyságrenddel alat­ta van a Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve a nemzetkö­zi szervezetek (ICMIRP, CENELEC) által ajánlott egészségügyi ha­tárértéknek. A mobil hírközlés robbanásszerű fejlődése a „bűnös" nem io­nizáló elektromágneses sugárzás területén új sugárzás-egészség­ügyi problémákat vet fel. Mindemellett az elektromágneses spektrum más frekvenciáira is ráirányította a figyelmet. Az ipa­ri, 50-60 Hz-es elektromos és mágneses terek lakosságot érő ex­pozíciójának növekedése szintén folyamatos. Szerencsére a je­lenlegi megengedett (ugyan sokat vitatott) határértékeknél mégis nagyságrenddel kisebb a sugárzás. iVm FOTÓK: GRIECHISCH TAMÁS

Next