Heti Válasz, 2006. július-szeptember (6. évfolyam, 27-39. szám)
2006-07-06 / 27. szám
mrt magyar Kr.Lz I MÁRKÁK millió tábla fogy belőle Magyarországon. A Tibi-örökös - miután a Stühmergyárat szintén államosították 1948-ban, és felvette a Budapesti Csokoládégyár nevet - pedig a privatizáció nyomán 1992-ben a Stollwerck Budapest Kft. tulajdonába került. Itt is folytatódott a Tibi csoki gyártása, és versenytársához hasonlóan tucatnyi édességfajta került be a kelendő márkanév alá. Viharosabb volt a sorsa a Balaton-szelet, a Pióta, az Albert keksz és a Vaníliás karika gyártójának, a honi édesipar másik nagy fellegvárának számító Győri Keksz- és Ostyagyárnak. Ez volt az ország első kekszgyára - 1880-ban alapították a mai helyén. A máig népszerű legrégebbi terméküket, az Albert kekszet - amely nevét valószínűleg Viktória brit királynő férje, Albert herceg után kapta - 1912 óta folyamatosan gyártják. A Balaton-szelet rajongóinak kedélyét az elmúlt években a gyár körül folyó privatizációs nehézségek borzolták fel leginkább. Az édesipari üzemek közül elsőként magánosították 1991-ben, s a brit United Biscuits vásárolta meg. A gyár ekkor vette fel a Győri Keksz Kft. nevet. A Pilóta keksz sorsa körül először 2001- ben csaptak magasra az indulatok, amikor az akkori tulajdonos Danone azt fontolgatta, hogy más kekszgyáraival együtt felszámolja a győri üzemet. A heves társadalmi és politikai ellenállás azonban jobb belátásra térítette a francia tulajdonost, de az üzem jövőjével kapcsolatos aggodalmak minduntalan felfelbukkannak. Legutóbb egy bő éve kapott szárnyra a bezárásáról szóló híresztelés - a tiltakozók a Danone cég összes termékének bojkottjára szólítottak fel ám mindeddig megmenekült a gyár. Termékeinek népszerűsége kimagasló: az itt készült édes kekszek, ostyák, cukorkák az eladásokat tekintve elsők a hazai piacon. E klasszikus magyar márkákhoz képest másfajta, sajátos utat járt be és immár „világhódító” útra indult a Túró Rudi. Míg az eddig említettek a patinás és népszerű áru márkanevére építve hoztak létre termékcsaládokat, addig a Túró Rudi az egyediségének, sajátosságának köszönhetően futott be nagy karriert. A Pöttyös Túró Rudi közel negyven éve van a piacon. Elődjét a Szovjetunióban kísérletezték ki, ahol az első ilyen túrós édesség Túró Eszkimó néven került a boltokba. Ám ez még csak távoli rokonságban állt a maival. A fura termékkel a magyar tejipari szakemberek egy tanulmányút alkalmával találkoztak. Hazatérve nekifogtak egy saját termék kikísérletezésének, és tizenkét évükbe telt, hogy a ma ismert Túró Rudi receptjét tökélyre fejlesszék. Először a Budapesti Tejipari Vállalat kezdte gyártani a hatvanas években. Majd a termelést áthelyezték Szabolcs megyébe, ahol a Szabolcstej Rt. folytatta a gyártást. A rendszerváltás után a Szabolcstejet külföldi befektető szerezte meg, amely 1999 novemberében a Túró Rudit újra bevezette a piacra. A termék sikere azóta is töretlen. A Friesland birtokában lévő Pöttyös Túró Rudi Dots (Pöttyök) néven pedig az európai piacra készül. Legutóbb Spanyolországban és Olaszországban ért el sikereket, Itáliában több hipermarket is forgalmazza. KI KÉRI A TRAUBIT? Míg a Pöttyös Túró Rudi részben a nagy ívű reklámhadjáratnak köszönhetően vált az egyik legnépszerűbb magyar édesipari termékké, addig az üdítők között a méltán kedvelt Traubisoda inkább a szabadalmi és védjegyperek nyomán került az érdeklődés középpontjába. A Traubit az első korszerű magyar üdítőként tartja nyilván a hazai üdítőgyártó szakma. Lenz Moser találmánya nyomán, a cégével kötött megállapodás alapján 1971-ben kezdték gyártani az üdítőt osztrák aromával, de itthoni mustsűrítményből a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonvilágosi üzemében. Miután a kilencvenes évek elején megcsappant az érdeklődés a korábban rendkívül sikeres szomjoltó iránt, az eladósodott Badacsonyi Állami Gazda rba, mára azonban a multiknak is megtérülő üzletté vált a klasszikus ruféleségeket csak itt akarják eladni. '21 MAßKA ' ÍTTA MAß I MA? I 45