Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-09-18 / 75. szám
043 1244 inkább használtaik. Brünnben p. o. a katonaság már több év óta fűtésre és főzésre fa helyett kőszenet kap. A különféle kőszenek jóságát és tulajdonságát, különösen a morvai és szilesiaikét többek közt a Ferdinánd császár éjszaki vasút igazgatósága sokféle vizsgálat alá vetette; a szénitett kőszén (koks) előállítását is nagyban gondosan űzi, de még eddigelé csak azon eredményhez jutott, hogy jobb a fa használása, mert jelenleg (1844) az éjszaki vasút mozgonyait fával fűtik.(Folytatása köv.) T a l á l m á ny o k. Tisztelt szerkesztő ur! Fogadjon dolgozó társai közé! A találmányokat szándékunk, röviden bár megismertetni. Mi ennek többszörös hasznát képzeljük. Mindenek előtt a találmányok azok, mik a természeti és mathematikai tudományok becsét, fontosságát, szükségét sejtetik, mutatják, igazolják. Igaz, sok találmányt a véletlennek is köszönünk, — ha nem bizonyos az is,minkint e véletlen csak virágok himpora, mellyet a fuvalmak szerteszórnak mindig haszontalanul, hanem neczék keble az, hová letevék. A találmányok véletlenét csak tudományos képzettség fogadhatja el termékeny képességgel. — Azután a találmányok mindig újabb és újabb titkát fedik fel a természetnek, melly zárva van bár előttünk, de tudástalan képzetlenségünkben bűbájnak, csodáknak, jó és gonosz lelkek küzdelmeinek hona, világa. Továbbá minden találmány a termés csirájával bir. Belőle aequivoce teremnek más fölfedezések. Csak fejlesztő elemek kívántatnak meg, miket, mint fölebbi érintésünkből észreveheti, csak a tudományok világa bir. — Mondhatjuk még, mikint a találmányok legtöbb, legderitebb világot hintenek iparközi elmaradásunk sülyedtségére , s mutatják legösztönzőbben, hova és mennyit kell még emelkednünk. — Mondhatjuk : a találmányokkal megismerkedés, s azoknak elfogadása fog bennünket a külföld fejlettségének uralma alól fölszabadítani. — Mondhatjuk, s erre különös figyelmet kérünk, hogy a találmányok sokasága, korszerűsége s fontostossága legszólóbb argumentum az oványtörvény megalkotására, az oványok behozatalára, a találmányok oltalmazására. — Azért tisztelt szerkesztő úr! remélteni akarjuk, hogy lapjában a találmányok lajstromozásának helyet engedend. De lajstromozásnál többet ne várjon tőlünk. Nem mondjuk, hogy egyik másik találmányt, melly szorosabban a mi szakunkba tartozandik,nem fogjuk megismertetni bővebben, hanem föladatunk, mit magunknak kitűztünk, csak a találmányok érdemének megemlítése. A föltalálók neveit is mindig kimondjuk, mert egy részről méltányos jutalmazás az, ha valakinek, mint a természet egyik titka meghódítójának neve a köztudomásnak adatik át, s mert más részről a technika körében is szokásos dolog, hogy a föltaláló nevével jelöltessenek ki az új rendszerek, eszközök. Az országokat is megnevezendjük, miknek fiai vagy lakosai a föltalálok , miszerint honosink tudják, melly hazák s miben előznek meg bennünket. 1) Reichstein, schmalkaldi vegyész, a fagygyu fi- *nomitása körül tevén kísérleteket, tapasztalta, mikint a fagygyut kénsavval vagy salétrommal páczolni s ezután vízben felolvasztani lehet. Ez által a fagygyu tejfehérséget nyer. Kell egy mázsa fölnedvesitett fagygyuhoz 1 font tömény kénsav, vagy ugyan annyi higitott salitromsav. 2) Ronald és Miller New Yorkban, a bőrt következő vegyitékkel teszik vízhatlanná: két kanna alajat főznek egy kanna kőszénkátránynyal (Steinkohlentheer), hozzá tesznek ezután 4 obon (Uncze) viaszt és ugyanannyi gyantaszappant (Harz-Leife). E vegyitékkel fenik be a bőrt többször. A gyantaszappan olcsó, gyorsítja a munkát, a bőr lágyságát tovább tartja főn; a nedvesség ellen is tovább biztosítja, mint az eddig alkalmazott fagygyu. ( 3) Slater Sámuel, Manchesterből, Austriában órányt nyert a gépek javítására, mik a gyapotnak fonásra elkészítésénél s fonásánál alkalmaztatnak. A gyapjú s egyéb rostos állományok fonásánál is használtathatik e találmány. Oványa tart 1851-ki mart. 10-keig. 4) Gillard József, a mathesis professora Párisban, óványt váltott Angliában javításaira a meleg előállítása körül átalában. 5) Poole Mózes Londonban, szabadalmat kapott a magvak tisztítása körüli javításokra. 6) Villámhárítóknál vezetőül Bécsben legújabban sárgarézből font sodronyt használnak. E vezetőrudaknak előnyei: könnyen készülnek,— könnyen bánhatni velők, — azért olcsók is. Nem olly könnyen elegülnek, mint a vasrudak. Belértéküket megtartják. Nálunk budai gépész Weitner Frigyes állított a mostani iparműkiállításba réz-abroncs-rudat, mint általa ajánlott villámvezetőt. 7) Marshall Londonban igen jó izű chocoládot készít Szasszafrász (Laurus Sassafras L.) hozzátételével. A cacao, mint szokás elkészítetik; a Szasszafrasz diódjai pedig megpörköltetnek és őrletnek, mint a kávé. A külső héj elvettetik. A megörlött liszt a gyurmába (mássá) tétetik. Marshall hat rész cacaohoz egy rész czukrot s egy rész szasszafraszdiót számit, azonban az irány meg is változtathatik, s más fűszerek is alkalmaztathatnak. A kevert gyurma, azután úgy kezeltetik, mint a közönséges csokoládnál. 8) John Ainslie Angliában találmánynyal bir a téglavetésben. Szabadalmat az. év január hónapjában váltott. 9) Mandel Ignácz, kereskedő Holicson, Austriában (talán épen nálunk) fagy gy ugy ertyák és szappan készítése körül talált föl javításokat és szabadalma tart 1851-ki febr. hónapig. Tál a bér. *) Isten hozta kegyedet! ha sorsunkban osztozni akar, dolgozzunk, hogy másoknak jó dolga legyen , magunk pedig bukjunk bele. Szerk. bor, pálinka és eczet. Az industriális előhaladás jelszava oda is látszik kiterjeszkedni , mi az átalános egészségi jólét biztosítását jellemzi. — Mert tudjuk, hogy minden egyes személy, sőt az egész státus boldogsága, nem egyedül a politiko-financiális jólét virágzásából, de az egészség mint alapáldás épségéből várhatja jobb jövendő üdvét! Ennélfogva mellőzvén az átalános egészségres felügyelet oliy terjedt kötelességeit, azon terméki czikkekre óhajtam terjeszteni figyelmeztetésemet, mellyek a mindennapi élet fentartására majdnem nélkülözhetlen járulványokul tekinthetők, t. i. bor, eczet és pálinkára, bátor sajnosan kell megvalla-