Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1846-12-18 / 101. szám

Tartalom. Vezérczikk. Tudományos ügyeink. — Egyesületi mozgalmak. Iparegyesület. Magyar kereskedelmi társaság. — A se­lyemtenyésztés Francziaországban. — Irodalom. A kézműtan ele­mei. Irta Keszler Káról. stb. H­yi János. — Fővárosi hírnök. — Vasut-párhuzam. —­ Vidéki hírek. — Nézzünk szét. — Hirdetés. — Piaczi árkelet. Vezérczikk. (T­udom­ányos ügyeink.) Hagyjuk egy kissé az anyagiakat. A nemzeti mu­se­u­m­b­a­l jövünk, de bánatos érzelemmel, miilyen a hazai nyomor és ínség szemléletéből tölti el a hazafi kebe­lét, olly hazának fiáét, melly nyolcz százados életében csak annyira is alig vergődhetett, hogy szomszédi valamennyire ismerjék, s mellynek, ha a sors, mitől isten óvjon, a sírásó­kat segítendi, még emlékeiről is alig tudhatand valamit a jövő kor. Okait a nyomoroknak most nem fürkészszük, csak tényt beszélünk el, és óhajtatot, és ehhez hazafias köteles­ség-parancsolta kis figyelmeztetést függeszteni veszünk ma­gunknak szabadságot. A nemzeti museum kincstár-osztálya, rendkí­vül meglepő örömére mind­azoknak, kik e soká sintett in­tézet új korszakát nemesebb érzelemmel üdvözlik, megnyit­tatott, s ez által is erösbült kedves reményünk, hogy e je­lentékeny hazai intézetünk az élet gyakorlati te­rére lépni siet, s ha­bár nem vett is részt talán szo­rultabb körülményei, vagy a kezelés hiányai miatt mint kell vala vennie a nyelv és nemzetiség küzdelmeiben, ha­bár nem vala is kénytelen a nemzet részvétlenségéből­­szárma­zott gyötrő fájdalmakat érezni, és ha bár nem támadtatott is meg szeretetlen patvarkodásokkal, minő sors a cselekvés te­rén álló intézeteknek szokott osztályrészül kijutni: e nem­zet tudományos miveltségének felvirágoztatásában nevezetes tényező leend. Az említett osztály tárgyai nyolcz teremben vannak elhelyezve , mellyekbe természetesen még igen igen sok férne, de mellyekben a meglevő tárgyak, méltó dicséretére legyen mondva az osztály őrének, felötlő avatottsággal, és az elhelyezésre szolgált néhány hetet tekintve, még felt­őtlőbb szorgalommal és munkával vannak rendezve. És látni itt a tisztes hajdankor becses emlékeit gyalulatlan állásokon, mint nyomorral küzdő szegény ember hajlékába bujdosott megannyi képet az ókor fenséges dicsőségének, mint megannyi emlékeztető jelképét elhagyatottságunknak, mint megannyi intő tanulságot arra, miként nemzetnek élet­­nyilvánulásai a jelennek beszélő, a jövőnek jósló orgánuma­­stb. És e szegénység mind a mellett, hogy e roppant épü­letben temetve látunk sok pénzt, borzasztóan fájdalmas, mert nemzeti szegénységünknek egyik neme. Máshol még museumok eszmében sem léteztek, midőn a magyarról már 1802-ben országgyűlésileg keletkeztek in­tézkedések, és im Münchenben már az ötödik museum is rendezve, Dresdában pedig egy újra készen a terv. És a müncheniek ezer meg ezer idegent csábitnak oda, kik tö­mérdek pénzösszegekkel szaporítják a forgalmat, és a dres­­dai s a berlini nemcsak magának jövedelmez ama 16,000 eme 22,000 tallért, hanem az ott tartózkodó idegenek rop­pant száma valóságos indirect kincsforrás a városoknak és országnak. — Váljon nem volna e nekünk is illy forrásokra szükségünk ? Nekünk, kiknek úgy szólván semmink sincs, mint egy kissé dicsőséges múltú 800 éves alkotmányos éle­tünk, s e múltat sem tiszteljük eléggé, mellyért más önér­­zetü nemzet birodalmának nagy részét felcserélni lenne haj­landó. Isten irtsa ki e tiszteletlenséget! Midőn az embert erősebb fájdalom fogja el, apróbb, bár milly kellemetlen, benyomásoknak helyt adni nem igen szo­kott. Innen van , hogy jelen czik­künk­ben nem akar­juk elpanaszolni, milly leverően hat ránk, hogy 101 Pest, péntek HETILAP, dec. 18.1846. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület hivatalában (újvilág utcza Ilkey ház) vagy Kossuth Lajos iparegyesületi igazgató urnál (úri utcza Trattner­ Károlyi ház) vagy a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 806. sz. Ráth ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjá­val. Egész évre kétszer annyival. — Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomtatású íven. Ha tárgybőség kivánandja 11­, sőt két íven is. — Iktatmányi dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 8 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 6 kr., háromszori hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 6 kr. ezp. Előfizetés a „Hetilap“ 1847. évi folyamára. A Hetilapnak — mindig több tökélyre törekvés mellett — úgy szer­kesztése, mint alakja s előfizetési ára 1847-dik évre változatlanul maradnak. A czimek hibátlan beküldése, s a megrendelés siettetése kéretik,hogy a nyom­tatás a kellékhez alkalmaztathassék. A szerkesztőség.

Next