Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)
1847-01-01 / 105. szám
90 kívánó vasúttársaságok előtt a csatornára tett költségeinél fogva, valami előnyt igénybe venni kívánna, mert meg van e közgyűlés győződve, hogy e tekintetben a fenálló törvényektől kell szükségkép mind a legfelsőbb kormányszékeknek , mind a vállalkozóknak irányukat venni. Felolvastatván erre a f. é. november 14-kén tartott választmányi ülés jegyzőkönyve, az abban indítványozott felmentés és egyébben foglalt jelentések helyeseltetek, és határoztatott: 1) hogy Beszédes úr tervei, valamint a külföldi mérnökök véleményei is elismerő levél mellett az elnökségnek átadassanak. ( 2) A jelentésben foglaltak részére javaslati befizetések, a jegyzőnek megajánlott havi fizetését is ide értvén, elrendeltetnek olly formán, hogy Beszédes úr által a jegyzőkönyv aláírassák és nyugtatványában elismertessék, mikép, ha a társaság csatornát nem építene, ő magát a társaságtól kielégitettnek ismeri el. ( 3) A lánczhid építési hivatal követelése kiegyenlítésére kiküldetnek mélt. gróf Dessewffy E., Koller Ferencz, Wodianer L., Beszédes J. és Weber János titoknok urak, hogy azon elvnek figyelemben tartása mellett, miszerint csak azon futóeszközök téríttessenek meg a kölcsön-ajánlottak közül, mellyeknek elrontása vagy elvesztése kimutathatik, azon eszközök ára iránt határozóig egyezkedjenek és azt ki is fizettessék. ( 4) Az ajánlók névjegyzéke az újságban nyomassák ki, azon mennyiség kitételével, melly mindenkinek visszajár , szabadságában állván mindenkinek azt, azon oknál fogva, mivel a’ csatorna tervének vizsgálata külországi mérnökök által már megtörtént, Wodianer S. kereskedelmi házánál 1817-ki január 1-jétöl április 1 —jéig Pesten felvehetni. Azon részvényesek pedig, kikbenhagyják illetőségüket, biztosíttatnak a felől, hogy ha a társaság, vagy annak egy része által vasút építtetnék, a vasúti részvényekben részesíttetni fognak. Egyébiránt ha a társaság a csatornaépítést teljesítésbe veendené, biztosíttatnak azok is, kik illetőségöket felveendik, hogy az aláirott összeghez képest a csatorna részvényeiről rendelkezhetési jogukat meg fogják tartani. — Weber János m. k. titoknok. Tiszaszabályozási ügy. Magyarország, különösen a tiszavidékiek sok évektől arról gondolkodnak, hogy lehessen a Tisza vizét szabályozni, és azon vidékeket a káros árvizektől megmenteni. Jelentek meg ezen ügy iránt több hasznos czikkek és tervek, a tiszaszabályozási építések is elkezdődtek már, de a terv, melly szerint a Tiszaszabályozás történni, és mennyi költségbe ezen vízmentesítés kerülni fog, még nem tudatik, azért még nem is közöltetett. Úgy hiszem ezen fontos ügy még nincs tisztában, és a tiszaszabályozási terv úgyszólván még nincs elegendőképen kifőzve, mi onnan is kitetszik, hogy t. i. a Vásárhelyi féle tiszaszabályozási terv, melly még a debreczeni tiszaszabályozási gyűlés alkalmával mint egyedül czélszerü a Tiszavizek elhárítására ajánltatott és elfogadtatott, már néhány nap múlva t. ez. Paleocapa ur által megsemmisitetett, és mint haszonvehetlen elvetettetett. Ezenhabozás és határozatlanság világosan mutatja egy alaposan és okszerűn vitatott és tárgyaltatott terv hiányát, de egyszersmind ezen fontos ügynek bizonytalan állását is. Mi oknál fogva Paleocapa úr Vásárhelyi tiszaszabályozási tervét, melly szerint 105 ezer köbláb viz-mennyiség alapjául vézetett, és az építendő töltések a parttól 50 ölnyire estek, félre vezette, mi indította Paleocapa urat arra, hogy a Tisza-töltéseket 500 —1000 öl távolságra akarja építeni, és a homokdombokkal öszvekötni, — azt P. ur tervében világosan J nem mondja Azt hittem, úgy is voltam értesítve, hogy a nagy vízmennyiség, melly a Vásárhelyi-tervben alapulvételeit vízmennyiségnél ötször nagyobb, P. urat a Vásárhelyi-terv elmellőzésére és uj terv készítésére birta. — De minekutána P. ur a Tiszaszabályozásra irt emlékiratában határozott vízmennyiségről szó sincs, melly alapul szolgálna a viz meder, normális szélesség és a töltés-magasság kiszámítására, minekutána a vízmennyiséget mint főkelléket Paleocapa ur sehol sem mérte, nem is mérette, akaratlanul azon gondolat jut eszembe, hogy P. ur csak úgy találomra készített tervet, melly az óhajtott czélhoz talán soha sem vezetend. — Mert P. ur az árvizet mint ellenséget le akarná győzni a nélkül, hogy erejét és állását ismerné. Minden embert tulajdon munkái és tettei szerint ítélünk és becsülünk, de tudjuk azt is, hogy az emberi munka minden vagyonnak becses értékmérője és szabálya, — minden nemzeti gazdagságnak és kincsnek alapja; — tudja azt a tiszaháti magyar, hogy vidékének felvirulása, szerencséje és vagyonossága az emberi elmének a Tisza-vizár feletti diadalától függ. Azért a Tisza árjait egészen legyőzni, és azon vidékeket áradásoktól a legkésőbb maradéknak megmenteni főfeladat, föczél és törekvés a tiszaszabályozási társulatnál ! — Tekintsük meg közelebbről P. ur tiszaszabályozási művét, de egyszersmind egy kis költségkivetést is tegyünk, és látni fogjuk P. ur tiszaszabályozási tervének becsét menynyire törekedett ama kitűzött czélhoz, mennyire felelt meg a tiszaszabályozási társulat kivonatának ? A feljebb mondottakból tudjuk, hogy P. ur a Tiszaszabályozásáról írt emlékirata szerint a Tisza-töltéseket 500 —1000 és több ölnyi távolságra akarja épitetni, igy csakugyan jó széles medre lesz Tiszánknak, a mellybe talán csak elférnek az árvizek! de lesznek ám jó hosszú Tisza-hidjaink is, öt száz és ezer ölnél hosszabbak, hasonlók a lombardiai ponte de la deliciahoz, melly a Taramento vizén S. Daniele helység mellett létezik, a melly hídról azt mondják, hogy mindig épitetik, mert mig az egyik oldal elkészül, addig a másik oldal elromlik, s igy hosszúsága miatt soha sem készülhet el egészen. *) **) — Ezen földtér, melly többnyire első classisa és P. ur terve szerint a Tisza medrét képezendi, Ugocsa szélétől kezdve Tokajon át egészen Csongrádig***) 350,000 ölnyi hosszaságban két száz ezer holdat teszen, mellyen jelenleg fél millió ember lakik és szinte fél millió ember számára gabona terem, a mellyért jövendőre a hullámok fedendik; hogy és mivel fogja ezen sok embernek földjét pótolni ? nyerend e helyébe illy minémüségü és jóságu földet ? Kétlem. — Lesz e 150 ezüst forinttal holdjáért kielégítve a tiszai lakos ? úgy hiszem ezen pénzért nehezen fog megválni kertjétől és földjétől a Tiszaháti lakos, kivált a jobbágy, kinek ezen föld eddig élelmet adott; de ha átalában csak 150 frtot holdankint számítunk, mégis ezen térnek kisajátítására 30 millió forint szüksé g) P.ur emlékiratáért mint hallani , ezer aranyat kapott, ezen iratot még September elején olvastam magyarban, mint mondják olasz nyelvből forditatott, és még sem jelenik meg nyilvánosan,pedig kívánatos volna az ügyre nézve napfényre jönnie. Ezen talamentói híd hossza 569,3 öl. ***) Az alsó Tiszáról most nem, hanem máskor szólandok.