Hetilap, 1847. január-december (3. évfolyam, 105-209. szám)

1847-01-01 / 105. szám

9­­0 kívánó vasúttársaságok előtt a csatornára tett költségeinél fogva, valami előnyt igénybe venni kívánna, mert meg van e közgyűlés győződve, hogy e tekintetben a fenálló törvé­nyektől kell szükségkép mind a legfelsőbb kormányszékek­nek , mind a vállalkozóknak irányukat venni. Felolvastatván erre a f. é. november 14-kén tartott választmányi ülés jegyzőkönyve, az abban indítványozott fel­mentés és egyéb­ben foglalt jelentések helyeseltetek, és ha­­tároztatott: 1) hogy Beszédes úr tervei, valamint a külföldi mérnökök véleményei is elismerő levél mellett az elnökség­nek átadassanak. ( 2) A jelentésben foglaltak részére ja­vaslati befizetések, a jegyzőnek megajánlott havi fizetését is ide értvén, elrendeltetnek olly formán, hogy Beszédes úr által a jegyzőkönyv aláírassák és nyugtatványában elismer­tessék, mikép, ha a társaság csatornát nem építene, ő magát a társaságtól kielégitettnek ismeri el. ( 3) A lánczhid épí­tési hivatal követelése kiegyenlítésére kiküldetnek mélt. gróf Dessewffy E., Koller Ferencz, Wodianer L., Beszédes J. és Weber János titoknok urak, hogy azon elvnek figyelemben tartása mellett, miszerint csak azon futóeszközök téríttesse­nek meg a kölcsön-ajánlottak közül, mellyeknek elrontása vagy elvesztése kimutathatik, azon eszközök ára iránt ha­tározóig egyezkedjenek és azt ki is fizettessék. ( 4) Az ajánlók névjegyzéke az újságban nyomassák ki, azon men­nyiség kitételével, melly mindenkinek visszajár , szabadsá­gában állván mindenkinek azt, azon oknál fogva, mivel a’ csatorna tervének vizsgálata külországi mérnökök által már megtörtént, Wodianer S. kereskedelmi házánál 1817-ki ja­nuár 1-jétöl április 1 —jéig Pesten felvehetni. Azon részvé­nyesek pedig, kik­benhagyják illetőségüket, biztosíttatnak a felől, hogy ha a társaság, vagy annak egy része által vas­út építtetnék, a vasúti részvényekben részesíttetni fognak. Egyébiránt ha a társaság a csatorna­építést teljesítésbe ve­­endené, biztosíttatnak azok is, kik illetőségöket felveendik, hogy az aláirott összeghez képest a csatorna részvényeiről rendelkezhetési jogukat meg fogják tartani. — Weber Já­­nos m. k. titoknok. Tiszaszabályozási ügy. Magyarország, különösen a tiszavidékiek sok évektől arról gondolkodnak, hogy lehessen a Tisza vizét szabá­lyozni, és azon vidékeket a káros árvizektől megmenteni. Jelentek meg ezen ügy iránt több hasznos czikkek és tervek, a tiszaszabályozási építések is elkezdődtek már, de a terv, melly szerint a Tiszaszabályozás történni, és mennyi költ­ségbe ezen vízmentesítés kerülni fog, még nem tudatik, azért még nem is közöltetett. Úgy hiszem ezen fontos ügy még nincs tisztában, és a tiszaszabályozási terv úgy­szólván még nincs elegendőképen kifőzve, mi onnan is kitetszik, hogy t. i. a Vásárhelyi féle tiszaszabályozási terv, melly még a debre­­czeni tiszaszabályozási gyűlés alkalmával mint egyedül czél­­szerü a Tiszavizek elhárítására ajánltatott és elfogadtatott, már néhány nap múlva t. ez. Paleocapa ur által megsemmi­­sitetett, és mint haszonvehetlen elvetettetett. Ezen­­habozás és határozatlanság világosan mutatja egy alaposan és oksze­rűn vitatott és tárgyaltatott terv hiányát, de egyszersmind ezen fontos ügynek bizonytalan állását is. Mi oknál fogva Paleocapa úr Vásárhelyi tiszaszabályozási tervét, melly szerint 105 ezer köbláb viz-mennyiség alapjául vézetett, és az építendő töltések a parttól 50 ölnyire estek, félre vezette, mi indította Paleocapa urat arra, hogy a Tisza-töltéseket 500 —1000 öl távolságra akarja építeni, és a homokdombok­kal öszvekötni, — azt P. ur tervében világosan J nem mond­ja Azt hittem, úgy is voltam értesítve, hogy a nagy vízmennyiség, melly a Vásárhelyi-tervben alapulvételeit víz­mennyiségnél ötször nagyobb, P. urat a Vásárhelyi-terv el­­mellőzésére és uj terv készítésére birta. — De minek­utána P. ur a Tiszaszabályozásra irt emlékiratában határo­zott vízmennyiségről szó sincs, melly alapul szolgálna a viz meder, normális szélesség és a töltés-magasság kiszámítására, minekutána a vízmennyiséget mint főkelléket Paleocapa ur sehol sem mérte, nem is mérette, akaratlanul azon gondolat jut eszembe, hogy P. ur csak úgy találomra készített tervet, melly az óhajtott czélhoz talán soha sem vezetend. — Mert P. ur az árvizet mint ellenséget le akarná győzni a nélkül, hogy erejét és állását ismerné. Minden embert tulajdon munkái és tettei szerint íté­lünk és becsülünk, de tudjuk azt is, hogy az emberi munka minden vagyonnak becses értékmérője és szabálya, — min­den nemzeti gazdagságnak és kincsnek alapja; — tudja azt a tiszaháti magyar, hogy vidékének felvirulása, szerencséje és vagyonossága az emberi elmének a Tisza-vizár feletti dia­dalától függ. Azért a Tisza árjait egészen legyőzni, és azon vidékeket áradásoktól a legkésőbb maradéknak megmenteni főfeladat, föczél és törekvés a tiszaszabályozási társulat­nál ! — Tekintsük meg közelebbről P. ur tiszaszabályozási művét, de egyszersmind egy kis költségkivetést is tegyünk, és látni fogjuk P. ur tiszaszabályozási tervének b­ecsét meny­nyire törekedett ama kitűzött czélhoz, mennyire felelt meg a tiszaszabályozási társulat kivonatának ? A feljebb mondottakból tudjuk, hogy P. ur a Tisza­­szabályozásáról írt emlékirata szerint a Tisza-töltéseket 500 —1000 és több ölnyi távolságra akarja épitetni, igy csak­­ugyan jó széles medre lesz Tiszánknak, a mellybe talán csak elférnek az árvizek! de lesznek ám jó hosszú Tisza-hidja­­ink is, öt száz és ezer ölnél hosszabbak, hasonlók a lom­bardiai ponte de la deliciahoz, melly a Taramento vizén S. Daniele helység mellett létezik, a melly hídról azt mondják, hogy mindig épitetik, mert mig az egyik oldal elkészül, addig a másik oldal elromlik, s igy hosszúsága miatt soha sem ké­szülhet el egészen. *) **) — Ezen földtér, melly többnyire első classisa és P. ur terve szerint a Tisza medrét képe­­zendi, Ugocsa szélétől kezdve Tokajon át egészen Cson­­grádig***) 350,000 ölnyi hosszaságban két száz ezer hol­dat teszen, mellyen jelenleg fél millió ember lakik és szinte fél millió ember számára gabona terem, a melly­­ért jöven­dőre a hullámok fedendik; hogy és mivel fogja ezen sok embernek földjét pótolni ? nyerend e helyébe illy minémü­­ségü és jóságu földet ? Kétlem. — Lesz e 150 ezüst fo­rinttal holdjáért kielégítve a tiszai lakos ? úgy hiszem ezen pénzért nehezen fog megválni kertjétől és földjétől a Tisza­háti lakos, kivált a jobbágy, kinek ezen föld eddig élelmet adott; de ha átalában csak 150 frtot holdankint számítunk, még­is ezen térnek kisajátítására 30 millió forint szüksé­­ g) P.­ur emlékiratáért mint hallani , ezer aranyat kapott, ezen iratot még September elején olvastam magyarban, mint mond­ják olasz nyelvből forditatott, és még sem jelenik meg nyilvá­­nosan,pedig kívánatos volna az ügyre nézve napfényre jönnie. Ezen talamentói híd hossza 569­,3 öl. ***) Az alsó Tiszáról most nem, hanem máskor szólandok.

Next