Hetilap, 1848. január-április (4. évfolyam, 1-33. szám)

1848-03-17 / 22. szám

341 És innen van aztán, hogy ha háború fenyeget, a sta­­tusjövedelemnek sokkal nagyobb része vétetvén igénybe, nem tehet a status hitelezői irányában kötelezettségeinek eleget.­­ És ez okozza a papiros­ pénzek értékének csök­kenését. Innen van, hogy míg a háborútóli félelem nem igen volt alapos (jan. 3-án), a bécsi bankrészvény ára 1,616 po­nt volt, mártius 4-én 1,100 forint, (a Pesther Zeitung 611 száma szerint,) miután t. i. a franczia köztársaság hite Bécsbe eljutván, a nagy és költséges háborút — az eddigi politika után ítélve — elkerülhetlennek hitték, s féltek attól, hogy e miatt papirosaikat értékesithetni nem fogják. — Ez okozá a pénzzavart. Azt mondják ugyan a lapok, (az Ungar és Spiegel) hogy e rémülés alaptalan, s az Ungar még a bank állapotát is kimutatja, melly a múlt február hó 29 én e következő volt: Forgásban levő bank­jegyek . pengő forint. 214,046,000 — s ezek fedezve vannak : 1) Arany s ezüst kész pénzzel 65,000,000pftig 2) 5 — 95 nap alatt lejá­randó váltók által, mellyeknek értéke ..... 86,000,000 -3) Budapestnek hitelezett . 1,081,000 -4) Drága ékszerek, mint zá­logok ..... 12,000,000 — 5) Bécsi ingatlannal biztosí­tott tartalék-töke 5,099,000 — 6) Nyugdij-töke 800,000 — 7) Bank-épület 1,000,000 — 8) S­t­a­t­us-kö­t­e­l­ez­vé­ny­e­k ^ 82,000,000 — Mindössze 252 millió pft. Levonva a kibocsátott és for­gásban levő bankjegyek értékét , 214 millió Marad fölösleg 38 milllió pft. Ebből a fiók­bankokat levonva 8 millió marad 30 millió pft. És igy a bank még tiszta 30 millióval bir. — Szép ha igaz! Igen is ennyivel birna, ha a 2-ik és 8-ik pont alatti, összesen 168 millió p. forint értékű váltók és stá­tuskötelezvények egész értéküket megtartanák, egész ér­téküket pedig csak úgy tarthatják meg, ha a status fizet­het, s a váltó kibocsátók is fizethetnek, a­mi csupán és egyedül béke által éretik el.­­ A békét pedig csak úgy lehet fentartani, ha a mart­oki fölirat javaslata tekintetbe vétetvén, követtelni is fog; más részről pedig, ha a franczia köztársaság elis­mertetik. — Elég bajunk, elég teendőnk van itthon, ne avatkozzunk a franczia dolgába. Tóth Móricz. 342 Komárom megyének 1844. martius 13. PJI. indítványára s szerkezete szerint hozott végzése. A KK .és RR.áthatva azon rendkívüli eseményektől,minek a közelebbi napokban az európai nemzetek nagyobb részének belviszonyait, azok állodalmi s társas intézményeit, nem kevés­bé mint egymás irányában eddig elfoglalt helyezetét egy gyö­keres átalakulás s megváltozás elébe vezérlik; különösen pe­dig komoly figyelmükre méltatva a szeretett hazának ama ké­­születlenségét s bonyolult állapotát, mint a minőben ez az érin­tett példátlan nagyszerű népmozgalmak által meglepetés: a józan ész, az önfentartási vágy és a hon iránti hűség közösen előidézte s kifejtette érzeményüknél s polgári kötelességük felismerésénél fogva, eltökélék magukat a lehetőleg bekövet­kezhető veszélyek kellő megelőzésére, a nemzeti függetlenség s alkotmányosság részint megőrzésére részint gyarapítására, a mindenek fölött szükséges belbéke fenntartására szolgáló s vezető ollyan intézkedések megtételéhez s illetőleg indítvány­ba hozatalához, a millyek a törvényszabta jogok körén túl nem terjeszkedve, bár még is eleve ki sem számítható követ­kezményeknek s alig megjósolható kül s berzavaroknak, sze­rencsés s veszteség nélküli kiálltatására s átélhetésére elég erősnek, felkészültnek s alkalmasnak tegyék s képezzék ki a magyar állodalmat. A Kir. és RR. mindenek elött kijelentik, miként ők az úgy nevezett administratori rendszer iránt kibocsátott k. kir. lei­ratnak tartalmában nem csak nem látják az 1846: 9— 1548: 70 — 1536: 32 — 1613: 23. 24 - 1681: 10 1723: 56 — 1790: 10. 12 és 14 törv. czikkek szabályozta megyei önigaz­gatási s bíráskodási megbecsü­lhetlen nemzeti jogaikon, a kö­zelebbi 4 éveken át ejtett sérveiket orvosoltatva;sőt az által hogy a’k.k.leiratban a kormány e kérdéses és általuk behozatala alkal­mával is már alkotmányellenesnek, kárhozatosnak kijelentett el­járást ismételve törvényesnek s jónak állítja s vallja be — bán­­talmukat újjitva s aggodalmaikat megszűnés helyett sokszoroz­va tapasztalják. Tekintetbe vévék és emlékezetükben föleleve­­niték továbbá a kormánynak az utóbbi 4 éveken át, a nemzet­i alkotmány ellenében elkövetett egyéb méltatlanságait s tör­vénytelenségeit ; mik közül csak a horvát tartományi gyűlés törvényhozáson kívüli rendezését és a nemességnek onnét puszta hatalom szóvali kiszor­ltatását; a világszerte utált do­­hánymonopólium behozatalának részint ténylegesen való ré­szint erkölcstelen izgatásokkali megkísérlését; továbbá Mo­­sony megyében az ország határai csorbításának a kormány ré­széről, nem csak eltűrését, de ebősegítését sőt még azon haza­fiaknak — kik e csorbítást hatósági határozat közbevetésével akarák meggátolni — perbefogatása elrendelését; a Pest, Po­­sony s több megyei küldöttségeknek a trón elébe járulhatás­­tól történt politicátlan s botrányos elutaltatását; a kamarai tiszt­ségeknek világos törvényeink ellenére ujdonnan rendszeresí­tett sós consiliáriusokkali szaporiltatását; az 1845. 3 törv. czikk engedményeinek a görög nem egyesültekre történt ön­kényes kiterjesztése által, a nemzet törvényhozási részvétének kijátszatását akarják s kívánják e helyett elősorolni. — Végre még különösen szem előtt tartva megmérhetlen súlyát ama veszteségnek s kipótolhatlanságát ama hátmaradásnak, melly a’ kormány azon megbocsáthatlan s épen a közelebbi 4 évek­ben különös élességgel folytatott törvényellen­es eljárásának tulajdonítandó, mi szerint a nemzet lelkesbejei által indítványba hozatott reformi kérdések megoldásának könyítése s elősegí­tése helyett, azokkal részint nyílt erőszak s ellentállás, részint közvetve űzött vesztegetés s meghasonlatás használata mel­lett szembeszállva, a nemzetet szüneten csak őseitől öröklött függetlensége romainak s régi szabadsága csekély maradvá­nyainak védelmére kényszerűé , s igy a korszellem és a haza boldogsága s a nemesség bátorságositása végett igényelt sür­gős javítások életbeléptetésétől eltartóztatá, egyszersmind a mostani zivataros idők rohanó veszélyeinek készületlen ker­gető eleibe. — Mind­ez indokoknál és aggasztó körülmények­nél fogva a KK. és RR.a követ uraknak meghagyják, hogy azon főbb királyi hivatalnokoknak és királyi tanácsosoknak kik ezen

Next