Hetilap, 1848. január-április (4. évfolyam, 1-33. szám)
1848-03-17 / 22. szám
341 És innen van aztán, hogy ha háború fenyeget, a statusjövedelemnek sokkal nagyobb része vétetvén igénybe, nem tehet a status hitelezői irányában kötelezettségeinek eleget. És ez okozza a papiros pénzek értékének csökkenését. Innen van, hogy míg a háborútóli félelem nem igen volt alapos (jan. 3-án), a bécsi bankrészvény ára 1,616 pont volt, mártius 4-én 1,100 forint, (a Pesther Zeitung 611 száma szerint,) miután t. i. a franczia köztársaság hite Bécsbe eljutván, a nagy és költséges háborút — az eddigi politika után ítélve — elkerülhetlennek hitték, s féltek attól, hogy e miatt papirosaikat értékesithetni nem fogják. — Ez okozá a pénzzavart. Azt mondják ugyan a lapok, (az Ungar és Spiegel) hogy e rémülés alaptalan, s az Ungar még a bank állapotát is kimutatja, melly a múlt február hó 29 én e következő volt: Forgásban levő bankjegyek . pengő forint. 214,046,000 — s ezek fedezve vannak : 1) Arany s ezüst kész pénzzel 65,000,000pftig 2) 5 — 95 nap alatt lejárandó váltók által, mellyeknek értéke ..... 86,000,000 -3) Budapestnek hitelezett . 1,081,000 -4) Drága ékszerek, mint zálogok ..... 12,000,000 — 5) Bécsi ingatlannal biztosított tartalék-töke 5,099,000 — 6) Nyugdij-töke 800,000 — 7) Bank-épület 1,000,000 — 8) Status-kötelezvények ^ 82,000,000 — Mindössze 252 millió pft. Levonva a kibocsátott és forgásban levő bankjegyek értékét , 214 millió Marad fölösleg 38 milllió pft. Ebből a fiókbankokat levonva 8 millió marad 30 millió pft. És igy a bank még tiszta 30 millióval bir. — Szép ha igaz! Igen is ennyivel birna, ha a 2-ik és 8-ik pont alatti, összesen 168 millió p. forint értékű váltók és státuskötelezvények egész értéküket megtartanák, egész értéküket pedig csak úgy tarthatják meg, ha a status fizethet, s a váltó kibocsátók is fizethetnek, ami csupán és egyedül béke által éretik el. A békét pedig csak úgy lehet fentartani, ha a martoki fölirat javaslata tekintetbe vétetvén, követtelni is fog; más részről pedig, ha a franczia köztársaság elismertetik. — Elég bajunk, elég teendőnk van itthon, ne avatkozzunk a franczia dolgába. Tóth Móricz. 342 Komárom megyének 1844. martius 13. PJI. indítványára s szerkezete szerint hozott végzése. A KK .és RR.áthatva azon rendkívüli eseményektől,minek a közelebbi napokban az európai nemzetek nagyobb részének belviszonyait, azok állodalmi s társas intézményeit, nem kevésbé mint egymás irányában eddig elfoglalt helyezetét egy gyökeres átalakulás s megváltozás elébe vezérlik; különösen pedig komoly figyelmükre méltatva a szeretett hazának ama készületlenségét s bonyolult állapotát, mint a minőben ez az érintett példátlan nagyszerű népmozgalmak által meglepetés: a józan ész, az önfentartási vágy és a hon iránti hűség közösen előidézte s kifejtette érzeményüknél s polgári kötelességük felismerésénél fogva, eltökélék magukat a lehetőleg bekövetkezhető veszélyek kellő megelőzésére, a nemzeti függetlenség s alkotmányosság részint megőrzésére részint gyarapítására, a mindenek fölött szükséges belbéke fenntartására szolgáló s vezető ollyan intézkedések megtételéhez s illetőleg indítványba hozatalához, a millyek a törvényszabta jogok körén túl nem terjeszkedve, bár még is eleve ki sem számítható következményeknek s alig megjósolható kül s berzavaroknak, szerencsés s veszteség nélküli kiálltatására s átélhetésére elég erősnek, felkészültnek s alkalmasnak tegyék s képezzék ki a magyar állodalmat. A Kir. és RR. mindenek elött kijelentik, miként ők az úgy nevezett administratori rendszer iránt kibocsátott k. kir. leiratnak tartalmában nem csak nem látják az 1846: 9— 1548: 70 — 1536: 32 — 1613: 23. 24 - 1681: 10 1723: 56 — 1790: 10. 12 és 14 törv. czikkek szabályozta megyei önigazgatási s bíráskodási megbecsülhetlen nemzeti jogaikon, a közelebbi 4 éveken át ejtett sérveiket orvosoltatva;sőt az által hogy a’k.k.leiratban a kormány e kérdéses és általuk behozatala alkalmával is már alkotmányellenesnek, kárhozatosnak kijelentett eljárást ismételve törvényesnek s jónak állítja s vallja be — bántalmukat újjitva s aggodalmaikat megszűnés helyett sokszorozva tapasztalják. Tekintetbe vévék és emlékezetükben föleleveniték továbbá a kormánynak az utóbbi 4 éveken át, a nemzeti alkotmány ellenében elkövetett egyéb méltatlanságait s törvénytelenségeit ; mik közül csak a horvát tartományi gyűlés törvényhozáson kívüli rendezését és a nemességnek onnét puszta hatalom szóvali kiszorltatását; a világszerte utált dohánymonopólium behozatalának részint ténylegesen való részint erkölcstelen izgatásokkali megkísérlését; továbbá Mosony megyében az ország határai csorbításának a kormány részéről, nem csak eltűrését, de ebősegítését sőt még azon hazafiaknak — kik e csorbítást hatósági határozat közbevetésével akarák meggátolni — perbefogatása elrendelését; a Pest, Posony s több megyei küldöttségeknek a trón elébe járulhatástól történt politicátlan s botrányos elutaltatását; a kamarai tisztségeknek világos törvényeink ellenére ujdonnan rendszeresített sós consiliáriusokkali szaporiltatását; az 1845. 3 törv. czikk engedményeinek a görög nem egyesültekre történt önkényes kiterjesztése által, a nemzet törvényhozási részvétének kijátszatását akarják s kívánják e helyett elősorolni. — Végre még különösen szem előtt tartva megmérhetlen súlyát ama veszteségnek s kipótolhatlanságát ama hátmaradásnak, melly a’ kormány azon megbocsáthatlan s épen a közelebbi 4 években különös élességgel folytatott törvényellenes eljárásának tulajdonítandó, mi szerint a nemzet lelkesbejei által indítványba hozatott reformi kérdések megoldásának könyítése s elősegítése helyett, azokkal részint nyílt erőszak s ellentállás, részint közvetve űzött vesztegetés s meghasonlatás használata mellett szembeszállva, a nemzetet szüneten csak őseitől öröklött függetlensége romainak s régi szabadsága csekély maradványainak védelmére kényszerűé , s igy a korszellem és a haza boldogsága s a nemesség bátorságositása végett igényelt sürgős javítások életbeléptetésétől eltartóztatá, egyszersmind a mostani zivataros idők rohanó veszélyeinek készületlen kergető eleibe. — Mindez indokoknál és aggasztó körülményeknél fogva a KK. és RR.a követ uraknak meghagyják, hogy azon főbb királyi hivatalnokoknak és királyi tanácsosoknak kik ezen