Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1972 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-15 / 1. szám
w Milyen lesz a téli tárolás? Kellő mennyiség, kellő választék Ha valaki azt a fáradságot venné magának, hogy végigjárja a megye éléskamráját, az bizony több napba telne. Hiszen a SZŐVTERMÉK közös vállalat csupán Egerben 25 pincében, a hűtőházban és jó néhány szabadtéri prizmában tárolja a téli, tavaszi hónapokra való cikkeket. Ezenkívül tárolnak még Gyöngyösön, Hatvanban, Kálban, Horton és Csányban is. Már a felsorolás is jelzi, hogy a közös vállalatnak hatalmas mennyiségű árut kell biztosítani ahhoz, hogy zavartalan legyen a zöldség-gyümölcs ellátás azokban a hónapokban, amikor a friss termékhez nem juthat a vásárló. Gecse János, a közös vállalat áruforgalmi osztályvezetője előveszi a kimutatásokat. 550 vagon áru — Az idei tárolási terv kialakításánál az elmúlt évek tapasztalataira alapoztunk — mondja. A terv szerint, 537 vagon árut kell biztosítanunk a téli, tavaszi ellátáshoz, de ez a mennyiség valószínűleg 550 vagonra emelkedik. Csak a nagyobb mennyiségeket említve elmondhatom, hogy burgonyából mintegy 330 vagon, vöröshagymából 67 vagon, fejes káposztásból mintegy 32 vagon áll majd a fogyasztók rendelkezésére. A fejes káposztánál egyébként olyan tárolási módszert alkalmazunk ebben a szezonban, hogy szinte május elsejéig kapható lesz ez az igen keresett cikk. Bőségesen tárolunk sárgarépából és gyökérből is, az előbbiből 15, az utóbbiból 16 vagonnal. A sárgarépát és a gyökeret az idén új módszerrel tároljuk.Mindkét növényféleséget beleszántják a földbe és tőre kés szalmával takarják. Ez biztosítja a jó minőséget, és emellett jóval kevesebb a veszteség is. ) Az elmúlt években akadt néhány hiánycikk, mint például a fokhagyma, lencse, szemes bab. Lesz-e ezekből a cikkekből elég? — Elmondhatom, hogy igen. Fokhagymából például egy vagon árunk van,ez tökéletesen fedezi az igényeket. De lesz elegendő babból és lencséből is. — Milyen cikkeket tárolnak még ? — Több olyan zöldségfélét, amelyből ugyan nem szükséges hatalmas mennyiség, de ugyanakkor nagyon fontos a háziasszonyok számára. Ilyen például a zeller, ebből 4 vagon a készlet, vagy a cékla, amelyből 2,5 vagon fedezi majd a fogyasztók igényeit. Ezenkívül kelkáposztából 11, karalábéból 3 és egyéb zöldségfélékből 2 vagonnal tárolunk. S utoljára, de nem utolsósorban említem az almát, ebből mintegy 65 vagonnal jelentkezünk a piacokon. — Elég lesz-e az almamennyiség? — Tudomásunk szerint a közeljövőben nagyobb mennyiségű déligyümölcs kerül forgalomba. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a megye állami gazdaságai is jelentős almakészlettel rendelkeznek. Mindezt figyelembe véve, nyugodtan elmondhatom, hogy zavartalan almaellátást tudunk biztosítani. Még exportra is A burgonya, a zöldségfélék és az alma mellett a SZÖVTERMÉK vállalat arról is gondoskodik, hogy ízletes savanyúság is kerüljön az ebéd mellé. A tartósítóüzemben mintegy 90 vagon savanyúságot állítottak elő, ecetes uborkát, paprikát, savanyú káposztát, zöld paradicsomot. A választék bővítésére is gondot fordítottak, a hagyományos ecetes paprika mellett az idén olyan paprikát is forgalomba hoztak, amely vastagabb húsú és más alakú, mint a régebbi fajták. S hogy a savanyúságok nem csupán megyénkben vívtak ki kedvező hírnevet maguknak, arra jó példa, hogy az idén 22 ezer üveg savanyúság az országhatáron túlra, Jugoszláviába is eljutott. Mindezek mellett érdemes azt is megemlíteni, hogy a közelmúltban befejeződött a vállalat szeszfőzdéjének rekonstrukciója s jelenleg havonként mintegy 90—100 hektoliter pálinkát állítanak elő. A pálinkát a fogyasztási szövetkezetek boltjai forgalmazzák. A számadatokat nézve az a kép alakul ki az emberben, hogy nem lesz különösebb ellátási gond a zöldségfélékből a következő hónapokra. Nincs baj a minőséggel — Valóban mondja Gecse János — igyekeztünk minden cikkből a kellő mennyiséget beszerezni s emellett arról is gondoskodtunk, hogy a választékkal se legyen probléma. Jelenleg a kedvezőtlen időjárás okoz vállalatunknak gondot, a szokatlanul meleg idő nehézzé teszi a biztonságos tárolást. A mostani idényben ugyanis arra törekedtünk, hogy minden olyan cikket szabadtéri tárolókban tartsunk, amelyet lehet. A prizmákban tárolt áruk megvédése azonban komoly apparátust és nagy szervezettséget igényel. Eddig a tárolt termékek minőségével még nem volt baj, reméljük a jövőben sem lesz. Azt szeretnénk elérni, hogy az új zöldségfélék megjelenéséig sem a minőséggel, sem a mennyiséggel ne legyen semmi probléma s jó ellátást tudnánk biztosítani. Ezt szeretnék a háziasszonyok is, s remélhetőleg a tavasz végén is kedvező lesz az összhang a forgalmazó vállalat és a fogyasztók között. Kaposi Levente Burgonyaprizmák a káli határban tsz állami földek tsz-tulajdonba adásáról A MÉM miniszteri értekezlete legutóbbi ülésén többek között az állam a földek termelőszövetkezeti tulajdonban adásáról tárgyalt. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről hozott 1967. évi törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a tsz-ek megvásárolják azokat a földeket, amelyek használatukban vannak ugyan, de tulajdonosuk az állam. A törvény hatályba lépése óta 1738 termelőszövetkezet csaknem 630 000 hektárnyi állami föld tulajdonba adását kérte, ebből 584 000 hektárt a tsz-ek meg is kaptak. A kérelmek elbírálásánál figyelembe vették, hogy nagyüzemileg hasznosítható-e a terület, amennyiben nem, úgy nem adták tsz-tulajdonba. Hasonlóképpen jártak el akkor is, amikor már a folyamatban levő kisajátítások céljára szükséges földet akartak tulajdonukba venni a közös gazdaságok. Az állami tulajdonban és a termelőszövetkezetek használatában lévő 1 131 000 hektárnyi földterületnek mindent egybevetve 55 százalékát vették már át tulajdonjogilag is a termelőszövetkezetek, amelyek aranykoronánként 10 forintért váltják meg a földeket és ezt az összeget öt év alatt kell kifizetniük. A miniszteri értekezlet megállapította, hogy az átadások üteme megfelelő, a tsz-ek anyagi lehetőségeik figyelembe vételével vásárolják meg a területeket. A közös gazdaságok azért igyekeznek az eddig ingyenes, tartós használatukban levő földeket tulajdonukba venni, mert a hosszú távú tervezésnél minden esetben figyelembe veszik ezeknek a területeknek a hozamát is, és a megfelelő termelési biztonságot a tulajdonba vétellel igyekeznek elérni. Megtárgyalta a miniszteri értekezlet az 1971. január elsejei hatállyal átszervezett kilenc szűkített hatáskörű tröszt tevékenységét is. Megállapította, hogy a trösztök döntési jogkörrel felruházott igazgató tanácsa új típusú, demokratikus vezető testületként működnek és tevékenységük összhangban van a népgazdasági és az ágazati érdekekkel. Kedvezően alakultak kapcsolataik a szállító és a vevő vállalatokkal, valamint a pénzügyi szervekkel. Autósok és gyalogosok érdeke Az utóbbi években a közúti balesetek során keletkezett anyagi károk és személyi sérülések számának rohamos emelkedése a közlekedésre, s ezen keresztül a gépjármű-biztosításra irányította a figyelmet. Egy esztendeje, 1971. január elsején lépett érvénybe a rendelet, amely általánosan kötelezővé tette a felelősségbiztosítást, minden Magyarországon közlekedő akár belföldi, akár külföldi rendszámmal ellátott gépjárműre. E biztosítás védelme alatt áll az ország valamennyi állampolgára, sőt a magyar gépjárművek által okozott károkkal szemben a hazánkban tartózkodó külföldiek is, tehát minden gyalogos és minden autós, egyszóval mindenki, aki részt vesz a közlekedésben és neki gépjárművel kárt okoztak. Van aki óvatos, van aki kevésbé az. Ezért az emberek saját belátásától függ, kötnek-e biztosítást vagy sem, egykét kivétellel , és ezek közé tartozik a gépjármű felelősségbiztosítás is. Ez a megszorítás érthető, hiszen ha valaki összetöri a kocsiját és nincs pénze a javításra, legfeljebb gyalog, vagy villamoson jár, de egy karambol, vagy gázolás áldozatának kártalanítása nem függhet a kár okozójának anyagi helyzetétől. A biztosító fizetőképes akkor is, amikor egy magánszemély a legjobb akarattal sem tudná megtéríteni a több százezer forint összegű kárt, a keresetkiesést, a sérült vagy hozzátartozói részére megítélt életjáradékot. Egy éve a gépjárművek által okozott károkat egységesen a biztosító rendezi. Ebben az évben a biztosított gépjárműpark több, mint 24 százalékkal nőtt, és ezen belül a biztosított tehergépjárművek és autóbuszok száma 155 százalékkal emelkedett. Természetesen mindez növelte a megtérítendő károk összegét. 1971. tizenegy hónapja alatt csak a kötelező felelősségbiztosítás alapján 150 millió forintot fizetett ki a biztosító, 130 százalékkal többet, mint tavaly az egész év folyamán. Az új év első napjaiban „Helyszíni nyilatkozat” elnevezésű nyomtatványokkal látta el ügyfeleit a Biztosító, amelyet 15 ezer forinton aluli, személysérüléssel nem járó baleseteknél a helyszínen kitölt a balesetben részes mindkét fél és nyilatkoznak a felelősséget illetően, ez segíti a jogalap tisztázását, és meggyorsítja a kárrendezést. A nyomtatványon hely van a baleset leírására, sőt helyszínrajzra is. Külön rovatban lehet feltüntetni a tanúkat, akiknek szerepe ugyancsak fontos lehet. A biztosító munkatársai remélik, hogy ez a nyomtatvány tovább fogja csökkenteni az ismeretlen kárt okozók számát — így kevesebb embert ér károsodás. E „Helyszíni nyilatkozat” mellett természetesen az AB- nak a részletesebb „kárbejelentésre” is szüksége van. A közvélemény az Állami Biztosító tapasztalatai szerint rendkívül hasznos és időszerű volt a gépjármű felelősségbiztosítás általánosan kötelezővé tétele, mert a vétlenek érdekeit szolgálja és számukra anyagi biztonságot nyújt. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás első félévi díja 1972. január elsején esedékes. Élelmiszergazdaság a nagyvilágban r*f*sssssss*/rrxfsrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*ssssssssssssssssss*ss. m A lennel €*rdő$gazdálkodás fejlődése A szejm erdőgazdálkodási és faipari bizottsága megvizsgálta a lengyel erdőgazdálkodás és faipar 1966— 1970-es ötéves tervének teljesítését. Ebben az időszakban az erdőgazdálkodás fő feladatát a meglévő faállomány ésszerű hasznosítása jelentette. Különböző ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy az ésszerű erdőgazdálkodás elveit sok esetben súlyosan megsértették, ami a fakitermelés lehetőségeinek kihasználatlanságához, ugyanakkor a faállomány csökkenéséhez vezetett. Az ellenőrzések eredményei erősen megingatták azt a közkeletű nézetet, hogy a kitermelést a hagyományos szakaszos eljárással célszerű végezni. A legnagyobb elmaradás kitermelésre előírt fatömeg vágásánál volt tapasztalható, ezzel szemben igen nagy volt az úgynevezett alkalmi vágások aránya, ami hátrányosan befolyásolta az erdőgazdálkodás hatékonyságát és a faállomány fejlődési lehetőségeit. E többéves elmaradások következtében a faállomány többfelé túlságosan sűrű, a növekedés gyengült és a fák kevébé voltak ellenállók a különböző biológiaia és atmoszférikus tényezőkkel szemben. Az alkalmi vágások növekedése miatt csökkent a fa haszonértéke és ipari feldogozásra való alkalmassága is. Pozitív ténynek könyvelhető el, hogy az elmúlt öt évben az állami erdőkben az erdősített terület mintegy 177 000 hektárral növekedett. Továbbra is időszerű feladat marad az erdészeti munkák gépesítésének növelése, minthogy a felújítás és erdősítés terén meglévő lemaradást igen nehéz lesz behozni : az erdőgazdálkodás egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd. Igaz viszont, hogy öt év alatt jelentősen fejlődött az erdőgazdálkodás gépesítése. Ez azonban elsősorban a kitermelésben és a kivágott fa elszállításában mutatkozott meg, nem pedig magában az erdőművelésben. Az állami erdőgazdaságok eredményei között említhetjük meg azt, hogy elsősorban a munka gépesítése terén sikerült teljesíteni a felemelt beruházási tervet. Nem sikerült azonban teljes mértékben megbirkózni a talajjavítási feladatokkal. A faipar a beruházási feladatokat nem teljesítette. A legnagyobb elmaradás a papír-cellulóz-iparban, a bútoriparban és a lemezgyártásban tapasztalható. Lényegében arról van szó, hogy csak igen nagy késéssel sikerült a tervezett termelőkapacitást elérni. A bútoripar egyebek között a termelési műszakok alacsony száma miatt nem tudta kihasználni termelési kapacitását. A bizottságban kialakult vitában felszólalt J. Maciechowski képviselő, akii kijelentette, hogy a tárca által előterjesztett jelentés nem ad mindenki számára érthető választ azokra az alapvető kérdésekre, amelyek az erdőgazdálkodásban és faiparban történt előrehaladással vagy a fejlődést biztosító intézkedésekkel kapcsolatosak. A jelentés nem tér ki olyan — az erdőgazdálkodás szempontjából alapvető — kérdésre, mint az erdőrendezési terv. Az erdőrendezés elsőrendű fontosságú feladat minden olyan ország számára, amely ésszerű erdőgazdálkodást folytat. Lengyelországban e fogalom valahogy értékét veszítette. A tárca igen nagy érdeme viszont, hogy növekedett az ország erdősített területeinek aránya. Az erdősítés üteme igen gyors: öt év alatt évente 35 900 hektárral nőtt az erdősített terület. Azt is világosan le kell szögezni, hogy — egyes nézetekkel ellentétben — a vágás nem túlzott méretű: az elmúlt ötéves tervben a vágási terv túllépése csak mérsékelt volt és egyáltalán nem veszélyeztette a faállományt. rekkel — anélkül, hogy mesterséges úton előállított élelmiszer fogyasztására kényszerülne. Ehhez azonban — állapítja meg Pawley — két korszakalkotó terv megvalósítására van szükség: művelés alá kell venni az Amazonas vízgyűjtő területe és az Egyenlítői Afrika óriási — ma már műveletien — területeit, másfelől újabb hatalmas területeket kell öntözni desztillált tengervízzel. Pawley véleménye szrint e gigászi tervek az elkövetkező 100 évben valóra válhatnak — feltéve, ha a nyolcvanas években a szükséges döntéseket meghozzák. A folyóirat egy másik cikkében Genevieve Clementnek a francia kőolajipari kutatóintézet tudományos munkatársának cikkét olvashatjuk arról, hogy a fejlődő országokban már megkezdték annak a kitűnő gyermektápszernek a gyártását és forgalmazását, amely fehérjében gazdag algát tartalmaz. Ezt a táplálékot az aztékok és a Gsád-tó partvidékén élő törzsek már ősidők óta ismerték. Súlyos aszály Afganisztánban Afganisztánban már két éve rendkívül nagy szárazság uralkodik. Becslések szerint búzában a hiány 500 000 tonna. Ez a mennyiség lényegesen meghaladja az előző évit. Abdul Majid, az afganisztáni földművelésügyi minisztérium tervezési osztályának vezetője Rómában a FAO értekezletén jelentette be ezeket a riasztó adatokat. A vízhiány nemcsak ijesztő gabonahiányra vezetett Afganisztánban, hanem azt a veszélyt is magában hordja, — miután takarmányból sincs elég — hogy veszélyes mértékben csökkenteni kell az ország szarvasmarha-állományát. Ha nem érkezik segély, akkor Afganisztán 26 milliós állatállományának mintegy 70 százalékát le kell vágni. Az állatállomány Afganisztánban a lakosság jelentős részének létalapja. illárd 36 milliárd embert képes eltartani Walter Pawleynak, az ban közzétett cikkében azt ENSZ élelmezési és mező- olvashatjuk, hogy az embegazdasági szervezete főigaz rség még 100 évig táplálgatójának a FAO folyóirata- hozhat minőségi élelmisze- Ritka zsákmány Ritka vadászzsákmány került puskavégre az egerbaktai erdőben. A környékbeli lakosság már szinte legendákat szőtt arról, hogy a közeli hegyekben háromlábú, félagancsú szarvasbika tűnik fel időnként. A különös vadállat csak ritkán, s mindig más-más erdőrészben mutatkozott. Évek során megfigyelték azt is, hogy a külső megjelenésében különös szarvasbika sosincs egyedül: állandóan egy szépen fejlett, tizenkettes bika kíséri. Sok vadász pályázott az érdekes vad leterítésére, míg végül is a héten Mata Ferencnek, az egri Dobó István Vadásztársaság vadászának kedvezett a szeren A segítőkészség szép példája Egerfarmos község lakossága példás ünnepi „ajándékkal” kedveskedett az egyik falubeli családnak. Karácsony napján történt, hogy a községben lakó Virág István termelőszövetkezeti traktoros lakásán egy szabálytalanul beépített fagerenda tüzet okozott a kéményben és ennek következtében az egész tetőszerkezet leégett. A tetemes anyagi kárt fokozta a kétségbeesés: mi lesz velük most a tél közepén — három kiskorú gyerekkel, tető nélkül fejük felett. A szerencsétlenség hallatára karácsony napján és az azt követő napokban — egyetlen hívó szó nélkül — szinte az egész falu megmozdult a bajba jutott család gyors segítésére. Lebontották az üszkös, elégett tetőszerkezetet, téglát, faanyagot, cserepet bocsátottak rendelkezésre. A községi tanács ezer forint értékű faanyagot, az ÁFÉSZ a régi jégverem tetőszerkezetét ajánlotta fel. A helybeli Aranykalász Termelőszövetkezet kétezer forint pénzbeli segítség mellett díjmentes fuvarral, fűrészeléssel és ácsmunkával sietett kárt szenvedett dolgozója segítésére. Az összefogás és az emberi segítőkészség eredményeként néhány nap alatt rendbehozták az épületet és visszaköltözhetett megszokott otthonába a Virág-család.