Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1972 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1972-01-15 / 1. szám

A MEGYEI TANÁCS VB MÉO — A TSZ-SZÖ­VETSÉGEK — AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK LAPJA _____________________________________________.____________________#------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— III. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1 Ft 1972. január 15. Igények és lehetőségek A HEVES MEGYEI Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat feladata a mezőgaz­daságban megtermett kenyér­­gabona, szemes takarmány, rizs, napraforgó és lucerna­­liszt felvásárlása, valamint a kenyérgaborta feldolgozása és a­­ keveréktakarmány­­gyártás. • Egyik legfontosabb felada­tunk, a kenyérgabona fel­vásárlása, feldolgozása és ezen keresztül a megye jó lisztellátása. 1971-ben a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok 42 685 hektáron termel­tek kenyérgabonát, melyről 25 mázsás átlagtermést ta­karítottak be. Az átlagter­més alakulása kedvező, ma­gasabb minden ezt meg­előző évnél, azonban a vetés­­terület a korábbi évekhez vi­szonyítva, mintegy 6000 hek­tárral kevesebb volt és így a felvásárolt mennyiség a megyei igényeket nem elé­gítette ki. Az elmúlt őszön a rendel­kezésre álló adatok alapján a mezőgazdasági üzemek 51 ezer 893 hektáron vetettek kenyérgabonát. Az agrome­­chanika fokozatos javulásá­val kívánatos, hogy az átlag­termés megyénkben is to­vább növekedjen és érje el legalább az országos átla­got. Ez esetben az 50 000 hektár körüli vetésterületről — a belső szükségletek fi­gyelembevételével is — min­den gond nélkül felvásárol­ható a megközelítően 8000 vagont kitevő őrlési szük­séglet. A JELENLEG ÉRVÉNY­BEN levő felvásárlási árak, valamint a gabonatermesztés gépesítési foka arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy ke­nyérgabonát változatlanul nagy mennyiségben termel­jenek. A jelenlegi időszak­ban e gazdasági igények ta­lálkoznak a vállalati érde­kekkel, mivel az 1970-es év tapasztalatai szerint az ét­kezési kenyérgabona jó áron exportálható is. Ebből következik, hogy a megtermett és a belső szük­ségleten felül mutatkozó tel­jes felesleget — termékérté­kesítés-szerződés alapján —­­ fel tudjuk vásárolni. Tavaly őszi és tavaszi ár­pát a mezőgazdasági üze­mek 24 727 hektáron termel­tek. Az elért átlagtermés 24,4 mázsa. E viszonylag ked­vező eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy nagy területen vetett tavaszi árpa kiváló termést adott. Ta­pasztalataink szerint az utób­bi években újból nő a ta­vaszárpa vetésterülete és ez­zel a sörárpaként értékesíte­ni kívánt mennyiség. Tudott dolog, hogy éghaj­lati adottságainknál fogva a megyénk területén termett tavaszárpa szinte minden év­ben kivétel nélkül alkalmas sörgyártási célra. A sörárpa és a takarmányárpa közötti jelentős árdifferencia arra ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket, hogy a tavaszár­pát lehetőleg teljes egészé­ben sörárpaként értékesít­sék. Itt a mezőgazdasági és az ipari igények nem találkoz­nak minden évben, mint ahogy ez most is bekövetke­zett. A sörárpa ugyanis első­sorban sörgyártási, míg el­enyésző mértékben édesipari és hántolóipari célt szolgál. E behatárolt felhasználási terület miatt az évről évre felvásárolható menny­ség is korlátozott. A MEZŐGAZDASÁGI­­ ÜZEMEKNEK a tavaszárpa termesztésénél tehát­ évről évre figyelembe kell venni­­ök, hogy a megtermett men­­­nyiség egy jelentős része csak mint takarmányárpa hasz­nálható fel, illetve értékesít­hető. A takarmányárpa­­igényt ugyanis messzemenő­en nem tudja a mezőgazda­ság megyénkben biztosítani. A takarmányárpát vállala­tunk korlátlanul fel tudja vásárolni, még abban­ az esetben is, ha az meghaladja a megye nagy fogyasztóinak, valamint a keveréktakar­­mány-gyártás igényeit. A vállalat igénye takarmány­árpából évről évre 3000 va­gonra tehető. A ter­rar ser­edmények is­meretében helyes lenne me­gyénkben is a takarmánybú­­­­za termesztését nagyobb te­rületen elterjeszteni. A je­lenlegi árpafajták, ugyanis, további agromechanikai fel­tétel javulása esetén sem tudják a takarmánybúza ter­méseredményét elérni. Takarmánybúzával rész­ben pótolható a keverékta­­­­karmány gyártásánál úgy a takarmányárpa, mint a ku­korica. Emiatt a jelenleg fel­vásárolt évenkénti 70—80 vagon helyett 1500-2000 va­gon is tudnánk gond nélkül­­ felvásárolni a mezőgazda­k ! • Ma 1971-ben kukoricát 30 369­­ hektáron termeltek a mező­­gazdasági üzemek. Ez a te­rület hektáronkénti 32—3 mázsás átlagtermés esetén­­ kielégítené a vállalati igé­nyeket az igen jelentős bel­ső szükséglet figyelembevé­telére is. Megyénkben a ku­koricatermesztés még sem gépesítési fokban, sem mű­trágyázási színvonalban nem éri el a dunántúli és a nap k­ukoricatermesztő alföld megyék szintjét. Jelentős le­he­tőségek vannak tehát még az átlagtermések növelésé­­re.­­ Nem ilyen kedvezőek kilátások akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy az ál­lami gazdasági és a mező­­gazdasági termelőszövetke­zetek közös kukorica vetés­­területe mindössze 13 000 hektár körül alakul évről évre. Az ipari igények ma­radéktalan kielégítésére je­lentős átlagtermés-növeke­dés esetén sem elegendő ez a terület. A korszerű állat­tartó telepek folyamatos ke­­veréktakarmány-ellátáshoz, tehát szükséges a közös ku­koricaterületek növelése, az agronómiai eljárások javítá­sa és a gépesítés fokozása. Az éves igényünk kukoricá­ból 3000 vagon körül ala­kul. 1956 .előtt megyénkben a napraforgót 9—9500 hektá­ron termelték, e területről évenként 800 vagont vásá­roltunk fel. A nagyüzemek kialakulásával a napraforgó termesztése erősen visszaszo­rult, aminek oka a munka­­erőhányon túl a kedvezőtlen ár volt. Visszavetette a ter­melést még az is, hogy nem volt géppel betakarítható fajta köztermesztésben. A HATVANAS ÉVEK kö­zepén a Szovjetunióból be­hozott nagy olajtartalmú napraforgók terméseredmé­nyei lényegesen jobbak, mint a korábbi hazai fajtáké, és ugyanakkor alacsony, vékony szár alkalmassá teszi a gépi betakarításra is. A felvásár­lási árak kedvezően meg­emelkedtek, és ezek együttes hatása fokozatosan megyénk területén i%- a termesztési kedv fellendeltéséhez vezet­nek. Volta­k évek, amikor a napraforgó vetésterülete alig haladta meg az 1000 hektárt. Ez évben már 3700 hektárról takarítottak be termést megyénk gazdaságai. Az ipari kereslet a napra­forgó iránt változatlanul élénk, mivel egyre fokozó­dik a hazai felhasználás és az exportlehetőség is kedve­ző. A NÉPGAZDASÁGI ÉR­DEK szem előtt tartásával szükséges a vetésterület to­vábbi fokozatos növelése. A­­ vetésszerkezetbe való beil­leszthetőség miatt azonban elsődlegesen a termésered­mények növelésére van szük­ség, amit a gazdaságosság is követel. Az átlagtermések ugyanis, még ma is alig haladják meg a korábbi egyéni­­ gazdaságokban elért szintet. A jelenleg közter­mesztésben levő fajták al­kalmasak kiváló termések eléréséhez, ehhez azonban az kell, hogy a napraforgó ne a legszegényebb talajerőben levő földekre kerüljön, ha­nem megkapja az igényeinek megfelelő tápanyagot. A napraforgó-termesztés tehát távlatilag is fejleszten­dő­ az ipar igényének továb­bi növelése miatt.. A­­ termés­­eredmények növelésével a jelenleg érvényben levő árak mellett, a mezőgazdaság és az ipar igényei találkoznak. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY növekedése, valamint a kor­szerű tartás és takarmányo­zási követelmények egyre sürgetőbben vetik fel az ál­lati és növényi fehérjeellá­­tás megoldását. A növényi fehérjehiány pótlását szol­gálja a lucerna korszerű be­takarítása és feldolgozása. Az utóbbi években megyénk területén is egyre több forró levegős szárító berendezés épül az üzemekben. A keveréktakarmány­gyártáshoz vállalatunk gyors­szárított lucernaliszti igénye mintegy 390 vagonra tehető. Az utóbbi években muttkozó lucernali­szthiány miatt ter­mészetesen ez az alsó határ és kínálat esetén keverék­­takarmányba való bedolgo­zás növelhető. E néhány gondolattal a mezőgazdasági üzemeket csak tájékoztatni kívántuk és ez­zel elősegíteni a távlati ve­tésszerkezet kialakítási mun­kájukat. Fodor Sándor kereskedelmi osztályvezető Gyere kiinénk tanulni! Mezőgazdasági oktatófilm ősbemutatója Egerben Gyere közénk tanulni ! cím­mel érdekes és tanulságos oktatófilm készült Heves megyében a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákról. A 17 perces film szakszerű­en ismerteti az egri, vala­mint a pétervásári mező­gazdasági szakmunkásképző iskolában folyó oktatást, ne­velést, azokat a körülménye­ket, amelyek között a tanu­lók zavartalanul sajátíthat­ják el a szakmához szüksé­ges ismereteket. Az új kisfilm premierjét január 6-án rendezték meg Egerben a Vörös Csillag Filmszínházban. A bemuta­tót megtekintette Fekete Győr Endre, a megyei ta­nács elnöke, Szalay István, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. Nagy László, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője meg­nyitó beszédében hangsú­lyozta, hogy az élelmiszer­­gazdaság területén ez az el­ső olyan oktatófilm az or­szágban, amely a megye kez­deményezésére készült. Be­jelentették, hogy a „Gyere közénk tanulni!” című filmet az elkövetkező hetekben He­ves megye valamennyi film­színházában a legjobb já­tékfilmek kísérőjeként be­mutatják. Fokozódott az érdeklődés az egri borok iránt A korábbi éveknél is ked­vezőbb eredményekkel tel­jesítették a fogyasztók érde­kében tett célkitűzéseiket 1971-ben az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság dolgozói. A vállalati gyors­mérlegből kitűnik, hogy 1971- ben nem kevesebb, mint 15 millió palack egri bort érté­kesítettek a hazai piacon, csaknem 40­­ százalékkal töb­bet, mint az előző évben. 16 féle, kitűnő tájjellegű bor több mint 50 féle töltésben, a fogyasztók választékos íz­lését kielégítő palackozásban és díszcsomagolásban került forgalomba. A változatlanul nagy népszerűségnek örven­dő Bikavérből és az Egri le­ánykából a szokásosnál na­gyobb igényt is zavartalanul tudták kielégíteni. A növek­vő igények gyorsabb kielé­gítésére Budapesten úgyne­vezett palackos nagykeres­kedelmi értékesítő raktárt hoztak létre, ahonnan az idén már ötmillió palack eg­ri bort szállítanak a főváro­si boltokba. Az Eger—Gyöngyös vidé­ki Pincegazdaság az újszerű piaci lehetőségek figyelem­­bevételével úgynevezett ket­tős profilú kereskedelmi te­vékenységet alakított ki. Az egri borok értékesítése mel­lett az ország valamennyi tájjellegű borát is árusítot­­­­ták — Borsod-, Hajdú-, Sza­bolcs-, Nógrád-, Heves me­gyében — a fogyasztói igé­nyek választékosabb kielé­gítését szolgálva. A korábbi éveknél is ked­vezőbben alakult az idén az egri borok exportja. Ezt el­sősorban a nemrég felépült korszerű egri palackozó és tároló kombinát tette lehe­tővé. A Szovjetunióba az idén másfélmillió palack Eg­ri leánykát értékesítettek. (K) Boldog új esztendőt! Borü­­nnep Adriában Egerben — az oly sok em­lékezetes, rangos esemény népszerű tárházában —, újabb, sokat ígérő idegen­forgalmi program megrende­zéséről döntöttek. Ebben az évben kerül sor először a „Borünnep Agriában’’ elne­vezésű rendkívül gazdag ün­nepségsorozatra. Az esemé­nyek központi témája — az elképzelések szerint — a bor, a borhoz kapcsolódó szakmai népi hagyományok, Eger történelmi emlékeinek felelevenítése nem utolsó sorban a vendéglátás és a gasztronómia lenne. Sor ke­rül a programban a szőlőter­meléssel, borászattal kapcso­latos hagyományok, népi já­tékok, továbbá a diákszín­játszás, vándorszínészet fel­elevenítésére, mivel mind­ebben gazdag hagyományok­kal rendelkezik Eger. Vár­játék, történelmi lovasbemu­tató élénkítené a programot, amelyben természetesen elő­kelő helyen szerepel majd a borkiállítás, borbemutató, borkóstoló. Az előkészületek igényességét bizonyítja, hogy az előkészítő bizottság a program végleges összeállítá­sához széles­­ közvéleménytől is kéri a javaslatokat, ötle­teket. A Borünnep Agriában va­lószínű az idei szüret nyitá­nya lesz, a pontos idejéről még később dönt az előké­szítő bizottság.

Next