Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1972 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-15 / 1. szám
A MEGYEI TANÁCS VB MÉO — A TSZ-SZÖVETSÉGEK — AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK LAPJA _____________________________________________.____________________#------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— III. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1 Ft 1972. január 15. Igények és lehetőségek A HEVES MEGYEI Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat feladata a mezőgazdaságban megtermett kenyérgabona, szemes takarmány, rizs, napraforgó és lucernaliszt felvásárlása, valamint a kenyérgaborta feldolgozása és a keveréktakarmánygyártás. • Egyik legfontosabb feladatunk, a kenyérgabona felvásárlása, feldolgozása és ezen keresztül a megye jó lisztellátása. 1971-ben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 42 685 hektáron termeltek kenyérgabonát, melyről 25 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az átlagtermés alakulása kedvező, magasabb minden ezt megelőző évnél, azonban a vetésterület a korábbi évekhez viszonyítva, mintegy 6000 hektárral kevesebb volt és így a felvásárolt mennyiség a megyei igényeket nem elégítette ki. Az elmúlt őszön a rendelkezésre álló adatok alapján a mezőgazdasági üzemek 51 ezer 893 hektáron vetettek kenyérgabonát. Az agromechanika fokozatos javulásával kívánatos, hogy az átlagtermés megyénkben is tovább növekedjen és érje el legalább az országos átlagot. Ez esetben az 50 000 hektár körüli vetésterületről — a belső szükségletek figyelembevételével is — minden gond nélkül felvásárolható a megközelítően 8000 vagont kitevő őrlési szükséglet. A JELENLEG ÉRVÉNYBEN levő felvásárlási árak, valamint a gabonatermesztés gépesítési foka arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy kenyérgabonát változatlanul nagy mennyiségben termeljenek. A jelenlegi időszakban e gazdasági igények találkoznak a vállalati érdekekkel, mivel az 1970-es év tapasztalatai szerint az étkezési kenyérgabona jó áron exportálható is. Ebből következik, hogy a megtermett és a belső szükségleten felül mutatkozó teljes felesleget — termékértékesítés-szerződés alapján — fel tudjuk vásárolni. Tavaly őszi és tavaszi árpát a mezőgazdasági üzemek 24 727 hektáron termeltek. Az elért átlagtermés 24,4 mázsa. E viszonylag kedvező eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy nagy területen vetett tavaszi árpa kiváló termést adott. Tapasztalataink szerint az utóbbi években újból nő a tavaszárpa vetésterülete és ezzel a sörárpaként értékesíteni kívánt mennyiség. Tudott dolog, hogy éghajlati adottságainknál fogva a megyénk területén termett tavaszárpa szinte minden évben kivétel nélkül alkalmas sörgyártási célra. A sörárpa és a takarmányárpa közötti jelentős árdifferencia arra ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket, hogy a tavaszárpát lehetőleg teljes egészében sörárpaként értékesítsék. Itt a mezőgazdasági és az ipari igények nem találkoznak minden évben, mint ahogy ez most is bekövetkezett. A sörárpa ugyanis elsősorban sörgyártási, míg elenyésző mértékben édesipari és hántolóipari célt szolgál. E behatárolt felhasználási terület miatt az évről évre felvásárolható mennység is korlátozott. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKNEK a tavaszárpa termesztésénél tehát évről évre figyelembe kell venniök, hogy a megtermett mennyiség egy jelentős része csak mint takarmányárpa használható fel, illetve értékesíthető. A takarmányárpaigényt ugyanis messzemenően nem tudja a mezőgazdaság megyénkben biztosítani. A takarmányárpát vállalatunk korlátlanul fel tudja vásárolni, még abban az esetben is, ha az meghaladja a megye nagy fogyasztóinak, valamint a keveréktakarmány-gyártás igényeit. A vállalat igénye takarmányárpából évről évre 3000 vagonra tehető. A terrar seredmények ismeretében helyes lenne megyénkben is a takarmánybúza termesztését nagyobb területen elterjeszteni. A jelenlegi árpafajták, ugyanis, további agromechanikai feltétel javulása esetén sem tudják a takarmánybúza terméseredményét elérni. Takarmánybúzával részben pótolható a keveréktakarmány gyártásánál úgy a takarmányárpa, mint a kukorica. Emiatt a jelenleg felvásárolt évenkénti 70—80 vagon helyett 1500-2000 vagon is tudnánk gond nélkül felvásárolni a mezőgazdak ! • Ma 1971-ben kukoricát 30 369 hektáron termeltek a mezőgazdasági üzemek. Ez a terület hektáronkénti 32—3 mázsás átlagtermés esetén kielégítené a vállalati igényeket az igen jelentős belső szükséglet figyelembevételére is. Megyénkben a kukoricatermesztés még sem gépesítési fokban, sem műtrágyázási színvonalban nem éri el a dunántúli és a nap kukoricatermesztő alföld megyék szintjét. Jelentős lehetőségek vannak tehát még az átlagtermések növelésére. Nem ilyen kedvezőek kilátások akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az állami gazdasági és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös kukorica vetésterülete mindössze 13 000 hektár körül alakul évről évre. Az ipari igények maradéktalan kielégítésére jelentős átlagtermés-növekedés esetén sem elegendő ez a terület. A korszerű állattartó telepek folyamatos keveréktakarmány-ellátáshoz, tehát szükséges a közös kukoricaterületek növelése, az agronómiai eljárások javítása és a gépesítés fokozása. Az éves igényünk kukoricából 3000 vagon körül alakul. 1956 .előtt megyénkben a napraforgót 9—9500 hektáron termelték, e területről évenként 800 vagont vásároltunk fel. A nagyüzemek kialakulásával a napraforgó termesztése erősen visszaszorult, aminek oka a munkaerőhányon túl a kedvezőtlen ár volt. Visszavetette a termelést még az is, hogy nem volt géppel betakarítható fajta köztermesztésben. A HATVANAS ÉVEK közepén a Szovjetunióból behozott nagy olajtartalmú napraforgók terméseredményei lényegesen jobbak, mint a korábbi hazai fajtáké, és ugyanakkor alacsony, vékony szár alkalmassá teszi a gépi betakarításra is. A felvásárlási árak kedvezően megemelkedtek, és ezek együttes hatása fokozatosan megyénk területén i%- a termesztési kedv fellendeltéséhez vezetnek. Voltak évek, amikor a napraforgó vetésterülete alig haladta meg az 1000 hektárt. Ez évben már 3700 hektárról takarítottak be termést megyénk gazdaságai. Az ipari kereslet a napraforgó iránt változatlanul élénk, mivel egyre fokozódik a hazai felhasználás és az exportlehetőség is kedvező. A NÉPGAZDASÁGI ÉRDEK szem előtt tartásával szükséges a vetésterület további fokozatos növelése. A vetésszerkezetbe való beilleszthetőség miatt azonban elsődlegesen a terméseredmények növelésére van szükség, amit a gazdaságosság is követel. Az átlagtermések ugyanis, még ma is alig haladják meg a korábbi egyéni gazdaságokban elért szintet. A jelenleg köztermesztésben levő fajták alkalmasak kiváló termések eléréséhez, ehhez azonban az kell, hogy a napraforgó ne a legszegényebb talajerőben levő földekre kerüljön, hanem megkapja az igényeinek megfelelő tápanyagot. A napraforgó-termesztés tehát távlatilag is fejlesztendő az ipar igényének további növelése miatt.. A terméseredmények növelésével a jelenleg érvényben levő árak mellett, a mezőgazdaság és az ipar igényei találkoznak. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY növekedése, valamint a korszerű tartás és takarmányozási követelmények egyre sürgetőbben vetik fel az állati és növényi fehérjeellátás megoldását. A növényi fehérjehiány pótlását szolgálja a lucerna korszerű betakarítása és feldolgozása. Az utóbbi években megyénk területén is egyre több forró levegős szárító berendezés épül az üzemekben. A keveréktakarmánygyártáshoz vállalatunk gyorsszárított lucernaliszti igénye mintegy 390 vagonra tehető. Az utóbbi években muttkozó lucernaliszthiány miatt természetesen ez az alsó határ és kínálat esetén keveréktakarmányba való bedolgozás növelhető. E néhány gondolattal a mezőgazdasági üzemeket csak tájékoztatni kívántuk és ezzel elősegíteni a távlati vetésszerkezet kialakítási munkájukat. Fodor Sándor kereskedelmi osztályvezető Gyere kiinénk tanulni! Mezőgazdasági oktatófilm ősbemutatója Egerben Gyere közénk tanulni ! címmel érdekes és tanulságos oktatófilm készült Heves megyében a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákról. A 17 perces film szakszerűen ismerteti az egri, valamint a pétervásári mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában folyó oktatást, nevelést, azokat a körülményeket, amelyek között a tanulók zavartalanul sajátíthatják el a szakmához szükséges ismereteket. Az új kisfilm premierjét január 6-án rendezték meg Egerben a Vörös Csillag Filmszínházban. A bemutatót megtekintette Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese is. Nagy László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az élelmiszergazdaság területén ez az első olyan oktatófilm az országban, amely a megye kezdeményezésére készült. Bejelentették, hogy a „Gyere közénk tanulni!” című filmet az elkövetkező hetekben Heves megye valamennyi filmszínházában a legjobb játékfilmek kísérőjeként bemutatják. Fokozódott az érdeklődés az egri borok iránt A korábbi éveknél is kedvezőbb eredményekkel teljesítették a fogyasztók érdekében tett célkitűzéseiket 1971-ben az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság dolgozói. A vállalati gyorsmérlegből kitűnik, hogy 1971- ben nem kevesebb, mint 15 millió palack egri bort értékesítettek a hazai piacon, csaknem 40 százalékkal többet, mint az előző évben. 16 féle, kitűnő tájjellegű bor több mint 50 féle töltésben, a fogyasztók választékos ízlését kielégítő palackozásban és díszcsomagolásban került forgalomba. A változatlanul nagy népszerűségnek örvendő Bikavérből és az Egri leánykából a szokásosnál nagyobb igényt is zavartalanul tudták kielégíteni. A növekvő igények gyorsabb kielégítésére Budapesten úgynevezett palackos nagykereskedelmi értékesítő raktárt hoztak létre, ahonnan az idén már ötmillió palack egri bort szállítanak a fővárosi boltokba. Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság az újszerű piaci lehetőségek figyelembevételével úgynevezett kettős profilú kereskedelmi tevékenységet alakított ki. Az egri borok értékesítése mellett az ország valamennyi tájjellegű borát is árusították — Borsod-, Hajdú-, Szabolcs-, Nógrád-, Heves megyében — a fogyasztói igények választékosabb kielégítését szolgálva. A korábbi éveknél is kedvezőbben alakult az idén az egri borok exportja. Ezt elsősorban a nemrég felépült korszerű egri palackozó és tároló kombinát tette lehetővé. A Szovjetunióba az idén másfélmillió palack Egri leánykát értékesítettek. (K) Boldog új esztendőt! Borünnep Adriában Egerben — az oly sok emlékezetes, rangos esemény népszerű tárházában —, újabb, sokat ígérő idegenforgalmi program megrendezéséről döntöttek. Ebben az évben kerül sor először a „Borünnep Agriában’’ elnevezésű rendkívül gazdag ünnepségsorozatra. Az események központi témája — az elképzelések szerint — a bor, a borhoz kapcsolódó szakmai népi hagyományok, Eger történelmi emlékeinek felelevenítése nem utolsó sorban a vendéglátás és a gasztronómia lenne. Sor kerül a programban a szőlőtermeléssel, borászattal kapcsolatos hagyományok, népi játékok, továbbá a diákszínjátszás, vándorszínészet felelevenítésére, mivel mindebben gazdag hagyományokkal rendelkezik Eger. Várjáték, történelmi lovasbemutató élénkítené a programot, amelyben természetesen előkelő helyen szerepel majd a borkiállítás, borbemutató, borkóstoló. Az előkészületek igényességét bizonyítja, hogy az előkészítő bizottság a program végleges összeállításához széles közvéleménytől is kéri a javaslatokat, ötleteket. A Borünnep Agriában valószínű az idei szüret nyitánya lesz, a pontos idejéről még később dönt az előkészítő bizottság.