Heves Megyei Élelmiszergazdaság, 1978 (9. évfolyam, 1-23. szám)
1978-03-15 / 5. szám
IX. évfolyam, 5. szám A MEGYEI TANÁCS V. B. MEO — A MEGYEI TESZÖV — AZ ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALATOK LAPJA Ara: 1,— Ft Egyre jelentősebb együttműködés a vágóállat szerződéskötés eredményei és tapasztalatai Az 1977-es esztendő kezdetekor mezőgazdaságunk azt a célt tűzte ki maga elé, hogy év végére az ötödik ötéves terv első és második esztendejére előirányzott termelésnövekedést együttesen teljesíti. Az 1977-es év értékeléséből kitűnik, hogy a mezőgazdaságunk jelentősen előbbre lépett, egész sor területen eddigi legjobb eredményét érte el. Az eredményekben nem kis szerepe volt a sokoldalú elemző előkészítésnek. Az élelmiszertermelésben is fontos szerepe van és egyre jelentősebb a mezőgazdasági nagyüzemek és a vállalatok közötti összhang. Vállalatunk, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari vállalat ezen célkitűzések jegyében törekedett a mezőgazdasági nagyüzemekkel a kapcsolatok további javítására. KÉSEDELEM NÉLKÜL Az 1977-es tervhez képest a mezőgazdasági termelést az idén 2—3 százalékkal kell növelni. Ahhoz, hogy ezeknek az elvárásoknak eleget tehessünk, az elmúlt évben kellett megalapozni szerződéskötésekkel és maradéktalan, késedelemmentes átvétellel az 1978. évi vágóállatip]Yjásíírlé öt. Különösen jelentős a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe, hiszen az összes mezőgazdasági termelésnek mintegy egyharmadát, az állattenyésztés bruttó termelésének közel a felét a kistermelők által megtermelt termékek adják. Azért, hogy az ütemes és tervszerű felvásárlás megvalósuljon a szerződéskötési munkát hasonlóan a korábbi évekhez, idejében megkezdtük. A megye kistermelőinek lelátogatása és tájékoztatása érdekében széles körű propagandát fejtettünk ki. Tovább fejlesztettük a megbízotti rendszert, törekedtünk a mezőgazdsági nagyüzemek integrátori szerepének erősítésére. Felvásárlási apparátusunk a szerződéskötési munka során a kistermelők érdekeit tartotta szem előtt, így ezen szektorban a termelők lelátogatása folyamatosan és tervszerűen lett lebonyolítva. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel történő szerződéskötés a korábbi évek gyakorlatának megfelelően idejében megtörtént. A mezőgazdasági kistermelők részére 1978. év elejétől a különböző súlykategóriákban a következő alapárakat fizeti vállalatunk a szerződött vágósertésekre. Hús- és húsjellegű sertés 100—125 kilogramm közötti súlyban 27,50 forint kilogrammonként, hús- és húsjellegű sertés 125 kilogramm feletti súlyban 25,30 forint kilogrammonként , zsír- és zsírjellegű sertés 130 kilogramm feletti súlyban 24,50 forint kilogrammonként. Tenyésztésbe fogott 170 kilogramm feletti súlyban 24,50 forint kilogrammonként. A felvásárlási árak egyszerűsödtek, ugyanis január 1-től megszűnt az ideiglenes jelleggel meghirdetett időszakos felár. A mennyiség és a több éves szerződéses felár továbbra is alkalmazásra kerül a vágósertés-mennyiség növelésére, illetve hosszabb távú szerződéses kapcsolat kialakítására ösztönözve a termelőket. FELÁR A megbízotton keresztül történő értékesítésnél a mezőgazdasági nagyüzemet, illetve áfészt 1 forint kilogrammonkénti mennyiségi felár illeti meg, amennyiben a mezőgadsági kistermelők sertéstenyészési és -hizlalási tevékenységének szervezésére vállalkozott, vállalatunkkal szerződést kötött, és a szerződés alapján egy tételben legalább 20 darab mezőgazdasági kistermelőktől származó hízott sertést ad át. Ezt a felárat a mezőgazdasági nagyüzem (áfész) a kistermelővel közös megállapodás szerinti mértékben osztja meg, általában 0,50 forint/kilogramm kerül kifizetésre. A már korábban említett több éves szerződéses felár azokat a mezőgazdsági kistermelőket illeti meg, akik leglább 3 évre hízott sertés átadására szerződést kötnek. Ennek mértéke az első évben 0,50 forint/kilogramm, a 2. évben 1 forint/kilogramm és a 3. évben 1,50 forint/kilogramm. Abban az esetben, ha a kistermelő több éves szrrződést kötött ás ami teljesíti a következő alapárat, illetve felárakat kaphatja meg: Hús- és húsjellegű sertés 100—125 kilogramm közötti súlyban 27,50 forint kilogrammonként; megosztott mennyiségi felár 0,50 forint/kilogramm ; Több éves szerződéses felár a 2. évben 1 Ft/kilogramm; összesen : 29 forint/kilogrammonként. Amennyiben a kistermelő egy naptári éven belül legalább 20 sertést ad le, a megosztott mennyiségi felárat vállalatunk 1 forint/kilogrammra, de legfeljebb 0,50 forint/kilogramm erejéig, kiegészíti az illetées megbízott igénylése alapján. A több éves szerződéses konstrukcióba jelenleg is be lehet kapcsolódni, akik ez évben kötnek ilyen szerződést a már említett alapáron és mennyiségi feláron túlmenően az első évre járó 0,50 forint/kilogrammos több éves szerződéses felárat kapják. Ennek eredménye volt az a tény, hogy az 1978. évben kistermelőktől várható sertésmennyiségnek több mint 90 százalékára több éves sertésértékesítési szerződés került megkötésre. Azok a kistermelők, akik bármely ok miatt nem kívánnak több éves szerződést kötni, eseti szerződést köthetnek folyamatosan. Az eseti szerződésekre több éves felár természetesen nem fizethető. Sertésenkénti 400 forint előleg mindenféle szerződéskötési konstrucióban igényelhető. A sertésértékesítési szerződésekre teljesítés az aláírástól számított két teljes hónap eltelte után történhet, így például január hónapban megkötött szerződésre április hónapban lehet teljesíteni. Az értékesítési biztonság hasonlóan az elmúlt évhez, továbbra is fennáll. A szerződött és szabadon felkínált állatokat a felajánlástól számított két héten belül vállalatunk felvásárolja. ÜTEMESEN A fentebb említett tartási idő nemcsak a sertésre, hanem a vágómarhára is vonatkozik, így az egyenletes ütemezettség érdekében fontos az improduktív nőivarú vágómarhák időben történő kiselejtezése, hogy szerződéses árat fizethessünk. Az egyenletes ütemesség úgy vállalati, mint néngazdasági érdek, mivel előrelátó tervezés csak az értékesítési szándék ismeretében történhet. Jelenleg a megyében és országosan is magasak a süldőmalacárak, így jelentősebb süldő-szerződéskötésre nem került sor. Összességében az 1978. évi szerződéskötési számok alapján reális lehetőségünk van felvásárlási terveink teljesítésére. Marselek Sándor f 1978. március 15. Ho Si Minh nevével Az egerszóláti Béke Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén úgy döntött, hogy a jövőben Ho Si Minh nevét viseli a közös gazdaság. Az ünnepségen jelen volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára is. Új termékünk a „rozslángos kenyér” A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat 1. számú üzemében Egerben megkezdte a rozslánggal készült egykilogrammos kenyér gyártását, kísérletképpen, a választék bővítésére. Az üzemi gyártás tapasztalatai és a fogyasztóktól beérkezett első észrevételek egyaránt kedvezőek voltak, ami azt bizonyítja, hogy szükségszerű a termékválaszték bővítését és a minőség javítását állandóan napirenden tartani. Az új termék bevezetésénél ezek a szempontok vezették a vállalat vezetőit, hiszen a korszerű fogyasztói szokásoknak mindinkább a kisebb egységsúlyú és kevesebb kalóriatartalmú termékek felelnek meg, és a rozslángos kenyér ezekkel az elvárásokkal szemben is állja a versenyt. Alapanyag-összetételénél fogva ugyanis csaknem 50 százalékban BL. 55-ös FIL- lisztet, megközelítőleg 40 százalékban BL. 80-as kenyérlisztet, és 10 százalékban BL. 56-os „rozsláng”-lisztet tartalmaz — biztosítja a termék kisebb kalóriatartalmát. Minőség vonatkozásában is előrelépést jelent a rozslángos kenyér, mert a rozsliszt — megfelelő tárolási feltételek mellett — hosszabb ideig biztosítja a termék frisseségét, amellett, hogy bélzete világosabb és külsőleg is tetszetősebb a fehér kenyérnél. Ára 3 forint 80 fillér kilogrammonként, vagyis csak kisebb mértékben drágább, mint amennyivel nagyobb színvonalú fogyasztói igényt elégít ki. A jelenleg rendelkezésre álló, illetve az 1978. első félévére lekötött és visszaigazolt RL. 56 rozsliszt mennyiségét figyelembe véve napi 50 mázsa körüli rozslángos kenyeret termel a vállalat egri üzemében, később azonban az alapanyag biztosításának függvényében a megye más városaiban is készül majd ez a korszerű termék. Az egri kenyérgyárban kialakított technológiai rendszer különösebb átalakítás nélkül alkalmas a folyamatos és jó minőségben történő gyártásra, az új technológia bevezetésére, és alkalmazására. Egerben egyenlőre a sütőipari szakboltokban, a nagyobb ABC-áruházakban és pékségekben kapható az egykilogrammos rozslángos kenyér. Nagy Lajos termelési oszt. vez. Alagútkemencében sül a rozslángos kenyér. Fotó: Polgáry József Kevesebb takarmánnyal — több hús A sertéstelepeken az év elején az állattenyésztők a tavalyi eredmények ismeretében felmérték, miképpen lehetne gazdaságosabbá tenni az állattartást, hizlalást és fejlesztési programot dolgoztak ki. A tavalyi eredmények arról tanúskodnak, hogy a takarmányfelhasználás országosan 20—30 százalékkal haladja meg a kívánt mértéket. Az egy kilónyi súlygyarapodáshoz felhasznált abrak mennyisége 0,6—0,8 kilogrammal több az állomány tényleges szükségleténél. A MÉM által megvizsgált 90 nagyobb telepen ugyan egy év alatt már sikerült előbbre lépni, mintegy 0,4 kilogrammal javult a takarmányhasznosítás, bár még ezeken a nagyobb és viszonylag korszerű telepeken is számos hiányosságot mutatott ki az elemzés. Többnyire a takarmányok nem megfelelő minősége, a vízellátás, és a belső terek levegőztetésének műszaki hiányosságai, továbbá üzemszervezési okok miatt kihasználatlanok az állomány genetikai tartalékai. Különösen figyelemre méltó az a megállapítás, hogy ugyanannál a sertéshibridnél vagy -fajtánál azonos tájkörzetben 10—15 százalékos gazdaságossági eltérések mutatkoznak. Az állattenyésztési kutatók, a felsőoktatási intézmények szakemberei, valamint a termelési rendszerek szaktanácsadói segítik a gyakorlati gazdákat abban, hogy a nagyüzemi sertéstartás viszonylag alacsony nyereséget, ami éppen a technológiai tartási hiányosságokkal van összefüggésben és esetenként mindössze néhány százaléka jelentősen fokozzák. A hibrideket előállító három vállalkozás fokozott segítséget ad a lemaradás behozásához; azt tervezik, hogy az állománynak jelenleg 40 százalékát kitevő hibridsertések arányát rövid idő alatt 60 százalékra fokozzák és ily módon támogatják a tenyésztők korszerűsítési törekvéseit. Az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség — részben a gyakorlati szakemberek számára — megszervezte a kocaállomány számítógépes központi nyilvántartását, a legjobb apaállatok utódszámának fokozását. 1978-ban — és ez a fejlesztés egyik fontos állomása — az eddiginél több termelőszövetkezetben nevelnek majd fel „nagy teljesítményű” tenyészállatokat, ezekkel ellátják az alacsonyabb színvonalon termelő gazdaságokat is, és szakmai útbaigazítást adnak.