Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-01 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK NÉPUJSÁG AZ MPP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGNAKLAPJA X. ÉVFOLYAM 10. SZÁM. Ara 50 fiLlér 1953 FEBRUÁR 1. A Népújság irodalmi és fényképpályázata Egercsehi bánra harca a szállításért Az élet elleni mesterkedésekről A magyar sajtó napján 1942 február 1-én jelent meg, az akkor mélységes illegalitásban, ezernyi veszély és ádáz üldözés közepette harcoló kommunista párt lapja, a Szabad Nép első száma. Az újság, a Horthyuralom és a háború szörnyű éjszakájában megvilágította a magyar nép útját, harcba hívta a magyar munkásosztályt a magyar dolgozó népet , mozgósította, szervezte és nevelte a fasizmus ellen, a rablóháború ellen a nemzeti függetlenségért, a dolgozók felszabadulásáért és a békéért vívott küzdelemre. Akkor néhány száz példányban jelent meg a Szabad Nép, szerkesztőit, készítőit és terjesztőit halálveszedelemben vegezté — első szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat, a Horthy-fasiszták pribékjei halálra kínozták. Azóta 11 esztendő telt el, a sokszázezres példányszámban megjelenő Szabad Nép eljut a legeldugodtabb tanyavilágba, mindenütt hűséges fegyvertársa segítője, útmutatója dolgozó népünknek. Pártunk központi lapja mellett, ma már minden megyében, sőt számos üzemünkben, városunkban megjelenik a párt újságja, hogy saját területén, közvetlenül is támogassa egyegy megye üzem, vagy város dolgozóinak a szocializmus építéséért vívott harcát. Nagy és megtisztelő feladatok állnak a magyar sajtó munkatársai előtt. Soha még a magyar nemzet történetében nem volt a sajtónak ilyen szabadsága, mint most, soha nem végzett olyan gigászi munkát országunk, mint éppen napjainkban. a népünk hatalmas munkájáról hírt adni, beszámolni a békéért folyó harc győzelmeiről, szervezni, irányítani dolgozóink áldozatos, lelkes munkáját, leleplezni az ellenséget, e megmutatni teljes mivoltában, — ez a kötelessége és feladata a kommunista újságírásnak. A mindennapi ember élete, országépítő munkája, a kül- és belpolitikai helyzet tárgyilagos, igazsághű bemutatása — ez a ma újságja. Ha fellapozzuk a régi újságokat csak gyilkosságokról, főúri körvadászatokról, bálokról, s lóversenyekről olvashatunk. A dolgozó ember legfeljebb a bírósági hírekben került az újság hasábjaira. A bulvárlapok nagy szenzációi, a kiagyalt rémtörténetek helyett, Rákosi elvtárs útmutatása nyomán igyekeznek — és sikerrel is — a sajtó munkásai megtalálni a mi szenzációnkat, a szocializmus építésében, a szocialista embertípus kialakulásában, a békéért folyó harcban, a tervteljesítés nagy eredményeiben. Heves megye dolgozóinak lapja a Népújság, mint az elmúlt esztendőben, úgy az 1953-as év első napjaiban is segítséget adott a terv teljesítéséért folyó harcban, az ellenség leleplezésében és meggyűjötetésében. Eljuttattuk minden üzemünkhöz a rózsaszentmártoni IX-es akna versenyfelhívását az évi terv teljesítésére — s ennek nyomán egyik üzem a másik után jelenti be csatlakozását a lelkes kezdeményezéshez. Megmutattuk mi az oka, a bélapátfalvai cementgyár munkáiban tapasztalható hiányosságoknak — s a bírálat nyomán ma már egyre eredményesebbé válik a gyár dolgozóinak versenye. Lelepleztük dolgozó népünk ellenségét Zorád József vállalati igazgatót, a zagyvaszántói plébánost, dr. Vizi Miklós kanonokot, a kulákvédő hevesi járási tanácstitkárt, az Egri Bútorgyár jobboldali szociáldemokrata vezetőjét. Munkánkban, a magyar sajtó őseinek, a Vörös Újságnak, az Új Márciusnak példái mellett, a bolsevik sajtó a lenini Iszkra, a lenini-sztálini Pravda tapasztalatainak kincsestára nyújt felbecsülhetetlen segítséget. Ennek a segítségnek eredménye, hogy lapunkat megszerette, becsüli a megye dolgozó népe, hogy a munkás- és parasztlevelezők nap mint nap egyre nagyobb számmal keresik fel soraikkal a szerkesztőséget. Legjobb barátjuknak tekintik pártunk megyei lapját, őszintén, kendőzés nélkül közük a bánya, az üzem az építkezés, a falu eredményeit, bírálják fogyatékosságait. — röviden: támogatják az új típusú magyar sajtót feladatai teljesítésében. Cseh Pál Recskről, Tóth László Hevesvezekényről, Berecz Katalin Szilvásváradról, Venczel Károly Rózsaszentmártonból és még sokan mások, a leghűségesebb támaszai, fegyvertársai a magyar sajtónak, a Népújságnak. Az a 350 munkás- és parasztlevél, amely január folyamán szerkesztőségünkhöz érkezett, nemcsak azt bizonyítja, hölgy megyénk dolgozó népe az ország tulajdonosának, a szocializmus építése részesének érzi és vallja magát, hanem azt is, hogy a kommunista sajtó ma széleskörű megbecsülésnek örvend, bíznak benne, tudják, hogy „a sajtó a legerősebb fegyver amelynek segítségével a párt, a maga neki szükséges nyelvén, minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal." Nemcsak a sajtó munkatársainak, hanem az egész dolgozó népünknek nagy ünnepe február 1: a magyar sajtó napja. Ezen a napon emlékeznünk kell a magyar sajtó történetének hősi napjaira, az illegalitás éveire, s azokra a dicsőséges napokra, melyek a felszabadulás óta elteltek. A szovjet nép felszabadító harca nyomán léphetett nyíltan porondra, a kommunista sajtó, s azóta is elszántan, tántoríthatatlanul harcoltak és harcolnak lapjaink a népi demokrácia győzelméért, a hároméves, s most az ötéves terv sikeréért. De nemcsak emlékezést jelent a második magyar sajtónap. Jelenti azt is, hogy a magyar sajtónak, így a Népújságnak is az eddiginél fokozottabb erővel kell harcolnia ötéves tervünk sikeréért az imperialisták csatlósai és ügynökei ellen. Jobban kell tájékoztatni dolgozó népünket a megye, az ország, a világ életéről. Mindenkor észre kell venni az újat, még bátrabban kell bírálni, még nagyobb erővel kell népünket a termelés feladataira, s az imperialisták elleni harcra mozgósítani, s még jobban kell támogatni pártunk szervezeteinek munkáját, mint eddig.S mindezeket a feladatokat még magasabb újságírói színvonalon, érdekesebben, népszerűbben, színesebben kell megoldani, mint eddig. Helytállni azonban csak akkor tudunk, ha kiszélesítjük a sajtó hadseregét, a levelezők bátor táborát. Megyénk levelezőmozgalmának új erőt ad a magyar sajtó napja alkalmából megtartandó járási levelezőértekezlet. Levelezőink segítsége, dolgozó népünk bizalma, s nem utolsósorban Lenin, Sztálin tanítása, nagy eszményképünk, a bolsevik sajtó a Pravda példájának követése, ad erőt a mi lapunknak is, hogy maradéktalanul teljesítse a reá háruló feladatokat. Az elmúlt vasárnap tartották Egerben az MSZT megyei vezetőség és küldöttválasztó értekezletét. A néphadsereg tisztiháza gyönyörű díszbe öltözött: a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a testvéri népidemokráciák zászlaját lengette a szél, amikor megyénk minden tájáról megérkeztek az üzemek, falvak, városok küldöttei. Az értekezleten megjelentek az MDP, az állami szervek és tömegszervezetek megyei vezetői, az MSZT Országos Központ ki-, küldöttei, valamint megyénk kulturális életének képviselői A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után dr. Némedi Lajos főiskolai igazgató elnöki megnyitója következett, majd Horváth Nándor elvtárs, az MSZT heves megyei titkára tartott beszámoló. Elmondotta, hogy megyénk dolgozói a küldöttértekezletet megelőzően többszáz táviratban és levélben keresték fel az MSZT szervezeteit. Ha ezeket áttanulmányozzuk — melyek egy-egy dokumentumai a Szovjetunióhoz való ragaszkodásnak — jogosan állapíthatjuk meg, hogy megyénk dolgozói egyre inkább érzik: nincs munkájuknak, eredményeiknek olyan területe, melytől elválasztható volna a Szovjetunió segítsége. Ezután a dolgozók leveleiből nézett, nem ismertette a szovjet sztahanovista módszerrel dolgozó üzemek és munkások eredményeit. Megemlítette a hatvani fűtőház munkásait, akik Pányin elvtárs, az ismert szovjet sztahanovista mozdonyvezető módszerével 2000-ről 23.000-re — Keresztes János és Kádár Béla 30.000-re — növelték a mosástól mosásig félométter távolságot. Beszámolt a bányáknál tapasztalható eredményekről is. Petőfibányán a szovjet módszereik segítségével 40 százalékos ciklusban dolgoznak. Ismertette a mezőgazdaságban elért eredményeket és ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Szabó Ferenc a nagyteleki állami gazdaság fejőse a szovjet fejőgép és a szovjet módszer segítségével 11 hónap alatt 41.000 liter tejet fejt. Ezután a Szovjetunió békeharcáról beszélt. — Nincs a földkerekségen egyetlen olyan ország sem •— mondotta — amely annyi áldozatot hozott volna a békéért, mint a Szovjetunió, de nincs egyetlen olyan ország sem, amely annyira őrizné és védené a békét, mint a Szovjetunió. A magyar békemozgalom elválaszthatatlanul egybefonódik épülő új hazánk és a Szovjetunió szeretetével. Magyar hazánkat szeretni és a Szovjetunióit szerettei egyet jelent. Ennek megfelelően az MSZT egyik legfontosabb feladata, széles körben megmutatni a szovjet emberek harcát, küzdelmét, helytállását a békeharcban. Beszélt a párt- és a kormányhatározatok végrehajtásáról is. Megemlítette, hogy az MSZP feladatai közé tartozik a többi között, segíteni a napi feladatokra való mozgósításban. Ezután Horváth elvtárs az MSZT szervezeti ételéről, eredményeiről és hiányosságairól számolt be Az első kongresszus (1950. XII.) óta napjainkig a szervezetek száma 44-ről 116 ra, a taglétszám 16.691-ről 37.932-re emelkedett. Megállapította, hogy a propagandamunkát elhanyagolták és ezért komoly felelősség terheli a megyei titkárságot. Ezt követőeg a megyénkben járt szovjet elvtársok közvetlen baráti segítségéről beszélt Az Egerben járt szovjet művészegyüttes, a Gyöngyösre ellátogató Sztálin-díjas építőművész Orlov elvtárs és a szovjet kolházparasztok felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak megyénk dolgozóinak. Ma is emlékeznek a szovjet emberek segítségére és tanításuk eljutott megyénk minden részébe, oda is, ahol nem jártak. Befejezésül, a feladatokról szólva, a következőket mondotta: — Szervezeteinknek úgy kell mozgósítaniok a párt- és a kormányhatározatok végrehajtására, mint a hatvaniak mozgósítanak. A kultúrpropagandának olyan sok és színes formáját használják fel, mint a gyöngyösiek. A szervezetek megerősítésénél vegyenek példát a pétervásárai járásról, s úgy szervezzék az új tagságot, mint az egri városi titkárság. — Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép örök barátsága — fejezte be beszédét Horváth elvtárs. A hozzászólók nagy része a saját területükön elért eredményekről, tapasztalatokról számolt be Szoják Margit elvtársnő, a DISZ megyei titikára elmondotta, hogy már eddig is érezte, de igazán, tudatosan csak most az értekezleten értette meg, hogy az ifjúság nevelését csak az MSZT segítségével — a Szovjetunió, a hősi Komszomoll példájává — tudják helyesen megoldani. Szabó Ferenc a nagytelkeki állami gazdaság fejőse beszámolt a szovjet fejőgépekkel elért eredményekről. Elmondotta, hogy először mennyire idegenkedtek a gazdaság dolgozói a géptől. Azután a párt és az MSZP felnyitotta a szemüket, s ma már a 98 tehenes istállóban géppel fejik a teheneket. Nagyon megszerették a gépet, mert érzik, hogy kíméli őket. — Azelőtt egy fejős — mondotta — 10—12 évi munka után nem tudott kezében egy vizespoharat megtartani, — aranyba remegett a keze. Most a szovjet gépek segítségével öröm és élvezet a fejés, s nem megy tönkre az ember. Dr Nagy Lajos gyöngyösi orvos hozzászólásában a többi között rámutatott, hogy a Szovjetunióban leleplezett terrorista orvoscsoportot a kórház dolgozói mélységesen elítélik és megvetik. Gyűlölik őket azért, mert a szovjet emberek, a szovjet nép békéstpolittikája elleni törtek és ezáltal a mi népünk, a mi békepolitikánkat is veszélyeztették. Az értekezleten felszólalt Takács Kálmán elvtárs, az MDP heves megyei bizottságának agitprop. titkára is. — Amikor ezen az értekezleten megszabjuk további feladatainkat — mondotta — nem lehet szó nélkül elmenni azoknak az elvtársarnak hozzászólásai mellett, akik minden jóakaratuk ellenére, hibásan nyúltak egyes kérdésekhez. Néhány elvtárs azt mondta, hogy aki még nem ismeri a Szovjetuniót, még ma sem tudja mit köszönhetünk a Szovjetuniónak, az nem tartozik közénk. Aziért ezt a kérdést ragadtam ki? Azért mert ha nem látjuk ennek a veszélyességét, akkor leszereljük saját magunkat. Nézzük csak meg elvtársak, hogy a mi megyénk dolgozói ismerik-e már mindazt, amit a Szovjetuniónak köszönhetüünnk. Meg kell mondanunk, hogy nem. A felszabadulás óta milyen hatalmas változáson ment át országunk, s ennek megfelelőem megyénk ipara és mezőgazdasága, dolgozó parasztságunk földhöz jutott, s ma már egy részük a társasgazdálkodás útjára lépett. E változási köveik tíz tében nem szorulnak arra, hogy eladják magukat a kutaknak. • Vajjon tudja-e minden dolgozó paraszt, hogy megváltozott életét a Szovjetuniónak köszönheti? Vagy az iparban. Ma már megyénkben több mint 20.000 az ipari munkások száma. Olyan hatalmas műveket építettünk fel, mint a Gyöngyösi Váltógyár, kibővítettük és fejlesztettük Petőfi bányát, amely 60 vagon és üzemből már a 700 felé közeledik, a közeljövőiben kapjuk meg az első modern szénkambájnt. Új, hatalmas téglaégető kemencéket építettünk Gyöngyösön és más helyieken, de sokíhat innánnk tovább a különböző jeletős üzemeiket. Ha csak Gyöngyöst nézzük: az ötéves terv során hatalmasat fejlődött ez a város. Több mint 300 munkásJa is épült. Nagy lehetőségek nyíltak a város dolgozói előtt és olyan viszonyok között dolgozhatnak, amiről azelőtt álmodni sem merték Kinek köszönhetjük mindezt? Nyilvánvaló, hogy az eredményeinket nem lehet elválasztani a Szovjetuniótól. Látnunk kell, hogy mar mfekdannyian értik reg az összefüggéseiket a Szovjetunió segítsége és elért eredményeink között A mi életünk jelentősen megváltozott, valóban független emberek lettünk, s ezt re üde még jobb, még odaadób: munkával keltl meghálálni D az elért eredményekről az Arotás minden egyes tagjának nap, mii nap beszélnie kell az egszerű dolgozóknak. Csak abos felvilágosító munkával tudok elérni eredményeink fokozatát, csak így tehetjük még szárdabbá a nagyar- szovjet b ‘áságot A hozzászól *ok uttáira dr. Némedfi Lajos ha árazati javaslatot terjesztett fel, majd esti követőleg az énoesztet megválasztalta a megyei vezetőséget, é az MSZT II. korgresomsának mdletteit. Az értekezfileit kultúrerröeor követte Megtartották az MSZT megyei vezetőség- és küldöttválasztó értekezletét A hevesi járás 6,8 százalékra teljesítette januári tojásbeadási tervét A hevesi járás számos községében lelkiismeretesen folyik az új begyűjtési renddel ismertetése, melynek eredménye nyomán a járás január havi baromfibeadási tervét 94 százalékra teljesítette. A községek közül Boconád, Erk jár az élen, Erk 125, Boconád 104 százalékra teljesítette baromfibeadási tervét. Nagy István hatholdas boconádi dolgozó paraszt versenyre hívta Urbánn István hat, Balog Ambrus négyholdas dolgozó parasztokat. Versenykihívásában vállalta, hogy első negyedévi tojás- és baromfibeadási tervét február 24-re teljesíti. Pélyen Kovács László 10 holdas dolgozó paraszt már teljesítette egészévi baromfibeadását, Kömlőn Kádár József egyéni gazda tett eleget első negyedévi tojásbeadásának, azonfelül 119 százalékra teljesítette baromfibeadását. A gyöngyösi járásban kisgyűléseken, házi agitációk során a dolgozó parasztoknak minttegy 80 százalékával ismertették meg a rendeletet. A jó felvilágosító munkai eredménye megmutatkozik a begyűjtésben. Közel 500 dolgozó paraszt teljesítette első negyedévi, iletve félévi beadását. Ezek között élenjár Bódi Joachim három, Pólyák János négyholdas vécsi egyéni gazdák, akik egész évi baromfibeadásuknak már eleget tettek. Boldog község versenykihívását a hatvani járás vala mennyi községe elfogadta és most azért folyik a hwc, hogy mielőbb teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket és megelőzzék a boldogiakat a versenyben. Csány községben a rendelet megjelenése után azonnal megindult a felvilágosító munka. A pártszervezet, a községi tanács népnevelői, az állandó bizottsági tagok kisgyűlésekem, egyéni beszélgetéseken magyarázták meg a gyors beadás jelentőségét. A tanács tagjai személyes példamutatással is segítik a begyűjtést. Pádár János hétholdas dolgozó paraszt 110 százalékra teljesítette egész évi baroimfi beadását. A jó felvilágosító munka nyomán a község januárhavi begyűjtési tervét baromfiból 266, tojásból 33 százalékra teljesítette. A baromfibegyűjtés kielégítő üteme mellett súlyos a lemaradás a tojásbegyűjtésben. A gyöngyösi járás 12, a hevesi járás mindössze 6,8 százalékra teljesUette január havi tervét, de hasonló a helyzet a többi járásokban is. A községi tanácsoknak az eddiginél sokkal fokozottabb gondot kell fordítania tojásbeadásra. Elsősorban számolják fel a múlt évi hátralékosokat, a főulákokat, akik több százezer tojással adósai államunknak. A tömegkapcsolat kiszélesítésével, az ellenség elleni következetes harccal biztosítsák, hogy megjavuljon a tojáscsalás. A JÖVŐ IRODALMÁRAI AZ ISKOLAPADOKBAN Még néháy évvel ezelőtt úgy éreztük, hogy az iskolai életünk viszonylag szűk kerete,nem ad elég lehetőséget, az irodalmi munkásság kibontakozásaihoz. Ekko hozták létre az irodalmi szakköröket, ahol komoly munka indu meg, irodalmi tudásunk fesértésére. Az elmei tanévben iskolánkban, az éri Dobó-gimnáziumban is megalakult az irodalmi szakkör. Lói, bírálói, irodalomelméleti, színészi és előadói igényeink szívezett formában kaptak kieléítést. A megalakulás óta szakkfr. gyűlésetek valósággal ki ünnepekké változtak. Itt'bontolattuk első irodalmi próbálkosaink szárnyait, itt fejlesztetek ki kritikai képessége'nk bon »Igazltuk a legjobban mgjent irodalmi műveké' é ? valómmal vártuk, ■hogy m szó’ a hivatalos« irodalmi éleméiy. Életnekeltettük hánes. Shakespeare, Moliiére, Katona, Vörösmarty mondanivalóit, Fagyejev, Szirmnov, Kés Gyula és Szabó Pál ír életünkből mintázott jellemei. Fémárban drámai jelenetsoroatot mutatunk be, felhasználja ehhez a muH és jelen szakos irodalomanyagát, íróink segítségével bíráljuk az egr s korok társadalmi fonákságai,megszólaltatjuk Vadányi, Cs.konai, Czuczor, Petőfi, Arany mű'eit. Humoros, vidám jelenettel, szatírával akarjuk fiatal sí munkát nevettetni, de taní tani is. Ragó Elemér egri Dobó-gimnázium tanaitójJ