Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-01 / 10. szám

2 NEPUJ SÄG Az egységes falusi pártszervek titkárainak értekezlete elé Február 5-én, csütörtökön ta­pasztalatcsere-értekezletet tar­tanak megyénk falusi pártbizott­ságainak és az egységes falusi párt vezetőségeinek titkárai. Első alkalom ez, mikor a titkár elv­társak közösen beszélik meg, hogyan harcolnak falun a párt- és kormányhatározatok végre­hajtásáért, milyen módszerekkel, milyen eredményeket értek el ezen a téren és milyen hiányos­ságokat kell még leküzdeniük munkájukban. Az értekezlet csak akkor tölti be hivatását, akkor lesz ered­ményes, akkor ad segítséget a további munkához, ha a titkár elvtársaik alaposan felkészülnek erre, szétnéznek területükön és kommunista módon a legna­gyobb körültekintéssel értékei­k munkájukat — és erről az érte­kezleten beszámolnak. Mit néz­zenek meg, mit értékeljenek és miről számoljanak be elsősor­ban a titkár elvtársak, hogy elő­segítsék a tapasztalatcsere ered­ményességét, hogy hozzájárulja­nak a további munka megjaví­tásához? Az egységes falusi pártszerve­zet feladata, hogy összefogja és irányítsa a község valamennyi alapszervezetét, mozgósítsa őket a II. kongresszus határozatai, a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. Nagy és nemes feladat ezt a munkát végezni — a falu szocialista építését szol­gálják ezzel. Az osztályharc tü­zében, a békeharc győzelmének megvívása közben folyik ez a munka és a falu, az egész dol­gozó nép felemelkedését, szebb életének biztosítását segíti elő. Ezt az­­ ügyet csak akkor tudják teljes erővel szolgálni egységes pártvezetőségeink, ha kollektí­ven dolgoznak, ha nemcsak a funkciót, hanem a munkát is megosztják, ha az egységes ve­zetőség tagjai helyesen irányít­ják, segítik, nevelik és ellenőr­zik a hozzájuk tartozó alapszer­­vezeteket, ha menetközben is tá­mogatást adnak a párt- és kor­mányhatározatok­ megvalósításá­hoz. Az értekezleten az egységes pártvezetőségek titkárai ismer­tessék, hogy mi­t végeztek e té­ren, melyik felíliat végrehajtá­sát hanyagolták ed, mely terüle­ten nem adtak még segítséget. Kovács elvtár« a járási titká­rok értekezleten­­ megál­lapította, hogy a pártszervezetek ereje, sikereinek titka ja pártaktívák állandó politikai n nevelő és szer­vező munkájában van. „Falusi, s tegyük hozzá, ü­zemi pártszer­vezeteink munk­­­ában komoly hiányosság, hogy a legtöbb he­lyen nincs szervezett, rendszere­sen működő pártaktíva és nem tartanak üléseket” — mondotta Kovács elvtárs. Azóta van fej­lődés az aktívák kiválogatása foglalkoztatásuk elén. Több he­lyen megértették már, hogy a pártaktívának rendkívül fontos szerepe van a pártszervezetek életében, hogy az aktívák mun­kája a párttagság,, a dolgozó nép széles tömegében gyöke­redzik, összekötik ő két a párt­tal, eljuttatják hozzájuk a párt útmutatásait — és párthoz a párttagság, a nép anyját • mozgósítják ^ a kom­munistákat és pártonkívülieket |az időszerű feladatok megoldásé­t. Az érte­kezleten nagy helyet kap az aktívákkal való foglal­kozás kérdése, ezért titkáraink­nak alaposan kell tanulmányoz­niok: mit tettek a párt és pár­­tonkívüli aktívák helyes kivá­lasztása, foglalkoztatása érde­kében, milyen eredményeket ér­tek el e téren és milyen hibákat kell még megszüntetniük. Mond­ják el a titkár elvtársak azt is, hogy az alapszervezetek titká­rait, vezetőit hogyan nevelik az aktívákkal való foglalkozásra. Részletesen foglalkozzanak még a titkár elvtársak a párt­csoportok munkájával, a pártbi­zalmiak nevelésével, a népneve­lő, a kisgyűlés előadók munkájá­val — általában minden olyan tevékenységgel, melynek segíté­se, ellenőrzése feladatuk. De számoljanak be arról is, hogy a felsőbb szervektől kapott segít­séget hogyan hasznosítják mun­kájukban, elegendő-e ez a segít­ség, milyen új megoldásokat látnak szükségszerűnek. A falusi pártbizottságok és az egységes vezetőségek titkárai értekezletének a bírálat és az önbírálat szellemében kell tár­gyalnia munkáját. Tárják fel bátran az elvtársak azokat a hibákat, melyek munkájukat gá­tolják, hogy ahhoz segítséget, orvoslást kaphassanak. A kom­munista őszinteségnek kell át­hatnia az értekezletet. A titkár elvtársak azzal a tudattal indul­janak az értekezletre, hogy ez új, nagyjelentőségű távlatokat nyit meg munkájukban, újabb módszereket, újabb hatalmas segítséget nyújt a falusi politi­kai munka megjavításához. AZ EGERCSEHI BÁNYÁSZOK HARCA A SZÁLLÍTÁS BIZTOSÍTÁSÁÉRT A hétköznapi munka hősei harcoltak Egercsemi bányán négy napon keresztül. Megfeszí­tett, lendületes volt ez a harc a szállítás biztosításáért, azért, hogy üzemeink, iparunk meg­kapja nélkülözhetetlen minden­napi kenyerét:­­a szenet. Mi volt e­z a hősi tett? Egeresenn bánya széntermelé­se kivétel nélkül mind lejtakmán kerül a felszínre, a kötélpályára. Ha az embernek elszakadnak hangszálai, néma lesz — ha valami baj történik a lejtiakmá­ban — elnémul a bánya, meg­akad a szállítás. A lejtős akna közel egy kilométer hosszúság­ban 300 méterre ereszkedik le a föld alá. Szája a bányairodá­val szemben van. A múlt rend­szerben a bánya zsaroló urai a föld mélyéből kikerülő meddőt — homokot — az akna szája fölé rakták. Rövidesen majd 15 mé­ter magas homokhegy, 4500 köbméter föld nehezedett az ácsolatokra. Az idei esős idő­járás nyomán erős talajvíz tört fel, amely kimosta az ácsolatok alól a földet — azok sül­­lyedtek, s nyomában ereszkedni kezdett a tetőrész. A süllyedés az utóbbi időben egyre erősebb­­ volt, s az elmúlt hét hétfőjére annyira összement a lejt­akna, hogy nem fért ki rajta a csille. Egyetlen mázsa szén sem jött fel a bányából! A bánya pártbizottsága azon­nal mozgósította az élenjáró dolgozókat, sztahanovistákat a „mentésre”. Gőbö­cs­ Kálmán, Boza János, Berec László és a többiek megpróbálták felülről megfogni a tetőt — nyolc órán keresztül, egyetlen pillanat pi­henés nélkül dolgoztak ■— ered­ménytelenül. — El kell hordani a földet, de gyorsan az akna tetejéről — röppent fel a jelszó. Kedd dél­ben 30 bányász, csillés hozzá­látott a 4500 köbméter föld el­­hordásához. A legnehezebb fel­adat a 40 centiméteres fagyos föld eltávolítása volt. Csákán­­nyal, ékkel bontották a talajt, s estére sikerült áttörni minde­nütt a fagyos földet Éj­jel is teljes erővel folyt a munka, fo­gyott a föld. Másnap megérke­zett a huszonnégytagú Dísz­munka csapat. Versenyben láttak a munkához, s a műszak végére közel 60 köb­méterrel lett keve­sebb föld a lejt­akna fölött. A váltásba Nagy K. Sándor, Susz­ter István frontmester csapatai jöttek, közben megérkezett 30 kubikos — s az emberek mellé segítségül jött a gép is: transz­­portőr hordta fel a felbontott homokot. De nem lehetett to­­­vábbszállítani! — Meg kell hosszabbítani a csillejárat síneit! — Nagy K. Sándor csapata ne­kilátott a sínhálózat lefektetésé­hez. Két óra alatt 150 méterrel hosszabbították meg, lehet most már szállítani a homokot. Csü­törtök reggelre megszűnt a nyo­más, megkezdték az akna ácso­lását, a vezérlécek lefektetését, — s déli két órakor megindult a szállítás, megjelent az első megrakott csille a fekete, csillo­gó csehi szénnel. A hősies mun­ka győzedelmeskedett a­ termé­szet, a múlt bűne felett. Pontos nyilvántartást az állami tartalékföldekről Földművesszövet­kezeteink túl­nyomó többsége sikerrel oldotta meg a­z állami tartaléktölden hasznosítását, többezer gazdál­kodóval kötöttek kishaszonbérleti szerződést az 1953-as gazdasági­­ évre. A szerződések megkötésével azonban nem ért véget földmű­­vesszövetkezeteink feladata. .A szerződő gazdákról és az általuk bérelt területek nagyságáról, va­lamint azok aranykorona-értéké­ről kimutatást kell vezetniük. Ennek a kimutatásnak, illetve nyilvántartásnak alapján kerül majd sor a gazdákkal való el­számolásra. " Földművesszövetkezeteink for­dítsanak az eddiginél sokkal fokozottabb gondot a tartalék­területek pontos nyilvántartásá­ra, mert ennek elhanyagolásából származó károkat az ügyvezető fizetéséből vonják le. Szövetkeze­teink okuljanak a pétervásáraiak példájából, akiket a járási szö­vetség a tartalékterületek nyil­vántartásának az elhanyagolása miatt fegyelmi elé állított és ala­csonyabb munkakörbe osztotta be az ügyvezetőt.­ ­ SVEICZER JÁNOS tudósító. Részletek az Eger című újság 1929. évi számaiból JÚNIUS 3: HEVESVÁRMEGYE KÜZDELME­ A MUNKA­NÉLKÜLISÉG ELLEN. A magyar gazdasági élet legfontosabb kérdése a téli munkanélküliség talán sehol sem érezteti annyira nyomasztó hatását mint Hevesvármegyében. Ennek oka az, hogy a munkások­ százait tudták foglalkoztatni a szőlőmunkálatoknál, de most a bortermés országos válsága miatt nincs új szőlőtelepítés, el kellett bocsátani a mezőgazdasági munkásokat. Heves várme­­gye meg szeretné oldani ezt a súlyos problémát. Ezért pályázatot hirdet a munkaneMiek részére, pályázatban írják meg, hogyan képzelik el ők a munkanélküliség megoldását Heves várme­gye te­rületén. A pályázatot díjazzák. Az első díj 15 pengő, második díj 10 pengő, harmadik díj 5 pengő. AUGUSZTUS 1: NAGY NYOMORA MIATT HÁROMSZOR FEKÜDT A SÍNEKRE JUHÁSZ BÁLINTNÉ. Juhász Bálintné debreceni lakos a nyíregyházi úton a sínekre feküdt. Arra járó emberek szedték fel. Kihallgatása alkalmából elmondta, hogy már harmadszor feküdt sínekre, mert nem kap munkát sehol sem és nagy nyomorban él. Emiatt akart már háromszor öngyilkos lenni, de mind a három alkalommal megmentették. Az idős Juhász Bá­­l­ntnét a rendőrségen lebeszélték öngyilkossági szándékáról és a debreceni szegénygondozó intézetbe utalták. OKTÓBER 5. MIÉRT SZEDNEK BELEPTI­DU­ST A SZIL­VÁSVÁRADI ERDŐBEN? Több turista kérdéssel fordult szer­kesztőségünkhöz, miért kell a szilvásváradi erdőben belépődíjat fizetni. Most felelünk a kérdésükre. A gyönyörű szilvásváradi erdő Pallavichini Alfonz őrgróf tulajdonában van, mint értesül­­tünk­ az őrgróf a belépődíjat nemes célra fordítja, a szilvásváradi nagy szegénységben élő katolikus egyházközséget támogatja vele. OKTÓBER 5: AZ EGRI ÉRSEKI URADALOM hosszúlejá­ratú szerződést kötött a felsőtárkányi szikl­aforr­ás vízének értéke­sítésére. Hatalmas telep épül a forrás környékén, ahol a forrás kitűnő szénsavas vizét palackozzák. A palackok ízléses érseki színekkel] díszített címkével kerülnek forgalomba. PROPAGANDIST), TANÁCSADÓ A PÁRTEGYSÉGRŐL A politikai gazdaságtan II. évfolyamán Furucz­i elvtárs konferenciáján, „Az SZKP, a kommunista és munkáspártok példaképe” című anyag feldol­gozásánál nem tisztázik meg­felelően a pártegység kérdését. Cikkünk az itt, valamint a párttörténet I. évfolyam­án ta­nuló elvtársaknak kíván segít­séget nyújtani. A pártegység, a párt eletének és legyőzhetetlenségének forrá­sa. A párt csak akkor irányít­­hatja a munkásosztály­­ arcát, a közös cél, a kom­munizmus felé, ha a párt minden tagja egységesen, szervezetten küzd ezért a célért." Az SZKP módosított Szerve­­z­eti Szabályzatában a kötelessé­gek között a párt egységén Való őrködés került az első helyre. Mit értünk a párt egységén? A lenini-sztálini párt egységén a párt ideológiai és szervezeti egységét, vagy ami ezzel egy­értelmű: az elmélet és gyakor­lat egységét, az akarat és cse­lekvés egységét értjük. A kommunista párt egységé­nek alapja a marxista-leninista elmélet. „A Szovjetunió Kom­munista Pártja az azonos elve­ket valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és a dolgozó értelmi­ség tagjaiból szervezett önkén­tes, harci szövetsége” — mond­ja az SZKP módosított Szerve­zeti Szabályzata. Az elmélet tanulmányozása, a marxizmus­­leninizmus kérdésének ismerete fejleszti a párttagok öntudatát, ezzel erősíti a párt harci egysé­gét. Az elmélet elsajátítása biz­tosítja, hogy a párttagok ismer­jék, megértsék a párt politiká­ját és a gyakorlatban harcol­janak megvalósításáért. Éppen ezért az elméleti munka gyen­gülése, a párttagok politikai képzésének elhanyagolása, gyengíti a pártot A párt egysége, nemcsak az elmélet, hanem a cselekvés egy­ségét is jelenti. Az SZKP mó­dosított Szervezeti Szabályzata kimondja: „A Szovjetunió Kom­munista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet ál­lampolgár, aki elismeri a párt programmját és Szervezeti Sza­bályzatát, tevékenyen részt vesz ezek megvalósításában, dolgo­zik a párt valamelyik szerveze­tében és végrehajtja a párt minden határozatát.” Az a párttag, aki nem végez párt­munkát, nem hajtja végre a párthatározatokat, gyengíti a párt erejét, cselekvési egységét. Az ellenség ismeri a párt egy­ségének jelentőségét, éppen ezért a pártegység megbontá­sára való törekvés az osztály­­ellenségnek régi módszere. Az 1905-ös forradalom és a Ma­gyar Tanácsköztársaság buká­sának egyik oka az egység hiá­nya volt. A burzsoázia állan­dóan kémeket és provokátorokat küld a kommunista pártokba, hogy ezzel bomlassza azokat. Hazánkban Rajk, Csehszlová­kiában a nemrég leleplezett Slánsky kapta ezt a megbíza­tást az amerikai imperialisták­tól. Pártunk sokat tanult az SZKP egységéért folytatott harcból. Ezért tudta pártunk Központi Vezetősége, Rákosi elvtárs leleplezni az imperia­listák minden aljasságra kész ügynökeit, a Rajk-bandát, akik­nek sikerült befurakodniok pár­tunkba. A párt egységének védelme nemcsak a vezetők feladata. Minden párttag személy szerint is felelős a párt egységéért, tisztaságáért, minden párttag kötelessége, hogy leleplezze az ellenséges megnyilvánulásokat és végrehajtsa a párt minden határozatát. A párttagnak élen kell járnia és példát kell mutat­nia a termelésben, begyűjtés­ben, a munkafegyelem megszi­lárdításában és a munka min­den területén. Pártszervezeteink akkor lesznek szilárdak, az el­lenség számára hozzáférhetet­lenek, ha a párt tagjai teljes egészében és időben végrehajt­ják a párt minden határozatát. Ugyanez vonatkozik az állami határozatokra is. A határozatok végrehajtása biztosítja a párt egységét, amely egész dolgozó népünk egységének alapja. 1953 február 1. ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS Az új Sztálingrád A hős város méreteiben már jóval túlmiaota a világnapok előtti Sztálingrádot. De egyre tovább épül. Csupán az elmúlt évben 500 millió tagtót használ­tak fel a város epirésb­en, a Béke­ utcában már ott laknak az egykori harcosok, a mai Sztálin­grád epitói. A Komszom­ol­sták élnek családjukkal, akik tíz év­vel ezelőtt halált megvető bátor­sággal harcoltak az ellenség ellen. Érdekes és jellemző a Kom­szomol­ utca születésének törté­nete. A legvéresebb csaták ide­­jén Glujkov tábornok juttatta a kifejezésre azt a gondolatot, hogy a győzelem után gyönyörű utcát kell építeni azoknak a komszomolistáknak emlékére és tiszteletére, akik utolsó csepp vé­rükig védték a várost... Sztálingrád örök jelkép. Mes­­­szehangzó figyelmeztetés azok számára, akik nem okultak a tör­ténelmi leckéből, aki a hitleri fa­sizmusnál is véreng­őbb vnag­uralmi tervekről ábrándoznak, akik aljasul újabb vil­ágh­­á­ború szálait szövögetik. Akik bátor­ságukban és gonoszságukban új Sztálingrádot készítenek elő — önmaguk számára. Sztálingrád a békés építő­­munka a szovjet nép békeakara­tának, a kommunizmus építésé­nek jel­képe. Ezt hirdeti a Béke­­utcán, a tíz év előtti harcok s­zínhelyén, az úttest felett végig­húzódó transzparens: „Békét a világnak!’­ Bulgária idei építkezési terve A bolgár nép nagy lelkesedés­sel fogadta a bolgár miniszter­­tanács határozatát Bulgária 1953. évi építkezési tervéről. A bolgár népi demokrácia mar­den nagyszabású építkezé­si programmot valósított meg. Hatalmas munkát végeztek a „Sztálin“­, a „Georgi Dimitrov” és a „Roszk­a” víztárolók a­­„Le­nin­“ kohóművek és a szódagyár építkezésein. Üzembe helyezték a Balkán hegység mellett futó va­sútvonalat, egy cellulózegyárat és sok más üzemet. Az idén még nagyobb arányúak az építkezé­sek. Egész sor ipartelepet és villamoserőművet adnak át ren­­deltetésének. Üzembe helyezik a „Lenin” kohó mű­­vet, a szóda gyá­rat, a „Marka”­ és a „Balkán“' pamutfono üzemeket a „Kosen'" és a „Vrl­ Brajag'“ ércelőkészítő üzemeket a „Roszk­a” és a „Sztudena” víztárolóit. Kibőví­tik a „Vlko Cservenkov“­ és a „Koszka 1.” erőműveket. Új üzemeket létesítenek s 1953-ban több mint 206 000 négyzetméter­nyi­­ lakot érti letelt epitemik bol­gár dolgozók számára. A jövő Sziléziája A hatéves terv végén, 1955- ben a lengyelországi Szilézia 37 új nagyipari üzemmel bővül. A 37 új ipari üzemek közül 10 bá­nya lesz. Ezek közül már ket­­ttő, a „WesoJa"’ és a „Ziemo­­wit­“ már tavaly megkezdte mun­­káját. A felépülő gyárakkal egyidő­­ben korszerűsítik a már meglévő üzemeket is. A „Kosciuszko” ko­hóművek ,,Bo‘ kohójából már ömlik az acél. Megkezdte mun­káját a „Bohrek” kohóműveik hengerdéje is. Az elmúlt esz­tendő októberében 75 százalék­kal több rázócsúszda segítette a sziléziai bányászok munkáját, mint 1951-ben. Nagy segítsé­gükre voltak a bányászoknak a szénkombájnok is, amelyek napi 300—350 tonna szenet termel­nek. A jövő Sziléziájában 140.000 Új lakás épül. Ezenkívül 480.000 romos lakószobát is helyreállí­tanak, s új városok épülnek. Nowy Tychy-ben például 100 ezer dolgozó jut korszerű ott­honhoz. A katowiczei pompás if­júsági náphoz hasonlóan több városban felépül az ifjúság pa­lotája. Katowicében 5000 néző befogadására alkalmas kultúr­­csarnok épül és számos új sport­telep is létesül. A bonni és párizsi háborús szerződéseket a francia parlament elé terjesztik A francia minisztertanács *•* ponti Bizottsága és a Német­fogadta a bonni és párizsi szer-­ország Szocialista Egységpártja tödések Jóváhagyására vonat­ Központi Bizottsága felhívást ii­­koizó ’javaslatok idokolásiait. A tézett a német és francia­ néphez kormány este már az indokolás- a bonni és párizsi katonai sirer­­sal együtt a nemzetgyűlés ele­ződések ratifikálása elleni együt­­t erjeszt­ette a javaslatokat. tes­harcra. A Daily Worker A Mayer-kormány a tovább szerkesztősége a következőket Iiakban a nemzetgyűlés elé tér­, írja: „Egyre élénkebb visszhang­­teszű­ tanulmányozás végett azó­­ta talál a francia és német kat a kiegészítő jegyzőkönyve­ kommunistáknak népeikhez­­ illé­­ket, amelyek nem irányulnak a­z ®tl fe­hívása, hogy folytassák aa a párizsi egyezmény lényeges ellenállást, módosítására. Kizárólag azt a Ez a tény az igazi európai célt szolgálják, hogy a francia egység,­­ a békéért folytatott kormány csapatokat vonhasson harc kiemlkedő pétíció­ja.'4 A ki az „európai hadseregből, gyár- lap felhívja az angol népet: mati háborúja számára”, kényszerítse a parlamentet, hogy Ugyanakkor a Németország­ változtassa meg a bonni külön­ Kommunista Párt elnöksége, a szerződés ratikálásáról elfogadott Francia Kommunista Párt Köz- határozatot. így amerikai „mintatámadás“ csúfos kudarca A Reuter amerikai lapok je­lentései alapján beszámol arról, hogy az úgynevezett ENSZ-csa­­patok a koreai harctéren fenn­héjázó módon „bemutató-d­ámm­­dást” rendeztek. A parancsnok­ság­nagy hűhót csapott, katonai megfigyelőket hívott meg, aki­ket természetesen a harcoktól kellő távolságra helyeztek el, hogy onnan nézzék végig,­­ho­gyan füstölik ki állásaikból a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek csapatait. A nagy­­képű, magabiztos „rendezőség” díszes kivitelű menetrendet adott a meghívottaknak ,a tá­madás lefolyásáról”. Az önteltségükben felfuvalko­­dott agres­szorok azonban csúfos kudarcot vallottak. A magasla­tot védelmező koreai-kínai népi erők keresztülhúzták számítá­saikat és a „mintatámadás“­ ft támadók szégyenteljes veresé­gével végződött. Az amerikai reakciós sajtóban nagy port vert fel a „minta­támadás” kudarca. A lapok bűn­bakokat keresnek. Arra intik Eisenhowert, hogy „helyesn ten­né, ha valamiféle józan ész* csepegtetne a hadszíntéren mű­ködő embereibe”, Életfogytiglani börtönre ítélték Beloiannisz özvegyét Az athéni katonai fellebbviteli bíróság befejezte a görög haza­fiak ügyének felülvizsgálását. Görög sajtójelentések szerint a tárgyaláson csak rendőröket vonultattak fel tanúként. A vád­­­­lottak elutasították a görög po­litikai rendőrség által „hazaáru­lás’“ és Görögország „területe egy részének elcsatolására irá­nyuló kísérletek” címén emelt vádat. Ennek ellenére a bíróság Elli loannid­it, Beloiannisz özve­gyét életfogytiglani börtönra ítélte.

Next