Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-01 / 88. szám

2 NÉPÚJSÁG Értekezletet tartottak megyénk üzemeinek gazdasági és politikai vezetői A az akiszervezetek megyei székházában értekezletre gyűltek össze megyénk üzemeinek gazda­sági és politikai vezetői. Az ér­tekezleten beszélték meg a har­madik negyedév eredményeit, hiányosságait, hogy még jobban tudják segíteni, üzemeink, bá­nyáink negyedik negyedéves, il­letve évi tervük teljesítését. A beszámolóban Laczkó elv­­társ, a megyei pártbizottság ipa­ri osztályának vezetője foglalta össze a harmadik negyedév ta­nulságait. Ismertette az üzemek eredményeit. Külön megemléke­zett a helyi ipar 107.8, és a kis­ipari termelőszövetkezetek 108.5 százalékos tervteljesítéséről. Egyes üzemek befejezett termelése emelkedést mutat, a Hatvani Konzervgyár befeje­zett termelése a harmadik ne­gyedéviben 137.7, a Gyöngyösi Ércbányáé szintén 137 százalék­kal volt magasabb, mint a­ múlt­­év hasonló időszakában. Fonto­sabb üzemeink közül Petőfi­­bánya vállalat, a Mátravidéki Erőmű, az­ Egri Dohánygyár és a cukorgyárak teljesítették ne­gyedéves tervüket” — ismertette Laczkó elvtárs az eredményeket, majd megállapította: „Az eredmények láttán bizo­nyos ,elbizakodott hangulat lett úrrá néhány üzem vezetőin. Több olyan üzem, mely teljesítette ne­gyedéves tervét, október hónap­ban visszaesett a tervtel­jesítés­­ben. Októberben Petőfibánya vár,­t adatai viszonylatban a 90 szá­zalékot sem tudja elérni, de v­is­­­­szaesett a termelés a gyöngyös­orosz­ ércbányánál, s változatla­nul rossz a Bélapátfalvi Cement­gyár tervteljesítése”. A beszámoló további részében arról beszélt Laczkó elvtárs, mi okozta egyes üzemek, bányák le­maradását. Elsősorban az anyag­ellátás elhanyagolását, a belső szervezetlenséget említette a hi­bák forrásaként. Foglalkozott a gépek­ gondtalan kezelésével, s ami ebből származik a gyakori gépállásokkal. Megemlítette, hogy igen nagy a gépállási idő a Szarvaskői Kőbányánál, az Egri Dohánygyárnál, s még né­hány más üzemnél. A kollektív és az egyszemélyi vezetés fontosságát és a köztük lévő különbséget is világosan elmondta az értekezlet részvevőinek. Az anyagellátásról szólva Egercsehi bányát említette pél­daként, ahol még olyan anya­­­gokból is hiányt teremtenek, mint a faanyag, mely megfelelő men­­­nyiségben áll a bánya rendelke­zésére. „Zavarokat okoz a szénbányá­szatban a feltárási munkák hiá­nyossága, az üres csille, fal, le­vegő és a munkaerő hiánya” — állapította meg Laczkó elv­ére­. Második alapvető hiányosság­ként a munkafegyelem lazaságát említette, rámutatott a hiba for­rására is. „A munkaiegyetem lazulását a dolgozók közt­­ végzett politikai munka elhanyagolása, a kollek­tív szerződés be nem tartása, a dolgozókkal való lélektelen bá­násmód idézte elő.” „Alapvető hiányosság, hogy sztahanovistáinkkal és az újítók­kal nem foglalkoztunk eléggé. A beadott újításokat sokszor nem hasznosítják, sőt több esetben meg sem győződnek használha­tóságéról". „Az a tapasztalatunk — mon­dotta Laczkó elvtárs, hogy a párt- és tömegszervezeti vezető­ink kevés ütemben segítik elő azt, hogy a tömegek közül ki­emelkedjenek a munkásoknak olyan képviselői, akik az időt másodpercekkel mérik, akik ál­landóan fejlesztik politikai és technikai tudásukat”. Egyik fontos kérdésként emlí­tette a munkaerő biztosítását és az önköltségcsökkentési terv kö­rül mutatkozó lemaradás meg­szüntetését is. A továbbiakban a minőség megjavításának fontosságáról beszélt. „Nem fordulhat elő olyan eset, mint­ Egercsehiben, ahol a szén közt sokszor 20—30 százalék­­homok is található. Sütőüzeme­inknél és kisebb mértékben a húsfeldolgozó üzemeknél is baj van még a minőséggel”. A munkaverseny szervezéséb­en, a verseny helyes értékelésében is segített a beszámoló. Ezenkívül még több hiányosság, jó tapasz­talat hangzott el a beszámoló fo­lyamán. Majd mintegy útrava­­lóul a helyes vezetés kérdésével foglalkozott Laczkó elvt­árs, s ezzel nagy segítséget adott a megjelent vezetőknek. A hozzászólók a beszámoló egyes pontjait vi­tatták meg, s ígéretet tettek,­­hogy a negyedik negyedévben hasznosítják az értekezleten szer­zett tapasztalatokat. Leijelholcz István, a Selypi Cementgyár fő­mérnöke ígéretet tett az eddigi lemaradás teljesítésére, s a ne­gyedik negyedévi terv túlteljesí­tésére. Német, elvtárs, az Egri Laka­tos árugyár igazgatója tolmácsol­ta üzeme dolgozóinak elhatáro­zását, mely szerint november 1- től november 7-ig „forradalmi hetet” szerveznek az Októberi Szocialista Forradalom 36. évfor­dulójának tiszteletére. Vállalták, hogy november havi tervüket öt százalékkal túlteljesítik, s a ter­melt áruk minőségét öt százalék­kal javítják a harmadik negyed­évihez képest. Elhatározták, hogy megszüntetik az igazolatlan hi­ányzásokat és késéseket. Vállal­ták, hogy terven felül egy Alexior 20-as klimatizáló beren­dezést gyártanak. A Lakatosárugyár dolgozói csatlakozásra hívták­ fel a me­gye üzemeit, hogy a „forradalmi héten ” elért kiváló eredmények­kel bizonyítsák be sohai el nem múló hálájukat azoknak az em­berekek, kik először vívták meg győzelmesen a munkásság nagy csatáját. A Lakatosárugyár kezdemé­nyezéséhez már­is több üzem csatlakozott. A verseny megkez­dődött, és november 7-e után az eredmények egész sorai bizo­nyítja: munkásaink felajánlása nem volt pusztába kiáltott szó. j BÉKE-EST BOCONÁDON ! Boconád községben vasárnap este az új kultúrházban — melyet pár hónappal ezelőtt építettek közel 80.000 forint be­ruházással — nagyarányú békegyülést tartottak. A békegyü­­lésen több mint 700-an jelentek meg. A tömeg egy része az utcára szorult, s ott hallgatta Simon­ Sándor igazgató, béke­­s bizottsági tag beszámolóját a nemzetközi helyzetről, az impe­­­­rialisták háborús mesterkedéseiről. A hallgatóság többször ♦ lelkesen kiáltott közbe: „Le a háborús gyujtogatókkal, meg­­­­védjük a békét!'’ Velcsics Stefánia, az egri szakérettségi tanulója, felszó­lalásában .hazája, Görögország szomorú sorsáról beszélt: „Magyarországon minden lehetősége megvan a gyermekek­nek tanulásukhoz. Görögországban a pedagógusok munka nélkül vannak, mert a kormánynak nem érdeke a görög gyermekek tanulása. A haladó embereket kínozzák, pusztít­ják.’’ Elmondotta, hogy az ő édesatyja is jelenleg Jugoszlá­via egyik börtönében szenved azért, mert kommunista. A görög kislány beszéde közben voh édesanyának és apának csordult ki a könny a szeméből. A békegtsülést az út­törők kedves, vidám műsora zárta be. Végezetül a részt­vevők egyhangúan kiáltották: „Megvédjük a békét!’’ •4 gyűlésen megválasztották a járási béketalálkozó öt küldöttét, kik elviszik majd a boconádiak harcos üzenetét a járási talál­kozóra. A vasgyüjtő hónap sikeréért A minisztertanács határozata érde­mében november 2-tól 30-ig vasgyüjtő hónapot tartunk. Eb­ben a munkában igen nagy fel­adat hárul a földművesszövet­­kezetekre, hogy biztosítsák a megyénkben előirányzott ötezer­­mázsa ócskavasat és 120 mázsa fémhulladék begyűjtését. Ezért a földműves szövet­kezetek már gondoskodtak az átvevő telephe­­lyek kijelöléséről és a felvásár­lók beál­­ltásáról. A jól meg­szervezett fe­ vilagsértő munkán keresztül kell­ elérni, hogy ön­kéntes felajánlásként értékesít­se minden dolgozó a háza­ áján lelhető vas- és fémhulladékot. Igen fontos feladat a begyűjtési hónap megkezdése előtt, hogy az ügyvezető elvtársak felve­gyék a kapcsolatot a DISZ- és úttörő-szervezetekkel, valamint a tömegszervezetek vezetőivel, hogy ezen keresztül a legszéle­sebb körben lehessen mozgósí­tani a vas- és fémhulladékok sikeres begyűjtését. Az aktívák­nak, úttörőknek, DISZ fiatalok­­nak a szövetkezet métermázsán­­kint egy forintot, a fém után öt forintot fizet. A jutaléktérítésen felül a SZÖVOSZ a jól dolgo­zó úttörőknak és DISZ-futalok­­nak tárgy- és pénzjutalmakat is ad, melyek már a gyűjtés első két hete után kiosztásra kerül­nek­ ,A vas- és fémhulladékok felvásárlási árát az eddig is érvénybe lévő vásárlási árakon eszközlik. A füzesabonyi járás versenyre hívja ki a megye töb­bi járásait, hogy az elő­irányzott vas- és fémbegyűjté­­si tervüket határidő előtt négy nappal­ létreszik.­­ Az első héten az előirányzat 20 százalékát, a másodikon a 40 százalékát, a harmadik héten 30 százalékát, a negyedik hét első két napjában a további 10 százalékot teljesítik. Járási szövetségeink és föld­­művesszövetkezeteink szívlel­jék meg a füzesabonyi járás versenykiül­ását, csatlakozza­nak ehhez, s törekedjenek ar­ra,­hogy győztesen kerüljenek ki a versenyből. SÜVEGES BENEDEK levelezőnk MAGUKÉT POCSÉKOLJÁK EGYRE KEVESEBB putto­nyos ember róla, a szőlősorok közötti utat, a szedőlányok víg énekét is egyre halkabban hozza a szél. Útra kelt a szőlő a hűvös pincék felé, ahonnan ingó léptekkel hozzák fel a gazdák, az első lopó bort. Szü­ret utáni a hangulat. A falakon lévő plakátok közül a gyakor­latlan ember is ki tudja válo­gatni, melyiket ragasztották szüret után, mert bizony azok vígan félrecsapják kontyukat, mint Maris néni, aki rossz nyelvek szerint ugyancsak gyakran szorítja a korsó türel­mes nyakát. Nemcsak Mari néni ebben az egyetlen. Példáját sokan kö­vetik, s ez bizony sokszor a munka rovására megy és sokat segít abban, hogy a nagyré­­deiek rózsaszínben lássák a vi­lágot. Megvan a kenyér, meg a bor, mi kell még? — hogy jö­vőre is éljünk? Majd lesz va­lahogy — legyintenek az aka­­dékoskodókra. A nagyrédeieknek fejébe szállt a dicsőség, nem mente­sek ettől a Munka tsz tagjai sem. Rajtuk is kifogott a szü­ret utáni hangulat , de sokat segítettek ebben a rémhírek világra hozói és bábái is. MERT GAZDAG SZÖVET­KEZET a nagyrédei Munka. 60 tagja szinte csodákat művelt s nyáron, szervezetten dolgoztak, igyekeztek minél előbb végez­ni minden munkával, most meg egyre-másra követik el a hibák egész sorát. Sőt olyan esetek is előfordulnak, hogy 8—10 óra felé ballagnak ki a tagok, cukorrépát ásni. Sok­szor száraz időben is elázva (természetesen belülről). Késnek a munkából, sőt a vetés is megállott, „kevés az ember“. A nyáron 18—20 csa­ládtag is dolgozott, most még a tagok egy része is távolma­radt „sürgősebb“ háztáji mun­kák miatt. A hiba nem jár egyedül. Csőstül jön, ha egy megvet­heti a lábát, szinte húzza, se­gíti a többit is magával. Így történt ez a nagyrédeiek eseté­ben is. A munkafegyelem lazu­lásával, jött testvérhibája a szövetkezeti vagyon pocséko­lása is. A két testvér aztán megtette a magáét. De hogy megtehette, ahhoz hozzájárult az is, hogy a brigádvezetők nem sokat tettek a hibák meg­szüntetéséért. Mert mit is mondanak a kí­vülállók, ha látják, hogy a cso­port néhány kocsisa, szanaszét hagyja a takarmányt, etetés után. Nem azt mondják, hogy milyen hanyag pocsékkezű em­ber ez a Bakos József, vagy Kovácsit János, hanem azzal jönnek, lám a tsz-tagok egyik kezükkel szétszórják azt, amit a másikkal nehezen megszerez­tek. Ezért nem érdemes a cso­portba dolgozni. Pedig ebben nincs igazuk, mert az igazi tsz-tag nem engedi, hogy elpo­csékolják a közös vagyont, melyhez annyi ember verej­téke tapad, mely mindnyájuk életét teszi szebbé. Azt tudja, hogy saját magát károsítja meg, ha pocsékol. EZT KELLENE ELMON­DANI a brigádvezetőknek, de nem lehet, nincs rá idő, másra kell most a száj, nem beszédre. Így aztán nem lehet csodál­kozni rajta, ha olyan esetek is előfordulnak, hogy a kuko­ricaszáron igen sok cső rajta­maradt, sőt még letört kuko­ricahalom is maradt a földe­ken, egyszerűen „elfelejtették“ behordani. Az ilyen „feledékenységek“ sokat ártanak a szövetkezet jó­hírének, melyet sokévi, küz­delmes munkával szereztek meg a szövetkezet tagjai. Ezt akarják most egyesek elhomá­lyosítani azzal, hogy a megelé­gedésből származó hibák egész sorával gyengítik szövetkeze­tüket, s ezzel együtt saját ma­gukat. Nem jöttek még rá, hogy ezzel eret, vágnak saját karju­kon, hogy a nemtörődömség piócájának legyen mit szür­­csölnie. A hullám itt sem ragadott mindenkit magával, s kommu­nisták bátor csapata küzd a vi­harban. Deák János a tsz elnö­ke nem áll egyedül, ha segítő­társai mellette vannak a közös vagyon megvédésért folytatott harcba. Kaszás Sándor, Bo­­háti Pál, Kovács Józsefné pél­damutatóan dolgoznak, s nem ingadoztak akkor sem, mikor majdnem szétszaladt az egész szövetkezet, most is meg­mondják a pocsékolóknak a szövetkezet vagyona nem csáki szalmája, akin pedig nem fog a jó szó, az majd a jövedelmén érzi meg, milyen helytelenül gondolkozott, mikor az ellen­ség szavát megfogadta. KOVÁCS FERENCNÉ is sokszor látta, milyen meggon­dolatlanul bánnak a szövetke­zet vagyonával. Néhány napja, hogy Bakosék műtrágyát vit­tek a Borhy-tanyára. A rako­dásnál kiszakadt a zsák, s hagyták, hogy szétszóródjon az udvaron a közös pénzen vett műtrágya. Kovácsné nem néz­hette ezt a pocsékolást, megbe­szélték a pártvezetőséggel, mit tehetne tenni, mert nem elég mindenkinél a felvilágosító szó, erősebb eszközökre is sor kerülhet a cél érdekében. Ha így folytatják, akkor a pocsé­kolóknak semmi keresnivaló­juk nincs a szövetkezetben. A KOMMUNISTÁK BÍZ­NAK erejükben. Tudják, hogy ügyük győzni fog, mellettük szól az igazság. Új embereket vonnak be a harcba, felfrissí­tik a szövetkezet vezetőségét is, hogy a szövetkezet becsüle­tes tagjaival együtt szilárdít­sák meg a munkafegyelmet, győzzék meg a közös vagyon herdálóit, cselekedetük helyte­lenségéről. Harcukban, munkájukban nem lesznek egyedül. Nap mint nap segítségét küldi a párt, az egész dolgozó nép, hogy a szövetkezet szorgalmas tagjai, a kovácsik Istvánnak, telekamrával nézzenek a tél elébe, hogy a jövő évi 174 má­zsás beadási kedvezmény ne 60, hanem többszáz család bol­dog, gazda életét szolgálja. Kovács Endre. 1953 november 1. ISMERD MEG AS Zúolttlinió­t A kurovi kombinát műhelyeiben A szovjet üzemek dolgozói tevékenyen vesznek részt a mun­ka termelékenységének további emeléséért és a gyártás önkölt­ségének csökkentéséért indíott szocialista munkaversenyben. A moszkvai környéki kurovi foató-, szövő- és kikészítőko­mbinat csov­arozói mozgalmat kezdeményeztek, amelyben növelik a szakmun­­kások és csökkentik a segédmunkások számát. A munkások és munkásnők a mérnökökkel együtt tervet készítettek a kisegítő­­mán­kák gépesítésére, a nyersanyagszállításra, a félgyártmányok és az üzemanyag szállítására, a ki- és berako­dóm­unkákra. Az év hátralévő hónapjaiban 100 segédmunkást szabadítanak fel, a jövő évben további 200-at. Mindannyiukat főbb termelési folyamatok elvégzésére osztják be. A gépesítési terv új futószalagok, emelőkészülékek és függő­­pályák felállítását irányozza elő. Ez év hátralévő hónapjaiban a gyártás önköltsége 2 millió rubellel csökken, az önköltségcsökken­tési terven felül. A képen: Orsók szállítása a kurovi kombinát fonórészlegében felszerelt egy sínen futó fü­ggőpályán. A függőpálya teljes hossza 2500 méter. A műhelyen belüli szállítás gépesítése 21 segédmun­kást szabadított fel. (Fotó: E. Jevzerihin.) IMSPOLIT CSEHSZLOVÁKIA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának közel­­ megünneplésével kapcso­latban Csehszlovákia dolgozói számot, szocialista kötelezettsé­get vállaltak, hogy túlteljesítsék a tervet, javítsák a termékek minőségét, csökkentsék önkölt­ségét. Számos üzem és bánya sikeresen teljesíti vállalását. Egyes vállalatok már befejezték az első ötéves terv teljesítését, s folytatják a terven felüli ter­melést. November 7-nek küszöbén ün­nepélyesen megnyitják a hagyo­mányos csehszlovák-szovjet­­ ba­rátsági hónapot, amelyet ebben az esztendőben a következő jel­szóval tartanak meg: „A Szov­jetunióval az egész világ tartós békéjéért!“ KÍNAI MUNKÁSOK TERMELÉSI EREDMÉNYEI Mint a kínai sajtó jelenti, az ország vezető ipari üzemei sike­resen teljesítették szeptemberi és kilenchavi termelési tervüket. A kínai állami bányák 115,8 százalékra teljesítették szeptem­beri széntermelési tervüket. A bányászok munkájának termelé­kenysége szeptemberben 10 szá­zalékkal volt magasabb a terv­előirányzatnál. Szeptemberben igen sikeresen dolgoztak például az ansani vas- és fémmunkások­ túlteljesí­tették a legfontosabb termékfaj­ták havi termelési tervét. Az an­ sani kohómír több üzeme hat­tizenegy nappal a határidő előtt teljesítette kilenchavi tervét. Ki­tűnő eredményeket értek el Si­­cinsan és Taj­jüan vas- és fém­munkásai is. Tiencsin 74 állam­ vállalata, Sanghai 100 üzeme és Hsziang 25 nagy iparvállalata teljesítette szeptemberi tervét. Északnyugat- Kína textilipari, ásványolaj ipari és energiatermelő üzemei is tel­jesítették a termelés fokozásá­nak szeptemberi tervét. A kínai vasutasok szeptem­berben 105,2 százalékra teljesí­tették vagonrakodási tervüket. Harbin 39 üzeme és Észak- kelet-Kína más városainak üze­mei túlteljesítették kilenchavi termelési tervüket. BULGÁRIA Országszerte kibontakozott a Nagy Októberi Szocialista For­radalom és a bolgár-szovjet ba­rátsági hónap tiszteletére indított szocialista verseny. A tirnovói V. Kolarov- és V. Mavrikov-g­yár munkásai szocia­lista versenyt indítottak a ter­melési tervek túlteljesítéséért, az anyagtakarékosságért, az ön­költség csökkentéséért és a ki­váló minőségű termékek gyár­tásáért. A versennyel kapcsola­tosan a gyárakban két új szta­hanovista iskolát szerveztek. Nagy a munkalelkesedés a bolgár falvakban­ is. A poljanov­­grádi kerület Cserkovo faluja mezőgazdasági termelőszövetke­zetének tagjai bekapcsolódtak a gyapotszedés jó eredményeiért indított versenybe. Két nap alatt 9000 kilogramm kiváló mi­nőségű gyapotot szedtek. ALÁ­ÍRÁS G­YŰJTÉS INDIÁBAN Indiában egyre jobban terjed a vitás nemzetközi kérdések bé­kés rendezéséért megindult mozgalom. E mozgalom kezde­ményezője az Indiai Országos Béketanács, amely ez év júliusi, palnai ülésszakán azzal a felhí­vással fordult az indiai néphez, hogy támogassa a vitás nemzet­közi kérdések békés rendezésé­nek követelését. A felhíváshoz már eddig is 700.000 indiai csatlakozott. Coimbatore város textilmunkás­­n­őinek egy csoportja 5000 alá­írást gyűjtött a felhívás támo­gatására; a kalkuttai bangaba­­szi kollégium diákjai 8000 alá­írást. Tamilnad, Nyugat-Bengália, Keral, Pendzsáb, Delhi, Bihar és más indiai vidékek és álla­mok különféle szakszervezetei és parasztszervezetei kijelentették, h­ogy csatlakoznak a felhíváshoz,

Next