Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-07 / 1. szám
2 Serkentsék az 1953-ban elért eredmények még jobb munkára pártszervezeteinket ÚJBÓL ELMÚLT egy év. Dolgos, munkában eltöltött heteket, hónapokat hagyunk magunk mögött. Ha visszatekintünk ezekre a hetekre hónapokra, mérlegre tesszük eger évi munkánkat, azt láthatok, hogy nem végeztünk rossz munkát. Megyénk dolgozó népe a párt irányításává, a dolgozók legjobbjainak, a kommunistáknak példáját követve a hír, szép feladatokat oltott meg. A rózsaszín,marton bányászok kezdeményezése vetve az év eleten megyénk csaknem minden bányája, üzeme harcba indult az évi terv aikeres teljesítéséért. A mezőgazdaságban dolgozók a bő, gazdag termés elérésére törekedtek. Számos dolgozó a feleszabadulási héten, a választási békeversenyben túlszárnyalta az az előtte ért legjobb termelési eredményét, a termelőszövetkezetek dolgozói, az egyénleg dolgozó parasztok zöme jó talajmíiveléssel, gyerek aratással, magasabb terméshozammal bizonyította be jó munkáját. Egységes lelkesedéssel fogadta dolgozó népünk a Magyar FÜTigelenségi Népfront választási felhívását és egységesen szavazott a béke, munka, jó.et, felemelkedés programon ára. Még szilárdabbá vált ez az egység a kormányprogramul megjelenése után, még világosabbá vált dolgozóink előtt pártunk, kormányunk — helyes — a nép felemelkedésére irányuló politikája. A kormányprogramm olyan hatalmas távlatokat tűzött hazánk népe elé a jólétért folyó harcban, hogy az minden becsületes embert lelkesített, serkentett a további jó munká a. Az ellenség a kormányprogrammot félremagyarázva igyekezett megbontani ezt a szilárd egységet. Nem sikerült neki. Ha voltak is olyanok, akik pillanatnyilag meginogtak, a meggondoltabbaik szavai nyomán azok is megértették, hogy azok között van az ő helyük is, akik a párt, a kormány politikáját követik és semmi közük azokhoz, akik a nép boldogsága ellen törnek. S akik bíztak a pártban, a kormányban, nem csalódtak. A párt, a kormány nekilátott az elmúlt évek alatt elkövetett hibáik kijavításának. Egymást követték a dolgozó parasztoknak nyújtott kedvezményekről, az árleszállításról, az ember megbecsüléséről szóló rendelerek melyek mindazt bizonyították hazánkban — sokkal jobban mint eddig — a dolgozó nép, az ember érdeke került előtérbe. Ezek a határozatok, rendeletek nagy örömet keltettek dolgozóinkban, s örömük jó mun írójukban mutatkozott meg. A pétervásári járás dolgozó parasztjai november 15-re búzai vetésüket 101, rozsvetésüket 103 százalékra teljesítették. Üzemeink, bányáink többsége évi tervét sikeresen teljesítette. Petőfibányavállalat első félévi tervét adóssággal zárta, a kormányprogrammon a bányászok bérrendezésén fellelkesült dolgozók jó munkája eredményeként azonban évi tervét már száz százalékon felül teljesítette. Szűcs János vámosgyörki dolgoz paraszt az új begyűjtési rendelet megjelenéséről nagy megelégedettséggel mondta: „Én csak jót mondhatok a pártra, a kormányra, mert lám, most is a mi érdekünket tartotta szem előtt, mikor kiadta az új begyűjtési rendeletet." S NAPRÓL NAPRA több azoknak a számai, akik ezt mondják. De hogy még többen — és minél előbb — így lássák a párt és a kormány munkáját, az nagymértékben pártszervezetenken, kommunistáinkon múlik. Pártszervezeteink kommunistái megállták helyüket abban a harcban, mely 1953-ban a szocializmus építésének frontján folyt. Pártszervezeteink tagjainak összeforrottsága, példamutatása motorja, rendítője volt egész évi munkánknak. Ádozatos, jó munkájukat dicsérik azok az eredmények, melyeket a párton belül és az élet minden területén elértünk. A pártszervezetek jó munkájáról beszél a megszilárdult termelőszövetkezet éppúgy, mint az üzemek tervteljesítése, vagy az újonnan épült munkáslakóház, a most átadott kultúrotthon, a bőséges áruval ellátott üzlet. Az elért eredmények láttán azonban még nem állhatunk meg. A kormányprogramm még nem valósult meg, a pártszervezetek, a kommunistáik előt még sok közvetlen szép feladat áll, melyeket a KV júniusi és októberi haározata, valamint a többi pár határozat tűzött eléjük. A Központi Vezetőség októberi határozat*ja megállapítjai, hogy„a szocialista építés új szakaszába léptünk". A Politikai Bizottság beszámolójában Rákosi elvtárs így határozta meg az új szakasz legfontosabb vonásait: „A rétegzetvétel, a nehézipar fejlesztésének lassítása, az elért eredmények megszilárdítása és ugyanakkor a mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése együtt alkotják legjellemzőbb sajátosságait annak az új szakasznak, melybe Központi Vezetőségünk és kormányunk határozatai után léptünk." AZ ÚJ SZAKASZ gazdaságpolitikkáját elsősorban is az jellemzi, hogy lehetővé teszi dolgozóink jólétének és mndenekelőtt a munkásság életszínvonalának gyorsabb emelkedése, anyagi és kultúrái ig, szüksége cinek az eddiginél nagyobb mértékben való kielégítését. Ennek legfontosabb feltétele a mezőgazdaság elmaradásának felszámolása. „Egész továbbfejlődésünk kulcskérdése az a legközelebbi döntő láncszem, melyet teljes erővel meg kell ragadnunk: mezőgazdaság fejlesztése” ... — mondotta Rákosi elvtárs. A Központi Vezetőség és a minisztertanács néhány nappal ezelőtt megjelenő határozat,a a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről azt bizonyítja, hogy már megragadtuk a döntő láncszemet. Ez a határozat megalapozza a mezőgazdaság, a növénytermesztés, az álattenyésztés hozamának emelését, olyan eszközöket ad a dolgozó parasztság, az egész dolgozó nép kezébe, amelyek segítségével a fellendülés útjára vezetjük a mezőgazdaságot és állandósíthatjuk annak növekvő, emelkedő színvonalát. KV júniusi határozatai óta megnövekedett a dolgozó parasztság termelési kedve. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat méginkább növeli ez a termelési kedvet. .. Hatalmas, nagy munka elé állítja ez a határozat falusi pártszervereinket. Elsősorban a falusi pártszervezetek szervező és felvilágosító munkájá és függ a határozat megvalósításának s kere. Döntő feladat most a falun végzett politikai felvilágosító munka megjavítása. Minden falusi dolgozót mozgósítani kell a határozat végrehajtására, ez pedig állandó, sem vonalas, nevelő munkát követel. Népnevelőinknek el kell vinniük a falu minden dolgozójához a határozatot, ismertetni kell, a termelőszövetkezerti tagokkal, egyénileg dolgozó parasztokkal, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóival] a határozat célját, megvalósításárnak módját. A nevelőmunka minden eszközé fel kell használni a határozat ismertetésére. Az egyéni agitáció, a csoportos beszélgetések, a kisgyűléseik, a kultúrmunka mind-mind a határozat ismertetését szolgálják. Meg kell javítani falun a párt irányítását, a községi, termelőszövetkezeti pártszervezetek munkáját és ehhez a járási pártbizottságoknak kell nagy segítséget adniuk. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megvalósítása nagy mértékben a pártszervezetek, a kommunisták jó munkájától függ. Ha valamennyi kommunista harcol a mezőgazdaságban dolgozók megnyeréséér, ha a határozat megvalósítsáért folyó harcban a párttagok járnak élen, ha átgondolt, tervszerű munkát végeznek a tömegek mozgósításáért, eredményes lesz munkájuk. DE NEMCSAK FALUN, az üzemekben, a városokban is harcolni kell a tömegek támogatásáért, mert a tömegek aktivitása •Lehet biztosíték arra, hogy megvalósítsuk azokat a feladatokat, melyek előttünk állnak. Az üzemi kommunisták az 1954. évben harcoljanak azok ellen a hibák ellen, melyek 1953-ban gátolták a tervteljesítést, £ s e harcot ne egyedül vívják, vonják be a harcba a pártonkívül dolgozók hatalmas táborát. Ha ezt teszik, a hibák elleni következetes harc csak eredményt szülhet. Fokozni kell azokat az eredményeket, melyeket a pártéletben, a pártvezetésben elértünk: a kollektív vezetést, a pártdemokrácia elmélyítését, a bírálaton bírálat alkalmazását, az ideológiai munkát, a tömegszervezetek irányítását, segítését, a párt és a tömegek közötti kapcsolat tovább erősítéséért folyó harcot. Pártszervezeteink, kommunistáink okuljanak az elkövetett hibákból és a jó tapasztalatok alkalmazásával, a tömegekre támaszkodva, harcoljanak azért, hogy 1954 végén eredményekben még gazdagabb évről számolhassunk be. Megjelent az „Anyag és Adatszolgáltatás” és a „Pártépítés** legújabb száma Az „Anyag és Adatszolgáltatásiból az alábbi cikkek emelkednak ki: J. Kromod: A közfogyasztás a szocializmusban. M. Tyurin: A kollektív vezetés a szovjetek munkájában. V. Tyihomirov: Az európai népi demokratikus országok harca a mezőgazdaság további fellendítéséért. R. Golubovics: A belgrádi uralkodókörök népámító elmélete az üzemek munkásirányításáról. — A politkai tömegnevelő munka jelentősége a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtása terén. A „Pártépítés” decemberi száma többek között cikket közöl: A falusi pártpolitikai munka feladatairól. (Részlet a Központi Vezetőség és a miniszter tanács határozatából.) Komócsin Zoltán: A középparasztság közötti munka kérdéséhez. L. Szlepov: A formalizmusról és az alkotó módon végzett munkáról. Dezső József: Hogyan hajtják végre a bajai járás tanácsszervei a júniusi határozatot? Takács László: A budapesti VII. kerület kereskedelmi pártszervezeteinek munkájáról. Vida Béla: A falusi kulturális munka helyzete és feladatai Szolnok megyében. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az „Anyag és Adatszolgáltatás” és a „Pártépítés” című folyóirat. népújség Versenykihívás Eger város összes üzemei, hivatalim, párt- és tömegszervezeti faliújság szerkesztőbizottságának! A faliújság minél gyakoribb, minél tartalmasabb és szebb megjelenése biztosítása érdekében az egri járási tanács faliújsága versenyre hívja Eger várós összes üzemi, hivatali, pártés tömegszervezeti faliújságénak szerkesztőbizottságát az alábbi pontok szerint: 1. A faliújságnak a szocialista országépítést kell visszatükröznie. 2. Havonta 10 közleménnyel legalább kétszer kell megjelennie. 3. A faliújságot legalább kétharmad részben az illető üzem, hivatal, stb. dolgozóinak kell írnia. Az egyes közleményeket rajzokat dátummal és az író nevével kell ellátni. 4. A faliújság adjon be teret a békemozgalomnak, a munkaversenynek. 5. A faliújság legalább kétharmad részben az illető üzem, hivat,l, stb. belső életével foglalkozzon. 6. A faliújságnak formájában is szépnek, ízlésesnek kell lennie. A verseny 1954 május 1-én zárul, s annak értékelésére a Hevesmegyei Népújságot kérjük feli. Az egri járási tanács faliújság szerkesztőbizottsága nevében: Tóth József Sz. B. elnök. 1954 január 7. A DOLGOZÓK KÉRÉSE A napokban a dolgozók aláírásával panaszos levél érkezett szerkesztőségünkhöz. Az alábbiakban közöljük a levél tartalmát és szeretnénk, ha az illetékesek megszívlelnék ezt és segítségére sietnének a vállalat dolgozóinak. Amíg a fűtési rendelet a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást írja elő — üzemünkben a Gyöngyös-Egervidéki Borforgalmi Vállalat gyöngyösi központi irodáiban a szoba hőmérsékletének legalább 18 fok melegnek kellene lennie — akkor a Gyöngyösi Kőséggazdálkodási Vállalat, melynek „kezelésében” áll az ingatlan, semmibe véve a rendeletét, jó minőségű lengyel szén birtokában is képtelen fűteni az épületet. A dolgozók hidegben kénytelenek munkájukat ellátni. Dolgozóink ilyen munkakörülmények között zúgolódnak és joggal keresnek orvoslást sérelmükre. A dolgozók nem sokat érnek azzal, hogy a KIK objektív nehézségekre hivatkozik, melyek minden bizonnyal a saját hibájukból származnak. Meg kell érteni nekik is, hogy a dolgozókról való gondoskodás az első és legfontosabb feladatuk. A fűtési kampány kezdete óta már számtalanszor fordultunk segítségért több felé, de azt sehonnan sem kaptunk. A szobák napról napra hidegebbek és így több mint 100 irodai munkavállaló egészségi állapotát komoly veszély fenyegeti. Reméljük, hogy az illetékesek megszüntetik a fennálló hibákat és ezáltal segítik a borszak ima élenjáró begyűjtési vállalatát, amelynek munkája népgazdasági szempontból sem lehet közömbös. Gyöngyös-Egervidéki Borforgalmi Vállalat dolgozói TÜRELMESEN VÁROK 1953 december 2-án családi kópé. elmutattam a Gyöngyösi Fényszöv. II. számú részegénél (Kossuth u. 3. sz.) December 13-ra ígérték az elkészítését. A kép azonban nem lett kész. 15—16—18-án is hiába mentem. 19-én végül annyira jutottunk, hogy a vezető kjelentette: nagyon sajnálják, de a laboratóriumban nem találják a felvétel negatívját. Várjon türelmesen — mondta —, amíg megtaláljuk. Majd csak előkerül valahonnan ... Kértem a panaszkönyvet. Rövid vita után üdesült, hogy azt sem találják. Eltűnt, mint a negatív... Jöjjön vissza holnap — mondta a vezető —, meg fogjuk keresni a panaszkönyvet. Szavát be is tartotta. Kölcsönkérte az I-es részleg panaszkönyvét, így kénytelen_ voltam a kölcsönkönyvbe jegyezni panaszomat. Azóta szüntelenül járok, várva, mikor bukkan elő az a huncut. 1238-as szám alatt iktatott negatív. A panaszkönyv sincs már ott, visszaadták jogos tulajdonosának, pedig szeretném megnézni, hogyan inézték el, vagy legalább elolvasták-e panaszomat... De belá cm, itt mindenkinek van elég dolga, s nem kívánhatom, hogy panaszkönyvet kérjenek mindig kölcsön ... Türelmesen várok, mire megöregszem, valószínű megatalják, s milyen jó érzés lesz akkor fiatal arcomat látni a képen • • • Herman Endre a keze vagy: bürokrácia, lelkiismeretlenség Nagy József makl ár*alvai dolgozó paraszt az 1952/53-as gazdasági évben két kataszteri hold tartalékföldet dolgozott kishaszonbéreiben. Mikor a községi tanács 1953 janu. kihirdette, hogy jelentse be: aki nem mond le az általa bérelt földről, annak rendje és módja szerint megjelent a tanácsházánál. Bejelentette, hogy számít a földre, már 30 kocsi trágyát is hordott rá, hogy 1954-ben még többet teremjen. A tanácsnál azonban mikor ezt elmondta, Nagy Ferenc mezőgazdasági előadó kijelentette, neki, hogy az általa bérelt földre háztáji gazdálkodás céljára szükség van, arra tovább ne számítson. Nagy József tiltakozott az ellen, hogy elveszik a tartalékföldjét, hivatkozott arra, hogy már meg is trágyázta. Nagy Ferenc azonban durván rátámadt és Nagy József szavaival élve „valósággal kikergetett a tanácsházról A tanácselnöknő azt állítja, hogy Nagy József később jelentette be igényét a földire, mint ahogy a határidő meg volt adva. Nagy József azt mondta, hogy időben. Később jelentkezett-e, nem jelentkezett-e Nagy József, nem tudjuk, nem sikerült tisztázni. Az azonban igen furcsa, hogy a Nagy Józseftől elvett, jól megtrágyázott földet — melyről a másodvetésű kukoncaszár is eltűnt — Nagy Ferenc mezőgazdasági előadó Egerben dolgozó kocsivezető fa kap* La. S az elvett kp* holdból másfél holdat Nairn* Ferenc az őssz-szel be is vetett búzával. A tanács nagy gesztussal máshol ajánlott fel földet Nagy Józsefnek, és szinte sértődve mondja Tótomé, a VB elnök, „nem kellett neki, nem fogadta el”. Nagy József valóban nem fogadta el a földet, hanem panaszéval felsőbb szervek felé fordult. A megyei tanács mezőgazdasági osztályához írt november 9-én kelt panaszára november 30-án kapott választ, s ebben Nagy Béla csoportvezető értesítette, hogy ,,a tartalék.területtel kapcsolatos panasz a hivatalomhoz érkezett, melyet legkésőbb 10 napon belül a helyszínen kivizsgálunk és az eredményre" az elvtársat értesíteni fogjuk". A tíz nap elmúlt és elmúlt az év is. Ideje volna végre elintézni Nagy József panaszát. És nemcsak az övét. Németh Pállal szintén Nagy Józsefhez hasonlóan jártak el. Azzal a különbséggel, hogy Nagy Ferenc a Németh Páltól elvett földet nem a fiának, hanem barátjának és a községi függetlenített párttitkárnak adta. AKIK AZ ELMÚLT ÉVBEN PÉLDÁT MUTATTAK Révai Antal, a gyöngyösi Állami Áruház Fülöp János, a hatvani vasútállomás sztnosztályvezető helyettese. A „Belkereskedelem danovista forgalmi szolgálattevője. Az őszi kiváló dolgozója” érdemrend I. fokozatának csúcsforgalom legjobb dolgozója tulajdonosa Csepre Gáspárné, a lamabodi Kossuth tsz. munkaérdemrend ezüst fokozatával kitüntetett tagja, a termelőszövetkezet élenjáró harcosa Dr. Katona László, a Mátraházi Töldőszantórium kiváló orvosa. Lelkiismeretes, vdb adó munkájával igyekszik hasznosítai Pavlov tanításait.