Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-07 / 1. szám
1954 január 7. NÉPÚJSÁG Erőnk, szaktudásunk leg partit adjuk ... (Tudósítónktól) RÉGÓTA ISMEREM mind a három embert. Tudom róluk, hogyha valamire szavuka, adják, azt meg is valósítják. Nem sajnálják erejük és szaktudásuk legjavát adni, ha a termelésről van szó. A legjobb gazdák a községben. Ezt bizonyítják a kiváló termelésért, begyűjtésén kapott oklevelek, rádiók is. Erdélyi János nagysrédei dolgozó paraszt ma is szívesen emlékszik vissza az üdülőben eltöltött felejthetetlen két hétre, melyet jó munkájával érdemelt ki. Erdélyi Jánost nem mindig becsülték ennyire. Gyermekkora óta cseléd volt különböző úri birokokon. A felszabadulás után négy hold földet kapott, azon gazdálkodik most mintaszerűen Az elmúlt nyáron egy világvevő rádiót kapott jó munkájáért, amit azzal hálált meg, hogy beadási kötelezettségének is elsők között tett eleget. Régi versenytársa ifjabb Deme Imre középparaszt, aki hét hold földön és másfél hold szőlőn gazdálkodik. A két versenytárs mindkér fej-fej mellett halad a munkában és az egér falu érdeklődése kíséri őket. Ifjú Deme Imre sem tud nyugodni, míg minden munkája, nincs rendben. Erre buzdítja versenytársával együtt az egész falut, kiísgyűlésekem tainácsü'esőken és egyéni beszélgetéseken. Nem múlhat el egy tanácsülés a községben, hogy a két versenytárs ne szólalna fel a termelés fellendítése érdekében. Keményen bírálják a siránkozókat, kákán is csomót keresőket és saját példájukkal buzdítják a hátu’ kul lógókat. A KÉT KIVÁLÓ gazdának méltó úitársa lett az utóbbi időben: Mészáros Gergely egyénileg dolgozó paraszt tanácstag is. Első a vetésben, szántásban, beadásban, adófizetésben egyaránt Ezenkívül élénken érdeklik a község problémái is. A legutóbbi tanácsülésen az utak javításával foglalkozott és javasolta,, hogy társadalmi munkával szállítsák le a követ. * Jó délutánra járt az idő az elmúlt szerdán, amikor a Szabad Nép megérkezett Erdélyi János dolgozó paraszthoz. Amikor tekintete az e’ső odalra vetődött, maga sem tudja, hogy hogyan,, de különös érzés vett erőt rajta,. Ezt olvasta: „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről". Letette a gereblyét — mert éppen a kariak között foglalatoskodott — és a községi tanács felé vette az útját. Mintha csak összebeszéltek volna, nem sokára odaérkezett először Ifjú Deme Imre, majd később Mészáros Gergely. Újra együtt voltak a vetélytársak. Az idő ekkor már előrehaladott volt, de senki sem mozdult. Erdélyi bácsi vitte a szót. — Én már itt-ott olvastam a határozatot, úgy látom, mindenről szó van, ami minket érdekel. Egyet máris mondhatok. Én a magam részéről szívelélekkel segítek a határozat végrehajtásában. A jelenlévők helyesli,ően bólogattak. Erdélyi János tovább folytatta: — Kenyérgabona vetéstervemet túlteljesítettem, de mindez nem elég. Rajta leszek, hogy a legtöbbet termeljek a községben. Ezt nem is lesz nehéz elérni, csak megfelelően kell az őszi vetéseket tavasszal ápolni. Úgy gondolom, hogy ezzel is hozzájárulok a határozat megvalósításához. — Ez mind nagyon helyes dolog, és magam is úgy cselekszem, — szólt közbe Deme Imre — viszont a határozatban szó van a szőlőről is, már pedig a mi vidékünkön nagyon díszükt a szőlő — majd folytata. Én a magam részéről] a kalászosokat sem hagyom, de a szőlőre is nagy gondot fordítok. Elmondta Deme Imre még, hogy máris megkezdi az edőkészületet egy hold szőlőjének trágyázására. Én sem fogom alább adni Erdélyi János bácsinál — tette hozzá mosolyogva. — AHHOZ, HOGY JÓ legyen a szőlő, s bőven lerémjön, s meglegyen a minőség is, nemcsak jó föld kell, hanem jó szőlőoltvány is. Ezt Mészáros Gergey mondotta,, aki idán szinte lesz letemetkezett az újságba. Én, mint szőőoltvány-termelő úgy akarom a mezőgazdasági határozatból a rám eső részt végrehajtani, hogy fajtiszta és esőosztályú oltványokat adok nemcsak a községünk ,mem más község részére is. Még sokáig folyt a beszélgetés a három ember között a mezőgazda,sáró határozatról. Szóba került közöttük az eddig leadott rendelkezések egész sora, amely mind hatalmas segítséget jelent a mezőgazdasági érmélés fellendítéséhez. A begyűjtés csökkentése, az adómérséklés, ingyenes állatorvosi kezelés, a szerződéses növénytermelésben megadott nagy kedvezmények, és a most megjelent mezőgazdasági határozat nagyobb termelési kedvet, alkotó készséget jelent minden községben. Ezt bizonyítja a három nagyrédri dolgozó paraszt egyéni tervezetése is. A MEZŐGAZDASÁGI HATÁROZAT megvalósítása nemcsak az élenjáró dolgozó parasztok ügye. Minden ember ügyévé kell, hogy váljék. Kövesse tehát minden dolgozó paraszt az élenjárók példáját, mindenki a maga munkaterületén járuljon hozzá ahhoz, hogy népünk nagy ügye mielőbb diadalmaskodjék. Erki János Fájdalommal tudatja olvasóinkkal, hogy lapunk szeretett és közkedvelt külső munkatársa Kolacskovszky Lajos elvtárs szívszélhűdésben január 4-én elhunyt. Gyümölcstermelési szak(örök A magasabb terméseredményeket csak jól képzett, szakmai tudását állandóan fejlesztő termelőszövetkezeti tagokkal és egyénileg dolgozó parasztokkal tudjuk emelni. A tanulás az ősz fejnek sem szégyen és a, tanultak a termelésben hasznosítva több élelmiszerben, több ruhában mutatkoznak meg. Tanulásra van is lehetőség, mezőgazdaság szakembereink szívesen átadják tapasztalatukat a falu dolgozónak. Agronómusaink mesterképző tanfolyamokon, különböző szakkörökön tamtáik a megye dolgozó pans'szíjait. A Földművesszövetkezet, Felvásárlási és Értékesítési Vázlelat aigronómusai fis elhatározták, hogy a soronlévő kertészeti és gyümölcstermelési munkáik helyes elvégzésére tanítják a gyümölcstermelőket. A gyümölcstermelési szakkörök január hónapban kezdődnek és egész évben tartanak minden három hétben egyszer. Az előadások e hó vége felé kezdődnek Ostoroson 19-én, Poroszlón 20-án, Vecsen 21.-én és Tarnaszentmárin 22-én lesz megtartva, vall amennyi helyen este 6 órakor. Az itt lakó dolgozó parasztok tehát tanulhatnak a téli estéken és a következő évben szakszerűen tudják álloni kertészetüket, gyümölcsösüket. Gyúró László termelési csoportvezető. A határozat javulást hoz a Gépjavító Vállalat munkájában is A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nagy jelentőségű határozatot hozott nyilvánosságra 1953 december 23-án a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Ez a határozat megszabja a magyar mezőgazdaság feladatait, kijelöli azok végrehatási módjait és irányt mutat az elkövetkezendő évek mezőgazdasági termeléseihez. E határozat nagyszerű új feladatokat szab meg a megyei mezőgazdasági gépjavító vállalatok fejlesztése terén is, amikor kimondja, hogy „a megyei gépjavító vállalatok fejlesztésére 1954—1956. években 60 millió forint építkezési beruházást kell fordítani.” Miután kormányzatunk a jövőben nagy figyelmet szentel a mezőgazdasági gépjavító vállalatokra, nézzük meg, hogy jelenleg Heves megyében milyen állapotban, milyen körülmények között dolgozik Egerben a mezőgazdasági gépjavító vállalat. A hiba már az építkezésnél, az építkezés helyének kijelölésénél kezdődött. Eger város szélén a tihaméri állomás közelében igen lapos helyen kezdték meg az építkezést és ennek következtében esős idő esetén a javításra váró nehezebb gépek sokszor tengelyig süppednek a sárban. Az épület kívülről nézve csinos és tetszetős, de belső berendezése, használhatósága annál rosszabb. Mostoha körülmények között dolgoznak a nagy műhelyben a vállalat munkásai, sokat szenvednek a hidegtől, a téli időszak alkalmával. A beépített fűtőtestek használhatatlanok, a meglévő rossz minőségű szénnél nem lehet fűteni. A kazánházat, a fűtés központját, tavaly is körülbelül egy méternyi magasságban talajvíz öntötte el. A fűtés megindítása céljából a vállalat 13 kályhát vett, melynek csöveit az ablakon keresztül vezetik ki. A tüzelő rossz és meleg helyett csak füst árad ki a kályhákból. A műhely hőmérséklete gyakran mínusz három fok. A 63/5-ös építőipari vállalat lassan és nagy huzavonával építi a fürdő, iroda és kultúrház helyiséget. Fürdő és meleg zuhany hiányában a dolgozók mosdóiakiban, kályhán kénytelenek vizet melegíteni, ha munka után nem akarnak hideg vízben mosakodni. Az irodahelyiség egy kis portáis szobában van összezsúfolva. Ilyen körülmények között bizony a dolgozók munkakedve erősen megcsappant és ez gátló hatással van a termelésre is. Az itt dolgozók joggal kérdezik, hogy váljon ki a felelős az itt uralkodó mostoha állapotokért és váljon hivatalos szerveink tettek-e már valamilyen intézkedést az ittlélő körülmények megjavítására? A termelésben és az éves terv teljesítésében való nagyfokú lemaradáshoz természetesen más okok is hozzájárultak. Egész november hó folyamán taktalékalkatrész hiánnyal küzdöttek, a munka teljesen szervezetlenül folyt és a javítási munkákra való előkészületek a hiányzó alkatrészek gyártását teljesen elhanyagolták. Ezenkívül kevés náluk a szakmunkás is. A téli gépjavítási munkák megindulásai óta folyik csak itt komolyabb munka. Ez idő alatt a tavaly téli 100 darabhoz képest az idén 126 darab erőgépet javítanak ki és ezek mellett még több apró javítási munkát végeznek el a megye 12 gépállomása, az állami kísérleti és tangazdaságai részére. A vállalat igazgatója,, Kónya, elvtárs elmondja, hogy az utóbbi időkben kormányzatunk több gondot fordított az üzem munkájára,. Már nem küzdenek anyaghiánnyal, hiszen azokat az alkatrészeket, melyeket ők nem tudnak elkészíteni, Budapestről, a mezőgazdasági génalkatrészeket gyártó üzemek bőven szolgáltatják. Munkáinkat elősegíti az is, hogy most kaptak két új esztergapadot, egy maró- és véső-kombinátgépet és darabológépet, melyek növelik a géppark számát A következő gazdasági évben tervszerűen a gépállomásokkal és az állami gazdaságokkal kötött szerződések szerint javítják az erőgépeket. És így jó munkaszervezéssel sikeresebben tudnak dolgozni. A vállalat vezetősége örömmel fogadta a mezőgazdaság fejlesztésél szóló határozatot, amely ezt a vállalatot is kiemeli az eddigi elmaradott mostoha viszonyok közül. És nagy perspektívát ad minden itt dolgozó embernek, örömmel vették tudomásul a határozat következő részét: „Az építésügyi miniszter a gépállomások és a megyei gépjavító vállalatot építkezéseit minden más építkezést megelőzve végeztesse el.” A továbbiakban a vállalat vezetősége gondoskodjék megfelelő mennyiségben szakemberek beállításáról, a jól megszervezett, tervszerű munkáról, a dolgozók munkakörülményeinek megjavításáról, az anyagellátásról. A vállalat minden dolgozójával ismertesse a Központi Vezetőség határozatának tartalmát, annak jelentőségét, hiszen ez a határozat nagy fejlődési lehetőségeket, felemelkedést, fényes jövőt biztosít a mezőgazdasági gépjavító vállalatok és ezek munkáján keresztül az egész magyar mezőgazdaság részére. 3 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata Annak érdekében, hogy a Magyar Népköztársaság költségvetése a népgazdasági tervvel teljes összhangban készülhessen el, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1953. december 15-én törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében 1954. évtől kezdődően az állami költségvetést az Országgyűlés az év első felében tárgyalja, az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló évi jelentéssel egyidőben. Az elnöki tanács törvényerejű rendelete kimondja, hogy mindaddig, amíg az országgyűlési költségvetést meg nem állapítja, az álamháztartás viteléről — a népgazdasági terv, ezen belül a költségtétés tervezett előirányzatának keretében — a minisztertanács gondoskodik. A törvényerejű rendelet alapján a minisztertanács 1953. december 30-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a Magyar Népköztársaság 1954. I. negyedévi előzetes költségvetését, valamint az 1954. évi népgazdasági tervet. Az 1936. évben született férfiak bejelentése A 18 éves férfiak szokásos évi bejelentését a belügyminiszter rendelete szerint január 1. és 31. napja között kell teljesíteni. 1934 január 31. napjáig tehát az állandó lakásukba be kell jelenteni mindazon magyar állampolgár férfiakat, akik 1936. évben születtek, tekintet nélkül arra, hogy ezideig külön bejelentőlapon be voltak-e jelentve. Ha az 1936. évben született személy állandó lakásától ideiglenesen távol tartózkodik és hazatérése 1954 január hó 31-ig nem várható, a szülője vagy örvényes képvielője köteles gondoskodni az állandó lakásba történő bejelentés megtételéről. A bejelentéseket városokban az illetékes rendőrőrsnél, községekben a községi tanács végrehajtó bizottságánál, a férfiak állandó lakásának bejelentésére szolgáló 1-es számú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentéseket 8 és 13 óra között vasárnapokon is lehet teljesíteni. A bejelentés pontos teljesítéséért az 1 ° 36 évben született férfi és szállásadója (szülője) is felelős és mulasztásuk büntetést von maim után. A bejelentéskor visszakapott ■gazolószelvény az állandó lákásbejelentést igazolja és azt a bejelentett személy köteles megőrizni és hatósági közeg felhívására bármikor felmutatea, majd a lakfteből való távozáskor a kijelentő laphoz c0 alól,in. Mang Gyula áv. őrnagy, hevesmegyei főoszt. vea, Jelentkezzünk önkéntes tűzoltónak Nincs Heves megyében, de az egész országban sem olyan község, ahol a tűz ne úgy jelentkezett volna, mint a dolgozók veszedelmes ellensége. Amint ez a veszedelmes ellenség valahol felütötte a fejét, az önkéntes tűzoltók elsőnek siettek menteni azt, ami még menthető. Megyénk igen sok községében jól működnek az önkéntes tűzoltóegyesületek, melyeknek tagjai között vannak férfiak, női, sőt úttörők is, akik egyaránt megállják a helyüket nemcsak a gyakorlatokon, hanem akkor is, ha komoly elméleti dolgokról van szó. 1953-ban is megrendezték a szokásos tűzoltóversenyeket. Legkiemelkedőbb volt közülük Andornak Mádja község női tűzoltósága, akik ebben az évben az országrészi tűzoltóversenyen első helyezést értek el. Ezek a női tűzoltók nemcsak ebben az évben szereztek dicsőséget Heves megyének, hanem már három éve mindig ők az ország legjobb önkéntes női tűzoltói. Jó munkájuknak megvan az eredménye: két darab 400 1/p-es kismotor fecskendőt nyertek már a községnek és a tűzoltótestület valamennyi tagja azt a ruhát viseli gyakorlatok alkalmával, amit a versenyeken nyertek. Jó tűzoltóság működik Tarnaméra községben is, ők a gyorsasági versenyben nyerték meg megyei viszonylatban az első díjat és országos viszonylatban is az elsők közé kerültek. Jó munkájuk eredménye a tüzeltőszertárban lévő új motorfecskendő, melyre rá van írva, hogy a gyorsasági verseny 1953. évi győztes csapatának. Ennek a komoly felszerelésnek értéke 30.000 forint. Sajnos, nem mindenütt megy jól a községi önkéntes tűzoltóság munkája és ez részben a községi tanácsok hibája, mert nem törődnek az önkéntes tűzoltósággal. Minden községnek érdeke, hogy olyan jó tűzoltóság működjön a faluban, mint amilyeneket az előbb felsoroltunk, mert ahol nem jó az önkéntes tűzoltóság, ott nincs biztosítva a falu tűzvédelme. Hogy jól működjön minden tűzoltóegyesület, csak úgy lehetséges, ha a községben dolgozó munkások minél nagyobb számban jelentkeznek az önkéntes tűzolttság tagjai közé. A tűzoltótestület tagjai szakszerű kiképzést kapnak és jó munkájuk után dolgozó népünk jutalomban is részesíti őket. A felszabadulás óta igen sok községi tűzoltó részesült már ingyenes üdülésben a Balaton partján, vagy az ország más részén. Önkéntes tűzoltónak lenni ma már igen nagy megbecsülést jelent, mert ők védik dolgozó népünk életét és vagyonát az esetleges pusztító tűztől. Éppen ezért azok a dolgozók, akik odahaza a községben dolgoznak, de ha távol vannak is, lépjenek be az önkéntes tűzoltótestületbe és legyenek harcos tagjai a népi vagyonvédelem csapatának, az önkéntes tűzoltótestületnek. Virányi Péter, tűzr. oszt. parancsnokság vezetője. HELYTÁLLÁSUKKAL A MUNKA FRONTJÁN Mengyi András a gyöngyösi Teherfuvarnál- Kiss József, az egri Bútorgyár DISZ-titkára, tatainál dolgozik, a gépjármű közlekedés ki Atermelésben és a DISZ-munkában egyaránt való dolgozója élenjár. Erdélyi Károly, az egri húsfeldolgozó üzem jó munkát végző táblamunkása. Antal Kálmán, egri egyénileg dolgozó paraszt. Állammal szembeni kötelezettségét határidő előtt teljesítette.