Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-04 / 87. szám
ttíLAS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MPP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM.£ 1a 5Q fiLlér 1954 NOVEMBER 4. CSÜTÖRTÖK. A KÓRHÁZAK DOLGOZÓIHOZ Hatalmas utat tett meg a mi hazánkban is az emberi test gyógyításának tiszteletreméltó tudománya. Különösen nagy és ugrásszerű a fejlődés, ha felszabadulásunktól számítva vizsgáljuk orvostudományunk honi előrehaladását. Mi, heves megyeiek büszkén vallhatjuk, hogy e fejlődés fáklyavivői közül — ismerten, vagy kevésbbé ismerten — számosan élnek és dolgoznak a mi megyénkben is; büszkén vallhatjuk, hogy Heves megye orvosai, egészségügyi dolgozói, a megye „gyógyító nagyüzemei“, a kórházak számottevő sikereket értek el a népegészségügy védelme kiterjesztésében. Messze földre eljutott a mátraházi tüdőszanatórium pavlovi elveken felépülő, felbecsülhetetlen értékű munkájának híre, százaknak és százaknak adta vissza életét, egészségét a kékestetői szanatórium nagyszerű gyógyító kara. Mátraházán és Egerben mind gyakoribbá válnak a tüdősebészeti műtétek, s éppen az egri kórházban vették tervbe a szovjet tapasztalatok segítségével Szegeden és Budapesten már oly nagy sikerrel alkalmazott, merészen újszerű és eredményes szívsebészeti műtéteket. Egyre nagyobb, felelősségteljesebb, s éppen ezért szebb feladatokkal kell megbirkóznia a kórházak dolgozóinak, hiszen az SZTK-ban biztosítottak száma az elmúlt tíz esztendő alatt négyszeresére emelkedett. S hogy ezt a hatalmas és megtisztelő feladatot becsülettel látják el kórházaink dolgozói, orvosok, ápolók, s a többiek, arra egyetlen statisztikai adat nyújt mindennél ékesebb elismerést: 1945-től 1953-ig az ezer lakosra eső halálozási arányszám hat százalékkal, a csecsemőhalálozási arányszám kereken tíz százalékkal csökkent. És ebben a körzeti, üzemi, falusi orvosok áldozatkész munkája mellett, jelentős szerepe van kórházhálózatunknak is. Semmiképpen sem tekinthető véletlennek tehát, hogy nálunk különös megbecsülésben van része az orvosnak, aki legdrágább kincsünket, szeretteink és a magunk életét, egészségét védi, aki naponta százszor indul csatázni a halállal, s aki százszor és ezerszer győzedelmeskedik felette. Nem véletlen tehát, hogy ma már úgy tekintenek a kórházra falun és városon egyaránt, mint arra a helyre, ahová bátran és őszintén viheti mindenki a baját, mert nemcsak meghallgatásra, de orvoslásra is talál. A múlt ködébe tűntek a kórházakról szőtt, nem egyszer — sajnos •— reális alapokon nyugvó szomorú legendák. Népi államunk kórházai többé nem az emberi test folozásának szegényes műhelyei, ahol a bátrabb és őszintébb orvos az uralkodó osztály farizeus, de merev acélfalába ütközött — hanem a nép kórházai, az egészségvédelem, az orvostudomány fejet hajtató fellegvárai. Népünk tehát bízik a kórháziak orvosaiban, dolgozóiban s e bizalomért cserébe csak azt kéri, hogy kísérletezzenek merészen az újjal, viszonozzák a nép szeretetét még lelkiismeretesebb,még alaposabb munkával; szálljanak szembe a maradi, a haladást fékező, áltudományos elméletekkel; merítsenek bőven a szovjet, a haladó orvostudomány kimeríthetetlen kincsestárából. Nem is kevés ez a kérelem, de kielégítésében, mint eddig, úgy ezután sem állnak egyedül az egészség védelmezői: mögöttük állt és áll a Párt, támogatja őket a nép állama. Az a tény, hogy napról napra emelkedik a megye orvosainak száma, már magában véve lehetővé teszi, hogy alaposabbá, gondosabbá váljon egy-egy orvos munkája. A hevesi szülőotthon mellett új 15 ágyas szülőotthon kezdi meg a közeljövőben, régen várt munkáját Hatvanban. Ezzel jelentősen csökken majd a gyöngyösi kórház zsúfoltsága is — bővül az egri kórház gyermekosztálya Î3. Szakmai továbbképző tanfolyamok, vitaelőadások teszik pezsgővé, elevenné a megye orvosainak tudományos életét. Tudunk azonban arról is, hogy számos olyan problémával küzdenek kórházaink, melyek fékezik az elmélyült munkát. Egyes felsőbb szervek helyesnek aligha nevezhető merevsége miatt például a szülészeti osztályokon kevés a létszám — általában káderhiánnyal küzdenek a megye kórházai. Különösen érvényes ez a két egri kórházra, melyet következetesen egy kórháznak tekintenek az illetékes szervek, s a létszámot is így állapították meg. Sok a panasz még orvosaink, de a szakképzett ápolónők részéről is, hogy még mindig felduzzasztott az adminisztrációs munka, s például egyetlen, a betegnek adott aszpirint, vagy négy helyen kell „átvezetni“. Különösen sok adminisztációs munka szakad az alorvosok nyakába, s ez bizonyos mértékig visszaveti tudományos fejlődésüket is. Mindennapos problémák ezek, melyeken segíteniük kell a felsőbb szerveknek, nem egyszerűen csak az orvosért, hanem a népért. Történtek hibák azonban a kórházi dolgozók, orvosok, ápolók részéről is. Feltétlenül közrejátszik ebben, hogy nagy a tömeg a rendeléseken, türelmetlenek, idegesek az emberek, ilyenkor előfordul, hogy nem a legalaposabb a vizsgálat, nem a legtürelmesebb az orvos, vagy az ápolónő hangja. Ezeken közös szándékkal és akarattal, a beteg és gyógyítója együttesen, könnyen segíthet. Van azonban olyan jelenség is — s ezt sajnálattal kell megállapítani — hogy új és nagyszerű, fiatal orvosgenerációnk egyik-másik tagja megfeledkezik az orvosi etikáról, s mivel dolgozó népünk jóvoltából talán túl könnyű is volt útja a megtisztelő diplomáig, túl könnyű úton akar járni a továbbiakban is. A kórházak párt- és DISZ-szervezeteinek körültekintőbben és megértőbben, de mindenkor kritikus szemmel kell foglalkozni az egészségügy ifjú szakembereivel. A babonák, a kuruzslás zavaros világából hosszú utat tett meg napjainkig az orvostudomány. E hosszú út mérföldkövei azok a betegségek, amelyek még néhány évvel ezelőtt is halált jelentettek, s ma gyógyíthatók — pompázó virágai pedig a meggyógyított, egészséges emberek ezrei. Szaporodjanak tovább a mérföldkövek, viruljanak még szebben, s még többen ezek a virágok — kórházaink dolgozóinak áldozatos munkáját szíves-lélekkel becsüli és támogatja dolgozó népünk. Orvosaink gondos vizsgálattal előzik meg gyermekeink megbetegedését. Céljuk : a betegséget még csírájában elfojtani, hogy minél kevesebb beteg legyen. ★ ★ ★ Három nappal a nagy ünnep előtt Forradalmi műszak a Hatvani Cukorgyárban A Hatvani Cukorgyár dolgozói, akik nemrég kezdtek hozzá a cukorrépa feldolgozásához, november 1-től 10-ig tartó forradalmi műszak szervezésével ünnepelik november 7-ét. Vállalták, hogy a forradalmi dekádban naponként túlteljesítik 207 vagonos feldolgozási normájukat, a cukorveszteséget öt százalék alá, az egy mázsa répa feldolgozásához szükséges gőzmennyiséget pedig két kilogrammal csökkentik. Azt is vállalták, hogy cukorraktározási tervüket is túlteljesítik. A műszak első napján máris szép eredményekkel büszkélkedhetnek a gyár dolgozói. Kedd reggelig a 207 vagon helyett 231 vagon répát dolgoztak fel és ebből 27 vagon cukrot állítottak elő. Ez a szép teljesítmény az év csúcseredményének mondható. Ugyanezen a napon 751 mázsa száraz répaszeletet indítottak útnak a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba. A cukorveszteség csökkentésében a Horváth-műszak dolgozói járnak az élen. A répafeldolgozásban pedig a Kőműves-műszak a legjobb. Munkájuk sikerét bizonyítja az is, hogy nyolc óra alatt 81 vagon répát dolgoztak fel. A forradalmi műszak kezdeti sikerein felbuzdulva, az üzem dolgozói még tovább akarják fokozni teljesítményüket. Jelszavuk: Adjunk több és jobb cukrot dolgozóink asztalára. Októberben 112 új belépővel gyarapodtak termelőszövetkezeteink Megyénk termelőszövetkezeteinek többsége az idén is gazdag eredményekkel zárja az évet. A jól dolgozó tsz-ek munkáját, jövedelmét élénk figyelemmel kísérik az egyénileg dolgozó parasztok is. Október hónapban 112 egyéni gazda kérte felvételét a tszekbe. Az új belépők között több mint hatvanan olyanok is vannak, akik az elmúlt év őszén kiléptek, de most újra kérték felvételüket. A kiskörei Dózsa tsz-be tizenöt, a mezőtárkányi Győzelem tsz-be tizenkét olyan család írta alá a belépési nyilatkozatát, akiket az idei gazdag jövedelem győzött meg a közös gazdálkodás előnyéről. Mi újság az ásványbányákban? Szeptember hónapban még két ásványbánya vállalat működött megyénkben: a mátrai és a bükkhegységi. Október 1-én az egri Bükkhegységi Ásványbánya Vállalat megszűnt, mint önálló vállalat és egyesült a gyöngyösi Mátrai Ásványbánya Vállalattal. Az egri üzemek egész évben lemaradtak tervük teljesítésében és már több száz tonna fehér mészkővel és egyéb hasznos ásvánnyal tartoznak államunknak. Október hónapban az egriek miatt az egész vállalat teljesítménye csökkent, pedig a Mátrai Ásványbánya régi üzemei most is becsülettel helytálltak. Pénteken reggelig a terméskőbánya 8000 forint, a lovarcitbánya pedig 6000 forint értékű ásvánnyal szárnyalta túl előirányzatát. Megállták helyüket az Őrlőmű dolgozói is, akik október 1-től 29 reggelig 22.000 forint értékű őrleménnyel adtak többet előírt tervüknél. Az egri üzemegységek szervezetlen munkája a Mátrai Ásványbánya Vállalat többi üzemegységének kiváló teljesítményét 90 százalékra vetette vissza. Megkezdték a közszükségleti cikkek gyártását az Egri Lakatosárugyárban Az Egri Lakatosárugyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának ünnepére tettek felajánlásokat a nagy ünnep előtt. A munkaverseny október 16-án kezdődött, s a felajánlások nagy része a tízperces mozgalom, az önköltségcsökkentés és a minőségi munka betartására szólt. Az első napok kimagasló eredményei közé tartozik: Buttinger László 191, Melczer Erzsébet 156. és Vinczepapp Sándorné 152 százalékos teljesítménye. Az üzem megkezdte a közszükségleti cikkek gyártását és az első napokban máris többszáz füstcsövet gyártott a lakosság rendelkezésére. Jelentés a boconádi gépállomásról Megyénk gépállomásainak legjobbjai közé tartozik a boconádi gépállomás. Traktoristái a november 7-i felajánlásaik teljesítésével harcolnak éves terveik teljesítéséért. A gépállomás 14.290 normálholdas éves tervét idáig már 86 százalékban teljesítette, ami azt jelenti, hogy több mint 12.200 normálholidon végezték el munkájukat. Az őszi talajmunkák elvégzésében 86 százaléknál tartanak. A gépállomás legjobb traktorosa, Hegedűs Szilárd, már 140 százalékra teljesítette őszi tervét: 125 normál hotd helyett már a 175-ik normál hold felszántását végzi. Hasonlóképpen dicsérettel lehet beszélni Pataki József traktoros munkájáról is, aki ezidáig már 113 százalékra teljesítette őszi tervét. A brigádok közül Kelemen Géza DISZ- brigádja a legjobb őszi tervének 62,3 százalékos teljesítésével. Ünnepi műszak kezdődött a dohánygyárban is Az Egri Dohánygyár dolgozói szintén ünnepi műszakkal akarják feledhetetlenné tenni november 7-ét. A szivarelőkészítési osztály dolgozói javasolták, hogy tartsanak az üzemben ünnepi műszakot. Az osztály dolgozóinak javaslatát özv. Kelemen Józsefné szakszervezeti bizalmi tolmácsolta. A felhívást mindenhol örömmel fogadták. Mint a futótűz, úgy terjedt végig a hír minden üzemrészben, s mindenhonnan jelentették: Örömmel csatlakozunk a felhíváshoz és elfogadjuk a szivarelőkészítő osztály által javasolt versenyszempontokat. Ezek a következők: Az osztály az anyagtakarékosság fokozásával is elősegíti az önköltségcsökkentést, a technológiai utasítások pontos betartásával pedig biztosítja a jó minőséget. A tisztaságért a „dohányt ne taposs a földön“ jelszóval indult a kezdeményezés. Az ünnepi műszakban minden dolgozó munkájának legjavát adja, hogy ezzel biztosíthassák a műszak sikerét. A pélyi Rákosi tsz lett a győztes az őszi vetési versenyben A hevesi járás mezőgazdasági dolgozói is méltóképpen ünnepelik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját s a tanácsválasztást. A járás termelőszövetkezetei a nagy ünnep tiszteletére versenyeznek az őszi szántások, vetések és betakarítások mielőbbi befejezéséért. A nemes vetélkerdésből a pélyi Rákosi tsz került ki győztesen, mert október 30-i határidő helyett már október 19-re befejezte őszi munkáit. Szép tervek, értékes javaslatok az összevont taggyűlésen A Bélapátfalvai Cementgyár kommunistái összevont taggyűlésen beszéltek az önköltségcsökkentés és az anyagtakarékosság jelentőségéről. Megvitatták, hogy a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának megfelelően, mit tudnának tenni az olcsóbb, takarékosabb termelésért. A taggyűlés határozatot hozott, melynek megvalósítása majd nagyban segíti a cementgyártó munkáját. A határozat a többi között azt tartalmazza, hogy a vállalat területén elfekvő régi szénkészlet összetakarításával hatvan vagon szenet tudnak megmenteni. Ez segít a jelenlegi szénhiányon, s értékben is mintegy 120 ezer forintot jelent. A határozat arról is beszél, hogy a jövőben csak annyi kohósalakot kell egyszerre rendelni, amennyi az üzemeltetéshez elegendő. Ezáltal csökkentik a kocsiálláspénzt. A meglévő kohósalakot a klinker hőerejével is megszárítják, ez naponta a vállalatnak 20 ezer forint megtakarítást jelent és kilenc ember munkáját szabadítja fel. A vállalat területén elfekvő anyag összegyűjtésével körülbelül egymillió forintos értéket lehet megmenteni és a fel nem használható anyagokat átadják más vállalatoknak. A taggyűlésen még több értékes javaslat hangzott el, szép tervek születtek, melyeknek megvalósítása a cementgyár kommunistáinak és minden dolgozójának legfőbb feladatai