Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-04 / 27. szám

NÉPÚJSÁG Hagyjunk fel az íróasztal mellől! vezetés módszereivel AZ SZKP­ XX. kongresszusa az élet minden területére fontos útmutatásokat adott. Nincsen olyan kérdés, amely így, vagy úgy fel ne merült volna. Szá­munkra, pártmunkások számára legfontosabbak azok a megálla­pítások, amely a párt munkájá­val kapcsolatosak. Minél többször, minél alapo­sabban tanulmányozzuk a XX. kongresszus anyagát, annál job­ban érezzük és látjuk, hogy a kongresszus megállapításai — fi­gyelembe véve sajátos helyzetün­ket és viszonyainkat — ránk is érvényesek, s azon kell lennünk, hogy e fontos útmutatásokat te­rületünkön gyakorlatban alkal­­­mazzuk. A kongresszus anyagának jobb megértéséhez és alkalmazá­sához nagy segítséget nyújtott a KV. március 12—13-i ülése és az elmúlt napokban tartott megyei pártaktíva ülés, mely sokol­dalúan mutatta meg számunk­ra, hogyan merítsünk a XX. kongresszus megállapításaiból, határozataiból, hogyan alkalmaz­zuk ezeket munkánkban. A XX. kongresszuson Hrus­csov elvtárs a Központi Bizott­ság beszámolójában élesen osto­rozta a pártmunkában, a bürok­ratikus módszerek elterjedését, az íróasztal mellőli vezetést és azokat a vezetőket, akik a tö­meg szervezésének ügyét nem egyszer fecsegésbe fullasztják. Hruscsov elvtárs meg is jelöli a kivezető utat, amikor a követke­zőket mondja: ,,Arról van szó, hogy a pártmunkát a tömegek szervezésére és nevelésére, a gaz­daság párt irányításának megjaví­tására, a szocialista gazdaság szüntelen fejlesztésére, a szovjet nép jólétének növelésére, kultu­rális színvonalának emelésére kell összpontosítani.“ ■ NÁLUNK az egri járásban is erről van szó. A mi pártmun­kánknak is a tömegek szervezé­sére és növelésére, a gazdaság pártirányításának megjavítására, a dolgozók jólétének növelésére kell irányulnia. Az egri járási párt végrehaj­tóbizottsága már sokat tett a pártvezetés operatí­vabbá tétele érdekében. Csök­kentettük azoknak az értekezle­teknek a számát, amelyek felelős beosztásban levő elvtársakat vontak el a gyakorlati munká­tól. Egyre kevesebb papíros, utasítás megy a pártszervezetek­hez, egyre több idő jut arra, hogy foglalkozzunk az emberek­kel, akik végrehajtják a párt ha­tározatait, az üzemekben, ter­melőszövetkezetekben, községek­ben. Az elmúlt időben a járási párt-végrehajtó bizottság a hely­színen vizsgálta meg a Finom­­szerelvény pártbizottságának agi­­tációs munkáját s bevonta e munkába az e kérdéshez jól értő párt- és gazdaságvezetőket. Bél­apátfalván az üzemi népnevelők részére egésznapos tapasztalat­­csere értekezletet tartottunk, ahol megismerkedtünk a munkások hangulatával, problémáikkal s a népnevelőkön keresztül választ tudtunk azokra adni. Hasonlóan az elmúlt napokban a járás egyik leggyengébb községében a járási pártbizottság és a járási tanács vezetői beszélgettek a dol­gozó parasztokkal, érdeklődtek problémáikról, nehézségeikről, segítettek abban, hogy helyesen értelmezzék pártunk­ politikáját, hogy megértsék a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésé­nek szükségességét. A közel­múltban a járás vezetői tanács­koztak a termelőszövetkezetek elnökeivel a KV. 1955 júniusi határozatának és a járási párt­végrehajtó bizottság a termelő­szövetkezetekre vonatkozó hatá­rozatának végrehajtásáról. Most fejeződött be a propagandisták háromnapos tanfolyama, ame­lyen a járási vezetők a propa­gandistákkal együtt dolgozták fel a XX. pártkongresszus anya­gát. MINDEZEK csak kezdeti lépé­sek, melyek még korántsem ál­talánosak munkánkban, de azon leszünk, hgoy ilyen vezetési­ stílus alakuljon ki munkánkban. Azon, hogy minél többet ta­nácskozzunk az emberekkel. Mert bármilyen sokrétű is a pártszer­vezetek tevékenysége, a párt­munka mindig emberekkel való foglalkozás volt és marad, mert a pártszervezeteknek emberek­kel van dolga. Emberekkel, akik gépeket kezelnek, akik az üze­mekben, tsz-ekben, községi taná­csokban, tömegszervezetekben dolgoznak, akik az anyagi java­kat létrehozzák. Éppen ezért a­­ pártmunka lényege: a szervező és nevelő munka a tömegek kö­zött. Milyen tényezők akadályozzák meg munkánkat, abban, hogy tényleges operatív vezetést való­­­­ítsunk meg? Akadályozza munkánkat a ha­tározatok nem kellő ismerete. Sajnos, nem egy járási vezető, vagy járási szervekben dolgozó, felelős munkát végző elvtárs nem ismeri a párt legfontosabb határozatait. Az elmúlt hetekben­­ a járási pártbizottságon dolgozó elvtársak közül jó néhánynál érdeklődtünk, egy-egy fontos központi, megyei vagy járási Párt j VB határozatairól. Sajnos kide­rült, hogy egy részük nem tudja, hogy m­ivel foglalkozik az elmúlt­­ év márciusi, júniusi, novemberi , határozata. Ha ez így áll a já­­­­rási szervekben dolgozó elvtár­­saknál, akkor ez még hatványo­zottabban jelentkezik az alap­­szervezeteknél. Ezt tapasztaltuk most a három napos propagan­dista tanfolyamon is. TUDOTT DOLOG, hogy pár­tunkban a munka vezetésének I legfőbb eszköze a párthatározat. A pártkongresszus határozatai hosszabb időre szabják meg a tennivalókat. A KV­I határozatai ez alapvető határozatból kiindul­va hosszabb vagy rövidebb időre szabják meg feladatainkat. Világos tehát, nem lehetséges konkrét, operatív vezetésről be­szélni ott, azoknak az elvtársak­nak esetében, akik nem ismerik a fontos párthatározatokat. Az ilyen vezetés nem más, mint üres fecsegés... És legtöbbször a határozatok nem ismerése miatt követünk el súlyos hibá­kat. De a határozatok kellő nem is­merete kihat a kollektív vezetés­re is. A pártbizottság, a végre­­hajtó bizottság, az alapszervezet vezetősége, a taggyűlés, csak ak­kor képes helyesen, és jól érté­kelni valamely kérdést, és meg­szabni a feladatokat, ha jól is­meri a párt alapvető határoza­tait, ha azt a helyi viszonyokra alkalmazzák. Őszintén meg kell monda­­­­nunk: eddig — sajnos — keveset­­ tettünk annak érdekében, hogy­­ elvtársaink időben, rendszeresen tanulmányozzák a párt határo­zatait. Újra meg újra nem tér­­­tünk vissza céltudatosan a fon­­­­tosabb határozatok végrehajtásá­hoz. Ezért elsősorban engem ter­hel a felelősség. „Ismerkedjenek meg jobban a vállalatok, a kolhozok, a gép- és traktorállomások, a szovhozok technikájával és gazdaságával, hogy alapos hozzáértéssel irá­nyíthassák azok munkáját.“ Hruscsov elvtárs ittt a hozzáér­tésről szól, amely azt követeli meg, hogy a pártfunkcionáriusok jól értsenek szakmailag is a dol­gokhoz. Meg kell mondanunk, hogy nálunk sok elvtárs több éves ta­pasztalatára, a vezetésben szer­zett rutinra épít. E téren is tet­tünk lépéseket. A járási pártbi­zottság egy-két munkatársának kivételével valamennyi elvtárs elvégezte az egyhónapos mező­­gazdasági tanfolyamot, ahol meg­szerezték azokat az alapismere­teket, amely munkájukhoz elen­gedhetetlenül szükséges. A hiba ott van, hogy nem ellenőrzik az elvtársakat, hogy az alapismere­teket, mely munkájukhoz elen­­rendszeresen tanuljanak. E kér­désre az elkövetkezendő időben sokkal nagyobb gondot fordítunk. Megköveteljük az alapszerveze­tek párttitkáraitól is, hogy terü­letük legfontosabb szakmai kér­déseivel legyenek tisztában, az iparban éppúgy, mint a mező­­gazdaságban, mert enélkül nincs és nem is lehet operatív vezetés. A szakmai ismeretek hiányában csak rossz tanácsokat tudunk adni. AZ EGRI járási párt v. b. mindent meg fog tenni, hogy a járásban hasznosítsa a XX. párt­­kongresszus gazdag tapasztalatait. Néhány napon belül járási párt­értekezleten a küldött elvtársak olyan pártbizottságot fognak vá­lasztani, amely megfelel a párt előtt álló követelményeknek, amely képes befolyást gyakorolni az egri járás politikai, gazdasági, kulturális életének irányítására, és a kommunisták teljes aktivi­zálásával, járásunk valamennyi becsületes dolgozóját mozgósítani tudja a feladatok végrehajtására. SINKÓ ANTAL, az egri járási párbizottság első titkára. KOMMUNISTÁK! Ez a szó mindig forradalmat jelentett. Forradalmat a régivel, az el­avulttal szemben az újért a társadalomban, vagy azzal szemben, forradalmat az iroda­lomban, vagy éppen a techni­kában. Kommunisták! Ez a szó min­dig felelősséget is jelentett. Fe­lelősséget a forradalomért. Járom a modern üzemet, a párttitkár, a zömök, múlttól­­ meggyötört ember, hivatalosan Jakab elvtárs oldalán, s mind­abban, amit itt látok, a kom­munisták, az egész nép együttes erejének eredményét mérhe­­tteti le. A „ száraz” beszélgeté­sen már túl vagyunk, a tények, számok, adatok elraktározód­tak­ a jegyzettömb lapjai közé s most a jegyzettömbbe nem gyömöszölhető eleven élet ■ zsong itt a hatalmas csarnok­ban. Az élet, amely ugyanaz, az mégis egészen más, mint a számok és adatok imént kapott halmaza. Az előbbi szétfolyó alaktalanság­­,széttörve palack­ját, itt válik óriássá, emberi munkává. Százhatvan kommunista dol­gozik a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban. Egy egész hadsereg, egy csodálatos erő, amely még most kezdi igazán borítogatni szárnyait ebben az új üzemben. De a szárny konío­­r fiat­ásnak­ kilépő eredményei­­ vannak már: tervtel­jesítés és szüntelen harc a technika for­­radalmáért. KÏÔRÉZERŰ, modern gyár ez, a mi gyárunk. Fél­automa­ták és automata­­ sorok, nagy­teljesítményű gépóriások és varrógépnél alig nagyobb gép­nél. Havonta átlag hús­ újítá­si javaslat felett kell dönteni, néhány hónap feb­rttUlö forint megtakarítást hozott a gépen, az új technikán töprengő em­­berek miatt.­­ „ Pártvezetőségi ak­ár” többet termelni. — ez a napirend Mérnökök, s egyszerű munká­sok, kommunisták vitáznak, hogyan, s miként. S aztán megszületik a döntés: henger­­ciklust (traktorhengerfejeket készít többek között ez az üzem) kell létesíteni. A tag­gyűlés egyetért vele. S a tíz­ezer forintos befektetéssel fu­tószalagszerűen átszervezett gépsoron — ugyanazokkal a gé­pekkel — előreláthatólag fél­év alatt teljesítik éves elő­irányzatukat. Pártcsoportgyűlés: a ciklu­son belül is tovább lehetne csi­nálni a dolgot. A végzett mű­velet után kézzel kell a 30 ki­lós hengerfejet a következő gépre vinni, még ha az csak két méterre is van. Sok két méter kilométer, drága idő. Mit lehetne csinálni? Csúzdát géptől-gépig. Ma már így dol­goznak. Szr­rka László főművezető, a fiatalok lelkes nevelője telje­sen egyetért a revolver-eszter­gályosokkal. Kevés a munka, kevés a kereset, valamit tenni kell itt. Ismét a kérdés: mit? A pártvezetőségi ülésen testet öltenek a rideg számok: a re­volver-esztergákat jó ha 25 százalékban kihasználják, pe­dig félautomata gépek, míg az esztergák kihasználási foka meghaladja a 94 százalékot. A revolver-eszterga pedig ol­csóbb gép is, egyszerre­­ hat­nyolc műveletet képes meg­csinálni. A műszaki vezetőség szervezze arányosan át a mun­kát, — ez a párt bizottsági ha­tározat. S a műszakiak most ezen dolgoznak. A TAGGYŰLÉS, vagy párt­bizottsági ülés mindig hoz va­lami újat, valami meglepőt ezen a területen. Legutóbb kis­gép-mozgalomról beszéltek, — s meg is valósítják, hiszen a kommunisták akarják. Nem más ez, mint emelőszerkeze­ KOMMUNISTA SZÍVVEL, ALKOTÓ ERŐVEL fogaskerék egyszeri befogatá­­sával áttért a négygépes moz­galomra, hogy Lénárd Sándor új fénymásolót szerkeszt, hogy egy hónap alatt majd 2000 fo­rinttal nőtt az egy főre eső ter­melési érték, s nőtt az átlag­­kereset is. Minden hónapban négyen­­öten jelentkeznek vagy az alapszervi párttitkárnál, vagy magánál Jakab elvtársnál: sze­retnének belépni a pártba, a kommunisták közé. Ez a dicsé­rete és igazolója a szerszám­gyári kommunisták munkájá­nak. S a felvételt kérők mind megmondják nekik, hogy ez a szó: kommunista,­­ forradalmat, felelősséget jelent. Tudják és boldogan vállalják, mert büszke, nagy érzés a győzhetetlen kollektíva harco­sának lenni. JÁROM AZ ÜZEMET. Né­hány éve itt még csendes erdő volt, másfél évtizede a nagy­birtokok, napszámosai tapos­­gatták a rőzsét. Ma modern gyár dolgozik itt, s falai közt emberi sorsok, alkotó tervek érlelődnek. Büszke, nagy érzés e sorsok, tervek krónikásának Gyurkó Géza­nek, s egyéb egyszerű gépek segítségével gépesíteni azokat a munkafolyamatokat is, ahol még a fizikai erő megfeszíté­sére van szükség. Értik, érzik ebben az üzem­ben az új technika jelentősé­gét. „Nem divat ez nálunk” — mondja Jakab elvtárs mély meggyőződéssel. „Azok foglalkoznak a tech­nika fejlesztésével, akikkel a párt is foglalkozik” — szögezi­­­ le tömören véleményét Filó­­ L_... _ brigádvezető, akinek épp a cik­lus megszervezésével emelke­dett 1000 forintról 1500 forint­ra a fizetése. S hogy itt sokan, igen sokan foglalkoznak a technika fej­lesztésével, ez azt bizonyítja, hogy mindezekkel foglalkozik is valaki. A párt. A kommu­nisták összessége, a kollektí­va, Molnár János és Szarka László, Csortos Mihály és Hu­szár István, a főmérnök, meg a többiek, mind a 160 kommu­nista. Ennek az eredménye, hogy például Juhász Imre hat­ó lenni. Növendékhangverseny az egri Állami Zeneiskolában Az elmúlt hetekben az egri Állami Zeneiskola növendék­­hangversenyt rendezett a Ze­neiskola Bartók-termében, mely zsúfolásig megtelt. A hangverseny arról tanúskodott, hogy a tanári kar igen jó mun­kát végez. A csaknem 3 órás műsort zongoristák, hegedű­sök, fúvósok és énekesek tol­mácsolásában hallottuk. Új színt jelentett a felnőtt éneke­sek megjelenése. A hangszeres növendékek közül Répánszki Valéria Beethoven Rondojá­­val technikai felkészültségét és tehetségét igazolta. Tehetsé­gesnek mutatkozott hegedűben Moskovszki Vince, Lévai Zsolt és a kis Rácz László. A Tari­­testvérek vadászkürt, illetve fuvola bemutatója követésre méltó lehet sok növendék előtt. Dicséretet érdemel Páka Esz­ter Beethoven Esz-dúr szoná­tája. Jól sikerült Delei Ágnes és Spányi Judit négykezese. Péró Erzsébet hegedűjátéka is nagy tehetségre vall. A növen­dékhangverseny minden sze­replőjét dicséret illeti. A Ze­neiskola ezzel a műsorával a Balázs Ignác Tsz-t is megláto­gatta. Korsós Nándor 1956. április 4. szerda A külpolitikai helyzet A Szovjetunió technológiai intézetet, kórházat, színházat, stadiont ad Burmának A. I. Mikojan és U Nu közös nyilatkozata A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, S. R. Rasidov, az­ Üzbég SZSZK Legfelsőbb Ta­­­nácsa elnökségének elnöke és a kíséretükben levő személyek Indiából jövet március 30-án hivatalos látogatásra Rangunba­­ érkeztek. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhe­­­­­lyettese és U Nu, a Burmai­­­­ Unió miniszterelnöke Rangun­­ban április elsején közös nyi­latkozatot írt alá. Az aláírásnál jelen volt: U Ba Sve, Burma hadügyminisz­tere, U C­zso Nejn iparügyi miniszter, U Rasid kereskede­lemügyi miniszter, Bo Min Ga-J­ung közmunka és helyreállítá­si miniszter, U Kin Maung Lat igazságügy miniszter, Szo Hla­ Tun, a Karen állam ügyeivel foglalkozó miniszter, Kaja Szao Vumna államminiszter. A. I. Mikojan és kísérete, va­­­lamint A. D. Scsiborin, a Szov­jetunió rendkívüli és meghatal­mazott burmai nagykövete ugyancsak jelen volt a közös nyilatkozat aláírásánál. A közös nyilatkozat megálla­pítja, hogy mindkét ország közvéleményében nagy megelé­gedést keltett az a közlemény, amely szerint a szovjet kor­mány javaslata alapján Rai>­gunban a Szovjetunió erőivel és eszközeivel — a Burmai Unió népének szóló ajándék­ként — felépítenek és beren­deznek egy technológiai inté­zetet, s hogy a Burmai Unió Kormánya elfogadja ezt az ajándékot, továbbá, hogy a Burmai Unió kormánya fel­ajánlotta, hogy megfelelő mennyiségű rizst és egyéb bur­mai termelésű árut küld aján­dékként a szovjet népnek, és a szovjet kormány elfogadja ezt az ajándékot. Ezzel kapcsolatban a két or­szág kormányai közötti kap­csolatok elmélyítése érdekében a Szovjetunió kormánya pótló­lagosan javasolta, hogy a bur­mai népnek szóló ajándékként a Szovjetunió erőivel és eszkö­zeivel Rangunban felépít és be­rendez egy kórházat, egy szín­házat és egy kulturális sport­kombinátot, amely utóbbi sta­dionból, ipari és mezőgazdasá­gi kiállítások céljait szolgáló helyiségekből, értekezleti te­remből és szállodából áll. A Burmai Unió kormánya köszö­nettel fogadta ezt az ajándékot A burmai kormány a Burmai Unió népei nevében a maga ré­széről megfelelő mennyiségű rizst ajánlott fel ajándékként a Szovjetunió népének. A Szov­jetunió kormánya köszönettel fogadta ezt az ajándékot. A. I. Mikojan a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettese. U Na a Burmai Unió miniszterelnöke A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhe­lyettese, S. R. Rasidov, az Üz­­bég SZSZK Legfelső Tanácsá­nak elnöke és kíséretük április 1-én repülőgépen Rangunból Burma északi körzetébe uta­zott. Erlander svéd miniszterelnök tudományos intézeteket látogatott meg Moszkvában Tage Erlander svéd minisz­terelnök és a kíséretében levő személyek tovább ismerkednek Moszkvával, élénk érdeklődést tanúsítanak a szovjet emberek életének különböző területei iránt. Erlander miniszterelnök és a kíséretében levő személyek meglátogatták a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Geobioké­­miai és Analitikus Kémiai In­tézetét. A vendégek megtekin­tették a l­aboratóriumokat, s megismerkedtek a szovjet tu­dósok új módszereivel. Ezután a svéd vendégek a Lenin-hegyen felkeresték a Moszkvai Állami Egyetem épü­letét. Itt I. G. Petrovszkij aka­démikus, az egyetem rektora üdvözölte őket. A vendégek megtekintették a földművelési múzeumot, a földtani tanszék laboratóriumát és könyvtárát, az egyetem auláját. A svéd miniszterel­nök és kí­sérete ezután ellátogatott a Szovjet Tudományos Akadémiai Lebegyev Fizikai Intézetébe. D. V. Szkobel­in akadémikus, az intézet igazgatója ismertette előttük az intézetben folyó fi­zikai kutatásokat. A küldöttség tagjai megtekintettek több la­boratóriumot és megismerked­tek a most épülő szinkronizot­­ron modelljével. Távozáskor G. Hedlund svéd belügyminiszter kijelentette, hogy az itt látott bonyolult berendezések és ké­szülékek igen mély benyomást gyakoroltak rá. Ismét meggyő­ződtünk arról — hangsúlyozta —, hogy Oroszország nagyon messze előrehaladt a tudo­mányban és a technikában. A szombati svéd lapokban központi helyet foglalnak el Erlander miniszterelnök és kí­séretének moszkvai látogatásá­ról és a szovjet—svéd tárgyalá­sokról szóló jelentések. A tudó­sítók egyöntetűen kiemelik, hogy a szovjet fővárosban rendkívül meleg fogadtatásban részesítették Erlander minisz­terelnököt és a kíséretében levő személyeket. t­isztasági hónap Egerben Az Egészségügyi Miniszter ebben az évben is elrendelte, a már hagyományossá vált tisztasági hónap, s ezen belül a tisztasági mozgalom meg­szervezését. Ennek célja a tö­megeket fokozottan a tiszta­ságra nevelni. A köztisztasá­got nem biztosíthatják egye­dül a hivatalos szervek, nem elégséges ehhez a kiadott ren­deletek, szabályrendeletek el­lenőrzése, sőt nem biztosítja eléggé a köztisztaságot a rit­kán foganatosított pénzbírsá­golás sem. Ahhoz, hogy a köz­­tisztaság minél szélesebb kör­ben megvalósuljon, ahhoz min­den lakónak tevékenyen hoz­zá kell járulnia. Hiába igyekszik a köztiszta­sági vállalat takarítani utcáin­kat, tereinket, ha a tehergép­kocsik, rosszul rakodó fuva­rok, szekerek azt percenkint beszennyezik. Gyakran előfor­­dul, hogy nagy munkát igénylő virágos parkjainkat kecskék­kel, vagy más háziállatokkal lelegeltetik, vagy egy pár lépés lerövidítése­ miatt az újonnan ültetett füvet legázolják, a fa­csemetéket letördelik. Az MNDSZ, a Vöröskereszt, a DISZ az idén is biztosítja a részvételét a tisztasági munkában. De ezenkívül min­denkinek saját háza tája, ud­vara, kertje kitisztítására, rendbehozatalára kell töreked­nie. Hordassuk ki udvaraink­ról a felgyülemlett salakot, szemetet, hiszen ez közegész­ségügyi érdekből is igen fon­tos. Különösen fontos lenne, hogy a KIK a saját házaiban rendet teremtsen. Hordassá­k­ azt a szemetet, amelyet a tatar­tozásoknál az udvarokon hagy­tak. A rendeletek értelmében nem szabad háziállatokat ut­cán tartani, legeltetni, ha a jö­vőben ilyen előfordul, akkor elkövetőjét pénzbírsággal sújt­ják. A vállalatok, kereskedések, minden intézmény vegye ki ré­szét a tisztasági hónap munká­jából. A megyei kórház ver­senyfelhívást intézett a külön­böző üzemekhez, intézmények­hez a tisztaság minél nagyobb fokú megvalósításáért. Megyénk igen nagy idegen­­forgalomnak örvend, ez is meg­­­­követeli tőlünk a legnagyobb fokú tisztaságot. Dr. Eörfy Lóránd, érdemes orvos

Next