Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-04 / 27. szám
1956. április 4. -«erda NÉPÚJSÁG így köszönt fel Április 4-ét iá ---1--- " ’ ' " 1 *■. . 1 ■ [UNK] ..... •........ Ünnepet köszönt a reggel, a zenekar ébresztője, a díszszázad ütemes menete, ünnepei, a koszorúk erdeje, amelyet a megye dolgozói kegyelettel helyeznek el a szovjet hősök emlékművei előtt. Hazánk felszabadulásának 11. évfordulóját ünnepeljük, boldogan, vidáman, s bízó hittel, nagy felszabadítónkban, pártunkban, népünk erejében. Ünnepi nap ez, de nemcsak a koszorú, a zenés ébresztő, az esti ünnepségek jelzik, hogy nagy dátumhoz érkezett népünk, jelzik ezt azok az eredmények is, amelyekkel megyénk dolgozói köszöntötték a felszabadulás évfordulóját. Nagy az ünnep, nagyok és méltóak az eredmények... PETŐFIBANYAN Ünnepel a megye, ünnepelnek Petőfi altáró bányászai is. A fellobogózott bányatelep ünnepi díszt ölt magára, s a széncsaták hősei fáklyás felvonulással, színpompás rendezvényeikkel köszöntik felszabadulásunk 11. évfordulóját. A köszöntés, a hála azonban mégsem korlátozódik erre a napra. Az előző hetek és hónapok folyamán mindannyian lelkes munkaversenyben dolgoztak, készültek a nagy ünnepre. S na az üzem, a különböző nehézségek miatt nem is tudott eleget tenni vállalásának, ettől függetlenül * igen szép számmal akadtak olyanok, akik becsülettel helytálltak és a nagy versenyszakaszban teljesítették fogadalmukat. A felszabadulási verseny idején az altáró 19-es frontjának dolgozói harcolták ki maguknak az első helyezést. 104 százalékos vállalásukat havonként magasan túlszárnyalva, még március közepén teljesítették negyedéves tervüket. Ezek után még 2000 tonna szén túltermelését vállalták és eleget is tettek adott szavuknak. A jó munkaszervezés, az összefogás, a kollektív munka ismét fényes győzelmet aratott a 19-es fronton. Az év elején a 31-es front még a legrosszabbak közé tartozott. Januárban 71, februárA Dohánygyár szivarkagyártó üzemében szép eredményeket értek el a dolgozók az április 4-i versenyben. A legjobban kitűnik Patrucz Ilona gépi szivarfonónő, kiváló dolgozó. Kilencezer szivarra való bérmegtakarítást vállalt, s több mint 83.500-at teljesített. A minőségi Árpád-szivar kézi fonásánál Nagy Péterné, a Szakma Kiváló Dolgozója a A hatvani járás, mely az idei mezőgazdasági feladatok jó elvégzése érdekében versenyre hívta ki Heves megye valamennyi járását és párosversenyre lépett a szomszédos Pest megyei aszódi járással, szombaton délelőtt új munkában pedig csak 89 százalékos tervet teljesítettek dolgozóik. Tóth Ernő kezdeményezésére február végén ígéretet tettek: pótolják adósságukat, naponkint három vagonnal többet termelnek. Ezt a mennyiséget felosztották maguk között, s kiadták a jelszót: műszakonkint mindenki 10 lapáttal több szenet rakjon a kaparóra. Az eredmény nem maradt el. Egyenletes termeléssel, a műszaki előírások betartásával napról-napra csökkent az adósság. Április 4-re pedig már terven felül több vagon szén került napvilágra a 31-es frontról. Nemcsak a frontok dolgozói, hanem az elővárosi csapatok is bővelkednek a sikerekben. A verseny során Tiliczki József kilenctagú csapata bizonyult legjobbnak, amely a 31-es front előtt haladva, készíti a szállítóvágatot. A duplaszelvényes vágatot faidomgyűrűkkel biztosítják, s havi előrehaladásuk 50—52 méter. A frintbrigádok és elővárások jó munkájához nagy szükség van a tervszerű műszaki vezetésre, irányításra. Dinka Jenő körletvezető jó munkájával körültekintően látja el feladatát, irányítja körletét. Nézzük, mit valósított meg április 4-i felajánlásából a legjobb. Huszonnyolc éve dolgozik a gyárban, ez alatt az idő alatt ügyessége nagyon kifejlődött. Gyors keze van, a szalagkivágás mestere. A szivarborító-lap kivágását rendkívül figyelmesen végzi, aminek az az eredménye, hogy a vállalt 1000 darab szivarra való burok megtakarítás helyett március végéig 7900-at teljesített. Munkájának minősége kiváló sikerekről adott hírt. A járás 12 termelőszövetkezete befejezte a tavaszi kalászosok vetését. Közel állanak a vetés befejezéséhez az egyénileg dolgozó parasztok is, akik közül 3200-an tettek vállalást, hogy április 4-ig befejezik a vetést. Vállalásához híven, a határidő előtt három nappal üzemkész állapotba került a 40-es frontfejtés. Még január végén elkészült Dinka elvtárs körzetében egy trafóház, mely megszüntette a déli gerincen levő áramfeszültségeséseket. A 42-es front szállítóvágatában a napokban látott munkához egy F-4-es s ezzel a felajánlás másik része is megvalósult. Dinka elvtárs mindig nagy segítséget adott a munkákhoz, szervezésével szilárd munkafegyelmet teremtett a frontokon, biztosította az egyenletes, tervszerű munkát, a jó anyagellátást, s a többtermelést. A nagy ünnep előtti napokban fokozott hévvel és lelkesedéssel lángolt fel a munkaverseny Petőfi általon. Póczos Ferenc az üzem összes kiváló dolgozóit hívta egyéni versenyre, s 130 százalékos tervteljesítést ajánlott fel. A felhívást a kiváló dolgozók nevében Bocsó Mihály fogadta el, s azóta az üzem legjobbjai munkájukkal bizonyítják be, hogy az ígéret nem volt hiábavaló. Az üzem napi eredményei már meghaladják a 100 százalékot, s a felszabadulási verseny segítségével április 4-re ismét tervteljesítő bányaüzemmé vált Petőfi altáró. (Cs. 1.) Az Egri Dohánygyárban is Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál A hatvani járásban Tarnaszentmiklóson A tarnaszentmiklósi gépállomás jól felkészült a tavaszi munkák elvégzésére. A gépeket, időben kijavították. Saját gépeiken kívül sokat segítettek a tsz-ek kisgépjavításában a kiskörei, tiszanánai és a boconádi brigádszállások dolgozói. Jelenleg már 20 traktor dübörög a határban, végzi a tavaszi munkát. A gépállomás szelektorai eddig 26 mázsa aprómagot tisztítottak meg A belvizek levezetésében is sokat segített a gépállomás. Körzetében 20-—25 katasztrális holdon van még víz, aminek levezetését gépekkel, barázdahúzással gyorsítják. A tamaszentmiklósi traktorosok párosversenyben vannak a hevesi gépállomás traktorosaival. A tamaszenti i téglagyárakban Heves megye téglagyárai a kemény tél miatt három héttel később tudtak indulni a tervezettnél. Emiatt jelentősen lemaradtak tervük teljesítésében. Ebbe azonban nem nyugodtak bele a téglagyárak dolgozói. Elhatározták, hogy lemaradásukat behozva, április 4-ig tíz családi házhoz elegendő téglát égetnek negyedévi tervükön felül, ígéretükhöz nagy szorgalommal fogtak hozzá. A télen korszerűsített téglagyárakban felszabadulási dekádot tartottak. A jó munka eredménye nem is maradt el. Az egyesülés dolgozói hétfőn délre kiegyenlítették a hideg okozta adósságot. Vámosgyörkön A vámosgyörki Haladás Tsz dolgozói vállalták, hogy április 4-re elvetnek 30 katasztrális hold tavaszi árpát, hat hold búzát, és négy hold borsót. Vállalásukat március 30-ra teljesítették. Ezenkívül a tsz teljesítette egész évi tojás, baromfi és vágómarha-beadási kötelezettségét. A Mátravidéki Erőmű dolgozói igen szorgalmas munkát végeztek a felszabadulási dekádban. Ok is 30-án, pénteken délután jelentették, hogy eleget tettek első negyedéves kötelezettségüknek. Napi teljesítményeik minden eddigi eredményüket felülmúlták. A Gyöngyösoroszi Ércbánya dolgozói is a felszabadulási dekád utolsó előtti napján, pénteken reggel felszínre küldték első negyedéves tervük teljesítéséhez szükséges utolsó csilleércet is. A fiatal ércbánya dolgozói a Szovjetuniótól kapott nagyteljesítményű vízöblítéses fúró- és fejtőkalapácsok segítségével érték el eredményeiket. Most, a nagy termelési győzelem után az ércbányászok úgy határoztak, hogy negyedévi tervükön felül 1200 tonna nyersércet küldenek az ércelőkészítőbe. a vasöntő részleg a felszabadulási verseny idején rekord havi teljesítményt ért el márciusban Az átlagos havi 700 tonnás öntési súllyal szemben, most 1100 öntvényt készítettek el. A legjobb öntőmunkások Petes József, Gulyás János és Forgács József, jó munkájuk nyomán minimálisra csökkent a selejt. A technológiai előírások pontos betartása nyomán a megengedett öt százalékos selejt a felére, 2,5 százalékra csökkent. Ennek következtében szépen javult az ömlési kihozatal mutatószáma is. A Selypi Cementgyárban A Selypi Cementgyár a második negyedév első napján klinkerből 14, cementből pedig négy tonnával adott többet terven felül. A Bélapátfalvai Cementgyár 167 tonna klinkerrel, 49 tonna mésszel szárnyalta túl napi tervét. Dolgozóik vállalták, hogy április 4-ig még 340 tonna klinkert, s 300 tonna cementet adnak terven felül. A második negyedév folyamán pedig összesen 1000 tonna klinkerrel, 1500 tonna cementtel és 600 tonna mésszel csökkentik első negyedéves adósságukat. Ez évben már a harmadik csoport pihései ütnek nyílást tojásházukon, és lépnek ki a szárító melegre a Nagygombosi Tangazdaság csibekeltetőjében. Az első kelés 300 darabja már a szárnyát növeszti. Egy-másfél hónap múlva rántani is lehetne belőlük. Csakhogy a Tangazdaság most nagy tervet szándékozik valóra váltani. A tavalyi 1500-al szemben mintegy nyolcezer csirke keltetésével teremti meg az ország egyetlen fehér leghori törzstenyészetét. Tehát az idei kelésből csak a selejtesek kerülnek eladásra, vagy levágásra. Nyolcezer csibe Érsek József, az Egri Lakatosárugyár fiatal technikusa munka közben Az egri gépállomáson Az egri gépállomás udvarán felsorakoztak a kijavított gépek, mint valami katonák, akik csak vezényszóra várnak, hogy megkezdjék a csatát. Az ekék és a traktorok már megkezdték a harcot. Maklártályán, Andornakon és Egerszalókon szántanak gépeik. A verpeléti Dózsa Tsz mintegy 100 holdján dolgozik a gépállomás kultivátora. Most alakítanak át egy kultivátort négyzetbevető géppé. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt aknaüzemei március 30-án, pénteken, egymás után jelentették, eleget tettek első negyedévi kötelezettségüknek. A szűcsi X-es aknaüzem példájára ezen a napon a XI-es, a gyöngyösi és rózsaszentmártoni aknaüzem bányászai is felszínre küldték negyedévi előirányzatukat. A feszabadulási emlékverseny eredményeként ezen a napon az egész mátravidéki szénmedence befejezte egész első negyedévi tervét. Ezt követően a tröszt bányászai fogadalmukhoz híven 4600 tonna szenet adtak terven felül. EGERCSEHIBEN eddig soha nem tapasztalt eleven verseny folyik a frontbrigádok között. Különösen kitűnt ezekben a napokban Nagy H. Sándor és Bíró N. József frontbrigádja, melynek tagjai 500— 500 csille szenet küldtek a felszínre terven felül. E kiváló frontbrigádoknak nagy részük volt abban, hogy a bányaüzem 29-én, csütörtökön reggelre már több mint kétszeresére teljesítette április 4-i vállalását. miklósiak jól felkészültek s ez a jó felkészülés a párosversenyben való győzelmet jelentheti. Váltón csattognak a vasúti kocsi kerekei, állomás következik. Hány és hány formában reagál az egyenletes kattogásra az utas! Egyik szedi a pakkját, leszállni készül, a másik kihajol az ablakra, az állomásra kíváncsi. A harmadikat felébreszti szunyókálásából, a negyedik bosszankodik, hogy még csak most értek ide — már megint <, késik ez a vonat... és így tovább. De kevés ember gondol a váltóra, a kitérőre. Egyik sem gondol erre az egyszerű, de valójában nagy és gondos munkát igénylő alkatrészre, amelyen óráról-órára, emberek ezrei és milliós értékek száguldanak keresztül... Én sem gondoltam eddig. De most a kitérőért íródnak e szerény sorok, nem a kitérőről, hanem annak alkotójáról — az emberről. Egyetlen emberről, kinek munkájától nagy mértékben függ, hogy gyorsan — ahogy ezt egyre bővülő vasúti hálózatunk megkívánja — elkészüljön a kitérő és segítsen, hogy eljusson a vonat oda is, ahol ezelőtt tíz évvel az ökröskocsi is sárba ragadt. Van olyan váltó, amelyet háromezer különböző darabból állítanak össze. Esztergályosok,vésősök, fúrósok, marósok gépén készülnek el a különböző alkatrészek, de hogy ezt a szerelőcsoport zökkenőmentesen állíthassa össze, hogy a háromezer darabból egyetlen csavar se hiányozzék , arról Tamási Józsefnek, az előkészítő üzem művezetőjének kell gondoskodnia. Naponta beszél a diszpécserrel, gyakran megfordul a részlegeknél, könyörög, érvel és veszekszik, ha hiányzik valamilyen anyag, ha szorít a cipő, maga is odaáll a géphez és ha a helyzet úgy kívánja, lemond kedvelt szórakozásáról, még az olvasásról is, benn marad műszak után segíteni az üzemben. De — ahogy társai elmondják — olyan nincs hogy ne legyenek meg a szereléshez szükséges anyagok. És ha egy napon baj lenne? Ha a vésősök, vagy a marósok nem adnának elegendő anyagot? Az előkészítő csoport akkor is biztosítaná, hogy a szerelés ne akadjon meg. Hogyan? Hatalmas kulcskarikát húz elő Tamás József. Szekrények, fiókok nyílnak meg, s benne tartalékalkatrészek vannak. Felkészült a meglepetésekre, gondol a holnapra is. S csak amikor szabadságra megy, csak akkor avatja be az utódot a titokba, hogyha baj lesz, hát , itt vannak ezek. Ebből adhatsz. Sok mindent mondtak a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyár vezetői és dolgozói Tamásiról. Olyanokat, hogy „megállja a helyét, szerény ember, nem reklámozza magát, nem jön ki a sodrából, a problémákat a maga erejéből oldja meg, előrelátó, őszinte, bátran megmondja, ha valami nem tetszik neki, stb.“. De egyet nem mondtak, pedig ez a nyitja a jó tulajdonságoknak: nagyon szereti az üzemet, felelősséget érez munkája iránt, a párttag. Ez az ember már több mint egy félszázadot élt, s most, az elmúlt tíz évben találta meg önmagát, az utóbbi években ismerte fel tehetségét, képességét. A felszabadulás óta művezető. Azelőtt volt munkanélküli, dolgozott kőműves mellett, ásott csatornát. 1951 telén jött Diósgyőrből Gyöngyösre. Hideg nyers volt a lakás, amibe családjával együtt költözött, az üzemnek még nem volt ablaka. Toborozta ő is az új üzem munkásait. Egyik jött, a másik ment. Egyiket a föld húzta vissza, a másikat az üzemi fegyelem taszította. Tamási Józsefhez is kerültek olyan munkások, akik úgy nézték a gyári eredményt értek el Novajon az egyénileg dolgozó parasztok. Március 30-ig elvetettek: 23 katasztrális hold tavaszi búzát, 12 hold lóherét, 31 rat, hogy itt megkeresik a zsebpénzt, a föld, a szőlő meg megadja a kenyeret, a ruhát. Ebből ma már nem egy kiváló munkás. Sokan kinevették, s ma is van még olyan, aki nem érti meg. Ha egy csavart összevágnak, elrongálnak, hosszú percekig tud beszélni róla, sok, eldobott anyagot előszed, átalakítja, hasznossá teszi. Nem nagy értékek ezek, de mégis; jelentősek. S hogy ma kialakult munkásgárda van a kitérőgyárban ahhoz az ő szava, az ő példája is hozzájárult. Sokszor elmondja ma is egyik-másik fiatal dolgozónak, aki könnyebben veszi az életet, s nem mindenkor fogadja szívesen az idősebb tanácsát: vigyázzatok, mert én elmegyek, de ti itt maradtok. Arra gondol ilyenkor, hogy az ő ideje lassan lejár — 54 éves; — és helyette a fiataloknak kell majd helytállniok... Tamási József apja hatvanéves korában, harminc évi munka után 30 pengő kielégítést kapott a méltóságosoktól.! Egy év munkájáért egy pengőt!! Tamási elvtárs munkájával! nap mint nap egy üzem, egy ország megbecsülését, tiszteletét érdemli ki. És ez nem egyszerűen „szembeállítás“. Ez két társadalom, a múlt és a jelen, az apa és a fia életének tükre... PAPP JÁNOS TÜKOR Az egri járásban hold borsót. Jelenleg az Ostorossal folyó párosversenyhez ők vezetnek. Egerszalókon sa egyéni gazdák 80 holdat vetettek be tavaszi árpával, öt holdat borsóval, s három holda lóherével. Még a megye legészakabbra fekvő községében Nagyvisnyón is megkezdték a vetést. Bekölcén 14 hold tavaszi árpát vetettek az egyéniek s 14 holdat a tsz. Az egri járás területén soha nem hordtak ki annyi trágyát, mint most tavaszai. Verpeléten 500, Andornaktályán 211, Novajon 231 Egerszalókon 250 katasztrális holdon szórtak ki istállótrágyát. A felnémeti mészkőbányában A Heves megyei Felnémet község határában az ország legfehérebb, legjobb minőségi fehér mészkövét termelik melyet hazánk legnagyobb kohói használnak. A mészkőbánya dolgozói a nagy hideg és hó miatt februárban súlyosan lemaradtak tervük teljesítésében. Az idő enyhülésével azonban nagy szorgalommal fogtak hozzá hiányuk pótlásához. A bányaüzem mindhárom műszakja páros versenybe lépett egymással. Vállalták, hogy április 4-ig 2100 tonnával csökkentik adósságukat, ígéretüket maradéktalanul teljesítették. A műszakiak közti versenyben: legjobb munkát Eged Károly műszakja végezte, melynek bányászai a múlt hét közepére teljesítették havi tervüket. Utánuk Nagy Kálmán, majd Kovács József műszakja következik, melyeknek bányászai szintén kemény harcot vívtak tervük túlteljesítéséért.