Népújság, 1956. augusztus (60-67. szám)
1956-08-01 / 60. szám
1956. augusztus 1., szerda NÉPÚJSÁG A KORMÁNY BESZÁMOLÓJA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELŐTT A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSÉVEL ERŐSÍTJÜK NÉPI ÁLLAMUNKAT Az országgyűlés lelkesen üdvözölte a lengyel szejm küldöttségét . Új minisztereket választottak, két minisztériumot átszerveznek, új tagok az Elnöki Tanácsban - A jogi bizottság beterjesztette javaslatát az országgyűlés új ügyrendjére Tizenegy óra múlt néhány perccel, amikor megszólaltak a Ház folyosóin a csengők, a terembe szólítva a nép képviselőit. Az országgyűlés sorrendben 28. ülése kezdődött meg hétfő délelőtt, de bízvást mondhatjuk, hogy ez az ülésszak — már előkészítésében — jelentős mértékben különbözött legfelsőbb államhatalmi szervünknek az elmúlt években végzett munkájától. Ezekben a napokban az egész ország figyelme a parlamenti munka kérdései felé fordult. Tükröződött a nagy érdeklődés már a megnyitó ülésen is. A hallgatóság rendelkezésére álló karzatok már jóval a tanácskozás megkezdése előtt megteltek, s egyetlen, üres hely sem maradt a sajtó és a rádió tudósítóinak páholyaiban, ott volt számos külföldi lap, hírügynökség munkatársa is. Jelen volt az ülésen a diplomáciai testület számos tagja. Tizenegy óra után öt perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A képviselők nagy tapssal fogadták a párt és a kormány vezetőit. Részt vett az ülésen a Lengyel Népköztársaság szejmjének hazánkban tartózkodó küldöttsége: Stanislaw Kulczynski, a szejm elnökhelyettese, a szejm külügyi bizottsága elnökének vezetésével. Amikor a szejm küldöttségének tagjai elfoglalták helyüket páholyukban, hosszan tartó, lelkes taps köszöntötte a testvérnép küldötteit. Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke 11 óra után néhány perccel nyitotta meg az országgyűlés ülésszakát, majd így folytatta: Az országgyűlés elnöksége meghívta hazánkba baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaság szejmje küldöttségét. Az országgyűlés és az egész magyar nép nevében forró szeretettel üdvözlöm a küldöttség vezetőjét, Stanislaw Kulczynski elvtársat, a szejm elnökhelyettesét és a delegáció valamennyi tagját. Későbbiekben Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese beterjesztette a Szénbányászai Minisztérium és a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium átszervezéséről szóló törvényjavaslatot és kérte a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását és bizottság elé utalása helyett előadó kijelölését. Az országgyűlés hozzájárult a törvényjavaslat sürgős tárgyalásához, s a törvényjavaslat előadójául Gosztonyi János képviselőt jelölte ki. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat tárgyalása. Gosztonyi János előadói beszédében hangsúlyozta, hogy iparunk s különösen nehéziparunk jobb, gazdaságosabb vezetése érdekében szükséges a Szénbányászati, valamint a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium átszervezése. Az előterjesztett törvényjavaslat erről intézkedik. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beterjesztette a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot, amelyet kiadtak előkészítésre a jogügyi bizottságnak. Pongrácz Kálmán, a jogügyi bizottság elnöke az országgyűlés ügyrendjéről szóló javaslatot, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot terjesztette be. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a Minisztertanács összetételének megváltoztatására a következőket javasolja: Az országgyűlés Gerő Ernőt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkárává történt megválasztás folytán a Minisztertanács első elnökhelyettest, Boldoczki János külügyminisztert, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi minisztert, Altomár I Iván élelmiszeripari minisztert, Erdei-Grúz Tibor oktatásügyi minisztert tiszte alól mentse fel. Az országgyűlés Hidas Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét a Minisztertanács első elnökhelyettesévé, Marosán Györgyöt a Minisztertanács elnökhelyettesévé Horváth Imrét külügyminiszterré, Czottner Sándor szénbányászati minisztert bánya- és energiaügyi miniszterré, Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré, Nyers Rezsőt élelmiszeripari miniszterré, Kónya Albertet oktatásügyi miniszterré válassza meg. Ezután az elnök bejelentette az országgyűlésnek, hogy Vég Béla és Nezvál Ferenc országgyűlési képviselők felmentésüket kérték a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tisztük alól. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára Gerő Ernő és Rónai Sándor országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá megválasztotta. Szünet után Hegedűs András, a Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. — Nem egészen nyolc hónap telt el azóta, hogy a Minisztertanács beszámolt tevékenységéről az országgyűlésnek. E rövid idő alatt nagy fejlődés ment végbe hazánk politikai és gazdasági életében, tovább szilárdult népi demokratikus rendszerünk ; a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségeik eredményes munkája nyomán jelentős sikereket értünk el az ipari és a mezőgazdasági termelésben, s ennek hatása egyre inkább érezhetővé válik népünk anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítésében, külkereskedelmi helyzetünk megjavításában, az egész népgazdaság fejlesztésének meggyorsításában... Hazánkban, mint erősen iparosított országban, az ipar fejlődésének van a legnagyobb jelentősége. A Minisztertanács, az országgyűlés által jóváhagyott 1956. évi népgazdasági tervnek megfelelően, az elmúlt időszakban célul tűzte ki, hogy az ipart az ország adottságainak és szükségleteinek messzemenő figyelembevételével fejlessze tovább. Ezt szem előtt tartva, a Minisztertanács az egyes iparágak fejlesztésének arányát állandóan figyelemmel kísérte, arra törekedett ugyanakkor, hogy meggyorsítsa az ipar műszaki színvonalának fejlesztését, az új gyártmányok termelésének bevezetését az új, korszerű technológiai eljárások alkalmazását. A szocialista ipar első félévi tervét 2,2 százalékkal túlteljesítette. Különösen ki kell emelnünk a szénbányászatban elért eredményeket. Az ipari termelés eredményei elsősorban hős munkásosztályunknak köszönhetők... A kormány a következő hónapokban az ipar területén legfontosabb feladatának a fűtőanyag és az energiaellátás zavartalanságának biztosítását és az anyagellátás megjavítását tekinti, eddig is több fontos intézkedést tett a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Megjavult a mezőgazdaság ellátása vegyi anyagokkal, kisgépekkel, különféle alkatrészekkel. Ugyanakkor azonban nem tudtunk javulást elérni a műtrágyaellátásban. Megállapította, hogy az 1955—56. évi akció keretén belül több mint kétszer annyi sertés szállítására kötött az állam szerződést, mint az előző gazdasági évben, ily módon biztosítani tudtuk a lakosság húsellátását. Ugyanakkor szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése érdekében a Minisztertanács jelentősen emelte a vágómarha árát, amelynek szabad felvásárlási ára jelenleg két és félszerese az 1953. évinek. Nagyrészt ezen intézkedések hatására szarvasmarhaállományunk csökkenése megállt, sőt az utóbbi időben már lassú fejlődés tapasztalható... A kormány az országgyűlés színe előtt mond köszönetet dolgozó parasztságunknak szorgalmas, odaadó, népi demokratikus rendszerünket lelkesen támogató munkájáért. (Taps.) A továbbiakban Hegedűs elvtárs kiemelte, hogy a kormány orvosolta középparasztságunk egy részének becsületét sértő — őket hátrányos helyzetbe hozó — hibás intézkedéseket és ezzel jelentős lesz ipar terveinek teljesítése és részbeni túlteljesítése, a mezőgazdaság termelésének kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a kormány az előirányzatoknak megfelelően intézkedéseket tegyen a lakosság jövedelmének növelésére, életkörülményeinek javítására. Az intézkedések eredményét szemléltetően bizonyítja, hogy ez év első felében több mint másfélmilliárd forinttal több áru jutott a kiskereskedelmen keresztül a lakossságnak, mint az elmúlt év első fél évében. A további intézkedések lehetősége és üteme a legszorosabban összefügg a népgazdaság további fejlődésével, a termelés és a munka termelékenységének terv szerinti növekedésével... Az életkörülmények megjavításában a dolgozók reálbérének növelése és a mezőgazdasági termelők reáljövedelmének emelése mellett az egyik legfontosabb tényező a lakásviszonyok megjavítása. A kormány e téren több jelentős intézkedést hajtott végre. 1954-ben és 1955-ben állami erőből közel kétszer annyi lakást építettünk, mint 1950- ben. 1950-hez képest háromszorosára nő az állami erőből ez évben épített lakások száma... A kormány — figyelembevéve a rumfogyasztás növekedésével előálló károkat, a dolgozók jogos követeléseit s azt a lehetőséget is, hogy a tavalyi és az idei előreláthatóan jó bortermés lehetőséget nyújt a lakosságnak jobb minőségű borral való rendszeres és nagyobb mennyiségű ellátására — elhatározta, hogy augusztus 1-vel a rum és pálinka fogyasztói árát lényegesen (mintegy 50 százalékkal) felemeli s az egyéb égetett szeszféleségek árát is 20—30 százalékkal emeli. Ugyanakkor azért, hogy ez az intézkedés a dolgozók életszínvonalát, jövedelmét hátrányosan ne érintse, a fogyasztást a társadalom és a közegészségügy szempontjából kívánatosabb irányba fejlessze, a zsír árát kilogrammonként két forinttal csökkentettüktést tett előre a munkás-paraszt-szövetség megszilárdítása, a parasztság termelési kedvének növelése érdekében. Ebben az évben terméskilátásaink általában jók, sőt egyes növényeknél a tavalyinál jobbnak mutatkozik... Minden lehetősége megvan annak, hogy a mezőgazdaság ez évi tervét túlteljesítse. Búzából, rozsból és árpából a tavalyihoz hasonló termést várunk. A kormány további intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezetek megszilárdítása és nagyobb önállóságának biztosítása érdekében. Javaslatok kidolgozása van folyamatban az idős és munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok nyugellátásának rendezésére, kisebb tégla- és cserépgyártó üzemek, mészégetők, kőbányák, nádasok és a termelőszövetkezetek területével határos 50 kat. holdnál kisebb állami erdők átadására a termelőszövetkezeteknek. A kormány a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 18—21-i határozata alapján hathatósan támogatni kívánja a szövetkezés egyszerű formáit is: termelőszövetkezeti csoportokat és a földművesszövetkezetek keretében megalakuló zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelő, állattenyésztő csoportokat, valamint géphasználati társulásokat (taps), továbbá csökkentettük a szalonna és tepertő árát 10 százalékkal, az állami kereskedelemben kimért átlagos minőségű borok fogyasztói árát 20 százalékkal, az átlagos minőségű palackozott borokét pedig 10 százalékkal csökkentettük. (Taps.) Egyidejűleg a kormány több mint 30 százalékkal csökkenti a földművesszövetkezetek által forgalomba hozott bor forgalmi adóját és ezzel lehetővé teszi, hogy a borárakat a földművesszövetkezetek is leszállítsák. Ugyanakkor csökkenteni akarjuk a bor forgalmazása körüli még mindig sok megkötöttséget, hogy mondjuk az egri földművesszövetkezeti vagy állami italboltban ne csak a budafoki borpince borát, hanem igazi egri bikavért is ihassanak. (Taps.) A bor fogyasztói árának csökkentése nem érinti a termelőknek fizetett állami felvásárlási árakat, az árleszállítást teljes egészében az állami bevételek terhére — azaz a rum terhére — fedezzük. A kormány úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket a dolgozó nép megértéssel és megelégedéssel fogadja. (Taps.) Hegedüs elvtárs ezután kulturális eredményeinkről beszélt, majd bejelentette, hogy folyamatban van számos olyan jelentős intézkedés kidolgozása, amelllyel meglevő kulturális intézményeink felhasználásának fokozását, a tanácsok hatáskörének növelését kívánjuk biztosítani... Az iskolai oktatással kapcsolatban Hegedűs elvtárs rámutatott, hogy az általános iskolai tanterem-ellátottság terén még igen komolyak a nehézségek, és igen sok a pótolni valónk. Hangsúlyozta az ifjúság szocialista nevelésének egyik döntő részét alkotó politechnikai oktatásnak általános és középiskáláinkba való bevezetése halaszthatatlanul sürgős feladat... Már az 1956—57-es tanévre vonatkozóan megkezdődött azoknak a tankönyveknek a kicserélése, amelyekben a dogmatizmusnak, a vulgaritásnak, a káros személyi kultusznak kirívó példáival találkozunk, nyerésének növelését és kibontakoztatását az állami munkában és ily módon megerősíti népi demokratikus rendszerünket. A szocialista demokratizmus fejlesztésében kiemelkedő A Minisztertanács — a párt kezdeményezésére — az állami élet demokratizmusának fejlesztését, az ügyintézés egyszerűsítését, az irányítás hatékonyabbá tételét tartja fő feladatának, nem pedig a minden áron való átszervezést és nem is a létszámcsökkentést... A Magyar Dolgozók Pártja E célkitűzés megköveteli mindenekelőtt azt, hogy az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelességeit megfelelő, közérthető törvények és egyéb jogszabályok állapítsák meg. Ennek érdekében a második ötéves tervidőszak végéig rendezzük és egységesítjük mind a felszabadulás előtti, mind a felszabadulás utáni legfontosabb joganyagot. El kívánjuk érni, hogy 1960-ig szocialista jogrendszerünk legfontosabb pillérei teljesen kiépüljenek. Jelenleg befejezés előtt áll a polgári törvénykönyv tervezetének készítése és a tervezet az országgyűlés legközelebbi ülésszakán benyújtásra kerül. A büntető törvénykönyv készítése viszont — meg kel mondanunk — nagyon lassan halad, ezt a munkát meg akarjuk gyorsítani úgy, hogy a tervezetet legkésőbb egy éven belül az országgyűlés elé tudjuk terjeszteni. jelentőségű az országgyűlés munkájának megjavítása. A Minisztertanács a jövőben minden olyan kérdést, amely törvény útján való rendezést igényel, az országgyűlés plénuma elé akar terjeszteni. Központi Vezetőségének júliusi határozata értelmében behatóan foglalkozunk a területrendezés kérdéseivel és az egyes érdekeltekkel történt alapos megvitatás után a Minisztertanács ez év őszén az országgyűlés elé terjeszti ez irányú javaslatát azzal, hogy a területrendezést 1957 január 1-ig végre tudja hajtani. A Minisztertanács messzemenő és sokoldalú intézkedésekkel harcot indít az állami szervek törvénytelen intézkedései ellen, ugyanakkor felhívja a dolgozókat, arra, hogy magatartásukkal, a törvények betartásával, az állampolgári kötelezettségek teljesítésével járuljanak hozzá az említett célkitűzések megvalósításához. Mindezeken túl szükséges az is, hogy harcoljunk az úri Magyarországról reánk maradt terhes örökség, a kijárás, a protekciózás, a részrehajlás ellen... Hegedűs elvtárs ezután részletesen ismertete a külpolitikai helyzetet. Kitért arra, hogy pártunk Központi Vezetősége legutóbbi ülésén kezdeményezően lépett fel a Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok rendezésének a kérdésében. Mezőgazdaságunk fejlődése A mezőgazdaságról szólva, Hegedűs elvtárs rámutatott, hogy egész népgazdaságunk helyzete és az életszínvonal alakulása szempontjából milyen nagy jelentőségű a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, a korszerű, fejlett nagyüzemi gazdálkodás kialakítása. A kormány már Az életszínvonal emelése Az ügymenet ésszerűsítése és a területrendezés 1960-ig teljesen kiépülnek szocialista jogrendszerünk legfontosabb pillérei Népi demokratikus államrendünk megerősítése érdekében legfontosabb feladat a szocialista demokratizmus fejlesztése A Minisztertanács az elmúlt hónapokban nagy gondot fordított az állami szervek munkájának megjavítására. Népi demokratikus államrendünk megerősítése érdekében legfontosabb feladat a szocialista demokratizmus fejlesztése, amely elősegíti a dolgozók tevékenységének, kezdemé Pártunk és kormányunk politikája igazi népi politika Pártunk és kormányunk politikája igazi népi politika, amely teljes mértékben megfelel népünk érdekeinek és hazánk felemelkedését szolgálja. Ez a politika teszi lehetővé, hogy megbonthatatlan egységben a párt és a kormány köré tömörüljön minden magyar dolgozó, aki szereti hazáját, s felelősséget érez országunk jövőjéért. A párt és a kormány a dolgozó nép egységére támaszkodva, szoros szövetségben a szocialista tábor országainak népeivel, meg tudja valósítani a maga elé tűzött célokat és soha nem látott erővel tudja kibontakoztatni dolgozó népünk alkotóképességét, kezdeményezését a gazdaság és a kultúra felvirágoztatására, a szocialista Magyarország megteremtésére. (Hosszantartó, lelkes taps.) Július 31-én, 10 órakor folytatták az országgyűlés ülését. Ekkor kezdték meg a vitát a Minisztertanács Elnöke beszámolója felett. Gyöngyösön ősszel megnyílik a Mátra múzeum Ez év októberében nyitja meg kapuit a gyöngyösi Mátra Múzeum. A múzeum felöleli majd a Mátrának és környékének rendkívül gazdag természettudományi, mezőgazdasági, ipari és néprajzi anyagát. Már régebben tervezték, hogy megmentik a Mátrából előkerülő régiségeket, műértékeket és régi táj jelegű használati cikkeket. Egyesek rendelkeztek ugyan ilyen magángyűjteményekkel, amelyek azonban az idő folyamán és legnagyobbrészt a háború alatt elkallódtak. Többek között egészen szép gyűjteménye volt Pásztor János gyöngyösi lakosnak. A most létesülő múzeum gondolatát Nagy Gyula gyöngyössolymosi igazgató-tanító vetette fel 1951-ben. Ő volt az, aki fáradtságot és időt nem kímélve fáradozott a múzeum tervének megvalósításán és a múzeumi anyag gyűjtésén. Nagyrészt neki köszönhető az, hogy már eddig is egészen szép kiállítási anyaggal rendelkeznek. A múzeum eredetileg a Sás-tó mellett kapott volna helyet. Mivel azonban Gyöngyös már rendelkezik egy műemlékkel, az Orczy-kastéllyal, helyesebbnek találták oda helyezni a múzeumot. Indokolttá tette még ezt az is, hogy a kastély rendkívül elhanyagolt állapotban volt és így a múzeummal kapcsolatban legalább helyreállítják az épületet. (Ezúton szeretnénk felhívni a Műemlékek Országos Bizottságának figyelmét az épület külső restaurálására, mielőtt még az teljesen tönkremenne. Ezenkívül nem valami jó benyomást kelt az idegenekben sem egy omladozó épület.) A kiállítási termek az emeleti részen lesznek elhelyezve és a helyreállítás folyamán igyekeztek megőrizni az eredeti építészeti stílust és a helyiségek beosztását. A helyreállításhoz nagy segítséget nyújtott a Városi Tanács és elnöke, Molnár Nándor elvtárs. A Járási Tanács, a Pártbizottság és a környező községi VB-k. A fenti szervek az épület belső helyreállítására 74 ezer forintot szavaztak meg. A kiállítási anyag egy részét a környező községekből gyűjtik össze, másik részét a Népművelési Minisztérium bocsájtja a rendelkezésükre. Az eddig összegyűjtött anyag között már sok érdekes lelet található, így például régi szőlőművelő eszközök, szerszámok, kb. 300 éves faszerkezetű óra, zománcmázas vászonfazekak, kőkorszakbeli használati eszközök, stb. Reméljük, hogy már ez évben a látogatók ezrei ismerkedhetnek meg a Mátravidék gazdag múltjával, s még gazdagabb jelenével. Bardot Gaszton, tanér