Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-01 / 135. szám
1938. július 1., kedd tfBPCJSAG A HEVES MEGYEI NAPOK keretében rendezte meg a Hámán Kató kulturális seregszemle megyei döntőijeként az első prímásversenyt és a népi zenekarok hangversenyét a megyei tanács művelődési osztálya és a Zeneművészek Szakszervezete vasárnap, a Gárdonyi Géza Színházban. Kár, hogy a nagy esőzés mind a közönség, mind a benevezett zenekarok nagy részét visszatartotta a részvételtől. Bátran mondhatjuk, igen gazdag, szép élménnyel lettek szegényebbek a távolmaradók. A várt 8 zenekar helyett mindössze 5 lépett fel, de jelenlétük talán feledtette is a hiányzókat, bár őszintén sajnáljuk, hogy a kitűnő gyöngyösi, hatvani és füzesabonyi népi zenekart nem hallhattuk. Igazán szép, változatos műsort állítottak össze a zenekarok. Az andalító, lágy, kedves, lírai népdaloktól kezdve, pattogó ritmusú, pergő csárdásokon át, magyar nóták, palotások, kesergők váltogatták egymást. Egy-két műsorszám egészen kiváló előadásban került a közönség elé. Ifjú Várad! Vadászkürti népi zenekara kitűnően szólaltatta meg a Bihari-kesergőt és a Heves megyei népdalokat igen , jó hangszerelésben. A hevesi kultúrház népi zenekara szép kiállásával, méltóságteljes, egységes előadásmódjával méltán váltotta ki a közönség tetszését. Nagy sikere volt a kitűnő muzsikusokból álló pétervásári kultúrház népi zenekarának. Az est egyik legmuzikálisabb prímásának vezetésével meglepően jól adták elő Gulyás: Széki muzsika c. művét, amelyet nemrég hallhattunk az Állami Népi Együttes zenekarának előadásában. Ilyen kis zenekarral előadva is, igen élvezhetően, szép tónusban, jó technikával gyönyörködtette a hallgatóságot. Liszt: II. magyar rapszódiája már nagy feladat volt a zenekarnak, bár kitűnő klarinétosuk és cimbalmosuk sokat feledtetett az egyes részek hangulat és ritmus szempontjából kifogásolható előadásából. A RECSKI NÉPI ZENEKAR, ’ • >tt ült ' VT ' , második díjat nyer néhány tagja, az egy le gjobb telű zenekar klarinéttál és csellóval. K hogy • r. adott miók előadására. Nagy érdeműk a tiatrai népdalok műsorra tűzése és szép, hangulatos negcólaltatásé. Különösen dicséri nép: ■ güt ■ egy kivi Tóhné, •aga ízes, eredeti népi elő• i, va: ott sipadra, kiváló válogatásban a recskiek ajkán még ma is élő vidámságot, bűt, örömet és életkedvet kifejező eredeti, szép népdalokat. Csak a dicséret hangján szólalhatok meg, amikor az idősebb prímásgenerációt képviselő Csíki Gusztáv és állástalan zenészekből álló zenekara játékáról beszélek. Valóban a muzsika, a dal szeretete tartja össze ezeket az embereket. Kár, hogy népdalokat nem tűztek műsorukra. Nagyon megérdemelnék ezek a zenészek, hogy tudásuk alapján álláshoz jussanak. Joguk van rá! A PRÍMÁS VERSENY, mely a műsor második részében szerepelt, első kezdeményezés volt ezen a téren és úgy látszik, sikerrel járt. Nagyban elősegíti ez a tanulási kedvet, az önbizalom kialakítását, a zenészvirtus kibontakozását. Ifjú Váradi Lajos játéka csillogó, technikás, átélt, finom, kiforrott volt. Kökény Antal recski prímás szem elől tévesztette a célt: nem a trükkös játék, hanem a művészi előadás a fő. Kalas Gézának a prímásversenyen nem lett volna szabad a II. rapszódiát játszania. Ilyenkor szólószámok kellenek, amelyeken keresztül a zenekarvezető bemutathatja képességeit. Csíki Gusztáv játéka csillogott, szép előadása volt, azonban hiányzott belőle az átéltség és a tűz. Általában ebben lehetne egy kissé elmarasztalni minden prímást. Versenyen kívül fellépett Sárközi Gyula gyöngyösi prímás is, aki a közönség lelkes csodálata közepette mutatta meg, milyen virtuozitással rendelkezik, mennyi tűz, elevenség van játékában és mennyire éli is azt, amit játszik. Sajnos, zenekara nem volt vele és így elesett egy igen szép helyezéstől. Nem volt könnyű dolga a hangverseny és a prímásverseny zsűrijének. Nagyjából azonos képességű, jó zenekarok kitűnő előadásai alapján kellett eldönteni a helyezéseket és így bizony több salamoni ítélet született. A prímásversenyt megérdemelten ifjú Váradi Antal nyerte meg és boldogan vette át a Zeneművészek Szakszervezete babérkoszorúját. A zenekarok közül első lett holtversenyben az egri Vadászkürt népi zenekara, megkapva a MODOSZ-központ zászlaját és a pétervásári járási kultúrház népi zenekara, mely jutalmul serleget és az egriekkel együtt 300—300 forint díjat kapott. A második helyezést és 300 forintot a hevesi járási kultúrház népi zenekara érte el. 3. holtversenyben a recski szövetkezet népi zenekara és Csíki Gusztáv zenekara lett oklevéllel és 300—300 forint jutalommal kitüntetve. Külön elismerő, dicsérő oklevelet kapott szép énekléséért Tóthné, a recski népi együttes tagja. A hangverseny zárószáma egy egri népdal és egy csárdás volt, amelyet a nemes vetélkedésben barátilag egymásrataláló zenészek közös, 56 tagú zenekara adott elő a prímásverseny győztesének vezetésével. A Heves megyei napok rendező bizottsága nevében ezúttal mondunk köszönetet azért a szép szervező munkáért, melyet a hangverseny létrehozása és lebonyolítása ügyében végeztek: Geibinger Sándor zeneiskolai igazgatónak és Báder Rózsa Pálnak, a Szakszervezet megyei titkárának. REMÉLJÜK, HOGY a jövőben ismét sor kerül ilyen hangverseny megrendezésére és nagyobb létszámú közönségünk nemes szórakozását leli majd ebben. DIENES TIBOR: Népi zenekarok a pódiumon — Az első megyei prímásverseny Egerben ! — Látogatás a mezőgazdasági kiállításon AZ ERDŐK EZERNYI romantikájából, titokzatosnak tűnő életéből, az ott dolgozó emberek kemény munkájáról próbált számot adni az Északmagyarországi Mező- és Erdőgazdasági Kiállítás erdészeti részlege — nem kis sikerrel. Nem messze a bejárattól fenyőgerendákból épült formás kis ház, az erdőgazdasági kiállítás bejárata. Benne apró, gyermekjátéknak beillő nagyságban szemléltetően mutatják be, hogyan kíséri végig az embert, születésétől a haláláig a fa. Kezdve a csipkézett mintájú kis fabölcsőtől, a gyermekketrectől a bútorokig, az építkezés faanyagától a szerszámokig, s végül a koporsóig. A kis ház másik részében az erdészet népművészeinek munkájából mutatnak be néhány, igen szép és értékes darabot. Gál István erdőmérnök faszobrász csemetekerti kapáló lánya, Szántó Pál erdőmérnök gyönyörű faragású faserlege egyaránt megkapja a nézőket, de talán legcsodálatosabb Simon Károly erdész csontfaragása. A szarvasagancsból ké x erdészeknél szült művészi cigarettatartón egy erdei csendélet látható, a dohányzó készleten vadászati jelenetek, egy másik darabon művészi kézzel kifaragott őzcsalád. S a világítást egy szarvasagancsból készült csillár lámpái szolgáltatják. A pavilon mögött, apró kis maketten az erdő életét mutatják be igen szemléltetően. Erdőrészleget, amelyben a kitermelés, közelítés folyik, a rakodótelepet, ahonnan erdei vasút szállítja a fát a MÁV- rakodóra, a fák főzött kis erdészház bújik meg, mellette a csemetekert, nem messze tőle a halastó. A ,,hegytetőn” vadetető. A KÖVETKEZŐ RÉSZEN van az erdészeti kiállítás kis vadaskertje, őzsuták, őzbak, vadmalacok, szarvas, s az erdő „éjjeliőre”, az uhu bagoly is látható. A vadaskert mögött vadászati kiállítás van, aranyérmet nyert, díjazott agancsok bemutatója, s kitömött állapotban megismerhetik a látogatók az erdő néhány ragadozóját. A kiállítás egyik érdekessége a mészégetés, a két mészégető, Petőfi Imre és Barna Antal ott a helyszínen égetik ki a meszet, s mire vége lesz a kiállításnak, kész a mész is. Nem messze tőlük a szénégetők boksája áll felrakva, azt nem gyújtották meg, mert mint mondják, nem maradnának meg a városban a nagy füsttől. Végezetül bemutatják az erdei munkás segítőit, a gépeket is. A fakitermeléshez használatos motoros fűrészeket, a nagy rönköket felrakó darut, a nagyon nehezen megközelíthető meredek részek szállítóját, a drótkötélpályát. A sok ember munkáját igénylő csemetekiemelés gépeit, a csemetekertek sorközművelő kistraktorát. ELFÁRAD AZ EMBER a sok látnivalóban, s mikor végére ér az erdészeti kiállításnak, meg is éhezik, de ez sem baj. Mielőtt tovább menne a szőlő-, bor- és zöldségkiállítást megnézni, finom ebédet kaphat az erdészeti konyhán, s az ízletes őzpörköltet mindjárt le is öblítheti az egri borpincészet boraival. tii elweis Ignác Fülöp (1818-1865) es ez Orvosi Bécs>z• ’.d :• • • éd professzor Budappen • ülész roen a n. oa;ncn - iiz or Clet* *1. ban *e iy. - e a <’V e vert>** arányokban : ni, bpfolyiiynsii tckinlwtrn pést, halálozást. Megfigyeléseivel, több évtizedes kórtörténeti anyag tanulmányozásával megcáfolja a betegség járvány jellegét. Boncolási adatokkal tiszt*tázza a betegség klinikai és kórtani fellépését. Lépésről-lépésre haladva közeledik a megoldáshoz, amikor barátja, Kolletschka, a törvényszéki orvostan tanára, boncolás közben szerzett kézsebének üszkösödése miatt meghal. Boncolásnál szerveiben ugyanolyan elváltozásokat találnak, mint amilyeneket a gyermekágyi lázban elhaltaknál észleltek. Semmelweis előtt megvilágosodott a gyermekágyi láz lényege. Az első érzés azonban nem a felfedezők öröme, hanem a döbbenetes önvád. A gyermekágyi láz oka, gennyes sebek bomló szerves váladékának átvitele a szülő nőre, gyermekágyasra. Az orvos, az orvostanhallgató, aki üszkös sebeket kezel, aki boncol és szülő nőt vizsgál, kezel, operál, maga okozza a gyermekágyi lázat. Minden eszköz, amely ilyen „bomló szerves anyaggal" szennyezett, átviheti a szülő nőre, gyermekágyasra a betegséget. Semmelweis logikus módon a szülő nőkkel érintkező kezeinek, valamint az eszközöknek, a szappan és víz használatán kívül, vegyi tisztítását — mai nyelven mondva *= fertőtlenítését szorgalmazza megfelelő célzattal. felfedezését az orvosi '*■ nyilvánosság elé terjeszti, de nem talál megértésre. A korabeli tudományos világban számosan támadják felfedezését és bár nyilvános vitában, kellő érvekkel és bizonyítékokkal tanait megvédi, csak kevés követőre talál. Felfedezésének nagy horderejét csak halála után jóval, a baktériumok felfedezése után értik és értékelik kellőképpen. Pedig felfedezése ma is élő valóság, ha munkájában a „bomló szerves anyag“’ kifejezés helyett, „baktériumot”, a „vegyi tisztítás helyett" pedig „sterilizálást” értünk. Felbecsülhetetlen azon anyák száma, akik Semmelweis tanításai nyomán megmenekültek a halálos gyermekágyi láztól. Joggal mondják: ,,Anyák megmentőjének". Különös tragédiája a sorsnak, hogy Semmelweis 47 éves korában, 1865-ben az útján levő elüszkösödött sebből származó fertőzésben halt meg. Halálos betegsége kóroktanilag azonos a gyermekágyi lázzal. A magyar népnek, a magyar orvostudománynak örök büszkesége Semmelweis Ignác Fülöp. DR ÓNODI JÁNOS, a TIT egészségügyi szakosztály tagja, 3 Reggel a hatvani piacon Reggelenként igen forgalmas a hatvani piac is. A környék termelőszövetkezetei s egyénileg gazdálkodó parasztjai idehozzák terményeiket, s idejárnak bevásárolni a hatvaniakon kívül a környék ipartelepeiről is. Az elárusítók asztalain már a gyümölcsökön kívül megjelent a zöldbab, s az újburgonya is. Miniatűr személyautó az ipari kiállításon Az egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat a Heves megyei napok alatt megrendezésre kerülő ipari vásáron a vállalat profiljának megfelelő tárgyak bemutatásával készült. Az ipari kiállításon látható többek közt az autójavítók műhelyében készült Povisel István autós karosszéria lakatos és az elektromos brigád munkáját dicsérő kis személyautó, valamint egy teherautó miniatűr rakterülete is, melyet Zahorecz Sándor brigádja készített. A motorok, dugattyúk, csapszegek mellett ott láthatjuk a kiállításon a motortekercselők munkáját, részletében bemutató villanymotorokat is. A gumijavító brigád munkáját a galvanizált gumikerekek dicsérik majd. A szakmánként bemutatásra kerülő tárgyak mellett a krómozók kiállított tárgyaikkal mutatják be a közönségnek, hogyan lesz az alkatrészekből fényes, krómozott darab. A főzéshez tejre és tejfelre is szükség van, s ezért keresett cikk a hatvani piacon a tejtermék is. Örvendetesen megjavultak a terméskilátások a detki Szabadság TSz-ben A detki Szabadság Termelőszövetkezet a 70 hold búzáját és a tavaszi kalászosok aratását teljes egészében géppel végzi. Igen örvendetes, hogy a májusi mostoha időjárás után is búzából 10—12 mázsás, tavaszárpából 12—13 mázsás átlagtermés mutatkozik. Igaz, hogy a növényeknek a talajt kitűnően előkészítették és nagy gondot fordítottak a gyomtalanításra és a kalászosok tavaszi ápolására is, Bealkonyult egy nagystílű szélhámosnak ALIG NÉHÁNY NAPJA mondták ki az ítéletet Krisztián Lajos, 29 éves felsőgagyi születésű vádlott felett. A vád: 34 rendbeli okirathamisítás, személyi igazolvány ellopás és hamisítás, amiért a bíróság négyévi és hathónapi börtönbüntetésre, a közhivatali állás eltiltására és ötévi választójog eltiltásra ítélte. Krisztián Lajos a tanácsok megalakulása után Detk község vb. titkára lett, ahol 1953-ig több okirathamisítást, s a társadalmi tulajdon elleni csalást követett el. A csalót a miskolci rendőrség leleplezte és a megyei bíróság 1954-ben háromévi börtönbüntetésre ítélte. Börtönbüntetése egy részének letöltése után sem tért jó útra. Ideiglenes szabadlábra helyezése után további bűncselekményeket, okirathamisításokat követett el. Újból elítélték, azonban nem őt, hanem egy Laczkó József nevezetű egyént, aki már két évvel az eljárás megindítása előtt meghalt. Ugyanis Laczkó József Krisztián sógora volt, ő megszerezte az iratait, s azt meghamisítva használta. Noha a vádlottak padján ő ült, mégis az elhalt sógorát ítélték el. 1956. júliusában a büntetése kitöltésének egy része után újból feltételesen szabadlábra helyezték és egy hónap múlva már a Diósgyőri Lenin Kohászati Műveknél, mint segédmunkás dolgozott. Rövid egyhónapos ottléte alatt ellopta Baksán Miklós munkatársának személyi igazolványát és a hamis igazolványt táppénzcsalásra használta fel. Maga készítette hamis orvosi igazolásokkal igazolta Baksán betegségét, s az SZTK pedig, mit sem sejtve, folyósította a táppénzt. 1956. szeptemberében újból letartóztatták, s csak az ellenforradalmi események alatt szabadult. 1957-ben újból egy év és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték, de börtönbüntetésének letöltését nem kezdte meg. KRISZTIÁN TOVÁBB folytatta táppénzcsalásait, s a Szabolcs-Szatmár megyei SZTK alközponttól a többszöri csalásokkal 5719,80 forintot vett fel jogtalanul. A vádlott ezután, úgy látszik, nem találta a talajt a lába alatt elég biztosnak, működési területét Heves megyébe helyezte át. Első ténykedését 1957. márciusában kezdte meg. A megyei szakszervezet nevében felhívta telefonon Tulák Istvánt, Szajla község akkori vb. titkárát, akinek kilátásba helyezte nyári üdültetésének biztosítását. Tulák István örült az értesítésnek, s a ravasz Krisztián, amikor a személyi és az SZTK adatai után érdeklődött, a vb. elnök készséggel tájékoztatta. Ezután már könnyű dolga volt a csalónak. Hamis igazolványt készített Tulák István nevére, majd hamis orvosi igazolványokkal látszólagos betegállományba helyezte és szedte fel a táppénzt Tulák István nevére. Úgy látszik azonban, ezt kevésnek találta Krisztián, mert ugyanezt megcsinálta Újvári Józseffel, szihalmi volt vb. titkárral és özvegy Spalkai Istvánná egerbaktai vb. titkárral is. Időközben a nyíregyházi SZTK telefonon felhívta Baksán Miklóst, aki a kohászati művekben volt Krisztián munkatársa, nyilvántartás végett, s kiderült, hogy sohasem volt betegállományban. Erre az SZTK körözvényt adott ki, hogy Baksán Miklós, illetve Krisztián Lajos részéről táppénzcsalás történt. A körözvényt megkapta az egri SZTK is. Erről persze a táppénzcsaló nem tudott, s amikor 1957. augusztus 17-én újból jelentkezett az 1994 forintos összeg felvételére, a személyi igazolvány felmutatásánál Székely Jánosné SZTK-dolgozó gyanút fogott, s jelentette a rendőrségnek. A szemfüles vádlott rájött, hogy valami nincs rendjén, nyomban eltűnt, s a rendőrségnek csak a Miskolcon lakó nőtestvére lakásán sikerült letartóztatnia. VÉGÜL IS A TANÚK leleplező vallomása, a csalások bebizonyítása véglegesen leleplezték Krisztián Lajost, s a hírhedt okirathamisító és táppénzcsaló elnyerte méltó büntetését. KISS BÉLA.