Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
ífLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA IX. évfolyam, 51. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1959. március 1., vasárnap jó cél között ! A szocialista mezőgazdaság megteremtése Erről beszélnek mindenhol manapság: vonaton, üzletben, az esti poharazgatáson, a tanácsházán és a legeldugottabb tanyákon is. Erről esik szó, ahol emberek összekerülnek, legyenek munkások, orvosok, vagy tanárok, erről vitatkoznak, érvelnek a hivatalokban, bányában, erről beszél a munkás-igazgató, a gépkocsivezető, egyszóval az egész társadalom érdeklődik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye iránt. És ez az érdeklődés nemcsak a kíváncsi, de felelősséget érző emberé, aki bizodalommal, aggodalommal gondol arra, sikerül-e a lemaradást pótolni falun a szocializmus építésében, előbbre tud-e lépni a falu, hogy a viszonylag fejlett szocialista iparral együtt haladhasson tovább. Ez az aggodalommal vegyes bizakodás azért kerít hatalmába annyi embert mostanában, mert egyre többen érzik, kötelességük segíteni abban a nagy munkában, amelynek eredményeként a mezőgazdaság kisparcellák kátyújába ragadt szekerét kiemelhetjük a szocialista gazdálkodás gyorsabb előrehaladást biztosító útjára. Mert, hogy jó mély kátyúban hevert ez a szekér már évek óta, az tagadhatatlan. Úgy is, hogy keveset és drágán termeltek az egyéni gazdák az elaprózott földeken, úgy is, hogy alig tudtak előre lépni a modernebb termelési fornák hasznosítása felé. A kisárutermelő parasztság zöme, az utóbbi években is csak önellátó volt, míg a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok egyaránt, lehagyták az egy holdra eső termelésben és 30 százalékkal olcsóbban állították elő termelvényeiket, mint a paraszti gazdaságok, így a kis egyéni gazdaságok nemcsak a hazai szocialista szektorokhoz képest maradtak le, de miatta az egész magyar mezőgazdaság hátul kullog a számos népi demokratikus, de a kapitalista ország termelési eredményeihez képest is, ahol elenyésző a kisbirtokok száma, és nagyüzemi módon, olcsón és több mezőgazdasági cikket állítanak elő, mint nálunk. Lemaradt tehát mezőgazdaságunk, s ezért gyorsítani kell a fejlesztés ütemét, hogy versenyképes legyen a magyar mezőgazdaság terméke, ez pedig nemcsak paraszti ügy, ez az egész társadalom ügye, hiszen a mezőgazdaság elmaradottságának káros hatását egyformán érzi a parasztság, munkásság, de az értelmiség is. Ezért válik egyre jobban közös üggyé a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ezért figyelik érdeklődéssel a napjainkban végbemenő gyökeres átalakulást a falvakban, s ezért segít ebben a munkában a gyárigazgató, a pártmunkás, a falusi orvos, a pedagógus, a bányamérnök, az író, és úgyszólván az ország társadalmának minden rétege. _ Nem csinálnak titkot belőle, hogy saját érdekük is a mezőgazdaság átszervezése, hiszen több vajat, húst, olcsóbb kenyeret, főzeléket, gyümölcsöt akarnak, melynek előfeltételeként nagyüzemi gazdaságokat kell szervezni. De ez csak az érem egyik oldala, a másik oldala pedig az, hogy szeretnék, ha minél előbb mind a gyárakban, mind a földeken is a gépek vegyék le a nehéz fizikai munka terhét az emberek válláról. Ezért hát az egész ország összefogása, amelynek máris jelentős sikerei mutatkoznak megyénkben is, ahol a földterületnek csaknem a fele már nagyüzemi gazdasággá vált, vagy válik a közeljövőben, éppen annak a közös összefogásnak eredményeképp. Kiss Ferenc gyöngyösi gyógyszerésznek kevés hasznot hozott a nyeremény-betétkönyv Még 1958. tavaszán történt a nyereségrészesedés kiosztások idején, hogy Kiss Ferenc gyöngyösi gyógyszerész takarékbetétkönyvben kérte a járandóságának kifizetését. Ekkor még nem is gondolta, milyen kettős haszonnal jár ez. Nagyon jól jött az a kis pénz, amit kapott Kiss Ferenc, mert télikabátra gyűjtötte a pénzt. Ezer forintja volt a takarékbetétkönyvben és a vásárláshoz szükséges másik 2000 forintot odahaza gyűjtötte össze. Mikor együtt volt a pénz, bement az OTP-hez és kérte az ezer forintját a takarékbetétkönyvből. Legnagyobb csodálkozására, a betett forintok megszaporodtak. 1400 forintot számoltak ki neki és amikor mondta, hogy itt valami tévedés lehet, akkor felvilágosították, hogy nincs tévedés, mert közben 50 százalékkal kihúzták a takarékbetétkönyvét Akkor bánta már, hogy az odahaza gyűjtött pénzét nem tette takarékba. Kiss Ferenc tanult ebből az esetből és — ahogy mondta — ez évi nyereségrészesedését és az összegyűjtött pénzét is nyeremény-betétkönyvbe helyezi. Lottótájékoztató A lottó ,9. játékhetében 1 340 767 szelvény vett részt a sorsoláson. Öt találatot egy szelvényen sem értek el. A négy találatos szelvények száma húsz darab nyereményük egyenként 162 778 forint. Három találatos szelvény 2127 darab volt, s ezekre 765 £oint nyeremény jut. A két találatosok száma 76 915, nyereményük 21,10 forint. (MTI) Földi Pál: BESZÉLJÜNK A LUKACS-KÉRDÉSRŐL A* Suha Andor: LEVÉL NÉHÁNY KÁROGÓNAK ★ KÉT VÁLLALATNÁL AZ ÉRETTSÉGIZETTEK NYOMÁBAN ★ Szalay István: favagók i ÉRDEKES HÍREK A VILÁG MINDEN TÁJÁRóL ★ HÍREK — SPORT Útban az új élet felé Ezt a táblát maguk kapnák... Besenyőtelken sokszor veszik kézbe a község térképét, nézegetik, melyik szövetkezetnek hol lenne jobb helyen a táblája. A három régi szövetkezeti elnök: Forgács András, Bölkény Gábor, Nagy István, és a tanács elnöke• Vadnai László természetesen az új szövetkezetekre is gondol ilyenkor. Mert ha több szövetkezet is van, azért csak egy nagy család már a falu! (Riport az 5. oldalon) * AA^N^^AAA/VVVV^AAAAAAA/V1A/VVVVVVi\^/VVV*i,Vv>VVNA/\(VVV\'VVA/v/v^/i<vNA/VS/VVVVV\AAÁAA/VvVV/VSAAAAA/VVVVVVVVVN^VV Köztisztasági ankét Egerben Eger város tanácsa március 2-án (hétfőn), este 6 órai kezdettel a íis tanácsteremben ankétot rendez. Az ankétem a város köztisztaságát, a köz egészségüggyel kapcsolatos problémákat, az utcák parkosítását, valamint a játszóterek felszerelésével kapcsolatos feladatokat vitatják meg. Legújabb több mint 10 újLor család, közel 60 ezer holddal lépett be a szövetkezetekbe három hét alatt A szombat déli jelentések szerint megyénkben egy nap alatt ismét 1198 család lépett be a szövetkezetekbe. Ezzel megyénkben az új tsz-családok száma meghaladta a 10 ezret, a földterület pedig megközelítette a hatvanezer holdat — 59 293 hold. Szombat délig Egerszalókon kívül Nagykökényes és Bekölce lettek termelőszövetkezeti községek. az oktatási év első féléves atunktíjáról tárgyaltak a pedagógusok Tegnap délután Egerben a város és a megye pedagógusai ankéton vitatták meg az oktatási év első féléves munkáját Az ankéton megjelent Péter Ernő elvtárs, az Országos Pedagógus Szakszervezet főtitkára, Putnoki László elvtárs, az MSZMP Heves megyei titkára, valamint a van és más tömegszervezetek képviselői. A beszámolót Brózman László, a Pedagógus Szakszervezet TB elnöke tartotta. Értékes beszámolója után többen felszólaltak és részletesen megvitatták, értékelték az elmúlt félév munkáját. Egemalók az egri járás első szövetkezeti községe Hírt kaptunk arról, hogy '■ Egerszalók dolgozó parasztsága , is egyöntetűen a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta. " Az új szövetkezeti tagok már a jövő terveiről beszélgetnek, hol és hogyan alakítsák ki tanyaközpontjukat, hol helyezzék el a közös jószágállományt. Egerszalók az egri járás első szövetkezeti községe, Vetnek az új szocialista községek dolgozó parasztjai Sürgősen szükség van már a csere vetőmagra A szokatlanul meleg, február végi időjárás kicsalta a földre az embereket, és megyénk déli községeiben már megkezdődött a vetés. Örvendetes jelenség, hogy az új, szocialista községekben komoly ütemben folyik a tavaszi készülődés és több községben már vetik a tavaszi árpát és a borsót. A tarnamenti községekben, ahol a talaj különösen gyorsan szárad, már két-három nap óta végzik a tavaszi munkákat. Hevesen, Hevesvezekényben Kiskörén, Tiszanánán a borsó , és tavaszi árpa vetésével vannak elfoglalva a dolgozók. Amikor minderről elégedetten számolunk be, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Terményforgalmi Vállalat nem gondoskodott idejében arról, hogy a tavaszi árpa vetőmagvak kikerüljenek az egyes községekbe. A hevesi járás főagronómusának például nincsen tudomása arról, hogy egyetlen község is megkapta volna a szükséges árpa vetőmagot. A Terményforgalmi Vállalat eddigi késedelmét csak a leggyorsabb intézkedéssel pótolhatja. . Nyári Sándor az Egri Bútorgyár csiszolója, csaknem egy évtizede , dolgozik az üzemben. Az eltelt évek alatt kiérdemelte, hogy az egyik legjobb munkásként emlegetik az üzemben. A munkája mellett jelentős anyagmegtakarítást ér el, és egyike azoknak, aki a legtöbb újítást adta be az üzem veetőségének. Jó munkájáért többször kapta meg a sztahanovista oklevelet, a jelvényt, majd később a szakma kiváló dolgozója lett. A napokban kapja meg az 1958. második félévében végzett jó munkájáért a kiváló dolgozó okletet és a vele járó egybevezetést. Iten tatatkozott megvéni a harmadik Irodalmi Siu>ish Tegnap este mutatkozott be a gyöngyösi Irodalmi Színpad. Első előadásukat Cirkusz címmel rendezték, amelyet Karinthy műveiből Papp Miklós állított össze. Az Irodalmi Színpad első bemutatkozó előadásának méltatására még visszatérünk Eger első gyorskiszolgáló boltja A kereskedelem új kiszolgálási módszerek alkalmazásával kívánja elősegíteni a fogyasztók gyorsabb, kényelmesebb vásárlását. Ilyen új forma a gyorskiszolgálás is, melyet holnaptól vezetnek be az Eger és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat egri Dobó-téri fűszer csemege üzletében. A gyorskiszolgálással működő áruda a vásárlók érdekében másfél műszakban dolgozik, reggel ha 7 órától este 7 óráig egyfolytában tart majd nyitva. Új cikket is vezetnek be az átalakítás alkalmával. A „Mirelité” (mélyhűtött) áruk újdonságaiból is vásárolhatnak majd a fogyasztók Eger első gyorskiszolgáló boltjában. I nemzetközi nőnapra készülnek a népfront-bizottságok A nemzetközi nőnap évről évre megismétlődő ünnepségeire készülnek a népfrontbizottságok is. A bizottságok március 8. előkészítése idejével egybeeső rendezvényeken, gyűléseken foglalkoznak a nemzetközi nőnap jelentőségének ismertetésével. Az összejöveteleken ismertetik a megyei nőmozgalom eredményeit, sokoldalú, vonzó munkáját, amit a békéért, gyermekeink boldogabb jövőjéért tesznek. A békegyűléseken összehasonlítást tesznek a gyarmati országokban élő és a népi demokratikus országokban élő nők között. Ezeket a megemlékezéseket használják fel a népfront-bizottságok arra is, hogy a nőtanács és a népfront-bizottság közötti kapcsolatot még erősebbé tegyék. A nőnap alkalmával a népfront üdvözlő lapokkal köszönti a megye kiváló dolgozó nőit, az élenjáróknak pedig a népfront megyei titkársága fogadást ad. Tanulnak a Selyp! Cementgyár művezetői Az egyre korszerűsödő gyártástechnológiai folyamatok megkövetelik, hogy Selyp! Cementgyár brigád- és művezetői tovább képezzék magukat. A második negyedévben tanfolyam szervezését tervezik, amelyen a cementgyár műszaki vezetői a fejlett gyártástechnológiával ismerkednek meg. Akkorra már a termelés eléri a tetőpontot és a közben adódó hibákat, észrevételeket javaslatokat meg tudják beszélni és ha szükséges, orvosolják is. UT A nagy események — egy-egy község döntése a szocialista mezőgazdaság mellett, — nem voltak hijján olyan eseményeknek sem, amelyeken olykorolykor egy egész falu derült. Egyik községünkben egy 10 holdas paraszt a kocsmában poharazgató plénum előtt jelentette ki nagy hangon, hogy hamarabb lesz belőle pápa, mint tsztag. Ez történt az egyik nap, a másik napon aláírta a belépési nyilatkozatot, s annyira belemelegedett a munkába, hogy egymaguk negyven családot szervezett be. Az emberek kicsit mosolyogtak, — de megértetek. Mert hiába, nehéz a döntés, sok mindent muta az ember olyankor, de végső soron ki akarna a saját zsebének ellensége leinti?-