Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

2 A kis kutatók ... A napokban több kis cso­porttal találkoztam Gyöngyös utcáin. 10—14 éves fiúk és lá­nyok 5-10-es csoportba verőd­ve álltak meg a szovjet hősi emlékmű előtt. A tábláról ne­veket olvastak le és jegyezték fel a füzetükbe. Neveket, sorba, 5—10-et. Elesett szovjet katonák neveit, kiknek örök emléket állított a város. A régi városháza épületé­ben, ahol jelenleg a zeneisko­­la működik, 5 főnyi csoport nyit be, az igazgató bácsit ke­resve. Szabó Tivadar igazgató el­mondja, hogy az iskola a XV. században a fallal körülvett épület volt. 1783-ban nyerte barokk alakját. 1958. szeptem­ber 1-én alakult a zeneiskola, ahol jelenleg 225 tanuló ismer­kedik a zongora, hegedű, kla­rinét, harmonika-játszás mes­terségével. Íme, felszabadult hazánkban Gyöngyös város új eredménye. A Nemecz József szobor előtt, az első képhez hasonló­an, pajtások kezében a toll és alakulnak a betűsorok: „A leg­drágábbat, életüket adták a hazáért és szabadságért: Ne­­mecz József, Palcsó Antal, Kiss Antal, Donovár János, Sima Dávidné szül.: Lax Kata­lin, Reiszmann Hermann, Zu­­ker Sándor. Jegyzés után egy percig né­mán állnak a szobor előtt, az­tán tovább indulnak kutatás­ra a régi barátok épületébe, ahol jelenleg az MHS gyön­gyösi Repülő Klubja, a Mező­gazdasági Technikum kollégiu­ma és az I. sz. iskola napközi otthona működik. A temetőben sáros cipőben kutat­ keres elesett szovjet ka­tonák után a Margaretta és a Hóvirág őrs. Körülkerített, sír felett orosz nyelvű szöveg hirdeti az el­esettek nevét. A jól gondozott sírt a városi tanács kezeli, de a tavasszal már a pajtások vi­rágjai is láthatók lesznek raj­ta. — Kutató, kereső munka. Az üzletekben, utakon, tere­ken s a város minden zugában. 15 év eredményét kutatják a gyöngyösi úttörő pajtások, miközben megismerkednek fel­szabadult városunk fejlődésé­vel, új alkotásokkal, emberek­kel. Apák és nagyapák mesélnek nekik a megváltozott életük­ről. Egyszerű munkások és ve­zetők segítik a csillogó szemű pajtások munkáját, kiknek ke­zében ott lapul és feldolgozás­ra vár a sok-sok adat. A kutatómunka után ered­ményes lesz a feldolgozás is, hiszen az összegyűjtött anyag máris számottevő. —c­sányi II I I [ Új részleggel bővült ] a gyöngyösi­­ Kézműipari Vállalat . 1960. január 1-vel meg­ i­s alakult a Kézműipari Vál­­­­­alat műbútor-asztalos rész­­­­lege. Jelentősége abban­­ van, hogy igen keresett­­ kárpitos bútorok előállítá­­­­­sával foglalkozik. Az 1960-as terv-évben öt-­­ részes „Béke” garnitúrákat­­ készít, ami rekamiéből, 2 I­­ fotelból és 2 székből áll.­­ Éves szinten 100 garnitúra­­ gyártására már a szerződést­­ is megkötötték a Bútorérté­­­­kesítő Vállalattal. Azonban­­ ha a lehetőségek megenge­­­­dik, még további 50 garni­­­ túrát készítenek el terven­­ felül. A gyártmány fogyasztói­­ ára 7238 forint lesz Bokros László elvtárs —­­ a vállalat igazgatója — tá­­­­­ékoztatott arról is, hogy a­­ garnitúrákból már az első­­ negyedév folyamán 5 dara­­­­bot kap majd a bútor-­­ üzleten keresztül a gyön­­­­gyösi vásárlóközönség is. 5 Reméljük, hogy a lakos­­­­ság meg fogja kedvelni a­­ Kézműipari Vállalat leg­­­­újabb gyártmányát. Ma J NÉPÚJSÁG A gyöngyösi könyvtárban láttuk A minap a járási tanács könyvtárában jártunk. A könyvtár dolgozói örömmel mutogatták a különböző könyvekkel terhes polcokat, és magunk is örültünk a sok ezernyi kötet láttán. Ha valaki könyvtárban van, nyilván a beszéd témája is a könyvek körül forog. így tudtuk meg, hogy a járási könyvtárnak olyan olvasói is vannak, akik a kölcsönvett könyveket bepiszkolják, meg­rongálják és üzeneteket ír­nak az oldalakra hozzátarto­zóik számára. Nemrégiben az egyik olva­só azzal ment be a könyvtár­ba, hogy a kölcsönvett köny­vet megette a kecske. Az egyik polcon pedig 20 kötet egérrágta könyvet láttunk, amit szintén a napokban hoztak be. Thomas Mann egyik re­mekművéből, az „Egy szélhá­mos vallomása” című kötet­ből, ki van tépve az elején tizenegy, a 338. oldaltól pedig öt lap. Egy másik kötetből, amelynek a címe „Egy maha­radzsa magánélete”, hat lap hiányzik. Az „Anna” című könyv egyik lapján „kedves üzenet” olvasható: „Apukám, jövök rögtön, addig mosakod­jál még, kínt van a sparhel­­ton a melegvíz és borotvál­kozzál meg. Anyu”. A könyvtár dolgozói el­mondották, hogy ezekből <j megrongált kötetekből kiállí­tást készítenek, hadd lássák az olvasók: egyesek nem ol­vasni viszik ki a könyvet, hanem azért, hogy más cé­lokra használják fel. fl­városi tisztifőorvos válaszol... Minap felkerestük a Gyön­gyösi Városi Tanács Egészség­­ügyi Osztályát, ahol éppen a munkában levő tisztifőorvos­sal és Pécs Imrénével találkoztunk, ckik két év kö­rüli, sírva tiltakozó kisgyer­mek Sabin Vakcina beadásá­val foglalkoztak. — Ne sírj édes csillag, csak finom tehát kapsz — mondja a főorvos — s közben kedvesen megsimoga­tja a gyermek arcát. Jó érzés volt látni ezt és a barátságos hangot hallani. Munkája befejeztével hoz­zánk fordult, s bemutatkozá­sunk után közöltük, hogy sze­retnénk egy-két adatot kapni a város területén levő egészség­­ügyi problémákkal kapcsolat­ban. — Szívesen — mondja a fő­orvos barátságosan mosolyog­va — és mindjárt a március 15-én kezdődő hastífusz elleni védőoltást említi meg, melyet minden harmadik életévét be­töltő személy hatvan, éves ko­rig bezárólag megkap majd. Beszélt a Sabin-féle oltásról, mely ezideig kb. 85 százalék­ban történt meg, mivel nagy­mértékben hátráltatta munká­juk elvégzését az a körülmény, hogy influenza- és kanyarójár­vány lépett fel a városban. Az influenza-járvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a kezdeti stádiumon mér túl vannak. Körülbelül 3—4 na­ponként mintegy 15—20 in­fluenzás megbetegedés törté­nik a város területén, szeren­csére, viszonylag gyors lefo­lyású. Komplikált szövődmény ez ideig nem jelentkezett. Az elmondottakkal kapcso­latban­­ az a vélemény ala­kult ki, hogy mindig az időjárásnak megfelelően étkezzünk és öl­tözködjünk, és ha mód van rá, kerüljük a zsúfolt szórakozó­helyeket. Fejes Jánosné Két robbandó Párizsban PÁRIZS (MTI). Vasárnap hajnalban Párizs­ban bomba robbant két helyen is. A Monceau-i park közelé­­ben plasztikbombával, tőle nem messze pedig egy utazási iroda előtt kézigránáttal követ­tek el merényletet. A robbaná­sok csupán anyagi károkat okoztak. Általában fasiszta csoportok fezám­ájára írják a merényleteket. A feltevést alá­támasztja, hogy a felrobban­tásra kiszemelt utazási iroda a Szovjetunióba hirdetett tár­sas utazásokat. A Liberation nem tartja kizártnak, hogy legalábbis az egyik esetben a tettesek magyar disszidensek lehettek. (MTI) Hruscsov visszaérkezett DJakartába DJAKARTA (TASZSZ): Hruscsov szovjet miniszter­­elnök hétfőn Bogorból vissza­érkezett Djakartába. A szovjet kormányfő a délelőtt folyamán találkozott a djakartai szovjet nagykövetség és más szovjet szervek alkalmazottaival. A kora délutáni órákban az indonéz fővárosban sajtóérte­kezletet tartottak, amelyen Hruscsov nyilatkozatot olvasott Ha­m­m­a­rsk ,j­ö­l­d Izraelt és NEW YORK (TASZSZ). Az ENSZ székházából Dag Ham­marskjöld, ENSZ-főtitkár Izra­f>dl a sajtó képviselőinek és válaszolt az újságírók kérdé­seire. A szovjet minisztertanács elnöke kíséretével együtt ti­zenkét napos indonéziai tartóz­kodás után elutazik az ország­ból. Rövid időre megszakítja útját Indiában, majd hivatalos látogatásra Afganisztába uta­zik, s onnan tér vissza a Szov­jetunióba. mérsékletre Inti az EAK-ot élhez és az Egyesült Arab Közt­­ársasághoz intézett üzeneté­ben felhívta a két ország veze­tőit: „tanúsítsanak mérsékle­tet a Közép-Keleten kialakult feszült helyzetben”. (MTI) De Gaulle befejezte „országjárását“ PÁRIZS (MTI): De Gaulle tábornok vasárnap befejezte négynapos dél-franciaországi körútját és újabb „országjárá­sáról” visszatért Párizsba. A köztársasági elnök négy nap alatt mintegy húsz beszé­det mondott. Megnyilatkozá­sainak visszatérő témája volt Algéria sorsa és a nemzetközi helyzet. Az Humanité De Gaulle ki­jelentéseit elemezve rámutat, nem annyira az fontos, amit Algériáról mondott, hanem in­kább amit elmulasztott elmon­dani. Igaz, hogy megerősítette az algériaiakat, maguk fognak dönteni sorsukról, de különös módon hallgatott arról, hogyan történhetik ez a döntés. De Gaulle tábornok egy helyben topogásra ítéli magát, ahogyan kitart az önrendelkezési jog alkalmazási módozataira vo­natkozó tárgyalások elutasítá­sa mellett. Az ország továbbra is zsákutcában van, akárcsak öt év óta, a háború folytatódik, s az ultrák újból előmerész­kednek. Külpolitikai természetű nyi­latkozatairól a legkevesebb, amit mondani lehet, az, hogy különös módon készíti elő Hruscsov közelgő franciaorszá­gi látogatását. Néhai Dulles politikáira emlékeztet, aho­gyan a „világot két táborra osztó totális fenyegetést” em­legette, s ez nehezen illett Chaban Delmasztak ugyan­aznap Kijevben­ tett kijelenté­séhez, amely szerint ,.Francia­­ország türelmetlenül várja Nyikita Hruscsov látogatását és sok rem­én­yt fűz De Gaulle tábornokkal folytatandó ta­nácskozásához ...” A kor­mánynak az a szándéka, hogy beleveti magát az atomfegy­­verkezési hajszába, fenntartja a szoros szövetséget a bonni kormánnyal, elutasítja a ber­lini kérdés rendezését, több más példa mellett azt bizo­­nyítja: nem alkalmazkodik egykönnyen az enyhülés pers­pektívájához. (MTI) Két érdekes könyv érkezett Magyarországra a Szovjetunióból A budapesti Gorkij könyvei­ből tba nagy terjedelmű hin­di— orosz szótár érkezett a Szov­jetunióból. A hindi nyelv India államnyelve, a világon legjob­ban elterjedt nyelvek egyike. A több mint negyvenezer címszót tartalmazó szovjet szó­tár nagy segítséget jelent majd a nyelvet tanulók és a tudo­mányos kutatók számára. A másik érdekes szovjet könyvújdonság az orosz nyelv gyors szóbeli fordításának ta­nítási módszeréről szól. Első részében a szóbeli fordítás pszichológiai alapjaival foglal­kozik, a másik részben a taní­tási módszerrel. (MTI) % 1­­80. március 1., ksM Nyugatnémet katonai tervek TBröökországban ISTAMBUL (TASE2): Egy török lap jelentése sze­rint a Ném­et Szövetségi Köz­társaság kormánya azzal a ké­réssel fordult a török kor­mányhoz, hogy a nyugatnémet légierők Törökországiban gya­korlatozhassanak. Ismeretes, hogy a két ország régebbi megállapodása értel­mében az egyik török légitá­maszponton, Bandusméban máris nyugatnémet repülők ki­képzése folyik; Idő,járásjelentés Várható Időjárás kedd estig: Vál­tozó felhőzet, elsősorban nyugaton holnap is többórás napsütés. Kele­ten néhány helyen kisebb eső, mérsékelt, helyenként élénkebb nyugati, északnyugati szél. Egyes helyeken reggeli köd. Északkele­ten az évszakhoz képest kissé eny­he, máshol igen enyhe idő. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet északkeleten nulla-plusz három, máshol három-hat; legma­gasabb nappali hőmérséklet ked­den északkeleten hat-kllentő, más­hol tizenhárom-tizenhat fok kö­zött. Távolabbi kilátások: Felhős idő esőkkel. (MTI) XXXIII. — Nem, fiam, nem — ingatta a fejét. — Ugye, amikor este hazajött szegény Juditka, akkor a kapuban elváltak. Ha kapuzárás után jöttek, akkor először becsöngettek hoz­zám. Ha kiléptem a lépcsőházba, onnét lát­tam, hogy még egyszer összeborultak a ka­puban, mert az alakjuk rávetődött a kapu tejüvegjére. Nem siettem, kérem... mert hát... mégis fiatalok... hadd csókolózza­­nak, míg oda nem érek. Nem igaz? Szegedi legyintett. Biztos, hogy nem a gyilkosával csókolózott. Rossz helyen tapo­gat. Udvarlója volt és kész. Melyik nőnek nincs? Pláne, ha ilyen csinos. Különben pe­dig úgyis jelentkezik majd az udvarló és ak­kor kihallgatja őt is. Szegedi reggel nyolc óra körül hagyta el a lakást. Az ajtót lepecsételte, majd kilépett a bérház kapuján. Gyalog tette meg az utat a rendőrség épületéig. Fáradt volt, kimerítette ez a látvány is, bár igazán megszokhatta volna. Nem ez volt az első eset, hogy gyil­kost kellett űzőbe vennie. De a meggyilkolt áldozat mindig nyomasztóan hatott rá. Csak a ponyvaregényekben megrajzolt „G-man­­nek” képesek cinikus közömbösséggel meg­bámulni a lábuk előtt heverő hullát. Pedig ő is ízig-vérig nyomozó, hivatása, életcélja a bűnüldözés, de az esztendőkön át szerzett gyakorlata sohasem párosult fásultsággal. Minden „ügy” új volt számára, minden „ügy” felháborította s talán ebből adódott az a mélységes szenvedély, amely áthatotta mun­káját. Solymossy Judit tehát meghalt. De miért?! Kinek állt útjában ... ? ! Vagy cinkostárs volt és túl sokat tudott valamiről, vagy valakikről? A nő a Geológiai Intézetnél volt alkalmazásban. Halála összefügg-e a munkakörével? Összefügg-e azzal az egyelőre ismeretlen nyugati ügynökkel, aki valahol itt bújik meg a fővárosban, s akit már néhány hónap óta keres az elhárító csoport — ered­mény nélkül...? Az őrnagy is csak gyanítja, hogy ez az a vonal, amelyet Judit esetével minden valószínűség szerint­ össze lehet kötni. De ez csak gyanú. — ... Sós tökmagot...! Sós mandulát tessék ...! Forint a tökmag ... ! — kiabálja rekedten a Dob utca sarkán egy öreg kofás­­asszony. Jobb zsebéből átrakodott a másikba, s az öregasszony beleöntött két bádogpohár tök­­magot. Tovább sétál, s közben rágja a tök­magot, a héját a tenyerébe gyűjti, de aztán kilép a járdaszélre és ott leereszti a szemetet az aszfaltra. — Otthon is ezt csinálja, a keserves iste­nit magának...! ? — förmed rá az utca­seprő, észre sem vette, most már mindegy, különben igaza van az öregnek. — Talán majd megeszem a héját is, nem gon­dolja ? ! — veti vissza foghegyről, csak azért, hogy neki is igaza legyen. Bent az irodában leül az asztalhoz, tenye­rébe fekteti az arcát, szemét lehunyja és látszólagos semmittevéssel tölt el egy röpke órát. Ilyenkor ez a legjobb. Nem gondol semmire, csak lehunyt szemmel ül. S amikor azt hiszi, hogy most semmire sem gondol, akkor a gondolatok valóságos káoszként borítják el az agyát.★ Amikor hazaértem, Koroknayval éppen az előszobában találkoztam. Indult a minisz­tériumba. — Mulatott a fiatalember ... ? — kérdezte kedélyeskedve —, vagy talán... hm... nehéz volt szabadulni az ölelő női karokból... ? tem a szobámba. Semmi kedvem Koroknay élcelődéseit végighallgatni. Ruhástól végig­ Vágódtam az ágyon, de úgy éreztem, forog velem az egész szoba. Igen ... mulattam ... Születésnapot ültem­­, s végül megöltem az ünnepeltet. Juditot. Egyszerűen el sem akartam­ hinni, hogy Judit nincs többé. Hát csak­ ennyi az egész? És viszonylag nyugodt vagyok. Igaza lenne Gréti-Lucynak, hogy a mi tevékenységünk nem egyéb a háború első vonalában harcoló bakáénál ? Csak finomabb körítéssel ? Mindegy. A cél ugyanaz. S legalább végre sikerült döntenem. Ez az éjszaka megoldotta azt a kínos dilemmát, amelyben az utóbbi hetekben éltem. Mi volt nékem Judit? Semmi. Semmivel sem több, mint eszköz. Utamban állt, félretoltam. Az én jövőm egyet jelent Nyugattal. S ha a nagy ügyről van szó, akkor mindent —* azrtt gátló — félre kell söpörnöm az útból, még akkor is, ha a szerelemről, a legszebb emberi érzésről van szó. Ügyén ...! Nagy szavak. Szerelem ... ? Judit... ? ígéret... ? Boldog­ság ... ? Gügyögés — semmi egyéb. Judit csak egy parányi porszemecske volt ebben a hatalmas gépezetben, amely végül is fel­őrölte. Elaludtam. Délelőtt tíz óra körül Koroknay felesége kopogott be az aj­tómon ... — Telefonhoz hívja a férjem...! Kábult fejjel emeltem fel a kagylót. — A barátunktól most kaptam üzenetet. Továbbítom. Azt mondja, hogy ma, sajnos, nem ebédelhet veled együtt,­­mert vendége­ket vár. Elég kellemetlen neki, de addig nem találkozhat veled, míg a vendégekkel lesz el­foglalva. Így csak hétfőn délben kerül sor a találkozásra ... Halló ...! ? Érted ... ? Halló ...! Miért nem válaszolsz ... ? ! Koroknay bejelentése úgy érte, mintha fejbekólintották volna. — Értem. Rendben van — feleltem neki, s végül visszamentem a szobámba. Az összekötő — akit egyébként nem isme­rek, s csak jelszó révén kellett volna talál­koznunk ma tizenkettőkor a Gundel Étte­remben — ezek szerint bajban van. A „ven­dégek” nem mások, mint az elhárítók. Min­den bizonnyal az összekötő nyomában van­nak, figyelik, s ezért nem mer eljönni a ta­lálkára. De miért hétfőn? Lehet, hogy csak időt akar nyerni. (Foly­tatjuk)

Next