Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 26. szám ÁRA: 30 FILLÉR 1963. február 1., péntek MAI jegyzetünk A napi események forgatagában talán nem is vesszük észre, hogy — amint a régi öregek mondták, így január végén —, „kifelé haladunk a télből”. Ennek ugyan a világon semmi látható jele nincs, hideg van, fázunk, kevés a szén, szénszünet zökkentette ki megszokottságukból az iskolákat De van egy lelkes gárda, egy közel ezer tagot számláló egyesület, amelynek tagjai már a talpuk alatt érzik a hegyek, a lankák, a selymes füvű rétek jelzéses útjait. Akik már előhúzzák néha a hátizsákot, új kulacsot vesznek, vagy új bicskát, lehetőleg olyat, ami mindenben segíti az úton levő embert, s egyre várják a kikeletet, az első túra napját. A Heves megyei turista szakosztályokban 933 felnőtt tag van, akik mindannyian büszkék az elért eredményekre, és hittel hirdetik, hogy a hét munkásnapjai után a legszebb szórakozás, a legüdítőbb időtöltés a túra. Most nagy gondban vannak, mert erős elhatározásuk, hogy a fiatalok figyelmét is a turisztika felé irányítják. Fáradozásuk eddig is hozott már sikert, egy év alatt 168 főre emelkedett a fiatal turisták száma. — De ez nagyon kevés? — mondta egy gyűlésen Matusz Feri bácsi, a veterán turista. — Nem akarják megérteni ezek a gyerekek, hogy szép helyekre, tanulva szórakozni hívjuk őket! Vagy az is lehet, hogy nem magyarázták meg kellően ezeknek a fiataloknak? Hiszen az lehetetlen, hogy ennyi nagy diák között csak alig másfél száz turista akad! Tanárok is voltak ezen a beszélgetésen, de éppen azokból az iskolákból, amelyekben vannak turisztikát kedvelő gyerekek. Nem nekik szólt hát a kérdés. Joggal kérdezhetnénk, hogy akkor kinek? Mindazoknak, akik a turisztikában csak a hegymászást, a fáradságot látják, akik fontosságáról maguk sincsenek meggyőződve, s nem tudják, hogy ez a sportág növeli a tudást, az egyéni bátorságot, találékonnyá teszi a fiatalt, s nem utolsósorban megtanítja a szívben gyökerező hazaszeretetre, hiszen szülőföldje hegyeit, völgyeit járja. S ha mindazt elsajátította, amit egy jó turistának tudnia kell, akkor talán messzebb tájak , külföldi versenyek is kitárulnak előtte, s észre sem veszi, hogyan edzette meg ez a sportág, s hogyan lett erős, egészséges ember a turista. (ódám) ] Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége csütörtökön a mozgalom székházában ülést tartott Kállai Gyula elnöki megnyitója után az elnökség meghallgatta Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának tájékoztatóját a választási előkészületek eddigi szakaszáról és a jelölő gyűlések tapasztalatairól, majd megtárgyalta a fővárosi és a 19 megyei választókerület képviselő- és pótképviselő-jelöltjeinek az illetékes népfrontbizottságok által elfogadott és felterjesztett lajstromát. A vitában felszólalt: Danovits Lajos, Darvas József, Dobi István, Göncz Ilona, Kádár János, Ortutay Gyula és Szakasits Árpád. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége új választókerületi lajstromokat elfogadta és a választási törvénynek megfelelően megküldte az országos választási elnökségnek. (MTI) Országszerte havazik — Dél-Dunántúlon már félméteres a hóréteg Tovább tart a hideg, újabb havazásokra van kilátás A kissé enyhébb és a hideg légtömegek cseréje országszerte erős havazást okozott A frissen hullott hóréteg már csütörtökön több helyen — főleg az ország északkeleti vidékein — elérte a 10 centimétert A teljes hótakaró vastagság északkeleten 20—30 centiméter között váltakozik, a Tiszántúlon 10—20, a Duna— Tisza közén átlagosan, 15—30- délen 30 centiméternél is vastagabb, a Dunántúl keleti és északi részein 15—30, a déli területein 00—50 centimétert mértek legutóbb. Barcs környékén már csaknem 60 centiméteres a „hóbunda”. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályára érkezett jelentések szerint hazánkban a jelek szerint tovább tart a hideg, bár pénteken valószínűleg a csütörtökinél egykét fokkal magasabb maximumok alakulnak ki. Újabb havazásokra, kisebb mértékű hófúvásáak is számítanunk kell még. (MTI) Az idén több mint harminc kísérleti ház épül az országban Az Építésügyi Minisztérium az idén több mint harminc kísérleti házat épít, hogy kipróbálja a lakó-, a mezőgazdasági és az ipari épületek legújabb anyagait, szerkezeteit és a legkorszerűbb tervezési elgondolásokat Budapesten négy, Debrecenben, Szegeden, Győrött pedig egy-egy újfajta lakóházat emelnek. Mindegyiket nagy épületelemekből rakják össze, de az elemeket különböző anyagokból készítik. Jelentős kísérletsorozattal készítik elő a szocialista mezőgazdaság nagyarányú építkezéseit. Rövidesen újfajta szerkezetű sertéshizlalót, csibenevelőt, gépszínt, magtárat és tehénistállót adnak át a Dömsödi Állami Gazdaság apajpusztai üzemegységében és Kisterenyén. Ezeknek az épületeknek egységes a váza, amelynek felállítása után már bármilyen anyagból el lehet készíteni az oldalfalakat és a válaszfalakat. Az Építésügyi Minisztérium az idén még húsz ilyen univerzális mezőgazdasági épületvázat készít és megalakítja azt az építési szervezetet, amely sorozatban állítja fel majd ezeket a szerkezeteket. A gépekkel jól felszerelt építési brigád hat nap alatt tudja összeszerelni az épület vázát, s a szokásos egy év helyett három hónap alatt elkészíti akármelyik gazdasági épületet Az új elgondolások szerint azonban a legtöbb helyen csak az épület vázát adják át a közös gazdaságoknak, s a falakat pedig a termelőszövetkezetek saját építési brigádjai készítik el a különféle helyi anyagokból. (MTI) januárban 7500 vagon tűzifát adtak az erdészek A szokatlanul kemény tél beállta után az erdőgazdaságok dolgozói vállalták, hogy januárban 6000 vagon tűzifa átadásával járulnak hozzá a fűtési gondok enyhítéséhez. E feladat nagy nehézségek elé állította az erdészeket, hiszen az erdőkben és a rakodókon sok helyen a jeges hó alól kellett kiszedni a korábban kitermelt fát is. A nagy hidegben és a magas hóban sokkal fárasztóbb és veszélyesebb volt a motorfűrészesek munkája, a szállításokat pedig az erdei utakon is hóakadályok nehezítették. Ennek ellenére a hónap végéig nemcsak teljesítették vállalásukat, hanem a vártnál jóval több, összesen 7500 vagon tűzifát továbbítottak a TÜZÉP-telepekre. Ezzel azonban nem fejeződött be a nagy téli műszak, a fagy elleni küzdelem. Februárban további, terven felüli szállításokat készítenek elő az erdőgazdaságok » <* 9 (Fotó: Kiss Béla.) Hogyan fejlődik a kereskedelmi és a vendéglátóipari hálózat 1963-ban ? A Bérkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az idén 822 egységgel, mintegy 110 000 négyzetméterrel bővül az ország kiskereskedelmi hálózata. Többek között 300 élelmiszer-, 52 ruházati-, 126 vegyes iparcikk-boltot és 200 kereskedelmi vendéglátóhelyet létesítenek. Ezeken kívül 453 boltot és vendéglátóhelyet bővítenek. A már folyamatban levő beruházások közül az idén többek között megnyílik a megnagyobbított szigetszentmiklósi áruház, Baján pedig üzlethelyiségek összevonásával iparcikkáruház létesül. Új szállodák is épülnek és megnyílik több, most átalakítás alatt álló szálloda. Megnyitják a helyreállított szegedi Tisza Szállót, az újonnan épülő tihanyi szállót, az egri turistaszállót és a salgótarjáni szállodát. Befejezik a győri Vörös Csillag, az egri Park, a miskolci Avas korszerűsítését, illetve bővítését Az új lakótelepeken 1963- ban 185 új bolt és vendéglátóhely épül. Szombathelyen csaknem ezer négyzetméter alapterületű áruház nyílik. Ezenkívül Dunaújvárosban, Új-Szegeden, Tiszaszederkényben, Békéscsabán, Kecskeméten, Tatabányán is létesül áruház, illetve kisáruház. A kereskedelmileg ellátatlan területek üzlethálózatának fejlesztésére a tervek szerint a tanács kiskereskedelmi vállalatok vidéken 75, a földművesszövetkezetek pedig húsz peremboltot építenek, olyan helyeken, ahol ezer méter körzetben nincs élelmiszerüzlet Megkezdődik néhány nagyobb beruházás kivitelezése. Elkezdik a balatonfüredi Vörös Csillag korszerűsítését. Tatabányán pedig egy háromezerkétszáz négyzetméteres alapterületű áruház építését (MTI) Megtartotta zárszámadó közgyűlését a verpeléti Dózsa Tsz Ünnepélyes külsőségek között került sor tegnap Verpeléten a helybeli Dózsa Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésére, amelyen a termelőszövetkezet vezetőségén és tagjain kívül megjelentek a megyei és járási pártbizottság, a járási és községi tanács vezetői, valamint a megye és a járás más szerveinek a küldöttei is, hogy meghallgassák a szövetkezet egyéves gazdálkodásáról szóló beszámolót. Az elnökségben foglalt helyet többek között Csuhaj Ferenc, a megyei tanács megbízott elnöke, Horváth Nándorné, a megyei nőtanács titkára, Klajsz Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa és Kreskai János, az egri járási pártbizottság küldötte. Fekete Győr Endre, a termelőszövetkezet elnöke beszámolójában részletesen ismertette a most lezárult 1962-es esztendő eredményeit, a termelőszövetkezet közös ügyeit, melyeknek mindegyikét a közgyűlés elé tárva, számot adott a tsz-elnök a nagy család, a szövetkezet legutóbbi, egy esztendei munkájáról. A tsz-elnök részletesen foglalkozott az elmúlt év gazdasági eredményeivel és hibáival, rámutatott, hogy a súlyos elemi kár ellenére, a szövetkezeti gazdák szorgalmával, iparkodásával, a vezetés helyes irányításával sikerült elérni, hogy az 1962-es esztendőre tervezett 31 forint munkaegység helyett a gazdaság most 32 forintot tud osztani minden teljesített munkaegységre. Az elnök beszámolójában meleg szavakkal mondott köszönetet a szövetkezet asszonyainak, akik mind a kertészetben, mind pedig a szövetkezeti munka más területein helytálltak és munkájukra bármikor számítani lehetett. Maga az a tény, hogy a terveit teljesíteni, sőt túlteljesíteni tudta a közös gazdaság minden mértékben, azt bizonyítja, hogy a szövetkezet tagjainak zöme lelkiismeretesen, odaadóan, becsületesen dolgozott Beszélt arról a tsz-elnök, hogy javult a szövetkezet állatállományának minősége, a növénytermesztés munkája és nem utolsó sorban a termelőszövetkezet dolgozóinak gondolkodása is, hiszen egy év alatt sikerült elérni azt, hogy a szövetkezet dolgozói közelebb kerültek egymáshoz és baráti lett közöttük a kapcsolat. Megemlítette még az előadó azt is, hogy a termelőszövetkezet 132,6 százalékra teljesítette áruértékesítési tervét, amely a rendkívüli időjárást figyelembe véve, a szövetkezet határtalan lehetőségeit, és életképességét bizonyítja. Ezután a tsz-elnök számadatok sokaságával bizonyította, hogy a 32 forintos munkaegység milyen jövedelmet biztosít a szövetkezeti tagoknak. A fogatosok közül sokan 22 ezer forint, az állattenyésztők nagy része 25 ezer forint, a növénytermesztők többsége pedig 16 ezer forint évi jövedelemre, tesz szert jó munkájuk eredményeképpen. A tsz-elnök részletes és pontos beszámolója után került sor az ellenőrző bizottság beszámolójára, amelyet Kiss Károly, az ellenőrző bizottság elnöke terjesztett a közgyűlés elé. A részletes beszámoló után az elnök megnyitotta a vitát a beszámoló fölött, amelynek során sokan szólaltak fel. Többen a közös gazdaság problémáit fejtegették, egyesek pedig személyes kérdésekre kértek választ a vezetőségtől. A felszólalók többsége felvetette a helybeli Petőfi Tsz-szel való egyesülés gondolatát is, amelyet a tagság később — mintegy 6—700 személy szavazatával is jóváhagyott, és javasolta a vezetőségnek, hogy folytasson tárgyalást a Petőfi Tsz. tagságával ebben az ügyben. A vitában elhangzottakra adott válasszal véget is ért a közgyűlés hivatalos része, majd később, a helybeli kultúrházban a fővárosi művészek szórakoztatták a szövetkezeti tagokat, majd a késő esti órákban véget ért a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése. -f. i- Megyer küldotés« Dr. Bognár Józsefnek, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökének vezetésével megyát küldöttség utazott Gerfbe, ahol részt vesz „A tudomány és a tér utazott » technika felhasználása a gazdaságilag kevésbé fejlett területek érdekében” címmel február 4-től 20-ig rendezendő ENSZ-konferencián. (MTI)