Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA MAI — Hároméves a lányom, az asszony szülés előtt... most már mindennapos. Az építésvezető meg pont most parancsolt vidéki munka­helyre. — Talán nem tud erről, azért tette. — Elmondtam neki a helyzetemet. — És mégis?... R. Ottó, kőműves, bólo­gató­. — Mégis!... Pedig mond­tam, hogy se ismerős, se rokon a városban, aki leg­alább a gyerekre ügyelne, az asszonyt szemmel tarta­ná, hogy idejében telefonál­ni lehessen a mentőkért. — Mit mondott az építés­vezető erre? — Ha nincs rokon, vagy ismerős, akkor fogadják szolgálót. — És fogadd — Annyi pénzből, amit k­er­esek, élni kell, arra elég... nem szolgálózni. — Talán nincs munka, azért küldi vidékre az épí­tésvezető? — Sárospatakról rendelt egy másik kőművest ide, az én helyemre. — Akkor nem tudom mi­re venni ezt az intézkedést. — Én még úgyse... De ennyivel elintézhető az — Értetlenségnek tar­­tom... Ilyen esetben más­képp kellene gondolkozni egy vezetőnek. Egy gép le­het csak ennyire érzéketlen, szív nélküli. Az ember nem— Hős történt! Ennyi elég, hogy ráismerjen, akinek kelll Egerben. Furcsa eset? Furcsát! S leginkább azért, hogy megtörténhetett. (ipataky) _______________________) Rászakadt a bánya — meghalt Tegnap délután negyed ötkor Dobó János novaji tsz-tagra, rászakadt munka közben a só­derbánya. Dobó János azonnal életét vesztette, a lezúduló nagytömegű sóder alatt. A rendőrség megkezdte az ügy kivizsgálását. Fokozódott Franciaország elszigeteltsége PÁRIZS (MTI): Szerdán De Gaulle elnökle­­tével ülést tartott a francia minisztertanács. A kormány ülése után Peyrefitte tájékoztatásügyi mi­niszter közölte, hogy csak a parlamenti ülésszak mérlegé­ről volt szó. De Gaulle a kormány ülése (Folytatása a 2. oldalon) — Hogy bánsz velem Charles? — Csak meg akarom mutatni, hogy tudok rossz is lenni hozzád! (Erdei Sándor rajza) ÁRA: 50 FILLÉR ^ Szkopljéből jelentjük: Már füstölnek újból a gyárkémények Még kétszáz ember a romok alatt — Közlekednek a vonatok — Rádióstúdió az utcán — Újabb nemzetközi segély>küldemények BELGRAD (MTI): A föld­rengés okozta ájultságból las­san magához térő Skopljében óriási erőfeszítéseket tesznek a normális élet helyreállítására. Számos gyár kéménye új­ból ontja a füstöt. A Tito Fémművekben kedden 1300 munkás gyűlt össze, a Pro­letár Textilüzem megkezdte a munkát, hogy időre le tudja szállítani a megrendelt árut a Szovjet­uniónak és Lengyelországnak. A gyárak vezetőségének a leg­nagyobb gondot a munkások elhelyezése okozza. Éppen ezért minden gyár kollektívája sátrakat kér. Az egyes gyárak körül máris sátorvárosok van­nak kialakulóban. Az élet rendeződését jelzi, hogy kedden este a szkopljei utcákon megjelentek az első újságok. Várják a vendégeket az első éttermek, az élelmi­szerüzletek egy része kinyi­tott, a város nagy áruháza pe­dig a szabad ég alatt árulja ruhaneműit. A vonatok me­netrendszerű pontossággal köz­lekednek. Az élet egyébként a szabad ég alatt zajlik, a szkopljei rádió munkaközössége is, stúdió híján — az utcán dolgozik. Az üzenetek és intézkedések százait továbbítják innen. A katasztrófa pontos mér­legét még mindig nem tudják megállapítani. A legújabb je­lentések szerint, a halottak száma 833, a sebesülteké 2170, s a romok alatt körülbelül még 700-an vannak. A földlökések megszűnté­vel most újabb veszély, föld­omlás fenyegeti a várost: a geológusok megállapítot­ták, hogy Szkotpijében és környékén a katasztrofális földrengés folytán két nagy kiterjedésű repedéshálózat keletkezett. A repedések hossza körülbelül kétszáz méter, szélessége 1—10 centiméter között mozog. A geológusok javasolják, hogy az érintett területeken tiltsák be a motoros járművek forgalmát. A katasztrófa következmé­nyeinek elhárítására továbbra is szakadatlanul érkezik Skopljébe a bel- és külföldi segély. A jugoszláv lapok kiemel­kedő helyen emlékeznek meg arról, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány közös határozata alapján útnak indították a Szovjet­unióból Jugoszláviába az első élelmiszer-, gyógyszer- és épü­­letanyag-szállítmányokat, to­vábbá hamarosan 50 000 tonna cementet és 5000 tonna épület­fát is küldenek. A Szovjetunió Vöröske­reszt­ és Vörös Félhold szervezete 70 tonna liszt­tel, több tonna cukorral és 20 000 doboz tejporral, to­vábbá 50 000 rubel pénz­összeggel segíti a szkopljei lakosságot. Mexikó belgrádi nagykövete közölte a jugoszláv külügymi­nisztériummal, hogy országa 20­­ ezer dollár segélyt folyósít a Szkopljének. A brit kormány 10 000 font 1 sterlinget ajánlott fel a­­ szkopljei földrengés károsult­­j­­ainak megsegítésére.­­ A kínai vöröskereszt értesí­­tette a jugoszláv vöröskeresz­­­­tet, hogy 25 000 jüant ajánl fel a­­ szkopljei földrengés káro­­­­sultjainak megsegítésére. A Toronto kanadai város lakó­ 17 -ai 18 000 dollárt gyűjtöttek­­ Szkoplje lakossága számára.­­ Kedden három svéd szállító­­­ gép indult Jugoszláviába, hogy gyógyszereiket és sátrakat vi­gyen a macedón fővárosba. A svéd vöröskereszt 100 000 svéd koronát juttatott a természeti katasztrófa által sújtott város lakosságának. A Magyar Vöröskereszt szerdán 1 200 000 forint értékű újabb segélyküldeményt indí­tott útnak a szkopljei földren­géstől sújtott lakosság megse­gítésére. A küldeményhez a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa 250 000, a SZÖVOSZ pe­dig 150 000 forinttal járult hoz­zá. A szállítmányban kórházi felszereléseket, ágyakat, mat­racokat, orvosi műszereket, gyógyszereket és oltóanyagot továbbítanak teherautókkal Belgrád­ba. (MTI) Az új gép A Tarnaszentmiklósi Gépállomás új adagoló bemérőgépet vásárolt az AGROKER-től. Ez nagyban meggyorsítja majd a szerelők munkáját a gépállomáson. A 73 ezer forintos költség­gel vásárolt gépet Blikhard József, a gépállomás egyik dolgo­zója vette át. (Fotó: Kiss1) )^AAAAAAAA/WVVV\AA\VW\AAVsAVVW'AVVlWWWWWWvV>W/VA(VV\A<VV^ Az amerikai hadügyminiszter Bonnban vezérkar főnöke és Paul Nitze,, Kennedy elnök katonai kérdé­sekkel foglalkozó tanácsadója is. McNamara von Hassel had­ügyminiszterrel és Adenauer kancellárral folytat majd meg­beszéléseket Bonnban. A tár­gyalások témakörét a bonni hadügyminisztérium szóvivője úgy jelölte meg, hogy „a stra­tégiai és biztonsági politika tervei, valamint a fegyverke­zési kutatás és termelés kér­dései” szerepelnek majd a megbeszélések napirendjén. Több nyugatnémet lap arról ír, hogy emögött az általános­ságba rejtett témakör mögött az amerikaiaknak az a törek­vése rejlik, hogy „még több pénzt, csikarjanak ki Bonntól". Az amerikaiak újabb fegyver­­megrendeléseket akarnak sze­rezni a hazai ipar számára, mégpedig 2,6 milliárd márka értékben, s arra hivatkoznak, hogy korszerűsíteni és egysége­síteni kell a NATO fegyverze­tét. BONN (MTI): Robert McNa­mara, amerikai hadügyminisz­ter szerdán délelőtt háromna­pos látogatásra Bonnba érke­zett. McNamarát elkísérte nyugat-németországi útjára Taylor tábornok, az amerikai Minisztertanács Bonnban a moszkvai atomcsendről A kormány tagjai félbeszakították a nyári szabadságukat • Vétó az NDK csatlakozása ellen BONN (MTI): Szerdán délelőtt Adenauer kancellár elnökletével tanács­kozásra ült össze a bonni kor­mány, hogy megvitassa a moszkvai atomcsend-megálla­­podás következtében előállott helyzetet és határozzon az új helyzetben folytatandó politi­káról. Bonni politikai körök­ben nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a szerdai miniszterta­nácsi ülésnek, ezt bizonyítja, hogy Erhard alkancellár és a kormány több tagja nyári szabadságát félbeszakítva Bonnba sietett, hogy részt vehessen ezen az ülésen. Megbízható értesülések sze­rint a követendő kurzussal kapcsolatban még nem alakult ki teljes egyetértés a bonni ve­zető politikusok között. A kor­mányzó párt ultrái — élükön Brentanoval és Barzel összné­­metügyi miniszterrel — nem csupán­ a NATO és a Varsói Paktum között meg nem táma­­dt ' szerződést ellenzik heve­sen, hanem azt is követelik, hogy a kormány vegye rá nyugati szövetségeseit: emeljenek vétót az ellen, hogy az NDK kormánya csatlakoz­ni akar a moszkvai atom­­csend-megállapodáshoz, mert ez szerintük „közelebb juttatná a Német Demokra­tikus Köztársaságot az általá­nos nemzetközi elismeréshez”. Egyes miniszterek, így Schrö­der külügyminiszter, viszont rugalmasabb magatartást ajánlanak, szerintük az NDK csatlakozását aligha lehetne megakadályozni, sőt azt java­solják, hogy Bonn is csatla­kozzék az atomcsend-megálla­­podáshoz „mivel annak úgyis csak formai jelentősége lenne”. Schröder felfogása szerint meg lehetne találni a módját vala­miféle ,,formai jellegű meg­nemtámadási egyezség” létre­hozásának is, amennyiben ab­ba felvennének bizonyos, Bonn álltal óhajtott kikötéseket is. A CDU ultra­ szárnya vi­szont hevesen ellenez min­denféle megnemtámadási szerződést vagy nyilatko­zatot, bármilyen formában is tálal­nák fel azt, s arra hivatkozik, hogy De Gaulle hétfői sajtó­értekezlete után az ilyen ter­vek úgyis tárgytalanná váltak. U Thant Moszkvába utazik az atomcsend-egyezmény aláírására NEW YORK (MTI): Az ENSZ székhelyén bejelentet­ték, hogy a világszervezet fő­titkára, U Thant hétfőn, au­gusztus 5-én részt vesz Moszk­vában a részleges atomcsend­­egyezmény ünnepélyes aláírá­sán. U Thantot a szerződést kezdeményező három kor­mány hívta meg. Az ENSZ-főtitkár szomba­ton indul a szovjet fővá­rosba. Helsinkiből érkezett jelentés szerint a finn kormány meg­vitatta az atomkísérletek rész­leges eltiltásáról szóló egyez­ményt, s közölni fogja az ér­dekelt kormányokkal, hogy csatlakozni kíván a meg­állapodáshoz. Finnország ezzel tovább sza­porította azoknak az államok­nak a számát,­­ amelyek már bejelentették ezt az elhatáro­zásukat. Több szocialista or­szág mellett ezek között az or­szágok között van Kanada, Ausztrália, Dánia, India, Íror­szág, az Egyesült Arab Köztár­saság, Mexikó, Irán. Várható, hogy végül­ is száznál több állam jelenti be csatlakozási szándé­kát a moszkvai részleges atom­­csend-egyezményhez. A moszkvai megállapodás parafálása alkalmából több ál­lamférfi üdvözölte Hruscsov szovjet miniszterelnököt és Brezsnyev szovjet államfőt. Az újabb jelentések szerint üd­vözlő táviratot intézett Hrus­­csovhoz a chilei elnök, az af­gán király és a miniszterelnök is. Ben Bella algériai minisz­terelnök és a tanganyikai el­nök­ közös táviratot küldött Hruscsovnak. Ugyancsak táviratot inté­zett Hruscsovhoz Nehru indiai miniszterelnök. „A Moszkvá­ban született megállapodás fontos mérföldkő a nemzetközi együttműködés és kölcsönös megértés történetében” — írja egyebek között Nehru. Egy indiai hetilap, a Cen­tury Weekly Rewiew a részle­ges atomcsend-megállapodást kommentálva így ír: — Hruscsov világosan értés­re adta, hogy mindenképpen meg akarja indítani az előre­haladást mind a nukleáris kí­sérletek eltiltásában, mind pe­dig a Kelet és Nyugat közötti viszonyban levő feszültség, vagyis a hidegháború enyhíté­sében. Javasolta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ország (Folytatása a 2roldalc

Next