Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

r itt.46 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK:­­JI&. 80 XVIII. évfolyam, 232. szám AZ MSZMP HEVES MEG­YEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. október 1., vasárnap ------------------------------------------------------------------------­ EM TÖRV­ÉN­IYT ALKOTTAK Az ember és a munkaviszony nagy téma. — nyilatko­zott az újságíróknak még a parlamenti ülés szünetében egy képviselő. És ez a nagy téma szinte teljes városi és falusi, ha úgy tetszik, ipari és mezőgazdasági valóságában kapott hangot az országgyűlésen, az új Munka Törvény­­könyve, valamint a termelőszövetkezeti és a földjogi tör­vény háromnapos vitájában és elfogadásán.. A témához illő tájékozottság és élettapasztalat, emelkedettség és vi­tázó szenvedély kellett. Igaz, hosszú és fontos előzmények vezettek e törvény­­javaslatok elfogadásához: az új Munka Törvénykönyve tervezetéről mintegy négyszázezren formáltak véleményt az előzetes tanácskozásokon, a két agrár­javaslathoz pe­dig már hozzászóltak csaknem valamennyi tsz közgyűlé­sén és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek első orszá­­gos kongresszusán. S a legkevésbé sem formálisan. Hi­szen _ kezünkben a bizonyság — ezer meg ezer elhang­zott vélemény formálta meg az országgyűlés elé került törvényjavaslatokat. Mindezek után tanácskoztak a kép­­viselők vagy félszáz hozzászólás jóvoltából olyan lelki­ismeretesen és mélyrehatóan, hogy­ — mintegy végső á­­mításként — még jó néhány módosítás jelzi, a választók kívánságát, véleményét. . . Bár, még ez sem az utolsó szó! Ezek az immár elfo­­gadott törvények ugyanis nemcsak abban hasonlítanak egymáshoz hogy az ember és a munka viszonyát szabá­lyozzák a közelgő gazdasági reform követelményeinek megfelelően, és nem is csupán abban, hogy messzemenő­­en demokratikus szellemüket köszönhetik azoknak a de­mokratikus módszereknek is, amelyek­nek­ segítségév­el lét­rejöttek Van még egy hasonlatosság. Úgynevezett keret­­törvények, amelyek csupán az alapelveket rögzítik a­­ tényleges megvalósítás a helyi viszonyoknak, a való kö­rülményeknek megfelelően, a vállalati kollektív szerző­désekre illetve — az agrár­törvények esetében — az alapszabályokra, a tsz-ek és a most alakuló területi szö­vetségek demokratikus szervező és fejlesztő tevékenysé­­­,­­re hárul. Ebben pedig még pontosabban, még s­zemé­­lyesebben kifejeződhet az érdekeites minden jogos mél­tányos kívánsága. Annyi bizonyos: ilyen sok stáció, ennyi demokratikus „szűrőt” még aligha csiszolt, tisztított, falánkért nálunk törvényt. Hogy mi a legfontosabb­ az új törvényekben, azt meglehetősen nehéz e szűk helyen összefoglalni. Az új Munka Törvénykönyve — amely egész sor kérdésben bátran szakít a régi, merev, egysíkú szabályozással — amennyire csak lehetséges, igyekszik a kölcsönös ér­de­­kek alapjára helyezni a jogokat és a kötelezettségeket a munkáltató és a munkavállaló viszonyában. Bérezés, ju­talmazás, munkaidő, szabadságidő, munkakörülmények, s mindenekelőtt a munkaviszony létrehozása és megsza­kítása, az elhelyezkedés, felmondás, elbocsátás — csupa olyan kényes kérdés, amelynek ésszerű rendezését általá­ban mindenki kívánta, sőt sürgette, még ha konkrét esetben elfogult is a maga, vagy a vállalata javára. Az új törvényt dicséri: úgy igyekszik maximális létbizton­ságot teremteni minden tisztességes dolgozó ember szá­mára, hogy közben megfelelő munkaügyi feltételeket te­remt az egész gazdaság biztonságos fejlődéséhez, a pros­peritáshoz, amely nélkül minden személyes biztosíték csak írott malaszt. Hasonlóan nagy jelentőségű, és a kiteljesedő demok­ratizmus bizonyítéka, hogy egyazon törvény keretein be­lül sikerült a vállalatok minden eddiginél önállóbb be­ve­zetését és a szakszervezetek minden korábbinál erőtel­jesebb érdekvédelmi jogkörét elismerni. A termelőszö­vetkezeti törvényben viszont a paraszti társulás, azaz a szövetkezeti jelleg erősítésének, valamint a nagyüzemi gazdálkodás, tehát a vállalatszerű munka fejlesztésének egyaránt elismert követelménye jelenik meg párhuzamo­san, nem egymással ellentétes, inkább egymást erősítő, kiegészítő tényezőként. Társadalmi szempontból vizs­gálva pedig: a termelőszövetkezeti mozgalom általános győzelme óta alighanem ez a törvény adja a legerősebb ösztönzést a munkás, illetőleg a paraszti életviszonyok további közelítéséhez, a különbségek gyorsabb megszün­tetéséhez. Tagadhatatlan, hogy e törvények, éppen mert számos területen elevenbe vágnak, nem zárják ki az élet kisebb­­nagyobb konfliktusainak lehetőségét. Számolnak a gaz­dálkodás, a munka ellentmondásaival, nehézségeivel, a helyi és időleges érdekellentétekkel. Ezért is bízzák a részletes rendezést olyan további szabályozásokra, ame­lyek körültekintőbben számolhatnak a vállalatok és a tsz-ek, mindenekelőtt az érintett dolgozók helyi, sajá­tos körülményeivel, érdekeivel. Ezért van az is, hogy bár a földjogi törvény pontosan meghatározza a szövetkezeti földtulajdon bevezetésének elvi, jogi kereteit, a megvaló­sítást — a méltányosság és a legszigorúbb önkéntesség­­ érvényesítésével — a gazdasági tényezők, az élet, az idő hatására bízza. De mindenesetre olyan fejlődést indít el, amely végül is a szocialista földtulajdon általános elter­jedésével megteremti a tulajdon és a használat egységét, a szövetkezeti gazdálkodás végleges, szilárd alapját. Mindent egybevetve úgy tűnik, olyan törvényeket sikerült alkotnia az országgyűlésnek, amelyeknek nem annyira a betűje, hanem eleve inkább a szelleme a mér­tékadó, sőt utat mutató. Jogászok a megmondhatói, hogy ez milyen ritka, nagy eredmény. És persze, utóbb, mind­azok is így mondanak majd igent, akiknek e törvények segítségével dolgozniuk, vezetniük, boldogulniuk kell. Akik a megelégedés pecsétjét üthetik e törvényekre (B. J.) , _________________________________________________________) Hatalmas tömegtüntetés készül a vietnami háború ellen az Egyesült államokban Heves ágyútűz az amerikai főhadiszállás ellen SAIGON (MTI): A dél-vietnami hadszínté­ren megújult harci tevé­kenységről számolnak be a hírügynökségek. A szabad­ságharcosok a Mekong del­tájában szombat reggel heves ágyútűzzel árasz­tották el a térségben fek­vő amerikai főhadiszál­lást, Dong Tarnnál, 67 kilométer­rel Saigontól délnyugatra. Ez a kilencedik gyalogos­­hadosztály központja. A tá­madás következtében tizen­hat amerikai sebesült meg. A térségben fekvő dél-viet­nami támaszpontot szintén lőtték a szabadságharcosok. Saigonban egy amerikai katonai szóvivő bejelentette, hogy az amerikai bombázók lerombolták azt a négy hi­dat, amely Haiphong kikötő­várost az ország egyéb ré­szeivel köti össze. Az utolsó híd­ a csütörtöki bombatá­madások során vált használ­hatatlanná. WASHINGTON: ■ •­­ A „Mozgósítás a vietnami háború befejezéséért” elne­vezésű amerikai békeharcos szervezet elnöke, Dave Del­linger sajtóértekezleten je­­­len­tette be, hogy október 21-én az Egyesült Államok fővárosában hatalmas tö­megtüntetésen tiltakoznak a vietnami háború ellen. A tervezett tüntetés a részvevők létszámát tekintve felülmúlja majd az április 15-i New York-i demonstrációt, amikor közel félmillió ame­rikai vonult fel. . Kuba-ellenes szervezkedések Amerikaiban NEW YORK (TASZSZ): Az AÁSZ külügyminiszte­reinek a közelmúltban Washingtonban tartott érte­kezlete és annak határozatai buzdítólag hatottak bizo­nyos reakciós körökre, ame­lyek­ most fokozzák tevé­kenységüket Kuba ellen. A szigetországból elűzött ellen­­forradalmárok különleges „bizottságot” szerveztek, amelynek feladata az Egye­sült Államok közvéleményé­nek és mindenekelőtt az­ amerikai kongresszusnal­ a megdolgozása. Több kongresszusi­ képvi­selő nyíltan támogatja a ku­bai ellenforradalmáro­kat. Sajtójelentések szerint a képviselőház egyik tagja tör­vényjavaslatot terjesztett elő, amely követeli „a kubai kommunista rendszer bár­mely eszközzel történő fel­számolását”. Az említett képviselő véleménye szerint az Egyesült Államoknak ilyen kezdeményezéssel kell fellépnie az AÁSZ-ban. A Kuba-ellenes hangu­lat fokozódik néhány latin-amerikai ország uralkodó köreiben is. Az egyik bostoni lap je­lentése­ szerint­­ Kolumbia és Venezuela­ kidolgozza a „Ku­ba aknamunkája” elleni harcban való „együttműkö­dés” módszereit. MA: a rádió és a televízió heti műsora (A Bratislava! Tv műsora is) Kádár János vezetésével párt- és kormánykü­lööttség utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével ok­tóber első felében magyar párt- és kormányküldöttség uta­zik baráti látogatásra Csehszlovákiába.. (MTI) Befejeződött „Dnyeper”-hadgyakorlat sziára terjedt ki, s amelyen a szovjet hadseregnek vala­mennyi fegyverneme részt vett. A hadgyakorlat leg­nagyobb páncélos csatájában mindkét fél részéről több ezer harckocsi indult roham­ra. MI—1. és MI—6. típusú helikopterek, továbbá száz és száz korszerű szállítógép messze a feltételezett „ellenség”, vonalai mögött tette le tömeges arányokban a légi gyalogos egységeket. A hadgyakorlat során kia­lakult feltételek nagyon ha­sonlítottak egy korszerű há­ború reális harci helyzetei­hez. Moszkvai katonai szakér­tők felhívják a figyelmet ar­ra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójának előestéjén le­zajlott „Dnyeper” hadgya­korlat újból megmutatta: a szovjet hadsereg Varsói Szerződés-beli fegyvertársai­val együtt képes megsemmi­síteni bármilyen agresszort, képes megvédelmezni a bé­két. MOSZKVA (MTI): Befejeződött a „Dnyeper” hadgyakorlat, amelynek kör­zete Ukrajnára és Belorusz- Az új egri szobor: Kisfalud! Stróbl Zg­mond alkotása, a Végvári harcosok

Next