Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

hlag proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA é­s A MEGYEI TANÁ­cS NAPIlAPJa XXI. évfolyam, 257. szám A Ki 1970. november 1. vasárnap A megyei pártérte­keslébről jelentjük Eredményeink a párt politikájának cselekvő megvalósításából fakadnak Befe­ ezsidölt a megyei pártértekezlet • Megválaszolták a vezető szerveket és a kongresszusi kis düveliet Tegnap reggel Egerben, a Technika Há­zában, folytatta munkáját a Heves megyei kommunisták legfelsőbb tanácskozása, a megyei pártértekezlet. Fekete Győr Endré­nek, a pártértekezlet elnökének üdvözlő szava­ után folytatódott a vita a megyei pártértekezlet beszámolói felett, összesen hatvanan jelentkeztek hozzászólásra, az idő rövidsége miatt azonban csak 32-en kaphat­tak szót. A vitában felszólalt Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja is. Az alábbiakban a pártértekezlet vitájá­ról, állásfoglalásáról és a választások ered­ményéről számolunk be olvasóinknak. Nemes Dezső felszólalása XmBvm «IvtAnsakl In­la kell­emes kötelessé­get teljesítve adom át Köz­ponti Bizottságunk üdvözle­tét a tanácskozások minden részvevőjének, • önökön ke­resztül Heves megye minden kommunistájának, Heves megye dolgozd népének. So­kan kívántak jó munkát a tanácskozásnak Es a kíván­ság tegnap már valóra vált Nem kétlem, hogy a mai nap munkája is gyümölcsöző lesz Önökkel együtt én is Úgy vélem, hogy a pártbi­zottság beszámolója, Oláh elvtárs kiegészítő referátu­mával együtt, mélyreható elemzése*! jól világítja meg a me­gye elmúlt négyévi fej­lődését ennek eredmé­nyei! úgyszintén a prob­lémákat • a feladatokat amelyeket a további munka során Itt, Heves megyében is meg kell oldani Nagy fe­lelősségtudat hatja ét a párt munkájáról, a további fel­adatokról mondottakat és ál­lásfoglalásaikat, valamint ja­vaslataikat, amelyeket a kongresszus figyelmébe ajánlanak. Hasonló kommu­nista felelősségérzet hatja át az igen tanulságos vitát is Engedjék meg, hogy pár szóval kitérjek a pártérte­kezletek országos, általános tanúságaira. Nagyon jó ér­zéssel állapíthatjuk meg, hogy országszerte, alap­szervezeti szinttől kezdve a megyei pártértekezletekig a tanácskozások rendkí­vül pozitívak, nagyon tartalmasak, magas szín­vonalról tanúskodnak. Tanúsítják a párttagság ál­talános politikai fejlődését, pártunk eszmei-politikai egységének szilárdságát, ta­núsítják, hogy az MSZMP olyan erő, amely tovább­építve kapcsolatait a dol­gozók széles tömegeivel, ké­pes megbirkózni a növekvő és egyre bonyolultabb fel­adatokkal, amelyek s szocia­lista építésnek mai, fejlet­tebb szakaszán pártunk, né­pünk, fejlődő szocialista nemzetünk előtt állnak He­ves megye fejlődése egy ré­sze az ország általános fej­lődésének, eredményeiben visszatükröződnek az orszá­gos eredmények és az itt fel­vetődött problémák zöm­ük­­­­ben egyben országos problé­mák is Ezeknek egy néme­lyikével szeretnék foglal­k­zni. Elöljáróban az ország fej­lődésének egy-két mutató­számot szeretném említeni és ahhoz megjegyzést fűz­ni. Befejezés előtt áll a har­madik ötéves terv és az ada­tok azt mutatják, hogy a harmadik ötéves terv folyamán nemzeti jöve­­delmünk mintegy 19—11 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés növeke­dése S3—31 százalék, a me­zőgazdasági termelés növe­kedése 10—17 százalék. E számok azonban nem mu­tatnak meg mindent gyak­ran felvetik a kérdést: ho­gyan lehetséges az, hogy a nemzeti jövedelmünk 39—40 százalékkal emelkedjék, amikor a nemzeti jövedelem fő forrása, az ipari termelés növekedése csak 33—34 szá­zalék. A helyzet az, elvtár­sak, hogy az ipari termelés­nek ez a százalékos növe­kedése, ez­ az ipar bruttó termelésére vonatkozó adat. De statisztikai adataink fo­gyatékosak, mert az ipar bruttó termelésére vonatko­zó adat elhomályosítja a mögötte rejlő nagyon fon­tos tény, amely az ipar szerkezeti fejlődésének ered­ménye Mégpedig az, hogy nagyon jelentősen nőtt • bruttó termelésen belül • munkaigényes termé* keti részaránya. Megpróbálom egy példá­val ezt illusztrálni: ha egy vállalat évi össztermelési ér­téke 100 millió forint volt tavaly, és ugyancsak 100 millió forint az idén, de ta­valy ehhez felhasznált 80 millió forint értékű anyago! enerigát, az idén viszont csak 73 millió forint értékű nyersanyagot és energiát használt fel, mert ha nőtt a munkaigényes termékek aránya, akkor a bruttó ter­melés szerint nincs fejlődés, az összérték azonos A va­lóságban a létrehozott új ér­ték a 20 millióval szemben 25 millióra emelkedett, tehát van fejlődés. És ezekben az­ adatokban, hogy 34 százalé­­kos ipari termeléssel mi a nemzeti jövedelem 89—40 százalékos emelkedését ér­tük el Ismétlem: meghúzó­dik iparunk szerkezeti fejlő­désének egy nagyon lényeges eredmény­e. Nemcsak ez az egyetlen forrása a nemzeti jövedelem gyorsabb növekedésének, de ez a legfőbb forrása. Emel­lett van más forrás is, töb­bek között ez, hogy éppen az Irányítási rendszer haté­konyabbá válása következté­ben • kész­letfelhalmozódás, az egészségtelen készlet­felhalmozódás megállt és az értékesített termékeik hányada így túlhaladta e megtermelt termékek men­­­nyiségét Ez is egy haladás. Mit mutatnak a Heves megyei adatok? Körülbelül ugyanezt. Utaltak is az elv­társak arra, hogy Heves megye ipari fejlődésében is a munkaigényes termékek részaránya nőtt. Szeretném azonban javasolni a Heves megyei Statisztikai Hivatal­­nak is és ezt kell javasoljuk a központiaknak is, hogy próbálják meg az ipari tar­­volt. Kis hogy ha az idén a melésben a bruttó termelés termelékenység terén lénye-adatai mellett —, mert ezek fontos adatok — kimutatni a nettó termelési adatokat is, s létrehozott új termékek növekedési aránya! mert a helyes értékeléshez ez is szükséges. A beszámolóban ma, a vi­tában is szó esett nagyon komolyan a termelékenység alakulásáról és megállapítot­tuk, hogy itt bizony sok ten­nivaló van. A termelékenység 68— 69-ben nem alakult meg­felelően, országosan sem kellőképpen, de itt He­ves megyében lényegesen az országos átlag alatt maradt Emögött mi rejlik? Emögött az is rejlik, hogy a nagyobb vállalati önállósággal a vál­lalatok nem mindig na­gyobb felelősségérzettel él­tek. Az is rejlik, hogy köz­ben a minisztériumok, ame­lyeknek irányítani, ellenőriz­ni, sőt felügyelni kell a vál­lalatokat, ezt a felügyeleti jogkörüket lazán, nem kellő módon, nem kellő hatékony­sággal érvényesítették és nem avatkoztak be időben, amikor szükséges lett volna. És azt is mutatja, azt hiszem Heves megyében is, hogy a pártellenőrzés is gyenge ges javulásról tudnak be­számolni az eddigiek alap­ján, ez viszont számomra azt is mondja, hogy itt a tennivalókat felis­merték és hozzáfogtak a megfelelő kiigazításhoz, fis gondolom, hogy ennek is szerepe van abban, hogy az idei első 9 hónapos ered­ményekben a termelékeny­ség növekedése nagyon szá­mottevő, és részben pótolja —, de csak részben — még az elmúlt két év lemaradá­sát is e tekintetben. Ezután Nemes elvtárs a vitában elhangzó kérdések­re reagálva vitatkozott né­hány felszólalással, amely a pártértekezleten elhang­zott, majd így folytatta: A X. kongresszus után a gazdasági vezetőknek szá­molniuk kell azzal, hogy megköveteljük a minisztériu­moktól le a fokozottabb el­lenőrzést a vállalatok tevé­kenysége felet! Támogatva mindazt az önállóságot, amely helyes irányú, de nem támogatva az olyan önállósá­got, amely nem helyes irá­nyú. És számoljanak azzal is, hogy a pártellenőrzés is nőni fog. Egyébként a pártérte­kezletek egyik általános ta­nulsága az, hogy azt a kommunisták tömegei igénylik, követelik és nemcsak a kommunisták, hanem az egész nép is. És ezt nekünk meg kell kö­vetelni minden vállalati igazgatótól, minden vállalati vezetőtől. Fokozottabban meg kell ezt követelni a kommu­nistáktól, mert ha a kom­munista vezetők nem elég következetesen hajtják végre a határozatokat, akkor ne­hezebb fellépni a többiekkel szemben. A következők­ben az ár­­mechanizmus kérdéseivel, az Irányelvekkel, a szervezeti szabályzattal kapcsolatban elhangzott állásfoglalásokkal foglalkozott részletesen a Po­litikai Bizottság tagja és a következőkkel fejezte be fel­szólalását: Kívánok az elvtársaknak és önökön keresztül Heves me­gye minden kommunistájá­nak további jó, eredményes munkát a pártértekezlet és a kongresszus utáni időkben is. (A vita folytatása a 2. ol­dalon) Nemes Deist, a Politikai Bizottság tagja A megválasztott­ tisztségviselők A megyei pártbizottság tagjai: Adamkó József, Ármin Aurél, Balázs Sándor, Balogh József, Bar­ta Alajos, Bernáth Ferenc, Bettembuk Lajos, Bodócs János, Bukszár Lászlóné, dr. Csapó István, Csáti Jónos, Csepelyi Károly, Czifra Miklós, Darnyi Béla, Fe­hér István, Fekete Győr Endre, Friedrich Sándorné dr., dr. Fülöp Andor, Gubán Dezső, Gyenes Imre, dr. Halász Tibor, Hatvani Ferenc, dr. Havellant Ferenc, Holló Endre, Horváth Ferenc, Horváth Nándorné, Jenei Arturné, Kónya Lajos, Kucsera Sándorné, Kucsma Ferencné, Matin Lászlóné, Márkus Gyuláné, Medics László, dr. Mórász Miklós, Mudriczki János, Nagy József, Nagy­ Ká­roly,­­ Nagy Károly, Oláh György, Orosz lászló, Papp János, Pálinkás Ferenc, Pelyhe Szilárd, Pethes István, Páti Jenő, Prjevara János, Rózsa László, dr. Sípos István, Skultéti János, Sramkó László, dr. Szalai György ,Szűcs László, dr Tamás László, Tóth György, Tóth Mihály, dr. Túri János, Vadkerti Miklósné, Vámosi Lászlóné, Vi­­­rág Károly, Vágner István, Zimándi Mátyás. » A X. kongresszus Heves megyei küldettei: Angyal Józsefné, Csintalan Ferencné, Fekete Gyűr Endre, Gulyás Sándor, Gubán Dezső, dr. Gajda Margit, Hegedűs Jánosné, Kameniczky Antal, Kaszás László­­né, Kócza Imre, Kónya Lajos, Misi Béla, Nemes Dezső, Oláh György, Papp Béla, Pelyhe Szilárd, dr. Szalai György, Szurdi István, dr. Tamás László, Úsz­ta Gyula, Virág Károly. A megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai: Oláh György, Barta Alajos, dr. Sípos István, dr. Ta­más László, Fekete Győr Endre, dr. Havellant Ferenc, Jenei Arturné, Mudriczki János, Pálinkás Ferenc, Skul­téti János, Sramkó László, Szűcs László és Vadkerti Mik­lósné. A megyei pártbizottság első titkára Oláh György Titkárai: Barta Alajos, dr. Sípos István, dr. Tamás László. A megyei fegyelmi bizottság tagjai: Adamkó József elnök, dr. Demeter Rudolf, Dorkó Imre, Friedrich Sándorné dr., Iglódi Ferenc, Lőcsei Jó­zsef, Zimándi Mátyás. A megyei pártbizottság osztályvezetői: Párt- és tömegszervezetek osztályai: Bárt József, propaganda- és művelődésügyi osztály: Lévai Ferenc, közigazgatási és adminisztratív osztály: Horváth Ferenc, pártgazdasági osztály: Holló Endre. A Népújság főszerkesztője: Papp János, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatója: Bóta Albert. .....................1 ■ 1­1 ....­­ ................ ■ [UNK]

Next