Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 84. (83.) szám
Az új ötéves tervről tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) indításának jelentőségét ecsetelte. Kiemelte, hogy ez két dolgot jelent: egyfelől a falusi háztartások villamos árammal való ellátását, másrészt a mezőgazdasági munkák villamosítását. Ezután Vaszilij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevékenyen kivették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozásából. A dolgozók tízmilliói vitatták meg az irányelveket, számos javaslatot terjesztettek elő, amelyeket figyelmesen megvizsgált az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács. Az igen fontos gazdasági és szociális feladatok megoldását — folytatta — elősegíti a szocialista verseny, amelyben több mint hetvenegy millióan vesznek részt A verseny a termelés hatékonyságának, a munka termelékenysége fokozásának céljait szolgálja, végső fokon a szovjet nép jólétének növelésére irányul. Az elmúlt ötéves terv éveiben a műszaki fejlesztésen és a termelés korszerűsítésén munkálkodó mérnökök, munkások, alkalmazottak javaslatai 12 milliárd 500 millió rubelt kitevő gazdasági hasznot hoztak az országnak. Prohorov megelégedéssel állapította meg, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámolója támogatta a vállalati kollektívák szociális fejlesztése tervezésének gyakorlatát, amivel a szakszervezetek aktívan foglalkoztak az utóbbi években. Az ilyen tervek intézkedéseket irányoznak elő a lét- és munkakörülmények, a szabadidő-kihasználás további javítására, a munkások és alkalmazottak szakképzettségének, általános műveltségi színvonalának emelésére. Ezeknek a terveknek ki kell lépniük a kísérleti stádiumból és alkotó elemként be kell kerülniük az üzemek és gyárak komplex ötéves terveibe. A társadalmi fogyasztási alapok növekedésével — mutatott rá az SZSZKT titkára — bővülnek a szakszervezetek lehetőségei egyebek között egészségügyi területen. A VIII. ötéves terv éveiben a szovjet szakszervezetek 165 ezer férőhellyel rendelkező szanatóriumokat, üdülőket és hasonló intézményeket építettek. A szovjet szakszervezetek forrón helyeslik az ország fejlesztésének új szociálisgazdasági programját — mondotta Prohorov. Köszöntötte az SZKP XXIV. kongresszusát a Portugál-Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának, a chilei, a japán, a belga pártnak képviselője. A szerdai vita során 12 kongresszusi küldött szólalt fel Az SZKP XXIV. kongresszusa ma folytatja munkáját. Kádár János látogatása a Csillagvárosban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, az SZKP XXIV. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség tagjai szerdán látogatást tettek a „Csillagvárosban”, ahol a szovjet űrhajósok élnek és dolgoznak. A magyar vendégek megtekintették a „Csillagváros” nevezetességeit, felkeresték a Jurij Gagarin Múzeumot, s levetítették nekik „A mi Gagarinunk” című filmet, amely a világűr úttörőjéről készült. Kádár Jánost és Rapai Gyulát Georgij Beregovoj, Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics űrhajós vezette körül a Csillagvárosban. 11 millió olasz dolgozó sztrájkja RÓMA Szerdán Olaszország-szerte leálltak a gyárak, bezártak az üzletek, iskolák, egyetemek, néhány órára megbénult a közlekedés. A három nagy olasz szakszervezet — a CGIL, CISL és UIL —, felhívására 11 millió olasz dolgozó és alkalmazott lépett sztrájkba. Az eredeti tervnek megfelelően — szem előtt tartva a lakosság érdekeit — a városi közlekedés alkalmazottai, valamint az egészségügyi, illetve közszolgáltatások dolgozói csak korlátozott időre 2—4 órára tették le a munkát. Kedden sztrájkba lépett 150 ezer szállodaalkalmazott is. A szállodaalkalmazottak béremelést, rövidebb munkaidőt, jobb munkakörülményeket követelnek. A szerdai általános sztrájk célja: gyökeres társadalmi és gazdasági változások sürgetése, a sztrájkolók, elsősorban a kormány nem kielégítő lakásépítési programja ellen tiltakoznak. Colombo miniszterelnök kedden arra figyelmeztetett, hogy a zilált olasz gazdaságot most igen súlyosan érintené egy általános sztrájk. Egyetlen nap munkabeszüntetése ■ 114 milliárd líra (182 millió dollár) értékű termeléskiesést okozhat. Horvát nacionalisták újabb merényletet követtek, e szerdán reggel Jugoszlávia stockholmi nagykövetsége ellen. Két fegyveres ismeretlen hatolt be a követség épületébe, ahonnét nem sokkal később heves lövöldözés zaja hallatszott ki, a rendőrség azonnal a helyszínre sietett. A merénylők — feltehetően horvát nacionalisták —, háromnegyed órán át a rendőröket is sakkban tartották, mielőtt megadták volna magukat. Rolovics nagykövetet három golyóval a testében szállították kórházba. A fején, a gyomrán és a lábán sérült meg. Állapota súlyos. A nagykövet titkára és a követség egyik nődolgozója is lövést kapott és kórházba került. Mint később kiderült, a két fegyveres útlevélkérelem ürügyével hatolt be a nagy merénylete követségre. Elbarikádozták magukat a nagykövet szobájában, akit túszként fogva tartottak. A rendőrségnek végül sikerült rávennie őket, hogy engedjék el sebesült foglyukat és letartóztatta őket. Február 10-én horvát usztasa terroristák már követtek el hasonló akciót a göteborgi jugoszláv konzulátus ellen. Az esetet követően a jugoszláv nagykövetség a svéd kormányhoz fordult és fokozott védelmet kért a horvát nacionalisták terrorista akciói ellen. 1971. április 8, csütörtök Fock Jenő tatabányai beszéde (Folytatás az 1. oldalról) gőzök évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké a 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak ■ van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. — Arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971- ben, még az év első felében megtárgyalja a további 10—15 éves időszak energiafejlesztési programját és meghatározza energiaszükségletünk kielégítésének legfontosabb feladatait. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: “ Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét Így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75— 77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati szintű döntéseiknél vannnak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkejövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következtesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsőket termeinek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlítésiek, árkorrekciók — 14 vállalatra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, a szolgáltatásra hivatott vállalatok, intézmények ne játszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. uea, unLiii és jnjurégiumi hálózatunkat A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett A gyermekgondozása segélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970-ben 13100 millió forint volt . Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma 1970 végén 1 millió 453 ezer, tehát 300 ezerrel több volt mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek figyelmét, törődjenek jobban az idős, egyedülálló nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük. Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra bároim személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerűnek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megvalósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb lakáspXavlást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Megállapította a kormány elnöke, hogy egyes bányavidékeken a lakásellátás az utóbbi évek folyamán nem . Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva, a kormány a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonalemelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 000 ember jövedelmét emeli. — A végrehajtásimunkaNemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta: Minden vonatkozásban bővítenünk kell külkereskedelmünket, a mainál hatékonyabban fel kell használnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő nagy lehetőségeket. Együtt a szocialista országokkal, elő kell segítenünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrációs folyamatokat és a különböző kooperációs együttműködések további kiterjesztését. Exportra gyártott termékeinkkel szemben a külföld egyre nagyobb igényeket támaszt. A szónok a továbbiakban a KGST-országok gazdasági integrációjának és munkamegosztásának fontosságáról, a népgazdaságokban kialakult nem kívánatos párhuzamosságok kiküszöböléséről beszélt. Mi, magyarok, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a tüzelőanyag, az energetika, a fontosabb nyersanyagok biztosítását célzó szoros együttműködésnek — fűzte hozzá. A szocialista testvérországok között a gazdaságpolitika említett összehangolása lehetővé teszi a tudomány és technika élenjáró eredményeinek gyorsabb meghonosítását, hasznosítását a termelésben, versenyképességünk növeléséig fejlődött kielégítően. Ezért figyelemmel a kényszerű szanálásokra is — fokozni kell a bányavidékeken a lakásépítkezés ütemét lása az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyenlősdi. Pl. a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egy-két évi nevelői tevékenység után. Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk, és mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig ha egy pedagógus, vagy egy ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést, nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg s közvetve egy-egy család érzi majd kedvező következményeit. — Hazánk védelme, biztonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és testületeinknél — néphadseregünkben, a Belügyminisztérium szerveinét és másutt, — szolgálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példaadó helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorra-rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. Ezután a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. Hangoztatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítását, a béke és a biztonság megszilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szolgálja. Emlékeztetett az elmúlt időszak egyik legjelentősebb külpolitikai jellegű kezdeményezésére, a Varsói Szerződés tagállamai „budapesti felhívására”, s leszögezte: Kormányunk álláspontja szerint elérkezett az idő, hogy a bizonytalan európai viszonyok rendezettebb alapokra kerüljenek; minden ország ismerje el a második világháború után Európában kialakult realitásokat, s fokozatosan megszűnjenek azok a körülmények, amelyek bizalmatlansághoz, esetleg fegyveres konfliktusok vezethetnek. — A szocialista országok — köztük hazánk — továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki az európai biztonsági értekezlet összehívása, Európa legégetőbb problémáinak megoldása érdekében. Befejezésül a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresszusáról beesél a kormány elnöke. Az elvégzett munka szerint Emeljük a pedagógusok, az orvosegészségügyi dolgozók bérét, a fegyveres testületek állományának illetményét Tovább nőtt a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban