Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 84. (83.) szám

9ta délutáni Választási nagygyűlés az egri Finomszerelvénygyárban Előadó: Ben­ke Valéria A mai nappal megyénkben megkezdődnek a válasz­tási nagygyűlések is. Délután fél háromkor az egri Fi­­nomszered­ménygyár kultúrtermében kerül sor az első nagygyűlésre, ahol Benke Valéria, az MSZMP KB Poé­tikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának vezetője mond beszédet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP­ A XXII. évfolyam, 84. szám ARA: 80 FILLÉR 1971. április 8., csütörtök FOCK JENŐ TATABÁNYÁN Négyszázezer ember jövett el bérintézkedéseket jelentett a kormány elnöke Jock Jenfi, a kormány­f*­­toefoe, Komárom megye or­szággyűlési képviselőjelöltje ma reggel Tatabányára lá­togatott, és az egész napot a bányászvárosban töltötte. A kedves vendéget a Ko­márom megyei pártbizottság székházában üdvözölte Ha­vasi Ferenc, a megyei párt­­bizottság első titkára, Krosz­­ner László, a megyei ta­nács vb-elnöka és Izsáki Mihály, a megyei népfront­­bizottság titkára. Ezután a városi tanácsnál a város vezetőinek tájékoztatója alapján Tatabánya helyze­tével, gondjaival, a fejlesz­tési tervekkel ismerkedett a kormány elnöke. Ezt köve­tően Fock Jenő vendéglátói­nak társaságában megláto­gatta a tatabányai alumíni­umkohót. Megtekintette a nemrég épült új öntödét és elbeszélgetett a kohászok­kal, felkereste a város egyik legfiatalabb üzemét, a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyárat. Délután az ünnepi díszbe öltözött népházban választási nagygyűlést ren­deztek, ahol Fock Jenő mondott beszédet Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a nép­­köztársaság kormánya ne­vében üdvözölte a nagygyű­lés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzá­tette: nagy öröm és meg­tiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Új­város ország­­gyűlési képviselőjelöltje le­het; olyan nagy múltú mun­kásvárosé, amely város és bányavidék az osztályküzde­lem nagy, nyílt összecsapá­sainak idején, úgyszintén a békés alkotómunka, az egy­kori széncsaták és a későb­bi, mindig talpig embert ki­. Egyaránt fejleszteni kí­vánjuk az ipart és a mező­­gazdaságot Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szo­cialista integráció magasabb fokára való eljutás módjai­nak t­iT­unkálatát. A nem-­ varó helytállás időszakában is példát mutatott. Érzem a felelősséget, hogy e törté­nelmi nevezetességű mun­kásváros jelölt országgyűlé­si képviselőnek — mondot­ta, majd a közelgő válasz­tásokra utalva kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában meg­fogalmazott­­ célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készsé­gét, hogy még következete­sebben és magasabb színvo­nalon folytassuk a szocia­lizmus teljes felépítésének munkáját Hozzáfűzte: Ha­zánkban a belpolitikai hely­zet nyugodt, a politikai köz­hangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politikai hata­lom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Or­szágunkban szilárd a köz­rend és a törvényesség azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben még következetesebben védjék a társadalom és az egyes ál­lampolgárok érdekeit. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredmé­nyeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás je­lenlegi rendszerére való át­térés a tervidőszak harma­dik esztendejében. Szólt arról, hogy üzeme­ink az idén első ízben ön­állóan alakítják ki ötéves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv­időszakában elért eredmé­nyeikre. S azokra a felada­tokra is, amelyeket a kö­vetkező időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyoz­ta: heti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növeke­désének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alap­vető feltételei.--------- -- A népgazdaság , tartós egyensúlyának biztosítása ér­dekében a mostani tervidő­szakban a gazdasági növe­kedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfele­lően szabályozzuk. Elsősor­ban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen meg­szüntetni. Szigorú beruházá­si fegyelmet fogunk megho­nosítani. — Alapvető célunk az jo­gos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gaz­daságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mér­tékben termelésünk gazda­ságossága és ennek legfon­tosabb tényezője, a terme­lékenység fejlődik. A ter­melékenység ötévi növeke­dése, az 1970. évi jó ered­mény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 szá­zalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben ez a javulás folytatódik. Erre minden le­hetőségünk meg is van. A termelékenység emelé­se az egyetlen lehetősége az ismert munkaerő-probléma megoldásának is. A terme­lésbe bevonható új munka­erő létszáma korlátozott, s erősítenünk kell tehát azo­kat a közgazdasági ösztön­zőket, amelyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizálásnak is. A következő öt-tíz eszten­dő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodá­sunkban előirányzott szer­kezeti változtatásokról , mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejleszté­se, a számítástechnikai esz­közök gyártása és alkalma­zásának elterjesztése, a jár­műprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módsze­rek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgaz­daságunk energiastruktúrá­­jának korszerűsítése —majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió tonna ma­rad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési ará­nya csökken, a szénbányá­szat feladata a hazai ellá­tásban,­ a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. A szénbányászat jövője, az energia­fejlesztés programja . Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitá­si munkálatokhoz, a terme­lékenységet növelő fejlesz­téshez és a szén­termelő ka­pacitásoknak olyan pótlásá­hoz, amelyek révén bizto­sítható az ig­ényükhez igazo­dó széntermelés. A bányá­szokat pedig ezután is meg­különböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesítenie. —­­­­— Népgazdaságunk jelen­legi és távlati igényeit ala­pul véve, a kormány már korábban intézkedéseket tett a jó minőségű szenet terme­lő szénmedencék rekonst­rukciójának folytatására. — A kormány a bányász­létszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésé­­sére jelentős — mintegy 280 millió forint összegű — bér­­politikai intézkedéseket ha­gyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadsá­gát, a hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fize­tett szabadsága 24 napnál is több lehet A termelő dol­(Folytatás a 2. oldalon) Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok emelő be pek Mi • Kinisztertanács elnöke választási nagygyűlést tartott Tatabányán. (KS foto mm Jusztin fdvj Kongresszusi vita a szovjet népgazdaság fejlesztésének IX. ötéves tervéről Az SZKP XXIV. kong­resszusának szerda délelőt­ti ülésén Pjotr Maserov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára elnökölt Pjotr Nyeporozsnyij ener­getikai és villamosításügyi miniszter szólalt fel legelő­ször. Nyeporozsnyij részletesen szólt a villamosipar fejlő­déséről, s ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozta: az el­múlt öt év során a fejlődés minőségileg új szakaszba ér­kezett. 1970-ben a Szovjet­unió 740 milliárd kilowatt­óra villamosságot termelt, s ezt az eredményt 200—300 kilowatt kapacitású erőmű­­­­vekkel érte el. Üzembe he­lyezték a világ két legna­gyobb vízi erőművét, a ratszkit és a krasznojarsz­­kit. A jövő feladatairól szólva Nyeporozsnyij hangoztatta, hogy egységes villamossági és távvezetékrendszert kell kiépíteni, amelynek a fej­lesztése nemcsak a Szovjet­unión, hanem a szocialista gazdasági integráción belül is feladat. Példaként hozta fel a miniszter a Béke-táv­vezetéket amelybe a Szov­jetunión kívül Magyaror­szág, az NDK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Bul­gária is beletartozik. A miniszter ezután az erőművek automatizálásáról beszélt, majd a falu villa­(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az úttörővezetők IV. országos konferenciája Egerben Szerdán délelőtt szekció­ülésekkel folytatódott az út­törővezetők IV. országos konferenciájának egri ren­dezvénysorozata. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola előadótermeiben, valamint a Leányka utcai kollégium­ban, hozzászólásaikban hasz­nos észrevételeket tolmá­csoltak a részvevők. Többi között számos módszertani javaslat hangzott el a csa­patmunka javítására, az úttörő önkormányzat fej­lesztésére vonatkozóan. A szekcióülések után a konferencián résztvevő ma­gyar és külföldi — cseh­szlovák, bolgár, NDK, len­gyel, román és szovjet — delegációk tagjai látogatást tettek Eger általános isko­láiban, ahol megismerked­tek az úttörőcsapatok mun­kájával. A látogatások részvevői­­ elismeréssel szól­tak a tapasztaltakról, az út­törők vendégszeretetéről és munkájáról. A kora délutáni órákban a Technika Házában foly­tatódott a program. A zsú­folásig megtelt nagytanács­­teremben a háromnapos­ "ren­dezvénysorozat záróakkord­jára került sor. Az elnök­ségben helyet foglalt dr. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KISZ központi bizott­ságának első titkára, dr. Si­pos István, a Heves­ megyei Pártbizottság titkára és Kónya Lajos, a Heves me­gyei KISZ-bizottság első titkára is. Elsőként a szek­ciók vezetői értékelték az elhangzott javaslatokat, hoz­zászólásokat. Valamennyien megállapították, hogy a kon­ferencia hasznos munkát végzett, s hozzájárult a ha­gyományok figyelembevételé­vel az úttörőmozgalom újabb eredményeinek rend­szerezéséhez és továbbfej­lesztéséhez. Az úttörővezetők­ IV. or­szágos konferenciája Szabó Ferencnek, a Magyar Úttör­­ő Szövetség főtitkárának zárszavával ért véget. Kö­szönetet mondott a vendég­látó egri házigazdáknak, mindenekelőtt a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola taná­rainak és hallgatóinak, a város úttörővezetőinek és út­­törőcsapatainak a kiváló rendezésért, amely nagyban hozzájárult a konferencia sikeréhez. Elmondotta, hogy a háromnapos egri tanács­kozás a párt ifjúságpoliti­kájának szellemében végez­te munkáját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az el­hangzott viták, és javasla­tok anyagát az ősszel ös­­­szeülő KISZ-kongresszus elé terjesztik majd. A konferencia a DIVSZ- induló hangjaival zárult. A háromnapos tanácsko­zás a késő esti órákban az úttörővezetők nagy siker­­­báljával fejeződött be a Park Szállóban. (mentusz) | Szovjet venülékek a Ha&mm úti iskola úttörő subájában, Kiskörén tanácskozott a KISZ-véd­nökségi Országos Operatív Bizottságának elnöksége Szerdán délelőtt dr. Foga­ras Lajos, az országos véd­­nökségi bizottság elnökhe­lyettese nyitotta meg Kis­körén az operatív bizottság elnökségi ülését. A tanács­kozáson­­ negjel­­t N­émeth László, a KISZ megyebi­­zottság titkára. A megnyitó­ után Jurcsek Viktor, beru­házási főmérnök tájékoztat­ta a résztvevőket a Tisza II. építésének 1970. évi ered­ményeiről és az 1971-es év főbb feladatairól. Az előadó rámutatott, hogy az 1971-es év döntő fontosságú az építkezés további szempont­jából, hiszen 1973. június 30-án megindul a tárolóban a duzzasztás, s az 1971-es évi munka fontos láncsze­me a további sikereknek. Szabó József, az Országos Operatív Bizottság titkára ünnepélyesen átnyújtotta Nedeliczky Pálnak, a hevesi járási pártbizottság titká­rának a KISZ központi bi­zottság védnökségi plakett­jét «► » vele­járó jutalmat.

Next